Ellenzék, 1939. január (60. évfolyam, 1-24. szám)

1939-01-12 / 9. szám

2 / / 1. r. N 7 / K I *>19 I a n ii A r í 2. mmmmamamm trnmtxmmm Százéves a kolozsvári Magyar Kaszinó Beszélgetés Merza Gyulával, a kaszinó történetírójával. - Érdekes adatok — száz év eseményeiről KOLOZSVÁR, január ii. S/Í2eves a kolozsvári Magyar (Neinzci) Kaszinó! Ünnepi jubileumra készül a vá­ros m»gyar táxsuJwlinia, hogy méltó kerc- rek között emlékezzék meg annak az .n •ezmenynek centenáriumáról, amely mai­dig misod*k ot'liona volt a kincses város magyar középosztályának. Nem Jehet »vur- kc napihir keretében átsiklani ezen a jubi­leumon. A Rászánó száz. évének törten te szorosan összefügg Kolozsvár magyar* ságinak vérkeringésével. Nagy idők, nagy emberei vol'íhk vezetői és ragjai ennek a társaskörnek, amelynek tálai közöl: min­denkor béke és egyetértés harcolll. F.zr a szellemet a kolozsvári Magyar Kaszinó megőrizte az idők minden viharában. At* mentette a gon dokkal teljes mai korba is. Napjainkban is társadáhni fémjelzést, együvé tartozás^ jelent a koszinótagság. Folytíitása apáinkról ran leszállóid hagyomá­nyoknak. Ezért* nevezetes dátum a Kaszi­nó centenáriuma. Becsületes és feljegyzés* re érdemes a rmiLtji. Méltó arra, hog/ megörökítsék az utódok számára. A Kaszinó történetírója A nagy munka: a Magyar Kaszinó száz évének története már készen áll. Histori­kusa Merza Gyula nyug. bankigazgató, a város köztiszteletben álló, előreha'. tdujt korában is fáradhatatlan energiájú cs fiatig ios lelkesedésü polgára. Merza Gyűli, a Kaszinó egyik legrégibb 'ügja az i9V$ feb­ruár 4-én tartott közgyűlésen indítvá­nyozta, hogy a Kaszinó írassa meg ezen in-* tezmény történekét és ezzel ünnepelj: meg fennállásának a százéves midtját. Miután az illetékesebbek közül senki sem válla’koz oftic e nem könnyű fel tóikra, az mditvány07.ót kérlelt fel, hogy- prébí'- kozzék az adatgyűjtés megindítására. Az* óta elkészült? a nagy munka. Most szem­űén ülök a Kaszinóban Merza Gyulával cs megkérem arra, hogy soroljon fcí néhány adatot ötévi kutatásának eredményeiből. Szavai nyomán megelevenedik a műi*, di­csőséges nevek régen letűnt korszakokat- töltenek meg ismét élettel. Száz év t;*’*‘á* ba kalandozunk vissza. És a Kaszinó izáz évének története egyúttal keresztmeszet a régi Kolozsvár történetéből. Száz év története Merza Gyula elmondja, hogy ötévi buz­gó kutatásnak az eredményekén/* d ke rüir pontosan megállapítani, hogy a jelenlegi Magyar Kaszinónk két egymásután egy* beolvadó elődintézménye volt u. m. a .Polgári Társalkodó“, majd a „Kolozsvári Kör“, amelyekből aztán a jelenlegi Kasai* nó alakult 1896-ban. Kezdetben a Társialkodísi Egyesület ctak mint magán olvasókör szerepelt, melyet Tauf fér József kolozsvári kereskedő kez­deményezett és alapi-ott, aki a jelenlegi 5~r. Radu (volt Bocskay*at.) 1. sz. álját házá­ban egy iermet bocsátott rendelkezésre 3837 őszén. Ennek az évnek a végén volt az alakuló -közgyűlés, majd 1838 február 25-én a.z első rendes közgyűlés Méhes Sá­muel ref. tanár, az „Erdélyi Híradó“ szer* kesztőjének az elnöklete alatt. (Mindezek' rőí a Brassäi Sámuel szerkesztésében meg- jéient „Vasárnapi Újság“ és az „Erdélyi Híradó'1 * * * * * adnak számot.) — Kik v,láttak a Kaszinó állapit ói? — kér­dezem. — Alapítónak lehet tekinteni — mon­dottja Merza Gyula — az első választ, mányt, az elnökkel az élén, mely a kö­vetkező Hágókból állott: Geister SánTr, Herepei Gergely, Hincs Sámuel, Klasch János, Lukács György, Mátéfi József. Nagy Ferenc, id. Pataki Mihály, Salamon József, Szőcs József, Zachariás Kristóf, Vudenhoffer Mihály, jegyző Schütz János, i 840-ben az olvasókör a ref. eklézsia és iskola piacsori (főtéri) helyiségébe költő- zöbt, a vezetőség évrőltévre változott. Pél­dául 1848 ban Nagy Péter ref. ‘leiké*7-, tenár, később püspök, állott a tisztikar élén. Ekkor már a báró Apor*házb^n (jelenleg Donogán ház) székelt a Polgári Társatko- ik) gróf Kemény Samu kir. főkormányzó védnöksége alatt. Meg is jegyzi az akkori „Honvéd“ emui lap, hogy az olvasókör ablakai színes transzparensekkel voltak le­világítva a mostani Str. Memorandului 2. sz. emeletén az augusztus 20 iki ünnepen 1848-ban. I Adatok a múltból... A Tá/rsalkodó 5./.i!|>iiro<i;)Jmi müilvckböl könyvért saervezett, u jtetfokat). folyóirato­kat javallott, 'társán ü«s/e jöveteteket rendezett, olykor tánccal egybekötve. Gsulkti Dániel, iigyvéilkanumiii elnök vc/.rt'óse aűwtt érte el a Társalkodó fénykorát. M«ajd huni vallás ál­lott be. mire Hajós J/moisi körül csoportosul­tak :i Jnagasatbb igAvyü én ujilfásra vágyó ér­telmiségi ingok ós 1 8(>8-<1xhi niegiikikTották a Tánsufkodó u'tódíiikéixt u ^KoTo/asivAri Kör“-t!. Egymásai tű ni sorrendben elnökök voltuk: Hajós' János min. .tornác»«, Simoni FJrik pol­gárin i-ster. Szabó Károly. <lr. Ha ler Károly cgyot. tanárok. Ebben az i<kiben az egyetem tfeláíttittásúlvaí az eţ*ywteraj ttanárok vitték a 'Kör“-ben is a főszerepet. Modern ködyvtár állott 0 tagok re.iuleJkez’sérv), kényelmes l>i~ rendezés. Az úgynevezet t Kör illátok pedig a T‘tr.«urg szenzációi közé tartóztuk. tigyszintik» az egylet fölolvutsó estélyei. H envisage n Rhédey-háznál volt (Sir. Iorga; 2.) Azonban itt is Iválhott lassanként n dekadenciái n tel­kes tagok eJtüvozá.sátval va#y hnlákivnJ, irt.no.k foíytáo a fölállátokti kiT. tábla Iwirtii mozflnbnEit íj 11 latoi tak niz olvasókör álszerve• z-úsóre. I#ry született uuy 1890 insijm.s 21 én a nini ...Magvui lói /mű“ Fekete Gábor k r. táblai elnök élniük lele «ulalt, kinek több mint lizóéli buzgó működése utun. Nagyi Károly iet( |)iks|>ök. majd n jcle.ntegi elírok, dr. Je­len Gyűlő kerülnek az elnöki székbe. j És a jelen . .. A Magyar Knsj/linó pont); »ás helyisége a Báni!y-parolában, közel négyezer kötetnyi modemül rorwlezell könyvtára. klubszerű él-ebne/ése s :i szómkozáv különbőz*» eszkö­zei olyan közös otthont «(Okolnak. ahol a kö- zépiosiatúly érleuiíiségc miponta löuMzefcaiáTkn. z.tk biu'át.ságo.s tóinsanlgósrn. btr.<unsjá.l('kok ra, rádiólaaililgotásro — ti po^itikn rftifi^eahóly- kizárása nirllrll. V’őrvzont a gyüls'-sek foki du to, hogy <1 m'Ujyar társulatom közmű. vetődést' művészeti, szinjiártolá, iskoUiűgyi é-, cmberbttrúfi mozgat mait figyelemmel kí­sérje és a leJictőségig támogassa Kik a legrégibb tagok? A .Magyar Kaszinó legrlégibb tagjai a törzskönyv szerint kezdettől fogvn Gál fi Lö- riruy Merzn Gyűlni. dr. Uolionciy Lajo-. 1898-tól Dunky Ferenc, dr. (óvári B'enn'dr eflehnök). kevés megsznkifással Brutsi László, dr. Fenencz József aiolnök, Niki-ász Ágoston. Kiimagasfló közgyiil'iVs'i' mozzanatok vo-ltuk Fekete G-ál>or és‘ Négy Károly elnökök aro- kópeinek ünnepédyas. le.Lcplezéseii, tóról»}iá dr. Jelen Gyula tizéve.s elnökségének o megiin- •nof)lé:e, Dr. ifj. Török István ügyvéd hősi lndnllró! való kegye teles megemVkezi-s, Fi-, rencz József miitá rins püspök Ih. v-á■ Ursztúsa. a Kasmió 40 éves femBálJ/tsámaík ji-gyz<Mcöjiyis-i TncgöVökil' íse. Fekete Nagy Bé­la kuiszmói lignygaló hald’u alkalmíi\-al tör­—m—mmmmmmmmmmm—mmmrn—m ReioiTerrei es késsel támadlak a deteklltekre a leleplezett belörOk P»RÁSSÓ. jnnuár 11. Az utóbbi időben Brassóban tőbl» vak merő betörést követek el, melyek kö­zül a legnagyobb az ...OFA“ l’alermelö vállalat irodájában elkövetett betörés volt. Itt a betörök többmillió lej készpénzt zsákmányol­tak. Az elmúlt éjszaka folyamán Purchla, volt brassói törvényszéki elnök Muresanilov- utca 7. szám a-at+i lakásába törtek be a betörők, álkulccsal hatol ak be a tör­vényszéki elnök lakásába, ahonnan ősz- szes7;edtek minden értékes tárgyat. Mun­ka közben voltak még, mikor ai törvény- szelei e’nök hazajött, mire a betörők menekülni akartak. Kiugrót ok aiz ab'a kon az udvarra, de mert a kaput Partiila elnök hazaérkezésekor bezaiüb a ház­ból nem tudtak eltávozni. A törvényszéki elnök telefonon felhív­ta a rendőrséget, ahonnan Magure.ami rendőrkomiszár és Ivan Ghcorghe (letek'»v szál-lak ki a lielyszinre. A töntenyszéki elnök ki nyi­tottal a kaput és a rendőrök beléptek a házba. A betörök a kapunyitás zajára elöltetek az udvarra és amikor a rend­őrök megadásra szólították fel őkel, revolverrel és késsel támadtak rájuk A rendőrök is revolvert rántottak elő és rövid lövöldözés után ártalmatlan­ná tették a két betörőt. A rendőrségi kihallgatásukkor rnegál- lapUást nyert, hogy az egyik betörő lóTi József rovoUmultu egyén, a másik pe­dig Krammer István, aki szintén ismert nevű be örő. A betörők bevallották, hogy az éjszaka folyamán még két más'k helyre akartak betömi. A vizsgálat most abban az irányban folyik, hogy n két betörő ncm-e részes az utóbbi időben Brassóban elkövetett betörésekben. Uj tűzoltólaktanyát építtet a városi tanács Uírm « építkezés. — A városi gázgyár területén építik fel az uj laktanyát KOLOZSVÁR, január 11. Dr. Bornem sa Sebastian, Kolozsvár agilis polgármestere — mint ismeretes -- nagyszabású építési tervet dolgozott ki. Elba ámzta, hogy elsősorban az vj városháza felépítésének régi terveit viszi tető alá és a. cél érdekében meghallgatta a fontosabb egyházi és társadalmi intéz­mények ve.:élőit, majd pedig szobáig ren­delt tet készít e'c1‘.t mely a városháza épí­tési alap javára minimális uj illetékeket veit tervbe. Aíz uj szabályrendelet terve­zete már a királyi hely tarlóság élőt! van és ahogy’ azt a gyámhaitóság jóváhagyta, nyjomban életbe is léptetik. Függetlenül azonban e'től a szabályrendele'itő1, a vá­rosháza építési tervének előkészületei már megindultak. Újabban aztán egy sürgős probléma merült fel, amelynek megoldá­sa már nem tűrhet halasztásit1. Ez pedig' 1 a tűzoltólaktanya felépítése. A kolozsvári tűzoltólaktanyát közel négy évtizeddel ezelőtt épitet ék, amikur a város lakossága alig volt negyvenezér­nél több. A város területe olyan kicsiny volt, hogy lizperccs gyaloglással egyik végéről a másik végére lehetett jutni. Emeletes épületek a Fő tért és m főutcá kait kivéve aüg voltak. Kétemeletesnél magasabb ház még az egész város terü­letűn nem volt. Az akkori tűzoltólaktanya és a tüzollólegénység felszerelése megfe­lelt a követelményeknek. A tűzoltók fel­szerelése azóta fejlődött,, a laktanya azon­ban a régi marad', annak ellenére, hogy a tűzoltóság működési köre rendkívül ki terjedt és hogy ma már az aránylagos modern felszerelés sem felel meg a ki­vánalmaknak. A tűzoltólaktanyában ösz- szezsufolva tartózkodnak a tűzoltók és a telit gyászán giiyil.itkx>/.4k a vüizuuUtduiy íi* ÍmÓóIm-ji, A mai vezetönr^ Vusízatei ülik a irtai korín. Li<l«-fii<-. u!< ■ taliú ;» luih/'iuó jchreihígi v<:/rluvj;ii,ri. n> fi órát. / 1.1.'///,v/f. ||)ök <lr. liyul.i \i ■ ekiöáíök: dr. Fen ni:/. Jó'/nH’, <lt. Ovái-i J. <• inen. I;*• I/g.ej<'»; Boc.áiu/i JVkJo lr.>/A: 1: di Slivt /.o'hm. 'Fiikél <Jr. Vtuglia l.'.ijo Ián/- láií»*: S/ul.iy Miklós (gyi--./ : dr 1 u«-/<- 1Ε J: 1 konya Iáim : Márkos Allx-.rt. A 2í tagú igazgatóváUe~tmáiig: Hiúin Lás/ó, di. De'ik (iyul.i, (»á'Ily láirun Gáltry Zsigmocívf. dr. (»rois Lás/ló, H opt y Merhilatii, lUnsiiii Sándor, lío1 zu .bnő, dr. I!h.S (jyuJ;i, Sll-/:iek H <•/■<», Todor i&Ztet dr. Ko|kir Gc.rö, Mt*r/.u Gyuliu, dr. Nu^y Mi VVs. <ti\ Rohoncz.y Lajos, Üzemi Imre, Vásár• hcvyi János. <lr. l'jkúro -y >fiklós dr. Ehr- lieb lsli\:ir». dr. perl Olli», Pohl Hélít, dr. Siaiu*ii Aladár, Somtxly Niván, dr. Szilágyi György. A Koíszáinó jóv álui^yot nilapsz.ubálivaU és jogi ‘-’/(■inólyisígél e.gy 1927 július á-én két töm'óny-y.éki l»í/onyitvány igazolja. A jövő tervei A Káti/inóltfin löhbiy.ben mozgalom iridu't egy házépiló-i ujup lelevihise érdeki-líen de a rrirndindalan hekövetkezelt Uflve/öí'.-n vi-, szonyok nr/t meg .kodáljarz.Lák, így felüt <sgy «zókház épitóxénrk, iXJgg egy latUurház ke­retibe való beilleszkedésnek a terve a jövő föladatai közé fog tartozni' Ami a Magyar Nemzeti Kas/iu» éjs eted - itutéziményeinok a történeti leírását illeli, an­nak a ki-/.iral-ál Merrza G\aila az. elnökséghez iHjnynjtotln 1938 SZepü;nrfu-.r 2.» én. Folyó 1939 év jítrriuár hó litere ui százékxis feoui- áMás öröml ne (Kaszánó-húJi meghivót bocsá- tottak ki é.s tgy kerü't köztudomá'ra, hogy a Kaszinó jubílálini készül. Ezzel véget ás ér beszélgetésem a Kaszinó 4 i*i- téaet: ró já vai. A nagj- tmimka «most már kiüdí'isa.i készen á'M-. Bizony as vagyok benne, hogy mcrderiki meghatott érdek tőd évsei fog­ja tanu'.méuiyoz.ni ezt a munkát, amely arra -.ţin )uvalva, hogy <-g}’ történelmi imillu in- tézin)'(jr5’ togjoinak emlékét őrxze meg. És ííirré»! is meg vagyok győződve, hogy a Ka-* szVió nem teszi c-aipán eg\-szerü ke)»U ün- neppéa jubileumot, hanem ünnepélyes tár.so- dalmi uu-gnyilcUkozássiaJ errééke/ik majd meg ei miűlbü hullott száz év történetéről... Végh József fecskendők és létrák még ma is fabódék­ban vannak. Un egyszer — nem tarozik a lehetetlenségek közé — a dcszkabódék tüzi£ fognán-ak: a kolozsvári tűzoltóság egész felszerelése elpusztulna. A város ta­nácsa már régen meggyőződött arról, hogy a jelenlegi helyzet tar hatatlan és feltétlenül u j tilzoltólaktaTiyát kei' épite 1 ni. Az elhunyt Rosescu tüzo^óföparancs- nok, aki a kolozsvári tűzni óság fej osz­tásé körül elévülhetetlen érdemeket szer­zett, életében állandóan sürgette az uj laktanya felépítését, de a város sivár' anyagi helyzete miatt, kivitelre nem ke-; rülhetctt sor. Most aztán, hngv a 'áros anyagi helyzete megszilárdult és begy a tűzoltóságnak ma a légvédetem torén is fontos szerepe van. az uj ] akt any i felépí­tését már nem lehet halogatni. Ezért el is határozták, hogy azt még a jövő év­ben végrehajtják. A fokozott kívánalom­nak megfelelő tűzoltólaktanya foé-pi ése, az előzetes tervek szerint, mmt-gy hat millió lejbe kerülne. Kétség'*ten, lógj" rrnek az elég tekintélyes öss/c-g.n k elMe remtése nem kis gond, mindazonáltal ez ís-ni fogja megakadó1 yo-mi a tér-’ mielék. bi végrehajtását. Az uj tűzoltólaktanyát a városi gázgyár területén építenék fel, ahol a közmű- helyek építése is most van folyamat­ban. Itt van megfelelő terület és a tűzoltói fel­szerelések .jókarbantar'ása és gondozása, a közmű hellyel kapcsolatban könnyebben lesz megoldható. A városi tanács bízik, abban, hogy az építkezéshez az állam hozzájárulását is meg fogja nyerni, annál is inkább, mert a medern tűzoltólakta­nya felépítésére légvédelmi szempontból is nagy szükség van. Az európai kultúra története! Dawson: Európa sziilsíssa Vászonkötésben 198 lej. Eddig megjelen.*, tek e sorozatban: Croisset: A görög kul­túra 19S, Homo: A római kultúra 198.. Galahad: Bizánc 198. Kapható az Ellenzék könyvosztályában, Cluj—Kolozsvár, Pista Unirii. Utánvételes rendelést is azonnal in­tézünk. Kérjen könyvajándékoknak alkal­mas ingyenes jegyzéket, -y ^ v y v v' v ’

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents