Ellenzék, 1939. január (60. évfolyam, 1-24. szám)
1939-01-31 / 24. szám
1J ÄRA 3 £.£J Szerkesztőség és kiadóhivatal: Cluj. Oi ea Moţilor 4. Teiefon: 11—09. Nyomda: Str. I. G Ducu No. 8 FtókkiadóhivataJ és könyvosztály: P. Unirii 9. Telefon 1199 ALAPÍTOTTA BARTHA MIKLÓS Felelős szerkesztő és igazgató t DR. GROIS LÁSZLÓ Kiadóínlajdoaoi: PALLAS S-. “ff* Törvényszéki lajstromozási szám: 59. fDo». Zí6f. 3938. Trb. Cluj.) Előfizetési áruk: havonta 80. negyedévre 240. félévre 480 egész évre 960 WLX ÉVFOLYAM, 2 4. SZÁM. KEDD CLUJ, 1939 JANUÁR 3 1. CHAMBERLAIN a háború effceAefeífenségének hirdetői ellen ,,Mussolini közbelépése né kiii a békéi nem lehBíeíi volna szeptemberben megmentem** 9,Á békéhez legalább hét ember ke!!, a háborút ma egyetlen ember is ránhzudithaiia“. - Tovább lesrí a francia-olasz vita Hiller ma tartandó beszéde file összpontosul a külpolitikai körök érdeklődése Külpolitikai körök figyelme Hitler- ‘ nek a Reichstag mai ülésén tartandó beszéde felé irányul. A nagy európai sajtó találgatásokat közöl, hogy mi lesz ebben a beszédben, de semmilyen hivatalos fölvilágositás német részről eddig nem ad alapot ezekre a találga- I tásekra. A külpolitika eseményei iránti feszült f'< deklödésre jellemző, hogy * 1 lapok csak rövid táviratokban számolnak be a chilei földrengésről, melynek harminceze- halottja és ötvenezer sebesültje van. Máskor egy ilyen esemény megmozdítja a világ együttérzését s a sajtó hosszú beszámolókat közöl róla. Most a borzalmas szerencsétlenséget alig veszik észre s az emöe» rek lélegzetvisszafojtva figyelik, hogy í a külpolitikai események miatt, nem 1 zuduLe rövidesen rájuk ennél is súlyosabb katasztrófa. Chamberlain angol miniszterelnök, a béke szívósan meg- j ingathatatlan védelmezője, szombat este Birminghamben tartott beszédében j főleg a háborútól rettegő s talán éppen j ezért a háborús lehetőségeket elösegi- j tö, ezt a lelkiállapotot akarta mindé- í nekelött szétoszlatni. Azt fejtegette, | hogy ha magánemberek között van mód arra, hogy megbeszélésekkel eloszlassák a még olyan kibékíthetetlen» nek látszó ellentéteket is, ha ellentétes érdekű üzletemberek meg tudnak egy= ■ mással egyezni, akkor mód kell legyen i arra is, hogy lojális megbeszélések ut= ján népek képviselői is megtalálják egvmás között a megegyezéshez vezető utat. Anglia és Olaszország baráti közeledését is ebből a szempontból mondta különösen jelentősnek. Az angol—olasz viszony megjavítása nélkül — mondta Chamberlain — szeptember- J ben aligha lehetett volna kikerülni a , háborút, mert ennek eléréséhez min- j denekelött Mussolini közbelépésére j volt szükség. Sokat bírálták a miin- ' cheni megegyezéssel kapcsolatos poli- J tikámat — mondta Chamberlain — nem , gondolva arra, hogy ez a békés meg- i egyezés mérhetetlen katasztrófától I mentette meg a világot. A bírálatok ! különböző oldalról származnak, de | minden bírálónak közös tulajdonsága, hogy egyikükre sem nehezedik az a felelősség, amelyet én viselek és egyikük sem ismeri azokat a körülményeket, melyeket a mi részünkről teljességükben csak az angol kormány ismer. Római útjáról kijelentette Chamberlain, hogy az nem hozott létre megegyezést. Ellenben úgy olasz, mint angol részről nyíltan kibeszélték magukat, anélkül, hogy álláspontjukra megtéríteni igyekeztek volna egymást. Áz eredmény az volt, hogy ,,a megbeszéléseket angolok és olaszok jobb barátként végezték be, mint ahogy azt megkezdték“. Chamberlain ezután az angol fegyverkezés kérdésére tért át, hangoztatva, hogy Anglia ezt nem tá- > madási, hanem védelmi céllal folytat* ja. Mert — tette hozzá — ha egy meg* egyezéshez legalább két ember kell, ma elég egy ember ahhoz, hogy a háborút ránkzuditsa. Angliának tehát szintén fegyverkeznie kell, hogy megvédje földjét, népét, a szabadság elveit, melyhez egzisztenciája van kötve és a demokráciát, mely számára az. élet és emberi szellem legfőbb értékét képezi. Ezután bejelentette Chamberlain, hogy az angol fegyverkezés rohamosan halad. Szeptember óta az angol repülőgépek száma megkétszereződött, március végére hatvan uj hadihajót bocsátanak vizre s a következő tizenkét hónap alatt hetvenöt uj hadihajó készül el. Beszéde végén az angol miniszterelnök újra a békés megoldások feltétlen szükségének hangoztatására tért át, kijelentve, hogy szilárdan meg van győződve ezeknek a lehetőségéről. Mit vár Paris és London Hitler beszédétől A francia Havas- és asz angol Reute— ügynökség beszámolnak u francia és angol sajtó előzetes állásfoglalásáról Hehler mára vár» beszédével szemben. A francia sajtó főleg az)» líaiíoilgatja, hogy a német vezér és kancellár milyen támogatást akar nyu>* tani az ofosz követeléseknek. Franciaországban azjt hiszek, hogy ezek a követelések olasz résziről rövidesen hivatalos módon is szőnyegre kerülnek. Nem gondol* ják azonban, hogy Hi liter mai beszédében előre vállalná Mussolini helyettesítését' az olasz követelések hivatalos be jelen1’ésében. Az angol sajtó inkább a német követelések bejelentését várja Hitler beszédétől. A lapok egy része azt hiszi», hogy az utolsó napok jeleivel ellen té’ben, ezek w követelések főleg keletre fognak irányulni. Más lapok viszont, köztük a „Sunday Times" azt hiszik. 'hogy a német követelések inkább nyugatra irányulnak s ezzel kapcsolatban a „Sunday Times" újra jelentős német ka' topái lépésekről ad hiri az olvasóinak. Az olasz sajtó Ciano gróf jugoszláviai tárgyalásaival kapcsolatban sokat foglalkozik a dunai kérdés alakulásával. A milánói „Corriera clellllla Sera" megerősíti? az olasz forrásból többször közök hirt, hogy Csáky gróf magyar küilügyminiszteir és Sztojadinovics jugoszláv miniszter klek;“ lebbrői tanácskozni fognak. Ciano és Szto- jadin-ovics legutóbbi megbeszélései — írja a nagy olasz lap — foglalkozott a jugoszláv—magyar viszonnyal és beavatott körök úgy tudják, hogy Pál régensherceg js isrrrertiette ófelsége TI. Károly király e,* gondolásait egy esetleges román—magyar és jugoszláv—magyar egyezmény lehetőségével kapcsolatban. A Belgrád és Bucureşti közt fennálló dinasztikus és szövetségi kapcsolat — folyta íja a „Corriera della Sera“ — nem akadályozzák egyik orszá’ got sem a Magyarországgal valló megegyezésben, a két szövetséges országnak azonban az >a kívánsága, hogy a román—magyar és a jugoszláv—magyar megegyezés egyidőben jöjjön létre. A román—magyar éj a jugoszláv—magyar viszony enyhülése — teszi még hozzá jelentéséhez a nagy, milánói lap — a nagyon közeli lehe'ósr gek közé tartozik. Általános rokonszenv fogadja 1 Chamberlain beszédét WASHINGTON, január 30. Amerikád po'iiikaá körökben nagy elégtétellel fogadták ChamberQiin kijelentéseit. Az amerikai politikai körök véleménye szerint, Chamberlain elfogadta azokat az elveket, amelyeket Roosevelt hangoztatott kiáltványában, amikor azt sürgette, hogy a demokrata áulamok tiltakozzanak a világnálc brutáUs erővel való kormányzása ellen. Teljesen egyetértenek Chamberlain javaslatával a demokrata alapon álló államok s z ö vétségére von atk oz ó an. RÓMA. Az olasz sajtó nagy szimpá- iiávail fogadta Chamberlain angol minis?,- tenefnök szombat esti rádióbeszédét és különösen azokat a részleteket hangsúlyozzák ki ebből a beszédből, amelyek Chamberlain Római útjára vonatkoznak. Az egész beszédet különben, mint bé- kegeszlust fogadják és elismerik Chamberlain őszinteségét, rea izmusát és jóakaratát. Az oLus/ sajtó végül arról biztosította az angol miniszterelnök öli, hogy Olaszországban senki sem gondol arra, hogy elcsüggessze Chamberlain hitét. Elismerik Angliában Franco I hadviselési jogát? LONDON, ja/n/uHr 30. Franco tábornoknak e»z4 a, kérését, hogy ismerjék el hadviselési jogiáL, komolyan mérlegelik angol kormánykörökben és íeheJsiégesnek tartják, hogy es rövid 'Időn belüli megtörténhetik. Franco tábornok hadviselési jogánník elismerése összefüggésben van az idegen önkéntes csapatok visszavonásának kérdésével. Anglia tovább is kártérítést követel elsülyesztett hajóiért LONDON, január 30. Az angol lapok híradásai szerint az ongol kormány megkeresést intézett Franco tábornokhoz amra vonatkozólag, hogy Franco tábornok miképen gondosai o> spanyol testvérhoirc sorin, a nemzetiek részéről megrongált engol lobogó alatt ha józó tengeri gőzösök kán órátésii igényének elintézéséi. Az angol1 lapok act is tudni vélik, hogy a brit kormány jegyzőké azonmaM válasz,! kért Fretnco tábornoktól, at sürgősséget azzal indokaival. hagy azt már a keddi alsóházi üíés kene ében ismertetni akarják. A totális államokkal szembeni együttműködést kívánnak amerikai lapok j NEWYORK, január 30. Az amerikai kormány, mint ismeretes, teljes felhatalmazást ado'll Franciaországnak oz (uinenikai repülö- ipamná! való had1 repülőgép-rendelésekre. Ezé a kormányintézkedést az amerikai sajió jóváhagyólag kommentálja és megelégedéssel fogadja a tényt, hogy az amerikaii törvényhozók megengedték az együttműködést aiZ amerikai ipar és a régé háborús szövetségesek közöt. A lWp mevem’iitL, hogy ennek ck együttműködésnek teljesnek keltene lennie a demokrácia esetlege;1 válsága idején, mert egy elszigeteli együttműködés — untai írják — nem elegendő; Szükség volna, — írja két lap — hogy tanulmányozás alá vegyék a de- mokaata államok törekvésed, a fegvverkezésre vonatkozólag és egy-ségesi katonai terv étlapján, valamim! egy egységes po^tikcM irány1 tás mellett hajtsák eKokat végre. Ami pedig az európai erő feszüléseket üLleűi — a lapok szerint — a válságot estik nagymeliezen lehet elhárítani mindaddig, oinrig totaLtáris rendszerű államok léteznek. Éppen ezért míg több ok ven orra, hogy az Egyesül -Államok határozottan lépjen fel a demokrata eszmék véde’mében és szorosan együttműködjék a testvér demokrata áfliLamokkáit. A francia—olasz vita Az olasz-francia viszonyban utolsó na pókban nem 'történt lényeges változás. Tovább fdyik a, sajióháboru, melybe néha a külügyminisztériumokhoz közelálló lapok i.s fenyegető hangon szólanák heh*, hivatalos körök azonban óvatosan kerülik ai sajtó támadásait aláhúzó kijelentéseket. Legutóbb a római „Relaziione Irr ternaz'Lomute“ c’umü folyóirat cikke keltett nagy feltűnést. A cikk szerint, az iclasz követelések visszautasítása francia oldalról olyan végzetes irányt adhat! az európai eseményeknek, hogy csak az ágyuk hangja hozhat megoldást Ebben az esetben — mondja a lap — az olasz acél teljes erejével bizonyítaná a Róma— Berlin-tengéy erejét Viszont a szintén beavatott „Giurnale d‘Italia“ ban az olasz álláspont egyik főképviselője, Virgil io Gavcla azt Írja, hogy téves a/ az á’ litás. •mintha Olaszország Barcelona elestél arra akarná fölhasználni hogy hivatalosan most lépjen fel igényéivé':. Franciaországgal szemben. „ Olasz orsizág követelései — mondja Gayda -— semmiféle eseménnyel nincsenek kapcsolatban és mlndaddg fonná ilanak, amig azokall' ki nem elégítik“. Bonnet francia külügyminiszter tegnap szántén beszédet tartott angouleracy választói előtt,. A oUág'háboru óta nem vált olyan meggyötört korszak, mint a mai — mondta Bonnet. — Az elmű t Hz hónap alatt alig volt hét, hogy a mór fannál ló súlyos problémákhoz uj problémák ne (salakozták volna. Franciaország ;* kérdésekben mindenek- előlit a békés megoldást keresi. Azonban érdekeit kész megvédeni, mert nyugodt és erős Azok, akik Franciaország sorvadására számítanak — végezte beszédéi Bonnet külügyminiszter —, kegyetlenül csalódhatnak.
