Ellenzék, 1939. január (60. évfolyam, 1-24. szám)
1939-01-12 / 9. szám
ám 3 Szerkesztőnél és kiadóhivatal: Claj, Ol« Modor 4. Telefon: 11—09. Nyomda: Str. r. G Duói No. 8 F‘ók kiadóhivatal és könyvoszrály: P. Uniri: 9 Telefon 11 99 ALAPÍTOTTA RARTHA MIKLÓS Felelős szerkesztő és ignzgaíó: DR. GRGIS LÁSZLÓ K ia d ó űu la jdoskot: PALLAS R.. T* Törvényszéki b-jslromr/zási szim: 39. (Do*. 1938. Trb. Cluj.) Előfizetési árak: havonta *<>• negyedévre 240, félévre 480 egésa évre 960 lfL LX ÉVFOLYAM, 9. SZÁM. Korbetegség Ilyenkor jelennek meg a főorvosi jelen lések egy-egy terület vagy tartomány, vagy ország egészségügyi állapotáról. Ezek 3 számialtatás tudományi adatok rendkivüi becsesek. Nem egyszerűen az összegezés tudományos intézményeiben folyó elméleti vagy játékos műveleteket jelentik, hanem fontos politikai és társadalmi hatású esz* méltetések. Közéleti erőket mozgatnak meg. Folnyiják szemünket és megindítják akaratunkat, ha egy-egy vidéken váratlanul kedvezőtlen jelenségek merülnek fel, például apad a csecsemőszületések száma, amit a politikában egyke vagy egykesem név alatt sok beszédből és intézkedésből ismerünk meg alaposabban, vagy a csecsemőhalandóság növekedése, az átlagos életkor apadása, bizonyos korán puszti’ó betegségek jelentkezése, némely járványok ütemes ismétlődése, stb. A város, község, megye, kormányzóság, ország közigazgatása ilyenkor felfülel az. adatokra és igyekszik több, vagy uj cselekvésre, mint amennyit, vagy amelyet az. általános köz- egészségügy gondozása egyébként elrendel, iü lehetetlen elhallgatnunk a mai kormányrendszer egyik tagadhatatlan üdvös újítását, amelyet közegészségügyi razzia és közegészségügyi offenziva névvel jelölnek meg a hivatalos közleményekben. Az elő ző rendszer is utolsó idejében még kezdett, ha nem is tudott már eléggé kiépíteni uj szokást, mikor a katonai év Jeszolgálásán bevonult végzett orvosokat katonai kö’e- i'ezettségük nagyobb ideje alatt közegésx* ségügyi tekintetben sajnos, még most is elhanyagolt községekbe vezényelt hogy ott az életszaporitás, az életmentés, az. élet megerősítés nagy és nemes munkájának az előkészítését végezzék. A most nyilvánosságra kerülő közegészségügyi összegezésekből különösen két adat jellegzetes. Az egyik örömmel ‘ölt el, a másik mélységes aggodalmat kelthet a ma úgyis ködös és sötétárnyu világban. Az örvendetes adat, hogy orszí gunkbnn a nemrég gyakori járványos betegségek a természetes határok közé vonulnak vissza. Tgaz, hogy ma is olvasunk t<= fusz, vörheny, torokgyík, malária és egyéb járványos, vagy fertőző betegségekről, ezek azonban mind kevesebb áldozatot követel nek és egyre kevesebb dühvei jelentkeznek, amik az általános közegészségügyi viszo nyok javulásáról és a veszélyek gyors elfőj, fásának egyre fokozodó erősödéséről bizto sitanak. A sötét adat viszont annál kétség* beejtőbb. Megdöbbentő mód szaporodnak a szívbajok, a hirtelen halákokozók, egyéb rohamok, a véredények pusztulása, idő előtt jelentkező megrokkanások, sürü idegbajok, stb. Amíg a népbetegségek sorában a vérfertőzéseket úgyszólván leküzdötte már a tudomány és egészségügyi politika, mialatt a rák az emberi összemunkálás segít ségével ugyldtszik túlhaladt pusztító hatalma, delelő pontján és orvosi kifejezéssel él ve mind'nkább vészit „vírulenciájából“, addig és azalatt az előbb említett „öreg tő és kimerítő“ betegségek egyre nagyobb csa- arendben és egyre jobban felfegyverkezve támadnak rá az ártatlan emberre. A hirte len halál és az elborult lélekkel összeomlás idejében vagyunk. A veszélyes koreszmék idejében ime itt vannak a veszéyes kor-be tegségek. Az orvosok és társadalomtudósok nem haboznak szoros összefüggésük megállapítása tekintetében és ennek az alapţan céloznak félősen a szükséges tennivalókra Mert vitatkoznak, hogy a koreszme szüli-e a korbetegséget, vagy fordítva? Ha nem tudjuk eldönteni a kérdést, akkor már CSÜTÖRTÖK CLUJ, 1939 JANUÁR 12. Ma délután megtartják Rómában az első angol-olasz tanácskozást Chamberlaint nagy ünnepélyességgel fogadj ík az olasz fővárosban. — Párisi és londoni sajló szerint nem lehet angol-francia engedményekről szó. ■» Chamberlain ezúttal esernyője és tanácsadó barátja nélkül utazik A párisi angol-francia tanácskozásról kiadott hivatalos közlemény a I randa és angol fö .fogásteljes azonosságát hangsúlyozza Chamberlain angol miniszterelnök és Halifax külügyminiszter ma délután érkeznek Rómába. Tegnap délelőtt 11 órakor indultak Londonból a Victoria- pályaudvaron összegyűlt tömeg lelkes éljenzése közben, melyet azonban egy munkanélküli csoport tüntetése zavart meg. Útjukat Parisban megszakították és kétórás megbeszélést tartottak a francia külpolitika vezetőivel. Párisi lapok szerint föltűnt, hogy Chamberlain ezúttal nem hozta magával legendás esernyőjét és ugyanilyen meglepő változásként állapítják meg, hogy nem utazik az angol miniszterelnökkel megszokott tanácsadója, Sir Horace Wilson nagyiparos sem, aki pedig mindenik németországi utazására elkísérte. Helyette a külügyminisztérium két magasrangu vezető egyénisége, Cadogan állandó külügyi államtitkár és Ingram, a középeurópai osztály vezetője kisérik útjukra az angol államférfiakat. Chamberlain és Halifax a párisi Északi-pályaudvaron összegyűlt tömeg lelkes éljenzése közben fogtak kezet az őket \áró Daladier francia miniszterelnökkel és Bonnet küliigyI miniszterrel. A megérkezés után azon- ' nai a Ouai d'Orsayra mentek, ahol hat óra 50 perckor megkezdődött a tanácskozás, amely 8 óra 50 percig tartott. A tanácskozáson angol részről Chamberlain és Halifax mellett Cadogan, Ingram és Phipps párisi angol nagykövet, francia részről a miniszterelnökön és külügyminiszteren kivid Leger állandó külügyi államtitkár, Rochat, a középeurópai ügyek vezetője és Bressy sajtófőnök vettek részt. Megbeszélésük végeztével Chamberlain és Halifax azonnal a pályaudvarra indultak, a Quai d‘Orsay sajtóosztálya pedig az angol—francia tárgyalásokról a következő rövid hivatalos jelentést adta ki: — Chamberlain angol miniszterelnök és Halifax külügyminiszter Rómába vezető útjukban megragadták az alkalmat, hogy megbeszélést folytassanak Daladier francia miniszterelnökkel és Bonnet külügyminiszterre!. A Quai d‘Orsay-n lefolyt tanácskozás újra megerősítette a két kormány felfogásának már régebben megállapított általános azonosságát. Oiamhefflaín mecgimgaéliaiailaiiul megy a maga úriján beszél6s is, amit köveUőleg Mussohai díszvacsorát ad az angol államférfiak' tiszteletére. Zavaró háttér Amíg Chamberlain és Halifax Róma fölé utaznak, Eden volt külügyminiszter, aki angol politikai körükben tovább is erős le«* vckenységeli fejt kh tegnap az angol köz* vélemény helyeslésének adott kifejezést RoasevöR amerikai elnök pár nap elŐTí, nagv feltűnést kehő üzenete fölött. Eden az angol—•amerikai kereskedelmi kamarában beszélt , és történelmi jelentőségűnek mondta Roosevelt üzenetét, moly uj utat nyitotiti szerinte az összes szabadságs2ererő nemzeteknek. „Nehéz elmondani — jele telne ki a volt angol külügyminiszter — hogy milyen megelevenítő hatással vo’.t Roosevelt üzenete az angol népre és mennyire kifejezte az angolok érzelmeit is“. (bolygatása az utolsó oldalon.) Chamberlain és Halifax római utazásával kapcsola'ban tovább fo vnak a sajtó kombinációi, anélkül, hogy biztos támpontra építhetnének ezekben a találgató sokban Csak egy dolog látszik bizonyosnak s ez az, hogy a francia olasz viszá y kérdésében az angol államférfiak nem léphetnek föl közvetítőkén , mert az erre- • onatknzó francia kívánságot francia félhivatalos sajtóorgánumok Chamberlain és Halifax párisi Iá ogatása alkalmából is újra hangsúlyozták és minden valószínű ség szerint elhangzott ez a kívánság a l?9 nap lefolyt francia-angol miniszterközi tanácskozáson is. Az angol sajtó kommentárjai túlnyomó részben arra irányulnak, hogy a mostani anácskozáso- kon csak a béke érdekében folytatandó politika fölötti megegyezésről s nem újabb angpl, vagy francia engedmények ről lehet szó Chamberlain azonban, amint a szeptemberi válság alkalmává' folytatotl tárgyalásai is mutatják, mm engedi zavartatni magát ilyen gátlások áltál és döntő pilIanafokb°n meqin iot hota Ionul megy azon az utón, melyet, felfogása szerint, az események tesznek \ szükségessé. Rómában, ahol nagy ünnepléssel várják az angol államférfiakat, nem is hajlan dók egyelőre tudomásul venni a francia és angol sajtónak ezt a nega ív állásfogla. íását. A római Tribuna ,,A Quai d Orsay poi'l’kája“ cimü vezércikkében ránnrifö arra, hogy francia sajtócikkek után tél ve Chamberlain utazásának egyedül* cél ja az volna, hogy megismertesse Rómá nun a francia álláspontod azonban sem miféle tárgyalást ezzel kapcsolatban nem folytathat. Szóval — írja a „Tribuna'' — Chamberlain és Halifax. mini Franciaor szag követei jelennének meg Rómában, nem mmt önálló angol államférfiak. A helyzet ezzel szemben az. hogy Olas/or szágnak követelése van Franciaországgal szemben, mely nem akar fize ni. A követelések Franciaország. Olaszország és Anglia között a világháborúban lé'n-jüt szerződésen alapú’ melynek elegei kell tenni, annak ellenére, hogy Franciaor s/ág még mindig visszau'asilja ezl. „Ab tó! fariunk — írja a beavatott római lap —, hogy a gall büszkeség és a demokrata op'imizmus ebben a kérdésben is túllő a célon1'. Chamberlain és Halifax ma d. u Rómába érkezése után különben rö v.desen meglesz az első angol olasz megnem kövdkezhetik egyéb, mint a circului vhiosus hirdetése, a köráramra utalás, amelyet a koreszme és korbetegség immár bezárt láncolatán átkering és villamos üléseivel beteggé és boldogtalanná teszi ezt a jóra hivatott és megpróbált emberiségét ebben a boldogitásra hivatott gyönyörű éleben és nagyszerű világban. Szerintünk volna gyógyszer eszmének és betegségnek: igazi emberszeretet. Ciilucsco Armand heiflggminiszter ma, január 1 1.-én, szerdán este 20 óra 30 perckor a rádióban előadást tart a „Nemzet órája“ rádióeíőadás-sorozat keretében a Nemzeti Újjászületés Frontjának célkitűzéseiről az állami éleiben. Az előadás iránt országszerte nagy érd:kicdés nyíl« vaum n.eg
