Ellenzék, 1939. február (60. évfolyam, 25-48. szám)
1939-02-15 / 37. szám
10 39 î c b r it ár 1 5, ELLENZÉK rrmmasmsmmmm m I 'Befejeződül sz ECE marosmegyei téli gazdasági tanfolyama j Gróf Toldalagi Mihály nagy beszédet mondóit a magyar gazdák célkitűzéseiről XE zb ni;. ifi} SE ys Marosvásárhely, február 14. Az Erdélyi Gazdasági Egylet toníolya'- ' mainak negyedik sorozata most záruk. A m'aírosmegyei Buckamadaras község- .ben január 23-án nyílt meg o- tanfolyam, .melyet Zayzon Gyula nagy buzgalommal ’kés/ji'retl elő. A tanfolyamat Seyfried Fe- renc EGE segédtitkár, növény és szolőter- m ellesi előadó vezetne. Az első héten Kor- porra y Kornél' gyiiimcícslermelést, Szegbe» Dénes áil'H Elenyész lést adott elő. A. záró vizsgát február 4-én tarlóit,iák meg, az egész falu érdeklődése m-effietk A vizsgán Tol- dal ági Mihály gr- .földbirtokos elnökölt az EGE képviseletében. Ka'i István ref. lelkész 'imája után kéz delét vette au vizsga. A haflJlga.tók meglepd tudással 'Lídiák ellő a tanultakat. Szinte hit - viLt'lilásí teltek a haladó mezőgazdaság melleiüll. Majd Toldii ági Mihály gr. vizsga ■elnök tartóit figyelemreméltó beszédet. Toldalagi üliiály gréS beszéde Tisztelt Gazda társaim! örömmel jöttem ide, hogy 'tolmácsa'pm az EGE üdvözletén és meleg együttérzését és számbavegyem azt a munkát cs oktatást, simit az EGE 'lelkes előadói i't — időt, 1 fáradtságot mem kiméivé — végezlek Hi- ■szem. hogy az üt elhintett m'og termékeny italaira talál!'. Mertt ennek a községnek és ívidékének lakosság» nem mos ti adja- híva- ,tottságának első tainujelét. Munkaszeretete, szorgalma, a földhöz va- 'ló ragaszkodása és álhitom községi köfele- •zeitségeinek vállalása mind oly tulajdonságai, melyek üt nemzedékrő-l-nemzedékre szállnak. Tehát egy ilyen hallgatóság előtt kifejezni vezetőségünk irányelveit különös élvezet, merő a vezetőség és Szász Pál érzései és irányelvei ugyanazok, amik ür » szivek és elmékben élnek: a politikamentes, gyümölcsöző munka és az anyagi és szellemi javak miinél szétosebb körben való szolgálata, v Régótüi hirdettük néhány am hogy ez egyesületünk fontos hivatása, azok, akik többet tudnak vigyék ezt a tudásuk»! a nép közé, hogy a tudás minél általánosabb, minél többfellé gyümölcsöző legyen. Hogy a népnevelő munka feladatát osszuk meg papjaink és tanítóinkkal, akik e téren szinte emberfelettit teljesítenek és akiktől nem kívánhatjuk, hogy mindenhez szak- szakszerűen értsenek. Mert egy anyagi téren prosperáló nép a szellemiekben is emelkedni fog s ugy^ a társadalomnak, mint az államnak megbízható tagja lesz. v '' Népközösscgi tudut De Tisztelt Gazdaifársaim, nem elég » • .munkakészség. Hisz az. első kevésnél hiányzik, a második, azt hiszem, senkinél. Szereti ezt mindenki és minél többre vágyik*- Do meg kel tanítani, meg kell szervezni, hogy munkájával minél többet érjen cl és meglévő földjén minél jobban gyüinötosöz- tesse- És nem elégséges, hogy minden községnek legyen néhány értelmes gazdája, hanem lehetőleg emelni kelj a község egész lakosságának anyagi' és szellemi szintjét. Mert i.r községi érzés hordozói nem az egyesek, hanem a tömegek. És hogy mit. jelent a reális egységbeclvadás — ahogy most nevezik: népközösscgi tudat* — arra ■elég eg)' pillantást vetni a világra! Ezért hirdettük már régen, hogy meg kell teremteni a gazdakörök ezerét és a gazdakörökön belüli — a szervezett1 gazdák száz- ezrét) s hogy e munka elvégzése az EGE feladnia. Tisztelt! Gazdatárs?.im! A legszigorúbb bíráló is el ked ismerje, hogy Szász Pál volt az, aki őzt 'leginkább szorgalmazta és akt, mikor le tudta küzdeni a széles nép- rétegektől felőle aggodalmait és n*z EGE élére került! — nyílton zászlót bontott a gondolat megvalósításáért. De nem vöt elég zászlót bontani, eredményeket kellert elemi. S az eredmények nem maradtok el, mere — amint tátják — a nagybirtokosok kizárólagos szervezetéből megteremtette • z erdélyi magyar gazdaközönség egyetemes és egységes szervezetét. Egyetemes, mert egyformán magáénak váltjai és érdekképviseletét' találja meg benne nagy és kisbirtokos; egységes, morb a közös munkában és közös célért dolgozik benne az ősok tradícióit ápoló alapítókig és a ma belépett falusi lakos. S kérem, nézzenek körül, hí e nagybirtokosok, vagy fiaik ctohogyják télen — farsang, bálok, muHait'ságok 'dején — a nagyvárost és kijönnek ide hidegben és — valljuk be — feneketlen sárban Backimr darasra, vagy Csik, Udvarszék egy kis falujába, beszálláséivá egy szobába másod, harmadmagukkal és megosztják tudásúkor, «ássál és az a büszkeségük, ha tanítványaik mindent megtanultak, amit ők is tudnak- Vagy nézzék meg Korponay Kornélt, aki egy hétig itt adott elő és két hetet előzőleg más két faluban töltött hogy innen elmenve, még három faluban tö’ü- sön három hetet. Nos, ennek a fehérhaju Korponay Kornél barátomnak nagy szíV” van. Én csak annyit árulok el, hogy ,9 Iw vailyi évben 60 vagon sa jatt érni és ti almát adott cl. Egész családjával', sőt tinikéival együtt elmehetet! volna (felelni a világ legdrágább heilyére — Egyiptomba —, de 6 elment Erdély c kis falujába sarat taposni és tudását megosztani másokkal!. Kérdem ezt>: mik ezek a jelenségek? Az őszhaju öregur és a farsangot otthagyó fiatalemberek? És meg is felelek: ez a népközösscgi gondolat kiemelése a vezércikkek és szónoklatok síkjáról wz élet síkjára, ahol valóság lesz és gyümölcsöt ferem. „Ezi a sxeileraief «Ír. Szász Pál ta^eniíetíée mraegi cc S ki kell jelentenem, hogy ezt a népközösségi szellemet Szász Pál tc. remlüetke meg. Ö »dott neki életet min- dcniilt, ahol tudott. Amit a tanfolyamokkal kapcsolatban megemlítettem, csak egy példa volt?, egy szép példa, hogy felébredt s életre kelt ez a szellem. De néz ziik azt iá szervezetet, melynek élén át! Szász Pál — az F.GE-t. Mondtam már mi volt — a nagybirtokosság szerve, annak tradícióival a életfelfogásával és tudjuk azt is, hogy mai aa egész magyar gazdaközösség szerve s otthon van és otthon tehet benne a konzervatív főnemes és a hathoil'das kisgazda. De ez sem minden, amin ezzel kapcsolatban el keit! mondani. A lényeg az, hogy az így megváltozom struktúrában, nem alakult egy konzerva- ü>>, meg egy radikális szárny, hogy e megkü ünböztetések még csak szóba sem jönnek1. Hogy éppúgy érezzük a régi és nemes tradíció letéteményesének, mint érezzük az uj szellemet, mely uj kötelességek vállalására lelkesit. Nincs itt kü ön oszlályérdek, vagy úgynevezett világnézeti különbség. Mindent összefoglal közös és együIies élríiakarás. Tisztelt Gazda társaim! E ponthoz érve, nagyon komolyan akarok szólani. Ez élniakarás nemcsak tőlük függ. Hanem nagy mértékben «alttól a viszonytól, amelyben a többségi román néppel éjünk. Mi nem politizálunk. M'n dolgozni aka- mnk, de minden politikán Uü hirdettük és hirdetjük, hogy harmonikusan cgyüü akarunk dolgozni a román néppel. És hirdetjük állampolgársági kötelességeink teljesítését az állaim konstruktiv, épilő munkájában. Szavunk és magatartásunk méltánylást talált a trón előtt. Ezért megragadjuk az alkalmat is. hogy hódolatunknak adjunk kifejezést őfelsége II. Károly király iránt, lArtario-sclerosis - Pangás - Reuma - Visszér > Gertnyesedések - Bőrbajok - Női bajok O " tvenedik életévének közeledtével az ember-. re különböző betegségek szakádnak, már. meglevő bajai pedig súlyosbodnak. Különiéle mérgekkel kevert vére rosszul kering megkeményedett és törékeny ereiben (arterio-sdéro- sis) ; szívdobogása van, végtagjai elhidegülnek. A bénulás veszélye állandóan fenyegeti. Az ötvenes élektort elért férfiaknál és nőknél egyaránt igen gyakori a reuma. A láb vastag visszerekkel szántott és fenyeget a veszély, hogy a visszerek megkeményednek, vagy^ pedig végnélküli gennvedéseket okoznak. Ebben a korban újból fellépnek különféle börbajok is. mint'amilyen az ekzerna, pörsenések. psoriasis, furunculosis, pattanások, sycosis, erythemia stb. A nők ötvenedik tietkora különböző kellemetlen és fájdalmas tünetekkel jár : fülzúgás, alhasi fájdalmak, vesebántalmak, daganatok, ftbromák stb. Mindezekben a bajokban szenvedők azonban ne essenek kétségbe, hanem folytassanak kúrát Richclet Dépuratif készítményével. Ez a tökéletes vértisztító felszabadítja az Ízületeket, megszünteti a reumatikus fájdalmakat, meggyógyítja a sebeket és gennyedéseket, anéikül, hogy nyomuk maradna, egészségessé és tisztává teszi a bőrt. A nedvkeringés példás szabályózó- ja a Dépuratif Richelet, mely kiüríti 3 vasszereket és könnyűvé teszi n járást ; csökkenti továbbá a vérnyomást, megszünteti a szédülést, szívdobogást és elhárítja az aríerio-scle- rosls veszélyét. Nőknél eloszlatja -a Dépuratif Richelet a pangást és ezzel elejét veszi a legsúlyosabb komplikációknak. Mindezeken felül a Dépuratif Richelet felújítja és erősíti a vért, úgyhogy a betegek megújhodnak tőle és új életet kezdhetnek. DÉPURATIF . MICH ELIT mindén gy úgy szertárban és drogériában kaphat*» Â jövő céifíié&izései S most, amikor hódolattal hajolok meg a Kirá'y Őfelsége fenkölt személye előtt — ezt teszem többszörös vonatkozásban is. Siói az állam legfőbb mólt óságának, az államienség kifejezőjének, szól « nagy és bölcs á'lamférfi-uralkodónak, aki nagy és nehéz időkben maga irányítja és vezeti az országépités munkáját és szól az egész román nép megszemélyesítését. kifejező szimbólumnak. Meri mi megértő, együttdolgozó társai akarunk lenni a román népnek. Itt, e helyen, a Kárpátok völgyeiben, ai román néppel egyii ttelni ran dó 1 a Végzet már századok óta. És állítom, hogy ez az élet itt virágzó csak úgy lehet, ha* a két faj megtanulja egymást becsülni és közös munkában együtt dolgozni- Mert gazdag ez az ország és lehetőségei szinte végtelenek és a boldogság feltételei megtalálhatók mindnyájunk részére, ha a szivekben nem csupán a saját faj kizárólagos értéke él, hanem mi krisztusi szeretet egy szikrája is. Mert lehetnek olyan álmodozók, nagy érzésekkel fűtött patrióták, itt is és ott is, akik az egyik faj kizárólagos uralmát hirdetik és fajukon ki-vül nem ismernek' és talán nem is akarnak egyebet ismerni és e faj malmának totalitását, egyetemét) akarják megvalósítani minden erejükkel. minden működésükkel. Ezek hozhatnak egymásnak sok-sok szenvedést, ISI Hatalmas ktapslkcrek 60-íO százalékos ârieszâllliâs&an: Zarek : Egy nép szerelme. (Nagy Kossuth-regény) két kötet, kötve 119 Papini: Dante életregénye (kötve)---------------------------------------89 Hardy: Ábrahán (nagy regény)--------------------------------------------79 Fáik: Liszt Ferenc breviárium----------------■ —-------------------------26 Dubarry grófnő titkos emlékiratai, kötve 33, fűzve--------------------16'— Hoelriegel: Szent Ilona (Napoleon regény) kötve 33, fűzve-------16'— Harold Lamb: Omar Khájjám (A Dsingisz kán szerzőjének remek könyve) kötve------------------------- -- -------------------- 79'—. Erba—Odeschalchi: XL Incze pápa---------------------•------------------66'— H. G. Wells: A csodatevő ember, kötve-------— — — — — 66'— West: Mint a nádszál----------------------------------------------------- — 79'— Detre: Két világ harca------------------------->----------,--------------- — 16'— Egry Victor: Égő fold, kötve — — —• — —-------—. —---------- 66'— Babits Mihály: A gólyakalifa--------------------------------------------— 33'— Maurois: Gondolatművészek és szóbüvészek, kötve 60, fűzve — 36’— Révész: Ady és Léda (Ismeretren Ady levelekkel)-----------------— 100'— Schöpfiin: Ady Endre, kötve------------------------------------------------- 33*— Tolsztoj: ifjúságom regénye (két kötet)------------------------------— 44'— Tolsztoj: Háború és béke (öt kötet) kötve 240, fűzve------------180'— Hamsun : Az élet megy tovább-------• — -------------------------------5G-— Lobi: Ember segíthetsz magadon (Népszerű élettan) kve 60, íve 36'— Francé: Nővények élete, kötve--------------------------------------------60'— “il ellenzem szambán kaphatok az sag Cluj Kolozsvár, Piaţa Unirii No. 9. — Vidékre utánvéttel is azonnal szállítjuk!!! elpazarolhatják egy nép energiájának legértékesebb részét; ringathatják magií- koit abban a hitben — tahin évtizeden, vagy egy-két emberöltőn át —, hogy céljukat megvalósították. De azt. hogy más, nagy számmal lűró fajok e tájon ne éljenek. kik az életre jogot formálnak, el nem érhetik. És el kell jöjjön az idő, mikor. a Duna-völgyének sok népe nem egymással versenyez az uralomért, vagy. elsőségért, hanem egymás• mc'le’t, sőt egymást segítve él, egymás etnikai lényét tisztelve és megbecsülve. Mert ha ez nem következik be, akkor ömölhet annyi könny, hogy a Duna sárgái hullámai sósak lesznek, de a boldog éel (?) boldogsága csak rövid. Mert a történelemnek irányvonalai vannak, azokat nagy, szervezett népek ismerik fel és ez irányvonalak többjének kereszleződése a Duna- völgyében van. Ha a* völgy népei megértik egymást, úgy nekik fog érni a rónák kalásza és az övék lesz c nagy vidék minden gazdagsága. S nekünk mi a köte’ességünk, népközösségünk egyszerű katonáinak? Az, hogy munkánké szorgalmunk, minden életmeg- nyÜvánulástinkba bevigyük a közösségi gondolatot £s minden vonalon — be és kifelé — az igazságos akaratnak a me-, legét. S ha mí ezt megtesszük, megmondhatjuk vezetőinknek is, hogy mi az ö kö telességük: az, hogy a népösszességet szervezzék meg s egyek legyenek százakért és tartsák e százezrek szivén kezüket, hogy ez érzés melege legyen a táptalajuk, amiből élnek, de úgy vezessenek, hogy e százezrek érzésvilágát világítsa meg az ö ér íd mük. fénye“. A nagyhatású beszéd lilán Szó verify, Dezső ta nf oly a mh allgató mondott köszönetét az előadónak, Zayzon Gyuia pedig az Erdélyi Gazdásági Egyletnek. — ,.A tanfolyam — mondotta — rövid két hét ni< besorozott; a haladni alcaró gazdák sorába. Mi Tikes és munkás katonái leszünk az EGE-nek és minden tekintetlxn kérjük és várjak szeretett ellökünk, dr. Szász Pál parancsát.“ A vizsgát Kali István ref. lelkes?, bes/é-' de fejezte be. melyben a népfőiskolák felállítását szorgalmazta;, -tó - v >/ Az ötvenes életkor U a a bajai
