Ellenzék, 1939. január (60. évfolyam, 1-24. szám)

1939-01-31 / 24. szám

1939 január 31. ELLENZÉK INagy cikkekben méltatja a román sajtó %a román-magyar külpolitika közeledéséi és a kisebbségi megegyezési magyarsi ígSaoz sniézetí i^i^ââvanysiak és Szász Pál Leszédéeiek liaíása.* lEiég tétel* ei áiiapiiják meg a lapok a megértés és közeledés eredményeit KOLOZSVÁR, Január 30. A román 'Papok vasárnapi szám;« részié ?* sen fojjiliailkozik a kisebbségi kérdéssel és Magyarországnak Romániához való viszo. nnyával. Hélyéuvaflíónak tanijuk szemeivé- nyékét kötól'ni Ml érek kés cikkekből! Palcologu cikke a Romániában J. Palcolog’ir, a neves román közíró „Ma" cyarors/.ág külpolitikája Csáky gróf nyr c'J átkoznának ni,cgvílági|lásáb"n“ cím akart cikke! közöl a ,,RonianIatc”ban, a kormány InvataiLos lapjában. A cikk a következőket ií írja: , Csáky gróf magyar kiilügymini.sv.rer Be rí • nbőt vi.vsz.aH érve, rész.letes expozéban számoüt be a magyar külpolitika" céljairól a képviselőház eilő'c* Beszéde úgy az érinteni ? kérdések, mint a levont következtetések révén bennünk is élénk figyelmei kelt. ,,A T magyar külpolitika 'ovábbra is az marad, mely 07. utóbbi években volt: békés, br/a iloniramóltó és a Róma — Berlin lengesz j őszin'tie hive. — mondotta beszéde beveze­tő részében Csákv küUigyminisz.ter. — F.z. ; o politikra elég rugalmas ahhoz, hogy ok nél'küíl sínkül ve riasszon vissza, hogy Hő* kcszitsi: az udia<t uj borátok csatlakozására ) és hogy öv/ilüi.ngba> hozza érdekd'it kipró hah barátainak érdekeivel még atya-n piF hnn'tokhan tv, cumikor ezek íi<z érdekek nem Azonosak“. Nincs szükség arra, hogy a- so­rok között olvassunk, liogy megá'Ü'ap irhás- suk: Magyarország ma a realilások alapján» helyezkedett nemzetközi vonatkozású kér­désekben — írja a. ,,Romania“ —. Hogy így van. bizonyítja ezt a magyar külügymi­niszter beszédének Romániára vonatkozó rcsze. Úgy 1 a mi mu'bbeh magatartásunk, mint «> romániai kisebbségi kérdés legújabb megnyilvánulásáé bizonyították és bízó. ryitiák az őszinteséget, mellyel ezt a kér­dési meg akarjuk oldani. A magyar kisebb­ségnek a Ne ni zen Újjászületés Frontjába v<dó belépése spontán, őszinte és lojális tény volt. amelyet mint olyant, igazi érté­ken értékeltünk. Hogy Magyarországon — mint mindenütt — jó benyomást kellett, tz 'íer meszel es és örömmel ilölt el bennün­ket, annál hs inkább, mer' Csáky gróf ki­jelentette: Magyarország nagy érdeklődés­sel kiséri a romániai magyar kisebbség sor­sát, amely a két ország közötti jóviszony kialakulásában a sarkpont, KB a magunk reszéroi — a mulifc tanú rá — sok, nHgyön sok ilepes'. tettünk a Magyarországhoz való közeledés érdekében. A román külügymi" niszter hivaMbalépésének ebő napján már hangoztatta kívánságát, hogy Románia és Magyarország között normaiizálni és szí vélyessé kell tenni a kapcsolatokat. Grigo- re Gafencu maga-top'ása megfelel a kifej;* ze>f't reményeknek, amikor Csáky magyar külügyminiszter beszédében ezeket mond­ja:^ Magyarország reméli, hogy az uj ro­mán külügyminiszter hivatalibólepése óla mar kisebb számú sajtótámadások véglege" sm megszűnnek es a román közvélemény megértő magatartást fog tanúsba ni a ki­sebbségek jogim iránit, melyet annyiszor és annyi fórum ellőtt ismertek el cs bizitoşi- tattak“. Rt a hely arra, hogy mindenek előlit le* szögezzük: A román sajtó nemcsak, hogy nem támadta Magyarországot, de a ma- 1 gyár sajtó néha nagyon heves és kevéssé jó- » gos 'támadásaira sem válaszolt. Másodszor pedig ugy^'«ártjuk, hogy azt a módot, amely* lyel Románia tekintette és kezelte a kisebb­ségi kérdést, nem lehet kétféleképen értel­mezni. E pontinál úgy Őfelsége, Uralko­dónk, mint pedig külügyminiszterünk megnyilatkozásaira gondolunk. / (Romania nem ismer két kategóriát az állampolgárok közöl": Ugyanannak az or­szágnak összes fiait, akik aspirációkkal és nemzeti érdekekkel együt! beleilleszkednek keretei közé, lojális állampolgároknak te- k'nti, a román nemzet jogaival és köteles­ségeivel egyenlő jogokkal és kötelességek­kel. A romániai magyar kisebbség megfe­ddi a várakozásoknak és a hívásnak Sem Romania, sem a kisantamt nem te:- zött ki politikai vagy katonai célokat Ma* gynrorsx.ág eden, minthogy ez a nemzet közi szerv nem volt egyéb, mint üsz'i'an védelmi rendszer. Hisszük, hogy azon az utón, melyen Ro mánia külügyminisztere és Csáky gróf el­indult találkozni lehet, beszélni és bara1* módon megérteni a két szomszédos allam kölcsönös java1 Ez az, amil a magunk rh szóról teljes őszinteséggel kívánunk“ — fe jr/.i be érdekes fejtegetéseit a romái kor­mány félhivatalosa. A Trib urla a magyar vezetők kiált­ványáról KOLOZSVÁR, január 30. A „Tribuna“ lcgu"óbbi számában ,,A magyar vezetők felhívásul' a romániai magyar kisebbségek nek a Nemzeti-Újjászületés Frontjához va 'tó egységes csatlakozása érdekében“ cím «Haite részletesen foglalkozik az Ellenzék va­sárnapi számában a magyarsághoz intézett kiáltván nyíld. A Tribuna* o'kke a következőkben fe­jezi be: Ez a felhívás, mely ujbóit lek ö 7.1 i a kor­mány és a románimii magyar kisebbségek közö't kötött egyezmény szövegét, való" mennyi magyart, 'tekintet' nélkül régi párt­állására, felhív és álhaitelojan ösztönöz, magának a magyar nemzetnek érdekében, lépjen be tömegesen, kivéted nélkül a ro mániái politikai élet időszerű uj szervez­kedési aiakuíiaitába, a Nemzed Ujászüfetés ErOnitjába. Ezt a felhívást, amelyet minden magyar újság közölini fog, úgy a román, minit a kisebbségi közvélemény egyhangú elégtételM fogadta». Szász Pál beszédének hatása Nagy figyelmet szentéi! « román sajtó dr. Szász Pák EGE’dfnök Hosszú faluban 'ár­tott beszédének. A hivatad'os „Romania' hangsúlyozza, hogy a romániai magyar ki­sebbségi 'lakosság Ro%-a a kisgazda, éppen ezért feltétlen figyelemre méltó és nagy,e' len'őség ü a gazda'ársadalmat egyesitő Er Helyi Gazdasági Egyfet elnökének beszéde. A továbbiakban a Romania cikke dr Szász Pál beszédének a kisebbségi megegyezésről szóló részét idézi. Ugyancsak nagy cikket közöl dr. Szász Pál beszédéről Gafencu külKlgyminiszHer lapja, c* „Timpul“ is. A Timpul is hang­súlyozz» a-z F.GE fontos szerepét a magyar társadalomban és idézi dr Szász. Pált beszé­dének a megegyezésről szótó részét. I SELECT MOZGÓ ^ Csak rövid idei' GIBR ALTAR Sj Izga’mas kémfilm. Fö^z. Vivian Romance, Bp Roger Duenesne, Éreti von Stroheim félj URÁNIA MOZGÓ I lát ható még. Óriások völgye Színes fi'mcsoda szenzációs (ártalommal, t'ösz. Wayne Morris és Cl3ire Trevor. Erdély és a Nemzeti Ujjásziileíés Frontja Ezen a címen ugyancsak a hivatalos Romániában Septimiu Bucur a követke­ző cikket irta: Közismert igazság az, hagy a politikai kormányok által elkövetett hibák soroza­tában van kü-önősen egy, amely azzal a veszéllyé'’1 fenyegetett, hogy kaí°sztrófá- lis méreteket fog ölteni. A pártok szekta- rizmusára gondolunk, amely az utóbbi időben kész volt arra is, hogy a legfel­sőbb közérdekeket apróbb érdekeiknek feláldozza, csupán csak azért,, hogy mennyiségileg az illetékes párt választási hozományát megőrizze. Erdélyben a dolgoknak ez az állása kü­lönösen idült jelleget öltött s a ‘üegszomo- rubb regionalizmus szakadékba való esés­sel fenyegetett. Mi, akik Erdély sorscsf’- lagában tűrhetetlenül hiszünk, mindig csodálkozással láttuk azt, hogy az ország­nak ezt a vidékét, melyet a természet végiben anyagi cs szellemi kincsekkel ál­dott meg, szerves fejlődésében megaka­dályozza egy olyan tehetetlen kaszt, mely beképzelteiből eszközt, hiábavaló hiúságából pedig dogmát kovácsolt ma­gának. . -v A nagy egyesítés után Erdély, ahelyett, hogy a faji szolidaritás és a hősiséig szel­lemében tovább folytatta volna a régi hagyományokat, a széthúzó és ellentétes nézetek küzdőterévé vált. Ma már elég távlatunk van Vh hoz, hogy tisztán lássuk -azt, hogy Erdély politikus nemzedéke mennyire eltévesztette a történeti pii'xma- tot s a termékeny nemzeti beteljesülés esélyét. Erre mutatott rá a Front Legfelsőbb Tanácsának alakuló ülésén mondott be­szédében Sfviu Dragomár kisebbségi fő­kormánybiztos is, emlékeztetve arra, hogy a Nemzeti Újjászületés Frontjának minden országrésznél inkább és elsősor­ban Erdélyben kell eredményesen moz gósitani a lelkeket. Igaza van Dragomir Si viunak azért is, mert itt csak a Front állal előirt elvek szellemében lehet meg­teremteni a végleges egyensúlyt a több­ségi román ‘lakosság és a kisebbségi nép csoportok között. Köztudomású, hogy államunknak a velünk cgyüttéü) kisebbségiek iránti po­litikája mindig nagylelkű és lojális vo’t, uagy hiba volt azonban azt hogy a pán­tol: vezetői nem tekintettek az állandó­ságra és n folytonosságra. Egészen más kilátásokat és megoldási formákat ajánl a Front. M'iután az államnak egyetlen pártja., már kezdettől fogfa az ál-andó­ság és a felelősség teljesség jellegét viseli magán. Az etnikai kisebbségeknek most sem érdekük az, hogy a kül önféle for­mációk játékát játssza, hanem beilleszke­dik az állami hierarchiába Nekünk min­denesetre megmarad jó csomó erőnk, amit eddig a választási h-arcokban fec.sé rcltünk el, az etnikai kisebbségek pedig az á’-lamrendben való reális együtemű kö dés utján haladhatnak. Dragomir dr. ki jelen tette., hogy a Nemze­ti Újjászületés Frontjának felhívása Erdély ben nagyobb visszhangra talált mint a lívslvértantomíinyokban. Ez a kijelentés: igazság és minden románnak köto'essége, hogy ezt minél Sürgősebben tetté váltsa. Ezért tápláljuk azt a hitet, hagy Erdélyt — amely hasonló felhívásokra mindig iné'tóképp felelt — semmi som fogja megakadályozni abban, hogy hagyomá ryáh'oz méltó magaslaton töltse be hiva tását. „ __ A FE-J-ÉS FOGFÁJÁST] MÁTHÁLAZT HÚLÉ ST| kerjen epedet» cocosel porokat I Angol újságíró cikke a kisebb­ségi megegyezésről LONDON, január 30 A „Curentul'* mai száma irja: ,,A nemzeti egység meg­védésére ás függetlenségének fenntartá­sára az eigyediilj ut az. összes román népi erők egyesítése“ ez volt öfesége jelszava, amellyel megalkotta a Nemzeti Újjászü­letés Frontját, azt a frontot, amely ledön­tötte a romániai poétikai pártokat egy mástól elválasztó válaszfalakat...“ — írja. a Great Britain and The Fast cimü nagy angol hetilap ,,Az uj romániai kormány­zati rendszer“ cimü cikkében. A román lapok — irja a cikk — nap- róLnupra tele vannak azoknak a jelentős cm berek neK, tábornokok, orvosok, egye­temi tanárok és mások neveivel akik lel kcsodéssal jelentik be a Nemzeti Újjászüle­tés Fnoinitjál>a való csatlakozásukat. A kormány tagjai rés/, tv esznek az or­szág minden részén tartott gyűléseken, bogy megmagyarázzák a mozgalom cél ját, amely ma már az. egész lakosság egy­öntetű támogatására számíthat. A csatlakozások közül azonban kettő­nek vari annyira döntő jel.nlőségé, hogy megérdemli a kilón ki hangsúlyozást: 1. A német kisebbség tömeges csatlakozása és 2. n magyar kisebbség hasonló belé­pése Mindkét csatlakozást dr. S'luiu Dra- gomir, kisebbségi fökornrányblzlos ta­nácskozásai előzték meg. A csatlakozás csakis Armand Ca mescu Indügymmpsztemek érdeme, mert ö volt az., aki még idejében kedvező légkört te­remtett a csatlakozások lehetőségére. A német és magyar kisebbség bbmtko* zása a Nemzeti Újjászületés Fmájába an­nál nagyobb meglepetést kelteti!, mert azt hitte mindenki, hogy külső hatások beha­tása alatt a kisebbségek ellenséges magatar­tást fognak elfoglalni a román kormány­nyal szemben és bizonyos nehézségek oko­zói lesznek. A német és magyar kisebbség gesztusának őszinteségét a január i $*én Te­mesváron tartóit gyűlés igeycka, amelyen a némeUk és más kisebbségi csoporton; ţcoo képviselője Őfelsége lí Károly király­nak hűséget esküdött és a román nemzeti eszmények mellett tett hitvallást. A néme­tek nevében dr. Joseph Kiess a következő­ket Jelentette ki: ,,Mi, németek, teljes erőnkből támogatni szándékozunk a ro mán nemzetet, amely tiszteletben tartja vérségi eredetünket és teljes szivünkkel együtt fogunk működni a román áUam haladásának érdekében“. Ami Magyarországot illeti, a cikk zer* zője szerűt, Olaszország befolyása alatt Magyarország megértő magatartást tanun , amelyet már Gafencu Crigore külügvmi" raszterré volcS kinevezése alkalmával kül­dőre magyar üdvözlő távirat és Horthy magyar kormánynak a b-sarab'ai vasúd katasztrófa alkalmával Őfelségének küldő't részvélldviraHo kifeje-zotlü. „^ékéá akarunk mindenkivel és kiilonesképen szonnssédainkkali ’ — mondotta a oseh mlniszterelriök PRÁGA, január 30. Beratií csedisizlováik mimiiisztere'-nok vasár­nap beszédeti moindoU a nemzeti pt/iirt ütésén és többek közt a követik ez őket .jVentet-ie ki: — A nemrefci tragédia megkii'ebbitette or- szágunk hailúroi'.i, ezzel szem-ben*- azonban a jelenleg határok közölj megtaí'iáitűik gondo­la tasink és sziveiink egységtét. Ezt sosem fe­lejtjük el. de nem keld hogy számításunk, és nem ils fogún!; száimibaini! senkl.pe. .Vem hiszünk többé a kollektiv biztonság, ban Munkánkkal megteremtjük a máso­dik köztársaságot. Nemzeti életünkből azonban ki kell küszöbölnünk az idegen ideológiák mérgét, miry amely nagyban hozzájárult szcrencsétlenségünkhöz A kormány ezért, feted fogja vizsgáimé az 1018 oka eteiyerli .áliliampolgáiriágokait és meg­akadályozzuk aö. hogy emigránsok egyék meg a mi imi-nkásóinknak; és vparo-saiinknaik a keayer/éit. Az 1918 óta beözönlött elemeket szimatén kiküszöböljük. Müve.lődásünU jelege ezután sem ludoIdMhi. seen jubbüd-dL nem lesz, hanem nemzeti. Türelmesek leszünk vallási kérdésekben, de nem leszünk türelmesek a: aieismu* kérdésében Újjászervezzük a hadsereget. .4 hadsereg kisebb lesz, de folytatni fogja nevelő munkáját. A fcúsirtek részt fognak venni a .gazdasági élet­ben. Ami' pedig a külpolitikát illeti, nem fo­gunk .azzal törődni, hogy mi tömériik Kíná­ban vagy Etiópiában. Csakis a saját érdekeinkkel fogunk törőd­ni Békét akarunk mindenkivel cs külö­nösképen szomszédainkkal Barüli vi­szonyban akarunk és fogunk is élni nagy szomszédunkkal. a német birodalommal. Azt akarjuk, hogy külföldön élő csehek és szlovákok ugyanazon gfci«dü*ségi. erkölcsi jogokat és szabadságot élvezzek, m nt a mi haj;áraáciik közt élő etnikai kisebbségek,

Next

/
Thumbnails
Contents