Ellenzék, 1939. január (60. évfolyam, 1-24. szám)

1939-01-12 / 9. szám

ám 3 Szerkesztőnél és kiadóhivatal: Claj, Ol« Modor 4. Telefon: 11—09. Nyomda: Str. r. G Duói No. 8 F‘ók kiadóhivatal és könyvoszrály: P. Uniri: 9 Telefon 11 99 ALAPÍTOTTA RARTHA MIKLÓS Felelős szerkesztő és ignzgaíó: DR. GRGIS LÁSZLÓ K ia d ó űu la jdoskot: PALLAS R.. T* Törvényszéki b-jslromr/zási szim: 39. (Do*. 1938. Trb. Cluj.) Előfizetési árak: havonta *<>• negyedévre 240, félévre 480 egésa évre 960 lfL LX ÉVFOLYAM, 9. SZÁM. Korbetegség Ilyenkor jelennek meg a főorvosi jelen lések egy-egy terület vagy tartomány, vagy ország egészségügyi állapotáról. Ezek 3 számialtatás tudományi adatok rendkivüi becsesek. Nem egyszerűen az összegezés tu­dományos intézményeiben folyó elméleti vagy játékos műveleteket jelentik, hanem fontos politikai és társadalmi hatású esz* méltetések. Közéleti erőket mozgatnak meg. Folnyiják szemünket és megindítják akaratunkat, ha egy-egy vidéken váratla­nul kedvezőtlen jelenségek merülnek fel, például apad a csecsemőszületések száma, amit a politikában egyke vagy egykesem név alatt sok beszédből és intézkedésből is­merünk meg alaposabban, vagy a csecse­mőhalandóság növekedése, az átlagos életkor apadása, bizonyos korán puszti’ó betegségek jelentkezése, némely járványok ütemes ismétlődése, stb. A város, község, megye, kormányzóság, ország közigazga­tása ilyenkor felfülel az. adatokra és igyek­szik több, vagy uj cselekvésre, mint amennyit, vagy amelyet az. általános köz- egészségügy gondozása egyébként elrendel, iü lehetetlen elhallgatnunk a mai kor­mányrendszer egyik tagadhatatlan üdvös újítását, amelyet közegészségügyi razzia és közegészségügyi offenziva névvel jelölnek meg a hivatalos közleményekben. Az elő ző rendszer is utolsó idejében még kezdett, ha nem is tudott már eléggé kiépíteni uj szokást, mikor a katonai év Jeszolgálásán bevonult végzett orvosokat katonai kö’e- i'ezettségük nagyobb ideje alatt közegésx* ségügyi tekintetben sajnos, még most is el­hanyagolt községekbe vezényelt hogy ott az életszaporitás, az életmentés, az. élet megerősítés nagy és nemes munkájának az előkészítését végezzék. A most nyilvánosságra kerülő köz­egészségügyi összegezésekből különösen két adat jellegzetes. Az egyik örömmel ‘ölt el, a másik mélységes aggodalmat kelthet a ma úgyis ködös és sötétárnyu vi­lágban. Az örvendetes adat, hogy orszí gunkbnn a nemrég gyakori járványos be­tegségek a természetes határok közé vonul­nak vissza. Tgaz, hogy ma is olvasunk t<= fusz, vörheny, torokgyík, malária és egyéb járványos, vagy fertőző betegségekről, ezek azonban mind kevesebb áldozatot követel nek és egyre kevesebb dühvei jelentkez­nek, amik az általános közegészségügyi viszo nyok javulásáról és a veszélyek gyors elfőj, fásának egyre fokozodó erősödéséről bizto sitanak. A sötét adat viszont annál kétség* beejtőbb. Megdöbbentő mód szaporodnak a szívbajok, a hirtelen halákokozók, egyéb rohamok, a véredények pusztulása, idő előtt jelentkező megrokkanások, sürü ideg­bajok, stb. Amíg a népbetegségek sorában a vérfertőzéseket úgyszólván leküzdötte már a tudomány és egészségügyi politika, mi­alatt a rák az emberi összemunkálás segít ségével ugyldtszik túlhaladt pusztító hatal­ma, delelő pontján és orvosi kifejezéssel él ve mind'nkább vészit „vírulenciájából“, addig és azalatt az előbb említett „öreg tő és kimerítő“ betegségek egyre nagyobb csa- arendben és egyre jobban felfegyverkezve támadnak rá az ártatlan emberre. A hirte len halál és az elborult lélekkel összeomlás idejében vagyunk. A veszélyes koreszmék idejében ime itt vannak a veszéyes kor-be tegségek. Az orvosok és társadalomtudósok nem haboznak szoros összefüggésük meg­állapítása tekintetében és ennek az alapţan céloznak félősen a szükséges tennivalókra Mert vitatkoznak, hogy a koreszme szüli-e a korbetegséget, vagy fordítva? Ha nem tudjuk eldönteni a kérdést, akkor már CSÜTÖRTÖK CLUJ, 1939 JANUÁR 12. Ma délután megtartják Rómában az első angol-olasz tanácskozást Chamberlaint nagy ünnepélyességgel fogadj ík az olasz fővárosban. — Párisi és londoni sajló szerint nem lehet angol-francia engedményekről szó. ■» Chamberlain ezúttal esernyője és tanácsadó barátja nélkül utazik A párisi angol-francia tanácskozásról kiadott hivatalos közlemény a I randa és angol fö .fogásteljes azonosságát hangsúlyozza Chamberlain angol miniszterelnök és Halifax külügyminiszter ma délután érkeznek Rómába. Tegnap délelőtt 11 órakor indultak Londonból a Victoria- pályaudvaron összegyűlt tömeg lelkes éljenzése közben, melyet azonban egy munkanélküli csoport tüntetése zavart meg. Útjukat Parisban megszakították és kétórás megbeszélést tartottak a francia külpolitika vezetőivel. Párisi lapok szerint föltűnt, hogy Chamber­lain ezúttal nem hozta magával legen­dás esernyőjét és ugyanilyen meglepő változásként állapítják meg, hogy nem utazik az angol miniszterelnökkel megszokott tanácsadója, Sir Horace Wilson nagyiparos sem, aki pedig mindenik németországi utazására elkí­sérte. Helyette a külügyminisztérium két magasrangu vezető egyénisége, Cadogan állandó külügyi államtitkár és Ingram, a középeurópai osztály veze­tője kisérik útjukra az angol államfér­fiakat. Chamberlain és Halifax a pá­risi Északi-pályaudvaron összegyűlt tö­meg lelkes éljenzése közben fogtak kezet az őket \áró Daladier francia miniszterelnökkel és Bonnet küliigy­I miniszterrel. A megérkezés után azon- ' nai a Ouai d'Orsayra mentek, ahol hat óra 50 perckor megkezdődött a tanács­kozás, amely 8 óra 50 percig tartott. A tanácskozáson angol részről Chamber­lain és Halifax mellett Cadogan, In­gram és Phipps párisi angol nagykö­vet, francia részről a miniszterelnökön és külügyminiszteren kivid Leger ál­landó külügyi államtitkár, Rochat, a középeurópai ügyek vezetője és Bressy sajtófőnök vettek részt. Megbeszélé­sük végeztével Chamberlain és Hali­fax azonnal a pályaudvarra indultak, a Quai d‘Orsay sajtóosztálya pedig az angol—francia tárgyalásokról a követ­kező rövid hivatalos jelentést adta ki: — Chamberlain angol miniszterel­nök és Halifax külügyminiszter Rómá­ba vezető útjukban megragadták az al­kalmat, hogy megbeszélést folytassa­nak Daladier francia miniszterelnök­kel és Bonnet külügyminiszterre!. A Quai d‘Orsay-n lefolyt tanácskozás új­ra megerősítette a két kormány felfo­gásának már régebben megállapított általános azonosságát. Oiamhefflaín mecgimgaéliaiailaiiul megy a maga úriján beszél6s is, amit köveUőleg Mussohai díszvacsorát ad az angol államférfiak' tiszteletére. Zavaró háttér Amíg Chamberlain és Halifax Róma fö­lé utaznak, Eden volt külügyminiszter, aki angol politikai körükben tovább is erős le«* vckenységeli fejt kh tegnap az angol köz* vélemény helyeslésének adott kifejezést RoasevöR amerikai elnök pár nap elŐTí, nagv feltűnést kehő üzenete fölött. Eden az angol—•amerikai kereskedelmi kamará­ban beszélt , és történelmi jelentőségűnek mondta Roosevelt üzenetét, moly uj utat nyitotiti szerinte az összes szabadságs2ererő nemzeteknek. „Nehéz elmondani — jele telne ki a volt angol külügyminiszter — hogy milyen megelevenítő hatással vo’.t Roosevelt üzenete az angol népre és mennyire kifejezte az angolok érzelmeit is“. (bolygatása az utolsó oldalon.) Chamberlain és Halifax római utazá­sával kapcsola'ban tovább fo vnak a saj­tó kombinációi, anélkül, hogy biztos tám­pontra építhetnének ezekben a találgató sokban Csak egy dolog látszik bizonyos­nak s ez az, hogy a francia olasz viszá y kérdésében az angol államférfiak nem léphetnek föl közvetítőkén , mert az erre- • onatknzó francia kívánságot francia fél­hivatalos sajtóorgánumok Chamberlain és Halifax párisi Iá ogatása alkalmából is újra hangsúlyozták és minden valószínű ség szerint elhangzott ez a kívánság a l?9 nap lefolyt francia-angol miniszterközi tanácskozáson is. Az angol sajtó kom­mentárjai túlnyomó részben arra irá­nyulnak, hogy a mostani anácskozáso- kon csak a béke érdekében folytatandó politika fölötti megegyezésről s nem újabb angpl, vagy francia engedmények ről lehet szó Chamberlain azonban, amint a szeptemberi válság alkalmává' folytatotl tárgyalásai is mutatják, mm engedi zavartatni magát ilyen gátlások áltál és döntő pilIanafokb°n meqin iot hota Io­nul megy azon az utón, melyet, felfo­gása szerint, az események tesznek \ szükségessé. Rómában, ahol nagy ünnepléssel várják az angol államférfiakat, nem is hajlan dók egyelőre tudomásul venni a francia és angol sajtónak ezt a nega ív állásfogla. íását. A római Tribuna ,,A Quai d Orsay poi'l’kája“ cimü vezércikkében ránnrifö arra, hogy francia sajtócikkek után tél ve Chamberlain utazásának egyedül* cél ja az volna, hogy megismertesse Rómá nun a francia álláspontod azonban sem miféle tárgyalást ezzel kapcsolatban nem folytathat. Szóval — írja a „Tribuna'' — Chamberlain és Halifax. mini Franciaor szag követei jelennének meg Rómában, nem mmt önálló angol államférfiak. A helyzet ezzel szemben az. hogy Olas/or szágnak követelése van Franciaországgal szemben, mely nem akar fize ni. A köve­telések Franciaország. Olaszország és An­glia között a világháborúban lé'n-jüt szerződésen alapú’ melynek elegei kell tenni, annak ellenére, hogy Franciaor s/ág még mindig visszau'asilja ezl. „Ab tó! fariunk — írja a beavatott római lap —, hogy a gall büszkeség és a demokra­ta op'imizmus ebben a kérdésben is túllő a célon1'. Chamberlain és Halifax ma d. u Rómába érkezése után különben rö v.desen meglesz az első angol olasz meg­nem kövdkezhetik egyéb, mint a circului vhiosus hirdetése, a köráramra utalás, ame­lyet a koreszme és korbetegség immár be­zárt láncolatán átkering és villamos ülé­seivel beteggé és boldogtalanná teszi ezt a jóra hivatott és megpróbált emberiségét ebben a boldogitásra hivatott gyönyörű éleben és nagyszerű világban. Szerintünk volna gyógyszer eszmének és betegségnek: igazi emberszeretet. Ciilucsco Armand heiflggminiszter ma, január 1 1.-én, szerdán este 20 óra 30 perckor a rádióban előadást tart a „Nemzet órája“ rádióeíőadás-sorozat keretében a Nemzeti Újjászületés Front­jának célkitűzéseiről az állami éleiben. Az előadás iránt or­szágszerte nagy érd:kicdés nyíl« vaum n.eg

Next

/
Thumbnails
Contents