Ellenzék, 1939. február (60. évfolyam, 25-48. szám)
1939-02-12 / 35. szám
/ lllkz > K J U i U 1c b t u úr 12. H .ViySL 1)clamerikai képek Buenos-Aires cs Montevideo Éghajlat, időjárás, öltözködés, étkezés, strand, színház, mozi és kávéházi élet. — Nemzeti étel, nemzeti ital és nemzeti szokások. — IVli a „máté"? — Erkölcsök és a házasság különös szigora. — „Az én házam az én váram“ a gyakorlatban. — Piaci árak és megélhetési lehetőségek. — Nők előnyben. — A kivándorlók esélyei ARAD, február hó. Talán sohasem volt olyan ál't'alános is agy a/ érdeklődés <» tengerentúli államok * ránc, mint uz 'utóbbi esztendőkben- Amiókx J XX. század modern népván«i»r- .ónak nevezhető mozgalma megindult, minden figyelem a terkepek ledé irányul s Keresgélik azokat a helyeket, országokat «■; városokat1*, amelyeket eddig bizony esik u‘leírásokból ismertünk. Érdekei a fi'.l- rajzi fekvés, az éghajlat, ilpar, km-eskede- lcm s érdekelnek az emberek, kik azt a területe lakják, szokásaikkal, örömeikkel, szomorúságaikkal) s érdekelnek a mrgdb“- lési lehetőségek, hiszen arról van szó. hogv embertömegek keresnek maguknak i.J haj'ékot — hazát. A dékmerikai a lomok közül Argent'.na es Uruguay már régóta az érdeklődés középpontjában állanak. E két államról, kü- ionösképen fővárosaikról, Bucnis-Airesrőf Moníevidcoról sokat) hallottunk, de rir kán kaphattunk olyan összetol képet, me!/ minden vonatkozásban bemutatná e met*- ropolisokat és sokszázezernyi lakosságuk tt, úgy, amint élnek. Talán sohasem volt olyan időszerű ismém) ezeket-, mint éppen ma. C. E. magántisztviselő, tizenegyévi távolét u'án most (tért vissza a messzi idegenből. Felváltva élt Biumos-Airesben és Mont-evideoban, Erről a két városról beszélgetünk. A kép, amit elénk tár, még elénk, a szenek tiszták és frissek. Nem csoda. Náhány heti távlat még nem tud retusálni. Azt mondja C. E-: — Úgy Monte videóban, mint Buenos Airesben az éghaj.at jó és kellemes, az európai ember észrevétlenül birja. A levegő k iünő. A legmagasabb hőmérséklet 37 — 3S fok, de Montevideoban ezt sem éri ej; ennek a- városnak éghajlatai lágyabb mer*' közelebb fekszik a tengerhez. Amikor ut tél van, ott nyár és fordítva. Áprilisban kezdődik az ősz s tart) júniusig. Ekkor aztán beköszönt « iiéi. Persze nincs iió. A téli hónapok hűvösek, szelesek, esősek- Ez azonban nem vonatkozik egész Argen'/nára. MvrB o nyugati Oldalán, <a Csilc íeóli részen, ahol uz An des-hegylánc húzódik s Patagonia alsó részein nemcsak «• kemény telet 'ismerik, hanem a havat is. Itt ugv síelnek, «károsak <az európai hegyek közt. Mendoza a téli sport Mekkája. Szóval léden. ha csak az eső is esik, hűvös van, sőt hideg. A nők kizárólag rövid bundát viselnek. A szőrmézésből kultuszt űznek. A boa szinte iV-tkülözhetctlen. Épp ezért eg- jobban kereső iparos jMen a szűcs. I élen a iakásokban minden mással fütenek, <;si-k fává) nem. A fa szörnyű drága s mint tű- 7' loan vag, számba sem jöhet. Nagyobb épületek 'lakásai gőzfűtéssel vannak tbi’vc, a kisebbek villamos és petrólcumkályháiv- kaU A nálunk ismert cserép vagy vaská'y- h.i 'talán csak múzeumban 'látható, nurt érdekesség. Fpp ezért a kéményseprő-intézmény ismerc'ien Gázzal főznek, prynvis kályhákkal. Egészen modern platnik ezek, nagyobbak, mint aminőket a mi konyháinkban látunk s szabályozó csapokkal vannak ellátva. Higiénikusabbak, tisztábbak és szebbek. Hogy milyen a nyár? Csodásén szép. M on t évidé óban és Buenos-Arts- ben a strand-élet rendkívül erős, különösen az előbbiben, mely kimondottan fürdőváros, hiszen majdnem körülöleli a tenger. Bucnos-Airesben hét) strand van. — Egyik szebb, mint a másik. A legelőkelőbb n Canasco, melynek szállodája, kaszinója játékterme, roulettje — mindene van. Egv strand jegy 20 cent, körülbelül 8 lőj. Csak a Carascoba drágább a belépés, viszont a belépőjegy jogosít a terraszr» és rouicMre is. Sok ingyen strand van. A kabinrendvzcr ncm olyan, mint nálunk. Kerekeken mozgó, kis fabódék szolgádnak vetkőző helyül, melyek tarka vászon huzatokkal festői széppé teszik un. plázst. Minden strandnak kü’ó.i rendőrsége van; úgynevezett tengeri tend- erség, önnálló hatáskörrel. A rendőri felügyeleten kívül a mentőszolgálatot is ÓK ilátják el. — És hogyan szórakoznak ojaáü Milyen a mozi, szinházi és kávéházi élet? Zajlik az élei — A moziélet XlonLevideoban gyengébb, Buenos-Airesben ellenben rendkívül élénk — mondja C- E. Montevideoban hat, B <?- nos-Airésben huszonöt mozi van. És mind a 25 egy kézben, Max Glücksman a tui'u- doonsa valamennyinek. A feliratok mind spanyolok. A szinházi élet élénk- Mindkét városban van opera. Mont'evideoban m:g három-négy színház működik, mig Buern-s, Airesben hét. Külföldiek állandóan vendég- szerepeinek, leginkább olyanok, ak'ke a közönség a filmről már ismer- A kávéházit szeretik a spanyolok. Mámmut-kávéli ázak vannak alagsorral és emelettel. Az alagsorban a játszóhely is egek vannak elhelyezve, mig az emeleten-a báliárdterm--k. \ .’.óbb kávéházakban délelőtt ii-tő)1 éjjel r :g felváltva játszanak a dzsessz és szalonzenekarok. A pincérek előzékenyek, öltözetük télen fekete nadrág és fekete lüszterkTáb nyáron fehér kabát, — Van-e különbség az ottani étrend és »' mi étrendünk között? — Van is, meg nincs is. Nemzeti éttermek és kifőzőhelyek is vannak, ahol mindenki szájaize szerint étkezhetik. Ezeket ;iZr újonnan érkezők nyomban megtalálják, mert élég feltűnően hirdetik, hogy itt magyar konyha vagy francii» konyha van. A zsírt nem használják, olajjal meg vajjal főznek magánháztartásokban is. A húsok közötti is megMáljuk az itthoniakat, egy kivételével: Szopóborju vágása -tilos.-— Mi a spanyolok nemzeti! étele, vagy itala? Mmdenekfelett a ,Tnáté‘ — Nemződ ételük a „puceró“ (pucserá) Az európai nem birja megszokni. De ők imádják. — Ez nem más, mirii marii 1- hus, leves és az abban főtt zöldség kezeié- ke, olyan gyuvecsszerü valami, de mégse-m az. Tizenegy év aíau nem bírtam megszokni. Ellenben rendkívül érdekes és különös « nemzeti italuk a máté. Ez az itu-l Faiiv- guay-ból származik, az indiánoktól, de :z amerikai spanyol’ magáénak vallja és k-* mondhaita-tlanul büszke rá. Reggeli ;e, vacsorára. sétaközben és munkaközb n is állandóan issza a mátét. Ha vendég:k :ön- nek a nap bármely szakában, csak :na tóval kmálják. A máté 'tulaj dónké pen zöld A szárított füvei egy körte alakú és nagyságú faedényba helyezik és vékony csövön keresztül forróvizet töltenek rá s .1 következő pillanwibon már fogyasztok is. — Ugyanezen a csövön ál szívják fel a jefor- rázott fü zöld vizét. Már most igen érdekes, ha vendég jön a spanyol házb-. A családfő rátölti a vizet a fűre és felstippuntja. A visszamaradt füvet aztán ujb jl feböui, átadja a vendégnek s az kiissza. Ezu’jn visszaadja a családfőnek, ez ismét Htö't vizet s továbbadj3. S ez annyiszor ismétlődik ahányan az asztalnál ülnek. Mindig a családfőnek kell visszaadni, mert * íeltoítes joga az övé. A szívócső mindig ugyanaz marad és szájról-szájra adják tovább. Ahnden étkezésnél igy van, legyenek öten vagy ötvenen az asztalnál. Mindegyik leszívja a maga adagját és visszaadja, feltöltik, tovább adja és igy tovább. Visszautasítani a legnagyobb sértés. Arról szó sem leh*r, hogy két vagy több ilyen szipka legyen a háznál, mert náluk ez nem takarékossági »ív, hanem nemzeti hagyomány. Egyszerűbb házaknál nikkelből, előkelőbbeknél ezüstből, meg aranyból készülnek ezek 3 szívócsövek. A spanyol ahogy kinyitja szemét, már tsszsu a májlét. Az 'ize kissé kesernyés. ez a ..mate amargo“, de édesítik is a s/'^ócsóre helyezett cukorral az p ,,ma<te duW" Ha mértéktelenül is isszák nem árt, sőt icnditi- vül egészséges. Spanyol szólás-moniis, hogy cki egyszer megkóstolta a máiét, soha sün tud végleg 'lemondani róla és bárovya kerüljön. visszavágyik odi». Lchob h >gy. van benne valami. Egy csomó folografiát vesz elő C. E. és mutogatja, örül, hogy itthon vxi, »itvZ mégis olyan büszke erre a két 'ír su, mintha szervesen hozzájuk kapcsoló lett volna. Megbecsülendő »»ik^ok — Ezek inonclievidecn részetek mondja a fényképek magyarláttául — cme/ek meg buenos-airesi képek. Bu;n's- ban már hatalmas felhőkarcolók ' annak, ez itt egy barminoöibeiroeietes bérház. M<»n- tevideoban a legmagas’.»bb ház 12 ‘me et*/. Buenosnak ipara és kereskedelme ’S tcave- gesen nagyobb. De nem lehel csodálni, mert mig M^ntevidc-olian 7—800 ezer ember él, addig a hatalmas Buenos-A'‘'sben 2 millió 300 ezer ember. Szokásokbm a két város közt nincs eltérés. A spanyolok rendkívül kedvesek, szívélyesek, szcrmetrcrnél- 'ó>‘k és jók. Erkölcsvédő törvények p‘’d-g igazán megnyugia'tók. Nem lehet \ nőket megszólítani az utcán, ismeretlenül köszön- teni, \*agy követni, vagy tudom is cn, más forniában ínzultálni, mert :» nő nyomóm inr a rendőrnek a gavallért lio >p »n íof , ják és hűvösre kc-rul. A házasság Intcziué nyél is komolyan veszik. A válást nem 1» merik. Ak» egyszer Uruguayban, v»g/ u.r gcniiuában házasságot kötött, ék c vége iţ e! nem válhat, l.ddig még igyekeztek kijátszani cz'j u drákói intézkedés, Mexikó^* mentek elválni, de íélesztcxkíőved c7>e»ŐU jött egy rendelet, moly ezí i.s lebe^rtfcnn^ ette. 'Feliát nagyon rncggond^-rt'mdó valami a házasság és semmiesetre sem lehet M‘et- S7t*rücn csinálni, mint misuch mert a holtomiglan- holtodiglan fogindalniaít sző szerűit veszik. Bálon, táncmuloítságon, kávenáz- ban vagy más nyilvános helyeken csak úgy kérheti fel 'láncra a férfi a nők ha ismeri, tehát ha vdakin kcr«sztüü ismerkdeU rr.t-g a hölggyel, ünm^a nem mrutatk‘'ZüVik be. Tánc közben nem válthat, ha ism“n ij a nőt. Flihetetlenül nagy értéke van ott a nőnek. Hatóságok előtt a nő szava szert- irás, a férfi szava — nos, a férfi szavát latolgatják. És ha aról van szó, Iiogy LIn;k van igaza, a nőnek-e vagy a férfinak —• fődében cn nőnek adnak igazat, i.ényeg^srn kevesebb nő van Argentínában és Uiu- gu«yb«n, mint férfi. Épp ezért nő. k'vái- dolré)könnyebben e 1 helyczkedhc'ik. frde- kes szokások közé tartozik még az ugynev r* zeit hívogató. A házak kapuin cngedé'v nélkül bemenni nem szabad. ,,Az én ! á- zam az cn váram“ jelszó olt gyakorta .bon is áll. Aki megszegi ezt ű; rendelkezést, hóiba juthat, mert könnyen tolvajnak. n‘zik. Tehát mielőtt bemenne a kapun, néhányszor tapsolnia kell, amikor megjelenik a házból valaki s elvezeti 3. kereset lakáshoz. Ügyes és okos intézkedés ez, rn.’gvM a besurranó, nem kívánatos látogatóktól. Megélhetési lehetőségek — Hogy milyenek a megélhetési lehetőségek, erre nehéz felelni. Montevideo olcsóbb, Bucnos-Aires drágább váró;. Ennek arányában kisebb, vagy nagyobb » kereseti lehetőség. Fizik)»! munkás naponként átlagosan másfél pesot keres, körülbelül í-o lejt, de ennyire, hogy lakását Is fizethesse, szüksége is van. Húsz centért egy tál étellel be is éré az ebédet. Egy úgynevezett jó és kiadós ebéd ţo centbe kerül. Buenos* ban ennél drágább, mert oti a peso kevesebbet ér. Tudniillik Argentínában a pe;o- nak piapirfedezete van. Azért az étkezés i't sem drága. Egy öltöny ruha 60—70 peso, jobb minőségű 100—120 peso. Konfekaós üzletekben egy teljes férfiruhát már 30 pcsoért 'lehet kapni. Ha 40-el számitjpk a pesot, semmivel sem drágább, mint) itt — sőt. Csak az ottani életmódhoz viszonyítva drág*a- Egy pár cipő 10—20 peso. A kenyér, liszt, hús, nagyon olcsó. Legszege- nyebb ember asztalán is minden nap ott van a hús. Egy kilogram kenyér 12 cent. (5—6 <lcj). Egy kilogram marhahús 24 ctn- tovos, illetőleg centesimo. A nálunk annyira kedvelt házikenyeret nem ismerik, csak a törpe francia kenyeret, mely hasonló a mi vizes zsemlcnkhez. Persze csinálják <zt egy kilós nagyságúig különféle változatokban. Hihetetlenül drága <a tollú. Egy olyan párna, amilyenen mi alszunk, 3—4002 lejbe is belekerül. Om ez elképzelhetede2 nagy' fényűzés, amit kevesen enged.uk meg maguknak. Kisméretű 70—40^5 gyapjúval töltött párnák vannak. Egében jól ki lehet jönni velük. Aki azonban nem tud lemondani a mi párnánkról, aján’oni, vigyen magával, mert olt biztosan eenv fog venni. Jó, ha a kivándorló ruhanemű vei is ellátja magát Az öltözködés, rúna- anyag, szövet, stb. minden olyan, mint Hiszen nem trópus ez. Bizonyítékul fényképet vesz elő a nyá 1 napokról. Alig látni fehér ruhát, vagy vásznát. A férfiak szovetruhában járnak, a nőknél alig látni ernyőt. — A társadalmi élet élénk. Mindkét varosban a nemzetiségek kolóniákat' alkunak. Buenos-Airesben 40 ezer magyar és 300 ezer zsidó ék A zsidók az Ezrá-ban egyesültek, ingyenes kórházuk és segély- nyújtó helyeik vannpk- Ezt igénybevehet-k azok is, akik nem 'tagjai az egysüknek, vagy más íekkczelhez tartoznak. Százötvenezer német is cl icb. Kivándorlók figyelmébe — Nehéz kérdésére kell válaszolnom: melyek ozok a foglalkozások, amelyekkel leggyorsabban el lehe ott helyezkedni? Hal kérem: hivatalnoknak, kereskedőnek nin^s mit keresnie Délamerikában tőke nélkül. Ha némi tőkéje van, értek ezalatt So — 100 ezer lejt, már kereskedhet) ezzel-azzal, sőt sikerülhet egy kereskedelmi vállalatot is megalapoznia. Ellenben technikusok, iparosok bármilyen szakmához is tartóz nak, el tudnak helyezkedni. Nők, ha kozmetikához, de különösképen fodrászathoz értenek, azonnal alkalmazást találnak. — Mondanom sem kéül mindenütt fontos a spanyol ny7elv. Szerencse, hogy ezt a csodaszép nyelvet aránylag rövid idő ilalr el íehel 9ajátitani. Három-négy hónapi ott- íartózkodás után már beszél az idegen spanyolul. Megérteti magát és őt is megerhk. Ahhoz, hogy jól írjon, olvasson és beszéljen spanyolul, legalább két esztendőre v in szükség. Az orvosok receptjeiket is spanv»- lul állítják ki, innen vitt receptet nem híd kiszolgálni a patikus, mert a latin elnevezéseket nem érti. — Az első írás, amivel a bevándorló megismerkedik, a ,,Cédula de identidad'k a személyazonossági kis könyvecske, amit w rendőrség állít ki, fényképpel (Urugiray- ban két fénykép ven, oldal és szembenéző és ujjlenyomat). Ezzel aztán nyugodtan és v’gan élhet. Két év után, ha büntetve nem volt, megkapja a ,.Certifica de Eu-’na ConductnífJl, an erkölcsi bizonyítványt, amely tulajdonosát feljogosítja arra, Eogz valamennyi délamerikai á-amban u1 le vei nélkül utazhassák. Ér ha már öt esztendeje olit von, kérvényezheti az állampolgárságot, amit minden további nélkül'megkap. Berontaniuk a gyerekek a szobába- — Uzsonnát kérnek. Éhesek. Az egyik oíyi-.tu mirii egy vasgyuró. Csaknem kicsattan az. egészségtől. Az anyjuk felugrik és nul velük a másik szobába. Aztán pillanatra csend áll be. Talán nem Tik, de megtöröm a csendet: v — Miért jött vissza? — Mert nyomorogtam. Műit tisztviselő mentem ki. Itthon némec, francia levelese voltam, n}rehTeket beszéltem. Azt hittem, hogy Délamerikában kolbászból vun a kerítés. Tévedtem. Voltam inas, szolga, ha- ttlportás, vrindorárus, két pár harisnyává jái^ am be az utcákat, de semmi sem rru- t. A könyvelésen, levelezésen és irodai munkán kívül semmi egyébhez nem értsüe n. Két évvei ezelőtt feleségem beteg let» s visszajött. Egzisztenciám bizonyialan vc-M, nem voEu mire visszahívjam. És mert közelebbi változásra k'látásom sem volt, hajóra szálltam és visszajöttem a családimhoz, Amikor megérkeztem, a lakásunk előtU hó volt. Hó! Valódi, igazi, szép £** bér hó. Hó! Aminek és ott nyomát sem iá'cam. Beugrottam a legnagyobb h 5•rakásba, meghengergettem magnm és ug:u - doztam, mint egy g^'ermek és elfem a havat, mint a kutya, aztán leboruharn, néz- csókoltam a havas föle1?* ' ! ui Jüset,
