Ellenzék, 1939. február (60. évfolyam, 25-48. szám)

1939-02-26 / 47. szám

to /? /. L n iV 7. i- AT 19 3 9 február 2 ft. ©cikefellertö! IleâeffaiiMSMg ausr. s '.tv- nmîWf :•... tt. .iXaaygHiim --*«t--------- ‘ Fejezetek az olaj ítél évtizedes rémrcgéuyéböl LVterding halálával imét megc'evene- d'k a huszadik század legérdekesebb r tu- regényénck története. Mert valóban i'-in- regény a/, ami :>•/ olajjal történik évtize­dek óta szerte a viágon. Az olaj időnkén't 'tüzbe akarja boríta­ni a világot és' ez gyakran sikerül is neki Pedig nem is olyan l égen, ta án mindösz • sze hetven eszk-iideje, sokkal szerényebb szerepet játszo d. Amerikában es"d ‘lokto rok vándoroltak ebben az időben varos- ról-városra, akik a petróleumot gyógyszer gyanánt árusilotrák, reuma, rák és külön­böző jóindulatú kölesek ellen. A. Tuet elég jó men . A lakosság vásárolta a .ya- nus folyadékot és amint az egykorú forrá­sok mondják, meg is gyógyult tőle. Po'eg az egyik csodad-ok'lor csinált nagy üzlete két, aki hartalmas kocsival vonult városról városra és a kocsin nagy asszisztenst vt't magával: három muzsikád néger fcH:11 cs két zenére táncoló deköltált néger höl­gyet. A nagy apparátussal gyógyítható és etég jó eredményeket elérő csod.idok1' ír­nak Rockefeller vcftt' a neve. Fia' évtize­dekkel később azután megnöipirotti a Standard Oüt, amely — más eszkö'ökk'l siéteut a beteg emberiség gyógyítására Itt kezdődőit az üla>j rémregénye. A to­vábbi fejlődést néhány szám szemlélte­tően illusztrálja- A világ pcróeunüernv lése 1900-bun 149.000 hordó volt. (Hét hordó su-lya egy tonna). 1933-ban ez a termelés megköz ói telte a másfélinil'ió hordót. Cs még egy érdekes adat: 185P és 193 5 között csak eredmény c en olnjfur.i- sokra több, mint 16 mi'Miárd dollárt uj'.'k ki Amerika területén. Az olaj világpolitikában A r(‘uma el eni csodaszerből elég hamar -'étt a huszadik század legfontosabb nyers* anyaga. Néhány évvel ezelőtt a hgki'ii- nőbb katonai szakemberek egyike ál'Upi- <*otta meg, hogy a világnak minden hads;- rege, flohtája és pénze 'lehetetlennek b.’z>- nyul azzal szemben, aki a petróleum fórrá- sokka..1 rendelkezik. A regény európai része Németország­ban kezdődik. 1838-ban a hannoveri Hie­delem utalására végeztek fura-diát Wietze mellet'!'. Az első évben meg1 .'hűtő­sen eredménytelen volt a dolog. A lényeg azonban nem is a mennyiség, hanem a*, hogy megtört a jég és az olajfurás komoly közgazdasági prob cmává váh. Amikor pedig szerte a világon megindult utiára a ,,fHyékony arany“, néniéi kémikusok vol­tak azok, akik a pctrólcumfinorni'tás leg­célravezetőbb módszerei* míg lm látták. A körülmények különös és tragikus ta’álk»- zásának tulajdonítható azonban, hogy Né­metország mégis elsősorban ennek a nyersanyagnak 0 hiánya mia»tt veszítette el a világháborút. 1918 után hozzá is túr­tak, hogy sürgősen pótolják »'/. '••tmulasz- tofakai1. Nem voll 'természetes o'ajuk, f':'- talá'-M'ák tehát a mesterségesei: Bcrgius és ! a Farbenindustrie a Leuiu^-benzinbcn ha­tásos kőnkurrenciá't tudálli' föl a o-rmesze’cs olajjal szemben. Fgv másik fejez ele Perzsiában kez dő - dö't't húsz évvel a világháború kitörése clőt'i. Teheránban ekkor Nasreddn sün ura'lkodóit, aki ncm^s szerénységgé' , ki­rályok királyának cimi,yzte'ti'e maga', ez az e'okelő titulus azonban nem akadá’vo/.i meg abban, hogy mellesleg meg ne kösse a világtörténelemnek alighanem kgku'ö nősebb üz/eiét. Nasreddinnek még egy fur­csa jellemvonása volt: gondosan kei übe uz európai emberrel való kézfogást Nem akarta k ikének csipogó tisztaságát u Illet­lenekkel való érindie/és-sel be.s/ennvezn*. A hitetlenekké1 való ü/lr'-kötés azonban ugylátszik nem ártott >ike íisvtaságá.iik­A „Scarályolí SíirályáEialá** láosacess^Iőfa Perzsiában "libán az időben renge’eg idegen forduló meg. A vendégek egyik legérdekesebbje volt egy bizonyos W 1- liam DcArcy nevű mérnök, aki fejébe ve'- !e, hogy Perzsiában fog vagyoni szerezni magának. Emlékezett az iskolában tanult régiségtanból arra, hogy valaha régen a perzsa templomok előtt messzevilágtió fe­hér fáklyák égek, amelyeknek hatalmas lángjait a hivők babonásan tiszíehék. D'Arcy arra gondolt, hogy ezek a fáklyák alighanem égő petróleumbó kaphacták a ■tüzet. Kis karavánt szervezel! ehát, hogy bebarangolja és felkutassa a birodalma'. Heteket, sőt hónapokat töltőt ezzel a meglehetősen fáradságos munkával, de az olajnak mégcsak n^-'Omát sem talál1-* — D'Arcy azonban nem nyugodom, érezte hogy csak ki ke l óanlania és az ercdnhnv nem marad el. Pénze viszont elfogvc*:. Ekkor azután merész lépésre szánta et ni'_ gát. Pvávecle Nasreddint, hogy adjon kon- cessztót, amely szerint 65 éven ke-reszuU csak neki van jogában Perzsia teriiVén olaj után kutatni. A koncesszióért 2ooo.'o frankot ajánlót fel — még ma is re ítél y, hogy ezt a pénzt honnan hajszolta fel —, viszont kiköt öíite, hogy ami petróleumot taffáü, az az övé lesz. A sah úgy érezte, hogy élete legjobb üzletét kötött * most meg. Hiszen a ,,bolond mérnök“ már évek óta kutat olaj utlán és nem talíá’1 sem­mit. Elég valószínűtlennek látszott, hogy a 200-000 frank 'lefizetése után egyszerre megváltozik a helyzet . . . És mégis ez történi. D'Arcy Alexan­driában összeismerkedeitlt angol üzletembe­rekkel, akik halkultak a koncesszióról és meg akarták azt szerezni tőle. Négyszáz- ezer frankói kináltak, majd amikor D'Ar­cy nem állít köbéinek, isméi megdupláz Iák az ajánlatot. Hiába vök azonban min­den. Csak sokkad később derült ki, hogy az angolok miért ragaszkodtak olyan na­gyon az üzlethez. Mialatt Nasreddin gyalil ,a mérnökkell, angol vállalkozók ,,magánszorgalomból“ ugyancsak végezlek próbafúrásokat Perzsiában. És éppen a ■legváratlanabb helyen gazdag források bukkanak elő. Persze a dolgot nem tehetett titokban tartani. Ekkor azután az angolok arra gondosak, hogy D’Arcyvad felesben bo­nyolítják le a további olajkutatás!. A mé-- nök azonban haliam sem akart a dologról, hiszen ekkor már úgy érezte, hogy n cél­hoz ért. Eme ,,ismeretlen tettesek" feltör­ték szállodai szobáját, hogy ellopják a kon­cesszióra vonatkozó iratokat. Nem '-«'.lábak semmid. Néhány nap mu’Va. merényletet követtek ed ellene. A merénylet nem sike­rült. Viszont a szerencséden mérnök már egyetlen lépést sem tudott megtenm anél­kül, hogy a különböző ügynökök a nyo­mában ne lettek volna. Ekkor megunta a hajszát és egy óceángőzö° fedélzetére me ncküF, hogy kipihenje az utolsó napol: fá­radalma ír. A derék misszionárius A hajón persze nem - ismerkedett meg senkivel. Elege volt már az ismeretségbe. Egyetlen kivé'élt tett, egy rokonszenves misszionáriussal, aki fanatikus' meggyőző­déssel beszéU neki arról, hogy Perzsiában anglikán hittérítőket kellene letelepíteni. D'Arcy nagy bizalmat érzed a misszio­náriushoz. Elmondta neki. hogy legjob­ban szcro'ne mar megszabadulni az eg“ z pelróteunüi/let'iőí. A misszionárius érdek­lődéssel hallgatta, azután felvétet e 1 gap dobniot; az anglikán egyház kezébe a pr ex andre cli szandzsák, február hó Az ősi viszálykodás egyik kényes pont­ja, amely törököket és ■arabo-kaJ ellenségek­ként állítja egymás eMen, az "hxand’etti szandzsák kérdése A török birodalom fe1­da.rabolásábó. keletkezett szandzsák !erü.l '■*- te e fajták ü közőpontja, ahol 3 harcok győzelmek, vereségek és örökös viszályok talaja van és ahol még sohasem volt talia teljes a béke. Kö’csönösen gyilkolják *'gy ciás1: ez a szandzsák tör’énete. A Kisázsia és Palesztin^ közösi m-egliu- zódó szandzsákon már ö'lezer éve folyik a vér és taíán a világ végéig sem fog más történni, mint hogy valamelyik kéi fajta ismételten és örökké egymásra tám-cí \ török birodaío-m U'óda egy kicsiny, Je ui ország . . . KöriimöMie öt állam: Trmsz- jordánúla, Irak, Yemen, Palesztina és db a Szaud Arábiája. Valamennyit a pánarib eszme egyesíti. A szandzsák területién ezzel szemben tö­rökök, alui-ák, arabok, örmények gö'ro gök és kurdok élnek, tehát sem vibási, sem politikai egység nem lehet itat. így fes! Kelatnek ez a ku's sarka, amelyik még sok baj' fog okozni Európának :s. Tízféle nyelvjárás egy országban Motorbiciklin mentem Alepból And óchián át Alexandre'tebe. Tizfcle ; íjszó ■lést kellett tóközben beszélnem, hogy meg­értessem magaméit. Ezt a Hs jelentéktelenséget azért amli tem, mer? mindennél jobban mcgvi'ágit a, hogy ilyen körülmények közö'c müven in­gatag a kormány helyzete és mulyen 4őri kény általában maga ez egész áüamform-». A szandzsák ügye állandóan Törökország szivügye, másrészről az arabok is folyton fenik rá a fogukat. Még ha történ rte^en szövetségesek, akkor iils elegendő a legki­sebb ok. Is, hogy két> népet harcba küldie egymás ellen ezért a misz'ikus labmu- 'tusértt Eépten-nyomcn apró gyülö-ikiidijfkbe, kis titkokba ütközünk, amin^K hj-!laríra lángra lobbannak o torzsalkodók sz^m--. Eótytonos civ’akodás zaja tölti be a kgki- Scbb falu levegője' is, úgyhogy tz 0Tibe.'- nek az a benyomása, hogy a szandzsákban bármely pillana ban készek a gyilkolás^ A török úgy tekinti a/z arabot m-nt naplopó semmittevői. Erre vonut-kozó’ag van egy örök népmonda, amely egy rörök emberről szók akinek száz darab szolgája volt, akiket korbácsü'csekkel fize'ett Már m-osl, ha meg akarja valamelyiket jut.'l- n;azni, akkor az illető keveseob korbács- ü'tésf kapott, mint amennyi fizetésképen kijárt neki. Már az öléves gyerekek Is is­merik ezt a históriát. Átment rajtad a szamaram, de te nem vetted észre Amilyen mértékben flenézik a törökök az arabokat, ugyanúgy megve'ik a törökö­ket az arabok, akiknek ugyanez "k megvan a saját k'i’s történetük: ,,És Kamir, a rórök, egy szamár és egy nőstény vaddisznó •V., elment a Fekete-tenger partján*» cs i'M be­népesített egy országot, ahol még a nap is beteg, aheü az asszonyok nem tudjak táp­lálni csecsemőiket és aho-1 hosszú fülük nő a gyerekeknek . . .“ Mi gyerekesnek talál­juk ezeked a bosszantásokat, de náluk ki- számithatatiiian flehet ai hatásuk. ,,Szarná*.’c, ,,hosszú fül“, röhc'gniek az arabok a törö­kök arcába, akik a korbács meséjével vág­nak vissza. Itt vaniaak laz'tán az örmények, akikét lenéznek a cserkészek és a kurdok és nem is szólit’ják őket másképen, mint csőcselék­nek. Külön kell még nekik a törökök csip­kelődéseit eltűrni, akiknek van vagy t'z gímvos történetük az örmények rovására» róleumkoncesszió békét teremtene, viszont az üzletemberek kezében bi/.onynţan habe» rura veze*ne Ajándékozza tehát .1 kon­cessziót hi'ttéritési célokra. A mérnök Be­látta >*7 érvelés helyeségét és áludlii a sok kellemetlenséget hozó írást a rokonszenves miss7K>náriusnak. Aznv., hogy nem is a rniss7M.náriusn'>k. hanem az a-igol titkos- rendőrségnek, amelynek legügyesebb iigy poke vök az ismerelücn, papi ruhába öltö­zött ember. Anglia ezzel jó üzle'hez jutott, hiszen anng 1901-ben az egész petróleumüz e'- Perzsia számára alig hozott* 2000 d<> 'á*- hasznot, addig 1922-ben az Ang'.o i^ersian Oil az. üzleti éver csaknem 30 millió dől. hír haszonnal zárta. F< köri b lü m 'v ■ • Cbbcn az időben kerül* a/, angol p-t-ó- k*uni|y>litika él-érc az a férfi, akire vj’V ban rail rt a jelző: megfelc ő ci ber -1 megfelelő helyen. A ,,megfelelő ember“ hoMund származású, egykor Isis hank'u'1 viselő volt, aki 1880 ban még őrült, h gy fizetését felemé lék havi 30 forntr<j! 32-rc. A neve Deterding. Vagyonát né­hány évvel ezelőtt 30 millió dollárra be­csültek. Az olaj hódító útját nehéz vom r: / telesen nyomon követni. Annyi bizmvos, hogy ez. a hóditó ut nem ismer1 szer.ti mentális szcmpoivtokat és nem ri"d‘. vis/ sza az. áldozatoktól akkor sem, h-> **zek- nek az áldozatoknak egy részét tatán cl 'í. hetet/t volna kerülni. Az egyik eg’zgal- masabb példa erre Diesel mérnöknek, a híres motorok feltalálójának esete. Dies‘1 1913-ban Angliába utazott hogy értére si'tsc gépeinek szabadalmát, amelyeknek 'tudva evő'cg nem volt szükségük a m n- denha1 ó o-lajra. Diesel elutazott, Amáliába azonban sohasem érkezet meg. Azon a rö­vid u^on. amely a Csatornán átvezet nyomtalanul eltűri'!. Dgyanekkor ehünVk összes .tervei és feljegyzései is. H"g/ ön­gyilkos lelt volna, ez a féléves legőaüb -s valószínűtlen. Egy lovábbi fejezel Mezopotáruában játszódott1 le 1920-ban. Mezopotámia kor­mányán olyan emberek ültek, akikben De­terding százszázalékosan megbízót/'.. Csak az volt a baj, H>gy amikor Mezopv írnia rejtett ólajkmeséinek feltárását a béh.ekó- • cs u'án meg akarják kezdeni, Angii-* szemben ta ál a magac egy legyürheietlc-.-j ellenféllel. Komái pasával. Ezután újabb felhők «tornyosultak az égen de az angol okijkirá y°k az utolsó pillanatban megta­lálták a módot a komplikációk elhári'áH- rn A ,,módot“ úgy hívták, hooy Sir Bush Zaba rov. A további momentumokról most', De- terdmg halálával kapcsolatban U.án niár neni k'• 1 beszélni. Néhány évvel ez'.lDt egy külföldi újság körkérdésben megszá- .íJtailL-» az ugynevze't iMet ékeseke', a per* róleumkcrdés állásáról. A megkérdezetlek azt jósolták, hegy a petró’eumforrisokéirl való versenyfutás liáborura fog vezo'ni — Anglia és Amerika között. Mégpedig nem is olyan messze távolban, hanem 1940 kö­rű.’ Ma 1939-0! írunk. A jóslat egyelőre nem látszik túlságosan valószínűnek . Kemény IsTváp. Ötezer éve egymást gyilkolja az alexandretti szandzsák népe Az arabok azzal mutatják ki megvetésüket ! irányukban, hogy a legkisebb szóváltást* ! leköpik őket . . . Ugylátszik, hogy az ür- n.cnyek nem igen veszik ezt szivükre, mert az egész szandzsák virágzó kereske­dőimé mind a zsebükben van. Az araboknak nem ismerik más 'uluj- donságát, csak a /lustaságukat. — Leköplek — mondja az arab az ör­ménynek. — Igen, vág vissza az örmény, de tegnap olyan részeg voltál, hogy elaludtü a kocs'tulon. Még a szamaram is átment rajiad, de Le észre sem vetned . . . Az összes nemzetiségek együttvéve a^.ín rámásznak mindnyájan a görögökre, akik a burzsoáziát képviselik. A ,ól öltö­zött, pénzes gö'rög gyerek, aki szive mé­lyéből megveti a ,,koldusokat“, már hat­éves korától kezdve, nőkor beira'ják az ortodox iskolába, cág’áblája iesz az öszr szes gúnyolódásoknak. Az aluMákat mindnyájan betolakodoa- taknak tekintik ősi származásuk ellenébe is Ha az arab C9ak szolgaszámba megy a törökök előtt, az aflui'át meg az arab !e- kinti szolgának. Csakhogy az adulta a cg- veszedelmese'ob valamennyi között, mert számára a halál az igazi újjászületés. így aztán semmi sem tar'ja vissza ail'ól, hogy kénye-kedvére gyilkoljon, még a kivégzés sem . . . Pár hónapon át inaszakadtáig dolgozik, azután elmegy valamerre és csak nagyso­kára tér vissza. Majdnem egész életén tA- csavarog . . . A kurd az erdők fia, többnyi“?, jói megtermelt, szállás férfi, akit a hi'e a vég­letekbe visz. A jótékonykodás nála bűn­né fajul, a közösség fogalma pedig zveu- geséggé- Csak magának és fajtestvérűnek él. De jaj annak, akii pénzt akar tőle! Saját fajtáján kívül minden más élőlényt hnéz. Címekre, rangra semmit sem ad. Ez az alexandre'ti szandzsák tükörké­pe a lakosság összetételének szempontjá- i ból. Ezek alapján sok minden érthető lesz, i ami id 'történik» K,

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents