Ellenzék, 1939. január (60. évfolyam, 1-24. szám)

1939-01-31 / 24. szám

»

fiLL fiNZfiK

PAAR JOB RIPORTJA

Száz éYYel ezelőtt irta

egyedien ksilorszáigi verséi a üráya pariján

a lizenhéieszíendSs Petöfi Sándor

Magyar történelmi és irodalmi emlékek a Dráva és Mura-völgyében. — Szemben Ci I ley Ulrik lyukas koponyájával a celjei régi templom oldalkápolnájában. — Attila lépteinek nyomában. — A Tattenbach grofok kastélya, ahol a Wesselényi össszeesküvés résztvevői tanácskoztak és ahonnan Frangepán Katalin Velencébe ment, hogy XIV. Lajos követének a francia uralkodó számára felajánlja a magyar koronát. — Mátyás ágyúgolyói Radenci mellett egy öreg vár roskadozó omladékai között. — II. Lajos özvegyének ismeretlen levelei

SZLOVÉN I A.. 19.29 eVjiVn.

(COPYRIGHT, by Jöl> Paul.

I ! UllVOUKLS 'tliloSi.)

•Keskeny. nélm zsákszei iittr egymásba torkolló ultráik. üreg dormvok its klasszikus lo>- i I nook közöli •nnizfiiiikál a múlt. A Drávái '.1. MnrLborná] hagyj;) cl a hogy<ik közi* szorult s/iiik vüllgyéii és a környező dombok oldalain a római 'Vgjiók már tüzes bort termő venyigékre bukkan lulk. Népek országul ja volt ez a vidék m ievdonkomn, Észak erre ment Délnek «9 Nyuga'.1 Napkelet felé. A (szerelem kefüv és ai\or kstenatsiszmiyáhiaik oLárkövein áldozlak a hegyek tele jen, »iihonnam most orz L dvöziitő kHSMíy kápolnái inlegelnek felénk. Majd megannyit legendák csókolják lágyan. Szentelk ünnepén ►jraoco-szsziókban indul feléjük a körníyók jámlljor népe.

Szlovénjei::' mi vendeknek hÍvjuk. Nótái,

nmei veket feJcsiil’cvnó szemekkel hal’goittunk estéeilkilmt a Poliorje vendégszerető féuzuiibaji gyöngyöző bor mellett, nermisatk lágy és stzo- monu inel ót Lóikban.. hainem gondoláimén©libkibon és tnrl'uJmuklmn ks ha^onli ansik azokhoz, »amelyet szüret tájam vagy kuko- ricaifosizitáis idején dalol mk a szomszédos Dti- námtu’ion a leányok és legények.

Its lm «i 'vándor. «ilki lenyűgözve <1 tonnA- szet ezernyi »-.sodájálól. kissé' nDéHyebbein érdeklőd1 k a ton lkuk emlékei iránő, m Dráva és odláil.b a Murai vxDgiy>él)fsn turatsTárnni találkozik magyar onn'éikekkol. Kzek tv/. cinlékok hol huszár lovak palá'ciatk felesül tűnő «liibor- gésélöl, vagy ágyuk iMÖmbolésiótől hangosak, hol szerelemtől illatoznak.

. . . Nélia elvegyül liemiriik miirrd n> kető: a huszár is. meg a szerelem . . .

A jugoszláv idegonforg,aikui iroda mik o

Puöm'kaiak maniboni Igazgatója, Loos József. magúi is undverzáMlsi ismerője a multiunk és az. irodouiommilk. elvezet n mari bori museum tudós igazgatójához; Raseb doktorhoz. Az igazgató tir niiudjánt lieszélgeLésünk elején nevelve mondja:

— R izonyánn kevesen IXidják Magyarországon is azt,, amire mi. rmariboriak níyan uo<- gyon büszkék vagyniűk. nevezetesen. hogy egy híj jón száz esztendővel ezelőtt, 1 Sídben itt, Mariborban, a Dráva partján ve. tette papirosra egyetlen leid főidőn írott vernét Petőfi — akkor még Pete ovié s — Sándor.

Ezt a kőkeményt, amely unikum Petőfi költészetében, ty, magyar olíva sóközönség ált; diáiban nem ismerli, hiszen Petőfi Sándor ösz- szcgyüjlüt/t munkáiba rendszerint fiúik azokat a verseket veil'ók fel — és ezeket vette fel maga n fcölitő ‘ás — a mellvek 1842 után születtek meg. A korábbi kövieményoket a a» magyar iroduilomiörlénet ..Petőfi zsengéi•* néven ikönyvette el és ezek közé tartozik a szóban lévő kölitemény isi. Bnráftnim. akiket feles ériem, hogy szereznék meg nekem ezt a vertset, arról 'Inidósii to Ittak, hogy Petőfi legtöbb verseSiköKélében nem Alkudlak ennek a nyomára. Az o'ső Petédü-kötet, run rely 1844- hen jelend meg Pesten, vsaik az. 1842 után irt kőkeményeket tainl ilmiazlHa,.

Petőfi a Dráva partján

A költemény három négysoros strófából áll és a oixrue:

'A DRÁVÁN (M'nrbirrgnál)

hűbb ka lói cmi szolguikilia 'megkezdés«'. <>'»"» d állt meg a Dráva putriján, bogy ,,/ugó habjaiba" szén ja a hazába küldött viirágfiiZiTI. Ibi zsonybód jöhelelö ide, hiszen . BtidSii" einiii „z.sieaigi'je" 1840 jtnuiúr *21-én l’ozsonyilran keld Tudjuk, hogy kerekem dizáz év\v| </- clöflt, 18,‘iö ben li iKuciiloll uneg alyjáatul, <nla- bagyt.i a íenieri Mceuinoti. tél viz idején g\a- log ment l'es-re, ahol a Nemzeti Szaibáznái slatisZitál'i, aniimt ur ga meséibi ,,u1ii jegyzelei- ben": ..hordtam ai fiztiDud'j'a a székieket,

namlagoki I .s a színészik pairsmc-ur-a korcsmáira szrnlmdturn serért, lxirérli s tormáus kol- bászént". Rövid 'dóig horddin az íingyyil'bőid, nemrégiben kerültek nyTvátnosságra a /ágrain ...Superarbilii ienm.g" aktári, <‘Zek szerint Pellroéies Sándor kuzlegiiiyt gyenge nideje és óiidölrija miiadt — uz orvosok nuui meg állapítása si/errnt Petöfimk tiulőcsucsliurutja

voll — lioesálotlók el m katirmaságlóh A későbbi évek során aéig egy-kélszer emlékezik meg \v-nsei<ÍM'ii ezekről nz fílőkről, egyik versében az.! ír ja, hogy ,,cs- ik káplár sem vol- tauK, mindig közlegény...“, de már 1811 máiiciiM 2:$-aíli ojra Pozsonyból ir egy lapot volt bajlái'sanak. Török Gyulának ezt ■« Japo| erek'veként ür/á <ii Pelöli TúrsU'S/áig — és ezen ezl árja:

Hogylm messze leszek tőled vette.’őrivé I'. Idp állni légy rám nnlékezletődvr. i’oz.simy, mart. 23 ikán 184 1.

Prtrovics Sándor ol is id o«i Icadona.

Ezemyo-lcszáz négy ven elején állhat old meg Petőfi a Dráva zúgó babjainál, lu’án ugyanon, ahol nyolc esztendővel kétsi'ibben n magyar sízaibadsíiglianx; egyik lcg\'ércs«-bl) hinsúPátr- bravurja játszódott le szörnyű írng;l<ummab

Az Ördög-hegy „huszár-sziklája

€C

Két ágba szakad a szűk vö'gyéből elő őrő Drávái Maribonnádi. a két ág közüli bűbájos sziget töröl el, szakawdol; olyan ez, mint MoTgiksjíigtt Pes'Jii.él. Európa egyik legmodernebb strandja van ma e szigeten, szemben enyhén emelkedő dombok oldalául szőlők hiizixlníik jobbról és balról és ezekben a szőlőkben érik a, hires iuonúbori cseresznye. Ha megállunk a Dráva selx-.s folyású^ fiuk i’r-ánvábain és Qxilra nézünk, meredek oldala heg Vet latunk magunk e’őt‘1. Ördög-hegy a neve és ezernyi iegenda szól ró’.ei. A hegyet ke-keny, szrnde ösvénysizerü ut válásiMjai «■( a szigetül és mitilha fantasztikum, megkövesedett vizesé.* käme, szinte Ix-leöin’ik a Drávába i.u inegs/ak.wlt liegyobkil. Kojxár, ne^’y' ven uiéiter mélységű vszükbifiul1.

Úgy hívják öt: „husn^sku-pec“, magyarul liUvSzt'ir-s'z-ikla,

Róa mesélte el nekem Baseli doktor ur a következőket:

— Kifelevenegy csztef.dö elö.d, 1848-ban kapttn a szikla e neved1. Ennek az évnek a nyarán egy MreiitO'váb.iin vagy Veronában áf- lointusozó lm'zárez.Ted egyik zászlóalja e’lva- lározfea, liogy otthagyja a gutáiizonját és hazamegy' Magyarországbai. a huszárok lóhu- trm. leg-nikábh éjjel, fei’íliőkkeí e.sókolódzó luTvasok közölt és ismére'’en völgyieken át órketdek meg Ktageenfurliba. Itt osz.lrák (pipáitok utjukaj állták, de a magyar huszár ok- vitézül â"(vágták magúkét és a fel tártéiz tatii - sukina kiikibdött osztrák csapatok gyűrűjén kérésziül vágtattok tovább a magyar holár fekí. N'iagykanizsát szere diék volna elérni.

— A nvciriboni gainxzon parancsot kapott, hogy ta huszárokat fel kell tartóztató\ szigetem ág vük ad ávlido-dak fel és a könnyöket katoiKisiág lepte eb Elzárták a huszárok utjál. Heves harc keletkezett, a magyer kalóriák egy részé!' a túlerő véres küzdelem után lekEtisizulKKita, nagyon kevesen-, ezek is csak súlyos sebesülésük után. fogságba kerültek. nagyobb részük azdníy'.ln idt isi ke- reszdiiilváigtsii magád az osztrákokon és tovább száguldottak -az Drdög-liegy meredek ösvényein. Szegén yi'k vala>mcnn yien N’esirtiilklx: ro- hutiitofk... Nem tát lök, ment nem láthalbik,

hogy er szákkánaik nincsen folytatása és az meredeken zubain n Drávába ... A huszárok n szikla ■'ég: n — nem nkarvátr ellenségeik kezébe kerülni — qi inélylx: tigrot ak .. . Ott veszett valamennyi...

— Azóta hívjuk ezt n sziklát , hu sank a - pec“ nek ...

— A város polgársága*, mély réazlxm li- tokbajii, rész.lxtv azonban nyolan is a megyar huszárok pártjára állt, megsiira-bi u vitézeket ,-\ mairibori asszonyok

finom keszkenőiket a magyar huszárok véréire n áztatták és évtizedeken keresztül őrizi ék u szent ereklyéket.

Nekem négy. vagy öl évvel ezelőtt mese'te Göld-Lat»nnoy báró, ti monarchia egykori te- lieráui aittasá-je, liogy ő kitold még ilyen z.sel>- kendőt. Meg is mondta, hogy hol1: m mari- bori Paclina-csaJád — tekintélyes maeibori psttriciusok voitak ezek és űiZ egsük Paehna 1848-ban hadaiugya volt a maribori polgár- őrséfjielc — ‘tartott a 'vitrinjében ilyen vérre] áz.liulott csipkés zsebkendőt. Szerettem volna ezt megszerezni a muzeum számára, de már *nom UdáMam. A huszárok tragédiájának Voit nyomárvti mindössze egyetlen hc- l\etv akadtam: ipontosan öl ven é\-vel ezcJölt jplenf meg Appich Józsefnek egy kön\-\ e, ci- n,e: Die Slovmen im Jahre 18í8. E könyv szövegében voncfl aJaftd, mnitegy jegyzetül közjii a magyar huszárok "■‘érés tragédiáját és. pedg idézi o mani.J>oni gannizon paramcs- ■nokának a bécsi Krieg^imirhiMteriiimhoz. küldött jc'esutésií’ít.

— Hollotteffn róítei, hogy irodalmiLag is feldolgozták ezt a tragédia *: ón man otvas- tam olyan mimikát, amely fog’a-likoz.ott vele. Azt tudom, hogy

a magyar irodalom nem dolgozta fel semmilyen formában maribori >thusorska- pec“ történetét.

amely se nem mese, se nem legenda, hanem históriai és a kutató ennek a haílálos husziá-r- ]>ravarnak soli rész'etét meg tudná találni. Annyi bizonyos, hogy Maribor népe szivébe zárta- a hősüket, akik élelüket adták haeájuk szabadságáért .. .

A vár, ahonnan Zrinyi Ilona anyja a francia uralkodó követéhez indult...

A város megjelölése zárójelUxai., Petőfitőb ered. A vers egyébként- -így szót:

Zugó habjaidba szórom

E virrigfőzért.

Dráva! Jfajtsd alá s a partra Tedd, midőn IWzámbo ért.

Bárha duff lesz akkorára Di'Sze s hervadóit.

fis öiztninnel lerlyhe nem hint Szerte édcn-illaiot

S mondjad: ilyen a honáért 1 Angoló kebel.

Melyet a sors zivatarja

Tőle messze sodra el.

Mikor jánt itt Petőfi ?

Az éviszám a költeményből megátlaipiitható: 1840-ben Abban az év-bem. amikor Zágrábban katona volt. Lehet, hogy berukko'ása előtt, lehet, hogy leszerelésé után járt Mariborban. A költemény hangjából ítélve, inHui egynapos kirándulásra megyünk Radenci fürdőbők egész csomó magyar történelmi emlékeket találhatunk. A ptuji vtáir falán- m'uta' ják a hadanmas golyókat, amelyeket Mátyás ágyúi küldtek a várfalra. Tizenegy esztendőiig, 1480-tól 1491-ig volt Mátyás ura e vidéknek, Radkersburgok, Pt.u jit ostrom m ai ve'./te be, ei könnyök vitéz szűnvén fia'talisága tömegestiüil' tódult a fekete seregbe és hazatérve hirdették Mbilyás hősiességét é-s legendás iga-zságszerete ét. Nem messze Radenci- tői, Rtiee község határéiban álltnak még a Tattenbach grófok egykori várkastélyának romjai. E kastély legendáját egy német Írónő, Waimbrechtsaimmer Anna dolgozta fel Da>s C,lückspiel des Grafen von Tattenbach cimü regényében. A német Írónő cirról a szerelemről beszél, amely a vár utolsó uirát Zrinyi Péter szépséges hitvesiéhez, Zrinyi Ilona anyjához, Frangepán Katalinhoz fűzte. Történelmi tény. hogy Prangepün Ka-tabn, aki gráci intemáilAságban nyomorbein fejezte be életét, a Wesselényi-féle összeesküvés1 soj rún Velencében járt és ott XIV. Lajos követének ura., vagy az urálik odó csaló d egyik tagjcn részére felajlíinlolitei a magj-oir koronát. Erre a vég-zé'íesi írtjára a, Tattenbach ok várából indult él. Zrinyi Péter horvát bún, akinek Bécsújhelyen fejét vették, szintén sokat tartó/kodot'.i a váirben, ahol- ci Wessek’ny-i- összeésküvés résztvevői tanácskoztak. Az utoksó várurait szünltugy fej- -és jószágvesztés'- re Ítélnék az asztrákok, mint a Frangepán- család utolsó férfikigj-át, Zrinyi Horni nagybátyját: Ferenc Kristófot..

Ha aztán tovább megyünk, aüiig tiz percnyiké a radenoi.i forrásokból párabian fekvésű kis domb tetején találunk egy kláipolnát. Innen, a Kaípelniicáról gyönyörű kilátás tárul a szemünk elé. Északra a horvátországi he gyek kóklernek, délre a Dunántúl., Nem mész - sze ei kápolnától, fiáik között kicsiny domb terül el.

Ahol Isten ostora megpihent...

„Attila dombjának“ hiívja a nép,

J019 f tn ni r 31.

Nem lic.ll 1 iiilóvtii k ieimi lio/z i, hogy nn-f a.ilapil.has'uk: in ni .i t< niM»z< |, hanem iin

b< lek lie/j-j lloi lilák i»c.Y/e <-zl n doinirii.

Peje«y e/iiiie-i bet vénévé . i gyi ni I1") ó -,M nr, iikiiu k Hiulományo* könyvei is jeli uh -fc nieg, «•'kitér dixiihlio/. IN uu*óh:

I Rizouyo ' liogy A Ui Ia «M járt. I i nu

I kelleti j; 1 III a I Ir /' n (a I • : >

' Szíwnlr.i'Hmlyig i i ie vi-zele | a lóm m ut.

Aí'li’i.'üak egyedül ez bdielett felvonuláii ülj*

. e- .ii.ne.sen kizárv' * az «m, hogj i hunok \e- /ére ji| iilöl *c lel löhadiszáJkivál. Hogy k'i* moly alapja vairi: annak a I 'gi iwlának, mi ly sziMiinI Altíu ]>' i'o-lája á'Uotl ül, v* gy pedig, liogy I‘I nyugoiln k: annak történe'nii alapja kev és van. Bizonyo , hogy a ' pvandorl/n korának vezérei ilyen lialinokL h nielki z'ek év «/. is Iwzonyos, hogy iw.farmikor ez a v - { iii'-k valól*an ci Mura medre volt. Hadjáratai során 44 2. 4 43-ban ján erre Atlila, muri kd- I tett i-i re jártiüi. |rs két komoly munka: Krívmpl leUiiV/znek s/,b>\ i'n íiyc'ven 184á-ix-n megj(-htni és a n'gi Sláj -rors/ág történetet ’áIg\.dó könvve azután Eraeojálk Igaz ••••'ótari*itónak 1887 la n ,.l leimalkuude“- eirnS , könyve cmli -ik. liogy cgv ásatás r. íe 'Imával má.rvüiny,| talállak ill ezzel a feirássül:

Ad Oipello.m irt Eremo, Kocian, Altit<1, (jislrrt met'Vus est CCCCXXXX11.

A márvány!' Ipot n ké-öbbi idők során cinclbelte u a'iak., hogy megörökítse a tényt, miszerint Attila itt iilölh- fel táborát. Ki és mikor? Ezt nem tudhatjuk. A kő is elveszett. A hatvanéi-; években egy ..Drob!mice“ — külön félék — cnnü szlovén könyv szerzője,

1 Tervienják ai/jt irja még, hogy ő Iá Hu a ruár- ’ vá ny táblát...

I Az ezredes ur szerint jó lenne, ha Radenci • környékén komoly ása ásókat folytalnán«(k,

I hiszen már régebbi ásatások során Is sok értékes leletre okadtwk .. .

A nép ojkán ezernyi mondat é-i legenda él és biztos, liogy e legrndák nagy részének i tö nlúnelmi eOaj)járnak kelt Icrarti. ..

Éjszakánként Ilidére főn v játszik a redan ci' források körül az emlxrck keresztet vetnek magukra*, ha arra felé veze1 az léjük, ahol ..a bo-szonkáeiyok főzik ki.Tanukban a 1 gombócokat...“

Egy magyar király'né építi meg az első ljubljanai szegényházat

A ljubljanaii püspökök ősi palotájában ; monsignor-a Vikíor Slesko. a neves .wl*o\v<n lörténct’iró miközben mcgmuinljm nekem a ! széket, cím elvben- Bonap.inle -áhornok megpi. bent. meséli, amikor magyar vonatkozású emlékeik után érdek'ődöm nála:

—* A tört éne órás mo> is .„strada hung1 *ro- rum“-nak nevezi azt nz utal. amely Ljublja- : ntkn ú'l Görzlg és onnan Velence felé vérét.' i Ezen járlak m honfoglaló magyarok. Utolsó I ]xd őrlésük el 1199-rö1 jegyzik fej nnnalc'cink. A kiásőbbi feijegyzé-sek már vig.szlnlóbb .k ránk nézve. Históriai okmányok szónak arról. hogy.

Mariboron keresztül utazott Nápoly felé

tXUö-ben Bábért Károly mogynr király özvegye. Nagy T.ajos anyja. Erzsébet királyné. első Ulászló lengyel király lánya és gazdag alapítványt létesített abból a célból, hogy varosiinkbc-tn szegényházat építsenek Ez volt az első szegényház egész Szlovéniában.

Az alapítványt nranyb'b hagyta tDI, hiszen tudva levőén az Anjou Róbert Károly volt az j első magyar kirá’ty, uik"* aranypénzt veretett.

— A török háborúk alatti sok kapcsola- * tünk volit oi magy-arokkré. különösen a Ci!L ■ Ipyefí tartottuk fenn kapcsola-tokai! a Hunya- váráibatu gy kran fordul1 Jak meg ei Hunyadiak. A celjei régi templom oldalkápo'nájá- ban oü* vám ma is

[ az utolsó Cilleynek, Cdley Ulrik grófnak lyukas koponyája és láthatjuk, hogy Hunyadi László kardjának nagy volt a soungja . . .

— Mnribor legimpozánsabb terén, ci Szent Jakab-lemp-loni mellett álló gyönyörű Szén - Háromság-szobrot, amint a felírása elmeséli, a szentgotthárdi csiata útim a törökön era*- to'it győzelem emlékére épi-tettük, A püspökség: irattárában sóik-sok magyar történelmi emlék van. Közöttük legértékesebbek leíán Már a özvegy mogyar királynőinek, a mohácsi sikom elesett II. Lajos* c*zv egy ének Ljubljana akkori püspökéhez önil/éizet) leveiei. A XVI. szüzed első negyedében Ferdinand Baron Cristoforns non Räuber vo-l't Ljutb'ljeina püspöke .élénk ési jelentő si szerepe volt nemcsak •a poLitikában, hanem az akkori viszonyoknak megfelelőetn a hadviselésben is és a császári csapotok meM-el't mint legfőbb Militär- 'jiii'cn-duint működött. Nfiá'ria királynő élénk -levolezésben állott vele. Én azt hiszem, hogy törtétoclmi sízem pontból’, különösen magyai lörtTnelmi szem pontiból, érdemes lenne e leveleket feldolgozni .. .

Csodálatosan szép ez a vidék.

Évezredek óto onstzágutja a népeknek.

Taveszi szántás idejéin* kelta fegyvereket dob felszínre a szántó ve tök ekevasa.

Az Adriáitól erre vezetett azóta: Dunai felé. De ezekben az emlékekben sok, naigyon sok hirdeti dicsőségé! a magyar vitézségnek és akiinek a bairáitsiágraaiW, amely ennek q pá- ra'ilan ul szép Isten -orsz ágnak vitéz és nemes szivü .népéhez fűzte és fűzi évszázadok óta a magyart.., - ^ “ 'v ’ -