Ellenzék, 1939. február (60. évfolyam, 25-48. szám)
1939-02-05 / 29. szám
2 BLI.BNTÉK 1939 február .1 A HÉT VILÁGPOLITIKÁJA Hitlertől Rooseveltig Hitler beszédével kezdődőit, ( IkiiuIkt 1:1 • ii Ik s/.( t!t \ i l folytatódott <-s Roosevelt nagv feltűnést keltett nvilatko/ulaval fejeződött be a fontos kijeleli lések ke /sütőit külpolitikai hél. Ha hozzávesszük a/, ugyancsak e héten kifolyt, kevésbé feltűnő, de szintén jelentőségtőljes külpolitikai Yi lógat ások at s a háttér kődében tisztám láthat.) diplomáciai tevékenységet, a külpolitikái helyzet minden részében sziide áttekintheti tienné válik. Az át- tekiuthotcUenségben kétségtelenül részé van, hagy az események több fontos pontian csak kialakulóban vannak s vége ges kialakulásuk előtt irányváltozások sincsenek kizárva. A helyzet nagy vonalait azonban a vezető hatalmak áMástog- alása adja meg, ezen a téren pedig az. a re vonalak kialakulása elég be. végzettnek látszik ahhoz, hogy változásra belátható időn belül ne kelljen számba mi. Roosevelti pár nap előtti kijelentései azért okoztak óyan nagy szenzációt, mert bizonyos változást jelentenek ezen a téren is. A demokrata hatalmak európai arc vonalát kiterjesztik az At lanti-óceán másik felére és Amerikát is besorozzák a Rajna vidékétől a Földközi-tengerig végighúzódó feszültség! frontba. Amint a ,.Newyo\rk Tum.es“ írja, ,,Roosevelt elnök ta'án nem mondotta kifejezetten, hogy az Egyesült- Államok határa Is a francia határnál van, de azok, akik hallgatták, nem kételkednek, hogy meggyőződése szerint, Franciaország az a bástya, amely fölött Amerikának őrködni kelt s amelynek őrzéséhez hozzá kell járulnia, éppen úgy, mintha saját határa volna'4. Ez az őrködés azonban, amint Roosevelt közvetlen | elődje, Hoover kifejtette, mai viszonyok között a háború vállalását is jeVnti. Az Egyesült-Államok elnökének ezen a téren súlyos küzdelmei lehelnek még Amerika hagyományos élszigeteödési politikájának híveivel, bár nem valószínű, hegy az amerikai közhangulat alapos ismerete :nélkül szánta volna magát erre a lépésre. De Amerika társulását a nyugateuró- pa» fronthoz inkább távolabbi lehetőségek .szempontjából kell tekintetbe venni, a közeljövő lehetőségedre az európai hátaknak vezetői által tett kijelentéseknek van nagyobb jellentősége. Ilit er vezér és kancellár nemrég elhangzóit nagy beszédének ez ad különös fontosságot. Hitler beside Németország vezérének rendkívüli érdeklődéssel várt beszédéről egyik ismert európai ál am férfi megállapította, hogy ez a várakozás álláspontjának kifejezője veit, nem zár be és neon nyit meg egyetlen ajtót sem, de megengedi, hogy a háború rémképe nélkül gondolkozhassunk a közvetlen jövőről. Chamberlain miniszterelnök pedig kijelentette, hogy ,,Hitler szavait nem lehet olyan ember megnyilatkozásának tekinteni, aki arra készül, hogy Európát újabb válságba sodorja“. A beszed küzvet en eredménye tehát két- ségtekiül a megnyugvás volt, aminek jeci azonnal meglátszottak a tőzsdei árfolyamok alakulásán. Ez a megnyugvás lehetővé telte Hitler kijelentéseinek részletes taglalásait is, ami természetesen már különböző magyarázatokra adott al- ka mat. Két dolog körül indult meg mindenek előtt Hitler kijelentéseivel kapcsolatban a vita. Egyik Németország állásfoglalására, arra az esetre, ha Olaszország háborúba keveredik, másik a német gazdasági helyzet. Feltételes. vagy feltétlen az Olaszországnak nyújtandó segítség? Hitler Olaszországgal kapcsolatban a következőket jelentette ki: -.Senki a világon ne Legyen tévedésben afölött az elhatározás fölött, melyet Németország vállalt ezzel a barátjával szemben. Béke szempontjából csak hasznos lehet a bizonyosság, hogy minden háború, melyet ideológiai alapon, könnyemüen inditanának a mai Olaszország ellen, bármi legyen is ennek az oka, Németországot az olaszok mellett találná“. Ezt a ki jé én lést Parisban és Rómában különbözőképpen magyarázzák. Francia la.pi <k fölteszik a kérdést, hogy az olaszok segítségére sietne Németország akkor is. ha a ma fönnálló francia—ojiasz vitában Olaszország lenne a háborús támadó? Róma viszont Olas/nszág föltélien támogatásának igé relét latja Hitler kijelentésében. Hideg s/cnmul nézö angol 'apóik inegátlupitá sa s/ennt, az utóbbi magyarázat fejezi ki a nénid külpolitika igazi állásp alját. Németország és Olaszország szolidkiritása ebben a pillanatban minden lehetőségre te jes. 11a Olaszország bábomba kerül, akár mint támadó., akár mint megtámadod. Hí rűn nem fogja sokat kérdezni, hogy ki a felelős, hanem azonnal Rónia segítségére siet. Amint a ..Times'1 római levelezője az olasz álláspontról beszámol va irja, ..Németország sem vöf meg,támadóit a szeptemberi válságban, mikor Olaszország segítségét kérte s az olaszok ezzel szemben s/mlén azon a véleményen vannak, hogy a német segítségre joggal számíthatnak, ha Tunisszal kapcsolatiam körüliének elvan helyzetbe, amilyen helyzetben Németország a szeptemberi válság idején Csehs/Jv-vOkiéival kapcsolatban volt.** Kémet gazdasági követelések Hitlernek a német gazdasági helyzetitől kapcsolatos ki je enlései, melyeknek az európai jövő kialakulása szenip ntjáhól döntő jelentőségük lehet, nem kevésbé foglalkoztatják a külpolitikai köröket. A kance! ár kijelentette. hogy Németország számára életkérdés a kivitel s hogy a világ gazdasági javait, Németország igényeinek tekintett«: vételével, újra kell rendezni Ezzel kapcsolatban kitért a volt német gyarmatok visszaadásának kérdésére is, anekiil azonban,, hogy ennek a kívánságának határozott formát kölcsönzött vona, minthogy ismeri Anglia és Franciaország eddigi visszautasító álláspontját. Németország gazdasági nehézségeinek megoldása azonban Hitler kijelentéseivel s az. események menete folytán is a világpöitika legégetőbb kérdései közé került. A nyolcvanmilliós német birodalom számára, külpolitikai sikereinek hosszú sorzala után, a gazdasági problémák még mindig mego dásra váró, nyílt kérd csuk Németországnak nyersanyagokra van szüksége, hogy óriási tömegeinek megélhetésére m'lküáj/hetetU nül szükséges iparát üzemben tartsa és nyersanyag- szükséglete a katonai fölkészülés miatt még nagy mértékben fokozódott is. A német kivitelnek, hogy fedezze mai szükségleteit, cl ke l érnie a negyvenmiÍWár.d márkát, aminek megfelelőkig ezt az ősz- szeget megközelítő nyersanyag bohózatain van szüksége. Legtöbb világpiacon azonban Németország csak készpénzzel vásárolhat, a kontingens rendszert csak Közép- és Kcletcurópában tudja a halmazai, a legnagyobb nyersanyagpiacok elzárkóznak a cserekereskedelem utján igy teljesített fizetés elöl Közép- és Kelehnirópában viszont Németország a szá* mára szükséges bevitelnek csak egész kis részébe/ juthat Még a mezőgazdasági termékek terén sem jár túl itten az eddigi legmagasabb ’ehetőség, melyet valószínűleg ebben az évben fog elérni, a négy- százmilliós márkán, holott Németországnak négy milliárd kétszázmillió márkás mezőgazdasági bevitele van. A német petro cumszükségletet is csak tizenöt húsz százalékban fedezhetné Románia. In minden kiviteli áruját a németeknek adná mikor pedig közismert dolog, hogy a petróleumforrások tulajdonosai között angolok, amerikaiak és franciák szere pehick főrészvényesként Németország igy külkereskedelmének és éppen legné'- külöz.hetellenebb szükségleteinek kilenc- ven százalékával külföldi piacokra, e’sö- sorban az angolszászok által irányilott piacokra van utalva. Amit Németország akar s amire Anglia hajlandó Az elzárkózás politikája ezen n téren a katonailag annyira erős Németország gal szemben heláthntatlanul veszedelmes következményekkel járhat. Egy ideig ar ról volt szió, hogy Németország éppen a nyugati hatalmak elzárkózást politikája miatt keresi nyersanyagszükségletei érdekében a keúeü terjeszkedést. A kétségtelennek látszó tény azonban, hogy Berlinben a keleti terveket egyelőre feladták s amint Hitler beszéde bizonyítja, követeléseikkel újra nyugat felé fordulnak, valószínűvé teszi, hogy komolyan számitó német gazdasági körök a keletre irányuló tervek megvalósításától nem várják a birodalom nyersanyagszükségletei kérdésének gyors megoldását. Németországnak és Európa békés fejlődésének pedig, az esmények mai fejlődése mellett, a gyors megadásra egyaránt szüksége van. Angol részről Hitler követeléseivel kapcsolatban újra hangoztatják, hogy a nyersanyagok elosztása kérdésében mindig hajlandóak voltak tárgyalásokra. Csakhogy amili a németek követelnek s amit az angolok ha jlandók adni, az két különböző dolog. Az angolok készek békeidőben szabad teret adni a németek nyers anyagbevásárlásainak az általuk ellenőr zölt területeken. Németország azonban nem elégszik meg ezzel a lehetőséggé, hanem biztosi la ni akarja magát arra az esetre is, ha háborúban lehet szüksége, még fokkazotlabb mértékben nyersanyagokra. A két álláspont közölt áthidalhatatlannak látszó örvény tátong. A gyár matok visszaadása enyhítene valamit ezen a helyzeten, de te jessegében szintén nem oldaná meg. Viszont Amerika éles állásfoglalása Németországgal szemben, aminek következményei elkerülhc- tetenül kiterjednének gazdasági térre is. még súlyosbítja a nehézségeket Európa keleti része, Hitler kancellár beszéde után, valamennyire megkönnyebbülten nézhet a jövő elé. A nyugati hatalmak számára azonban, a német gazdasági kérdés előtérbe kerülésével, talán legsúlyosabb probléma vetődött föl, mindazok között, melyeket a mai európai válság tartogat számukra. —5 Temesváron megkezditek az állampolgársági lajstromból iördiiek nuilvánlariásái &éti hétien helül jelentkezni heil mindenkinek, aki nem szerepei az állampolgársági lajstiromban TEMESVÁR, február 4. A temesvári rendőrség a mai nappal megkezdte az állampolgársági lajstromból jogerősen töröltek lajstromozását és nyilvántartását. A rendőrség felszólította a listából törötteket, hogy két héten belül jelentkezzenek az állambiztonsági hivatalnál, ahol külön regiszterbe vezetik be és speciális igazolvánnyal látják el őket. j Ugyancsak jelentkezésre szólították fel azokat is, akik nem mint az állampolgársági lajstromból töröttek szerepelnek, de különböző okokból nem vették fel őket az évek során az állampolgársági lajstromba. A jelentkezési kötelezettség vonatkozik ez utóbbi kategóriát illetően azokra is, akik honosításukat kérték, .*■ A tudomány szerepe az erdélyi éleiben Dr. I. Szabó Attila előadása az Erdélyi Muzeum történet-, nyelv- és bölcsészettudományi szakosztályán KOLOZSVÁR, fehru r 4. Or. T. Szabó Attila január 31 -i előadása felvázolta azt n feladatot, amely a •tudomány s-zeinjMxritjából mai erdélyi étotiinfleben követelményként ál; clöflikik. Ez t;, feudal vámunkra kényszerítő erejű. E feladat vá’kdá- érdekében látja szükségesnek az előadó min dérieké Vitt leszámolni uzz-l a téves, a mt i anyagias öv hasznossági szempontokat érvényesítő felfogással, amely szerint a ki- sel>!)«égi éjeiben vannak sokkal for.iosi.bb dolgok, m nt a tudósok meddő vitáim és apró'okoskodó pepecselésükre ügyelni. A lado» many a maga igu.zj jnivoUában és a mai erdélyi é’ctünkben ezorfljan nem lehet ennek űz anyagias felfogásnak az eszköze, viszont az ételtől sem szakadhat el. hogy csapán önmagáért valóvá váljék. Az előadó megáTaw pitot'la, hogy ai tudománynak igaz., fogalma szórni köze'ebbről az erdélyi m3 igya r tudományos munkának „mindig az igazság érdekei Ikiih keresését k<-!l céul ki bűznie, de ugyanokkor a nyert eredményt a közösség életére kelj vonatkoztatnia. Eblkíl megvilágosodik, hogy miért né kiilözlielel en felad t a tudomány és az is, hogy milyen tudományos terület kötelez, o’isö sortban a mi helyzetünk l>en. A 'tudomány müvoVse nem egyéni tetszésünk érvényesülési eszköze, he nem • ékítünk fenn la riksához szükséges ön+udato-. sodá ', meglátni, hogy hol vágynak és kik vagyunk. Az erdélyi', magyar tudományos munkának' ilyenformán k ülőéi legesen saját nemzeti va*' lónk történeti é.s jrtr-nlcgi megismerésére kell irányulnia, mm szikit va ki magunkat az erdéy. élet egységéiből. Az erdélyi tudományom munkának tehát két terü’ete van; az egy k történeti vonailkoz.Tu (régészet, mii-' vésszel, művelődés, népi ég társadalom, iro- dalornfö. iónét stb.), a másik a> jelenlegi életre vonatkozik (filozófia, társadalomtudomány, jogtudomány). A történet viz gálát, ame'jTicJt a máj történettudomány fejelt szempontjai alatt kelj lórién nie. fk.p. csak előkés/. Hő munka a jelenlegi viszonyunk megismerésére. Ezzé] az áló dános érte’em- ben iveit társa da ’omkutütttsi foglalkozik, amely n legnagyobb feladatokat rója elénk.1 gazdasági, müve’ődésó, közegészségügyi és. népi vonatkozású kutatásaiba«.. Hogy meny*, nyíre nélkülűzzük mindezt s hogy mennyire szükséges a tudományos munka, mutatja a magunk kérdésemek hatórozatlű'n és kapkodó vagy másodkézből vett ismerete. Ped:g a m i helyzetinkben az öntudat aaság, a ti-sz-. ■tánVitús hiánya megbocsáthatatkua követkéz-' menyekkel jár. Népi, nemzeti életünk befejezetlen. t öl: él etilen a tudomány nélkül, de végzetes is. Népi mjüve'lteégiir.k nemi'mérésé p’d. azt a következményit vonást maga után lîogy a középosztály n'nc&en közösségben a népioel s egy • degenix'il hozott müve'Lség képviselője. De nemcsak a- magunk közívscégé-be, hanem az egyetemes emberi közösségbe is csak ez o tudományos munka kapcsol be s adja meg lét jogosultságunkat. A tudomány szerepe tehát az erdélyi életben sokkal nagyobb fomtosíSJágu, mint amit onník ma tulajdonítanak. Az előad).tsból mindenekelőtt kitűnik, ami nuir előbb mondot- tunk, hogy kisebbségi é’etünkre nézve a tudományos munka nem esetleges! járu’ék,. hanem feltétéi, cilólíkü’özhetetlen követelmény. A felvázolt fe’laidaitiból ped'g megláthatjuk, hogy ennek a követelménynek w mai helyzet nem fe’el meg. Az előadás világosan rámu- tait két dologra: héyzetiink ismerete, tisztáta- •Itátás a mai boo.yol.ult világban., öntudatos megállás, mrndaz ami.' első feltétele a fejlődő életnek, esek a tudománnyal érhető el; ez a szerepe a tudományinak. Viszont az erdélyi kisebbségi tudományos munkátnirk a saját é’etiínkbíji, helyzetűníkbő-l kell kiindulnia: itt van a feladata a tudományos munka, híva- tottjalfiak, • Kovács Lászlód Németország nyílt kérdései
