Ellenzék, 1939. január (60. évfolyam, 1-24. szám)

1939-01-29 / 23. szám

MM rw 8 I i L I. v / / K immammaKba amn i I 9 3(J la ni/úr 2 9. Szuez, az arany csatornája Ä világiorgalom legfontosabb útvonalának kalandos története A S:ue:i Csatorna TitrscfSiig, aimthj o uí.'ík; fx^itikaihrtj (/f':ilITsó<filn(/ *‘yyik leyfontosubli iUJJ!) ju- miár elsején lépett /öA/KíMtAto helve. vnediJc évébe .., V Szuezi fölulstoros át váftnlsúiKik gondola- l.i ükkor született inog, amikor az első ,s/u- mir hajósok *ivkiáiuluMák ;i «vvgloIt‘r> tenger­nek, hogy ködös vizek inögölifj rejtelmes nu'ss.’o.sit'gbon megkeressék az ennlx-ri boldog, .v ig ni'Hiyx hi gát. A hosszú évezredek folya- man később Ls minduntalan felvetődött a i«.sa torna« terve: sárga egyiptomi ptupyrusok meséinek <» fáraók terveiről. Később ped g Kóma foglalkozó t ai Szuezi földsizonos ábra• írásának gondola láv.i-1. Az uj korban a Nap­király, XIV. Lajos, a kant gálái vetni Angira ke’eti térjesrkedősének, a csatorna gondola­tával!. A tervek azonban soha nem valósultak meg: rengeteg pénz kertelt «volna hozzá és később éppen az cu állam, amelynek leg­közvetlenebb gazdasági érdeke telt volna a Szuezi földszoros átvágása«; Angku követke­zetesen húzódozott. . . Egy számítási hiba megváltoz­tatja a világtörténelmet A z.satorna megépítésének határozott terve akkor akkuét ki, amikor 1798-bnen Napoleon < indult, hogy meghódítsa Egyiptomok Na­poleon, aki Angiid' rovására akarta világha- iidommá k'öpiitenii Franciaországot. a zseni éledátá-áival észrevette, hogy a Kelet felé vezető katonai és gazdasági ut a Szuez: fö-ld- s/oroson keresztül vezet: kolonai mértiökö- kot vilit magúval, akik az aránylag rövid ideig tartó egyiptomi expedíció alatt elvé­geztük a szintezési munkákat is éj. megálló- ■p-ito'iták, hogy ai Földközi-tenger és az Ind ái ócán «közölt ma jd ezer onótennyi szimlkü- 1 önbteg nm .. . Napoleon elejtette a csator­naépítés tervét. Pedig, hát ez az eredmény téves volt. Na­poleon ha di mérnökéi rosszul mértek és rosz- s-zuj számoltak. Sokszor fordult elő o világ- lörtécelembcn. hogy valami tévedés egy idő­re meghatározta a «világ sorfát. De nyugod­tan állithiitju'k. hogy Naipoleon mérnökeinek évédésé a viIágtörl'énelem egvk legsúlyo­sabb balfogása volt. Hiszen n Szuezi-csator­na birtokában a franciák kömryen cUensai- lvózhatták voirux azt az előnyt, ívmelyet o Földközi-tenger másik bejáratúnak, Gibral­tárnak a birtoklása jelent. Anglia tiltakozik a csatorna megépítése ellen A csatorna megépőéséffiiek gondolata to­vább erjedt. Napoleon balul sikerült kísér­lete után majdnem negyven évvel egy franx cia mérnök-diplomata, Lesseps, világraszóló agitációt indi loit a csatorna építés érdekében. Lcssepsr.ek elég könnyű volt a dolga, meri az, akátöl ai csmitonnaépités esősorban füg­gött, Szaid pásti, egyiptomi nJiklirály, Lessop-s gyermekkori «barátja éis nagy tisztelője volt. Csaik egyetlen országban ellenezték élesen a kiiiâno fnvnciui diploma'a-mérnök terveit: A n g-B iáiban . . . Az «angol közvélményben; még tulerősen é’t a napoleoni lueszedelem emléke. A fran­cia terviben fenyegető sakkhuzáist gyanifot- tak. Lord Padimerston kiijeleertetibe. bogy tu Sziiezi-csiatorna megépülése otytun előnyhöz jirtteitná FraruciaorsMygot, amit Anglia nem tűrhet el: a csatornán keresztül a franciák állandóan veszélyeztethetnék az etngolok in­diai bajó járatait. Ijázas angol diplomacifiii és katonai tevé- kenystég indult a framei» terv kipatta«nása nyomán. 1851-ben vasutat ópitettek Alexan­dria—«Kairó—Szuez között, még előbb — 1839-«ben —• «rá'totüék kezüket Ad«enre. később pedig a Bab el Mandeb-szonos fölött uralko­dó helyzetben Tevő Penhn-szii getecsk ét sze­rezték meg. .E helyeket kaitonaiilag kiléphet - ték: már jó veti a csatomé építés megkezdése elolt nyilvánvaló vollt, hogy Angii® még akkor is ura mamad eiz Indiai-óceán bejára­tának és a Vö ős-tengernek, ha a franciák megépkeruék «ai S zue zá -csatorná t. , Lesseps mérnök harca Anglia ellen Még javában folyt az Alexandria—Kainó —Szuez vasút építkezése, miikor Lesseps megkapna a csiaitomtaépilés koncesszióját. Ke­serű harc volt ez ci lelkes mérnök számára: egy tviilágbi roda lom ellenkezésével — ßlz an- gol érdekek világot behálózó szövedéke el­len — kellett harcolinúa.. 1858-batv — két­százmillió aranyfrank alTaptökévet — meg­alakult ű) Szuezi Csatorna Távseiság. Egviptom, amelynek alikirdlya, Szaid pasa, a részvénytársiaiság egyetlen nagytőkése volt — százlietvennyolcezer darab részvény volt a birtokában — okkor még török fennható­ság alatt állott. Anglia mindent elkövetett, hogy a török sizoilflâmt rálvegye a közbelépés­re. Az éoltkezés megkezdését követő egy hó­nap múlva, a smidin lx* is vzürrlelte a csór )orn»i(!|>itike/ósl, Csoikhogy add gra a francia kisilökősiek akikéi o jó ii/Jol reménye ős oiz nngololileiiesi láz egyórás n lülölt, kettőszáz­ezer darál) részviányt jegyeztek! A francia k'uzvélemény nyomására III Napoleon csá­szár uliümiáiurnái intézett a Portához, a szul­táni loom meri uj^ut bűzni sem Angliával, sem Fnnnoiaons /«ággal: a t ila Imát ugyani nem xzöntette meg. de egyszerűen nem vette tu­domásuk, liogy a Csatornaépítő Társ^iság fü- tj’iil a tilalomra . . . Négy éven keres/Jül folyt llymódon ai mun­ka: mi.ndoniki liszlúlxvn volt azzal, hogy a Szuezi-csalonni:i l.ovsutí uigyau, de épül. Ang­ii.) lulái, liogy újabb intéz keidének re van szükség. A svulláin — az angolok nógi<ásáira« — újra fellépett ék könxdelte, hogy bi/tosi1!- sáit< az épülő) csatorna- seim'eg<*svégét, szün­tessék ho o környék'lx'l • «Ki kos is ág kényszer- «m un kann sxiló ipén\l>ovételét é* 'ii./essék meg m i mluzokat a tor üllőitek el a-melyekei u rés z - vényt;»! sasáig fel használ lit. Les-ep« újra III. Napóleonhoz fordult, «kinek sikerült a« vitát vegyes« bizottság döntése alá boc'átann. A bi­zoftsög Jeljesitetito «u« Porta követelései, de 1 gy‘«ploinot -s kütotozjte, hogy a Szaid pasá­tól «kupolt koiicoss/e» megjvzegé'éérl nyolc* vüitmégyiniiilLió arainyírxjoiik kárpólJúsi fize.vK.-u a Társaisúgnak, A Sízulltfin nw-giijodt, alkudoz­ni kevzdol'ti végre lHC>0-ba«i lxdoogyeze-it a h- 7otlsárg döntésébe*. Körlxm uzx>nl«ain serényen folyt a nniníkfl, <» csaló ma egyre közeledett a tenger fölé «éh miár jóval a megegyezés előtt — 18Ö5 decemberá-lx i) — a,2 első gőzhajó átment a Földközi-éngerről a Vöröis tenge- «ren keresztül az India-óceánt tál i livaibüiliósuin csak 1809 november 1 7-ón aiyitották meg a Szuezi-csatomiánt. Több mint hatezer előkelő vendig jelöni, meg a világ miniden részélWil: ál'aimfök, min szterek, nugyköivetok: oót volt Fugónáa francia csá- .vzárné, Ferenc József, Frigyes porosz trón­örökös, Mihály orosz nagyherceg. Gvk Ang- J«io men-adt távol; konstantináilpolyi köveUrcl képviseltette «magsát. Hadihajók diszso.füze világraszódó ünnepségek iziincs kavargása üdvözölte <i«zt a ipil'lanaOoH, aunclylxsn u, világ legfontosabb vizántját áitadlúk a «nő«.gy világ- rósz gazdasági és kereskedelmi éledének. A Csaiorna Társaság a csőd e!ő^... De az ümnépségek’ sz «nes pompája mögött sötx'i gondok tóm vonultok. Az épi'-ési műn- kdTillok kéfszázmiililió frank helyeit négyszáz- harmiiíncmiflió frankba kerültek, a többki­adást nem tudták toífezin. úgyhogy a Szuezi- Csatorna« Társaság éle to szánté lenién vtelenáil nagy adcwságga! kezdődőit. Amollett kide­rüli. hogy n csatorna sziiik és a« vize is ala­csony. A mogtvyibás utáni tizenkét évben wl- Jiajózotn körü'libelüB háromezer hajó közül több rniirtt négy-száz fe-miklcft meg és 188-1 - ben kénytelen-keidetlen ki kellett Ixiviteni a csatorna medrét. Fz a munka kétszázhárom- mí'lió franklx» került: kitoncvenhal'mi'Kó köbméter földet emellek ki! Nagy baj volt az i.s, bogrz az <árus7.ál\iJáiS nagy részét már jóvot) elöbl) lekötötte az angol vu ut társaság és ezek ui szer nődét «ek niég nem jártak «to. Mindezek u bajok otkiig vezetitek, hogy a részvénytársaság végül is« fej akart számolni és ez csak azért nem sikerű ' mert nem voll1 tőkeerős vevő az óráisl érfékü vagyóntar- gyaikna... • Anglia megmenti a csatornát! Így állt .> helyzet, amikor Anglia — szinte egyik napról a muiisikncn — feladta elutasifö álláspontját és boko peso! ód o H a Szuezi Csa­torna Társasráng munkájába. Az angol világ- biroduüom vezető! felismert ék', lrogy a csa­torna — cinnely francia kézen az angol ér­dekek legélesebb fcai vegetése — angol kézen a világbirodalom egyik legfontosabb táma­sza lehet: 1875-ben már í* csatorna teljes forgalmának hetvenöt száza’éku« angol «voM A ítol dk ö zi - ten gerv amely addig n francia- nngol-olaisz-spanvol beFö kereskedelem utvo- nalít volt, most világtengerré változott és k kötőinek forgalma« felvirágzott. Nöháriy szám mindenné] ékeseblxm mutató­ja o csatorna jeleniősé-gét: Londonból Yo- kohamáb-j huszonkét nalppail', Sanghadba és Hongkongba tizennyolc tra^pak Skngapurba ■■■■DBDaHaaBBSffiBaBBHBHMa Csipkevárosban fütik az utcát, de hideg a fekete, rohannak az emberek, de udvariasak __ ________ Négy gyorsfénykép Brüsszelből BRÜSSZEL. >a-nuár hó­Brüsszel az egyetlen várc.a^ a világnak, «‘'hol fütik az utcákat. IC«.s fekc'-c koksz.- kályhák «tüze piroslik mindenfelé. A dider­gő brüsszeli polgárok körülá 1 ják az atca- kályhákat, a vadidegen emberek néhány barátságos szót váltanak egymással a hi­degről, azután elkezdenek forgolódni. A forgolódásra azért van szükség, metr ha az ember hálta1! ál«l a kályhának a melle fagy meg, ha szemben áll vele, a háta fag^ meg. A belgák vidáman forgolódnak, azjián sietnek tovább — a következő káyháig­Minden közlekedési rendőr közelében, kis kályha ropog. A rendőr integet és fo­rog. A kályhák körül egyébként hatalmas hallómban hever a*z utcán a koksz- Éjjele is kint hagyják, nem vigyáz rá senki. Meg­kérdezem az egyik rendőrről: nem szo­kotté eltűnni a kokszból néhány kiló reg* gölre? Gyanúsan mént végig. Vájjon mifé'e ember Tehet, akinek ilyesmi egyáltalában eszébe jut? * > . Fehér villamos, hideg kávé Brüsszel egyébkénül olyan kecses hangu­latos és bájos város, mintha a brüsszeli cMpkeipar nagymesterei építették volna a házakat1 is. Kis, évszázados reneszánsz és barokk paloták. A Sainte Gudule-székes- egyház két tornya oUyan, mint néhány megfagyott Mozarti-akkord. Csillogó kirí­hatok, nyolcemeletes áruházak, franciás inosolyu, vékonybokáju nők, fehér villa­mosok és rengeteg kávéház. A kávéház­ban vagy sört isznak az emberek, vagy „café fil«tréc‘-t, a francianyelvii államok­nak ezt a kávéházi különlegességét, amely előlit a Titokzatost megillető csodálkozás­sal áll meg a középeurópai látogató. Po harat tesznek az ember elé, a pohár tete­jén pedig különleges, fémből készült szer­kezet. Ha ezt felemeli az ember: üres po­harat talál alatta. Erre visszateszi, megva­karja a fejét és gondolkodik: vájjon mit I kell ezzel a különleges alkotmánnyal csi­nálni, hol kell megnyomni, mit kell meg­csavarni? Mindenesetre még egyszer fel­emeli az egész szerkezeit és ekkor látja, hogy néhány csc*pp kávé már fek«e".élik a csésze alján. Igen: a kávé a fémszerkezet­ből csöpög- Tíz perc alatt tele van «a csé­sze. Ennek a furcsa szerkezetnek nemcsak az az előnye van, hogy a kávéra szomjas «latcgaitó nyugodtan szomjan veszhet « csésze előtt, néha olyan sokáig tatt, arn’g megtelik a pohár, hanem az is, hogy min­denki csak hideg feketób «»hat, mert a kávé persze ki is hűl, mire kifolyik a pohárba. . Sorbaállás — bélyegért Brüsszelben az «Üdegennek’, de az ősHkó- nak is, legnagyobb gondot okozza a posta. Londonban minden harmadik üzlet vagv zöldségesből!!: mélyén van egy postahivatal é:* azonkívül rengeteg bélyegaiutoma'ta áll az utcákon, de Brüsszelben csak a postán lehet bélyeget venni és nagyon kevés pos­ta van. A kis hivatalokban mindenütt1 hosszú sorokban állnak az emberek és is — 20 percig is eltart, amíg valaki az ab­lakhoz kerül, mert az a boildog hatandó, aki egyszer odaért, százszámra vásárolja «a különböző értékű bélyegeket. — Ha valamelyik szegényembernek eszébe jut bélyeget venni — jegyezte meg egy rendkívül gyakorlatiis gondolkodású ismerősöm — és a bélyeget csekély felár * ral adná el » posta ellőtt, egész biztosan tbcuiiyoli« nappal, KaUkuUúl/i .«»# iiupj>al jetit rövi<K-M> nz ut. BomLayból Ildin* lnitftm InmonriAiy napjai!. G<«nuál»a lm- iuíikLV-i n*'j>j>al, MarváJteb« litLrmhic ívsppal ITn«s/.Ux« li:mnÍ7iciryolc i,aipj>:tl órt i;yoi lx«® n/ áru* va^«y s7.citMv'ya//i-litó liajó u evi tömj rm-gf-pílón utúlí, «nuni olótta. A csatorna a világforgalom l«g- /fontosabb ütőerévé válik A/. pTiiM-s/eU-s bo£y a forgalom gyoiriMé- r,'' :u forgalom cuíelllualiávét i* magávail hozta. 18C9-lxm mütuUrwu: ttotozer regisztertonna 'ürtoirtjilnm licujó haJadl út a rrsatornúTi. a .szúm 1875-lx«*r tó/ii'3lióhArvínmázn^gyn-ri- ezerne «inolkedetit, a világháix>ni dötit tízen «kii)enciiüllllióii«ógysizázkjileiwji;zirrre szökött fel, majd a ivi lúg háború utolto előüti évében, 1 Ül 74xîi» nyolcJnJiió'háizmixzáziiííl'Víiii/k.ilenc- ezerre csökkent. De már 1936-ban újra har- ukndkótaiUlióniégywizúzezer regi>z'tcr! orma <voLj a Szuezi-csatormai IiajóJorga!.«ma — 193 7-re pedig ez a szám hairmiiuchat és fólmrlLó Ujd- Díira emelkedett. A világháború előtt az afiigol liajók után közvelJcniil a anóruet hajósvúlkdoftok gőzösei köve (kez.tek a Csodomia Túr.sa.súg slaiüisrzlj- kájúlxm. Fz «érthető is, hi&z.e-n Németország nyorJtinyíigszükisóg^etének nagy részéi a c?.«*- tonnán keresztül mzáílúrtotla, másrészt kész* árult ugyunexen o.«z utón juitat u e a keleti pia-cokira. i MosL'inálxifci az olaszok vettek út a máso­dik heüyet. Az a:bes6zÍTi háború áfáit a nor­mál is kétszáz—kétszá/.ötvenezer főnyi sze- méb'forgalzym hétsffAz^olcvankétezerre sző- kőü. föl. Olaszország tart ja is második helyét a csatornái kihasználáséban, hiszen az egyed­ien olcsó ulvociiala gyarmata! felé. Az olasz—abes«.s2in hálx>ru o,la«lt olyan óriási összegeket «keile.«t Iláliiánwk hajózási ilk-lékek fejében flzetrü. hogy az már szírbe felért egy kisebb csaitornazárraí. Heti egy­millió svájci frank körül van az az összeg, amit az olaszok a Csertorna Társaság .pénz­tárába befizetlek: annak a jelentős részvény­pakettjeinek az értéke, amelyet D sraeli an­gol miniszterelnök 1870 körül az egyiptomi klhed ivétől és Franciaországtól ez angol kincstár számára megvásárolt, négymillió fontisterl .ingről «rryolcwnmi '«lió font steni ingre emelkedett. Végeredményben tehát) éppen az angolok, utz egyiptomiak óv a másik rész­vénytulajdonos, Franciaország keresett a* olaszok abessziniai hadjáratán. A Csatorna Társéság egyet’en förészvény-ese ugyanis az angol kincstár, kisrészvényesei a franciák és egyiptomiak. Székhelye Párisban van. har­mincegy igazgatója közül huszonegy francia. Üt engoh < * hamarosan sarokházat' vehetne magánát az Avenue de la Foile Chanson on • . ­Két világ határán Brüsszel és Belgium levegőjét, hangu­latát, «lakosainak modorát tplajdonkepen le Tehet) olvasni a térképről- Ez a kis cs gazdag állam ott fekszik a mindig rohanó, száguldó, hangos és lázas Középeuropa, meg a hűvös, mindig ráérő, mindig hide­gen és udvariasan mosolygó angolok or szaga köZ/ö'Mi. A belgák is rohannak, szí­tadnak a dolguk, futnak a villamos után, de ha két ember egyszerre akar bemenni egy ajtón, akkor biztos, hogy mind a keb-o megáll és a másikat engedi előre, ha két ember egymásnak rohan, akkor mosolyog­va és barátságosan ismétek el mindketten háromszor is a „Pardon Monsieur“-t. Van a város sietésében és Fhcgésében is valami «tartózkodóan finom és úri, a lármájában is van valami szemérmesen halk. —-« Ha leejt az ember valamit) a földre, ide­gen emberek kapnak utána, hogy fölemel­jék; a moziban a számba tettem egy ciga­rettát, a szomszédom gyorsan előkapta az öngyújtóját és tüzet adotib. A belgák nem az«t gondolják: miért legyek udvarias? — hanem ezt: miért ne legyek udvarias?, Döntő különbség. Az „alázatos tisztelete’i“ a pincér sem ismeri. Biztos, hogy a vendég ugyanolyan udvarias iot a pincérhez, mint a pincér a vendéghez^ a lakó ugyanolyan udvarias «a házmesterhez, mint az «őhozzá. Nincs hódolat, nincs megalázkodás, csak valami meleg, tapintatos és emberes udvariasság van, amely sohasem tolakodó, de nem :s rideg. Ezt, nehéz, majdnem lehetetlen meg- tfnuiHn?. Egy városnak, egy népnek a mo­dora évszázadok alatt alakul ki. Talán az is kellett hozzá, hogy nagy és gazdag gyarmatot) szerezzenek Afrikában, meg az, hogy szegény Aszttad, Belgium királynő-^ néhány évvel ezdőte még Mt sétált kö­zöttük az utcán, saját maga toüta a kis Baudoin trónörököst a gy tomekkocsában, megállt az utcán az ügyvé lek, kárpitosok, egyetemi ’tanárok és halaskofák között és iürelmesen megvárta, amíg a közlekedés rendőr átengedte a másik •:<tataira. Két világ határán igv Bctainm . . ­Mikes György.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents