Ellenzék, 1939. január (60. évfolyam, 1-24. szám)
1939-01-29 / 23. szám
1939 Január 29. ellenzék égi Kolozsvár, régi emberek Irta: Or. POLCZ RADÚ X régi Kolozsvárról, régi emberekről T nagyobb es apróbb események lúncolaitá- i nak irányiéban kötelekig lehelne Írni. 1 Nem lehet tagadni, hogy a visszaemlé- Á kezesek temérdek érdekes adatot veinek tel a kor történetírói számlára. Korbársak- TÓl írni sziinlíe nehezebb és felelősség bel" L jesobb feladail, mint történelmet írni. A í történelem aiz időik távlatán keresztül csak a kiemelkedőbb események. és irány- s zatok hatásait jegyzi fel, miig a kortörténelmi adatok ossz (bordójának tevékenysége nem vonható Id teljesen az elfogultság állói, mert a szereplők hangja zeng még fülél>en, egyéniségüknek, meg- jelenésüknek emléke lelkesít, vagy visz* szás érzéseket kelt. Nincsenek az események és az emberek történelmi távlatban, úgyhogy az iró is résztvesz az események alakításában, egyik, vagy másik oldal felé múltja által is le van kötve. Nehezen és aggodalommal vállalkoztam a félmul't idők Kolozsvárjának leírására s a dobogón szereplő régi emberek arcképének megfestésére. .Szívesen veszek minden adatot, útbaigazítást és heJyre- igazitiást. Feladatom könnyű lenne, ha az erdélyi élő lexikon: Várady Aurél élne. Váraiig Aurél Körülöttük a kisebb városi bolygók, a mindig elegáns Fekete Nagy Béla, félig tanácsos, félig hírlapíró, dr. Nagy Mór, a költőilanácsos, akinek költői tehetségét derültségbe fojtotta egyik költeményében szerencsétlenül használt kifejezés a ,.pukk ám pukk1'. A pukk ám pukkot sokáig emlegették, de Nagy Mór sikerült Lcnau fordításait hamar elfeledték. A padsorokat tömötten foglalták el a városatyák. A közepet és a jobboldalt a kormánypárt, n baloldalt az ellenzék. A közép első padjában báró Feilitsch Arthur, a város országgyűlési képviselője, a későbbi földművelésügyi miniszter, Dobál Antal, aiz ügyvédi kamara elnöke és Fere néz József, az unitáriusok köztiszteletben álló, már akkor is ősz püspöke. Pár padsorral hátrább Szász Domokosnak, az erdélyi reformátusok egyik legnagyobb. de legtöbbet támadott püspökének hatalmas alakja. Majd Sándor József, az Emke aleílnök-f öld tkjára, kinek személye külön fejezetet érdemied, A jobb oldalon a szabadelvű párt vezérkara: dr. Kiss Mór, dr. Szamosy János egyetemi tanárok, Gidófalvy István bátyánk, eredeti, zamatos és reformer, akinek újító törekvéseit saját pártja sem nézi jó szemmel Hátrább ült Kiss Sándor, a kereskedelmi akadémia igazgatója, Sebestyén Dávid és dr. Purjesz Zsigmond egyetemi orvotsilanár, akinek csodálkozó szemében Látszik a kérdés: miért hívtatok ide? A középen van a pártonkivüliek csoportja, akiknek sorából Biró Béla apátplébános jóságos area mosolygott reánk, mig a második pad szélén épp most állott fel Grátz Mór, a luteránusok lelkésze. Felszólalása termelte ki azt a vihart, amely évtizedek óta ismeretlen szék sértési keresethez v ezetett. Egyesiéi! Ssárasztaliiá! ? Igyék egy korty jó hangulatot, igyék egy pohár Rhein pezsgőt! Azonnal felvidul és nem érzi magát elhagyatottnak ! Széhséiies Erdély élő lexikona volt. Zseniális agyában cl volt raktározva minden adat, amely erdélyi eseményre, vagy erdélyi emberre vonatkozott. A legkisebb kérdésre ontotta a megbízható adatok tömegét. Mindent tudott és pontosan tudta. A legteljesebb tárgyilagossággal, szinte tudományos lelkiismeretességgel irt lie mindent és jellemzett minden embert Ilyen percekben az abszolút tárgyilagosság nagymestere volt. Pedig adatközlő tevékenységének körén kívül nem igen jellemezte Váradyt a tárgyilagosság. Hatalmas agy, gyors felismerőképesség erős és éles itéíot, vagyoni érdekek elhanyagoló savai, erkölcsi és szellemi értékek szeretető jellemezték Várady Aurélt. Két irányban volt nagymértékben elfogult. Gyűlölte, támadta, üldözte Tisza Kálmán kormányzatát és a szabadelvű pártot. Másik elfogultsága családi ügyből fakadt. Apját pisztoly párbajban halálra sebezte Kozma tanár. Dehogy is akartai Kozma Váradlyt lelőni. Pisztolyt tar tő keze reszketett és az ostoba golyó kiontotta Várady tanfelügyelő életét. A párbaj eredménye mély benyomást gyakorolt a fiatal Várady lelkére. Ellensége lett mindazoknak, akik a párbajban segédkeztek. Különösen Kozma segédeinek: Fehnéry Lajos egyetemi tanárnak és atyámnak, akivel csak a meghiggadt öregkor derűjében béliéit össze. A régi közgyűlés Heves vármegye átiratát tárgyalta Kolozsvár törvényhatósági bizottsága. A régi municipium nemcsak közigazgatási, hanem politikai testület s volt. Országos ügyelvben a törvényhatóságok egymással átirat és a kormánnyal felirat utján érintkeztek. Kolozsvár vezető törvényhatóság volt és szavára egész Erdély felfigyelt. Hevesmegye aiz önálló vámterület mellett való állásfoglalásra hívta fel a társ4iörvényhaíóságokat. Ez nemcsak gazdasági, hanem elsőrendű politikán kérdés is volt. Erőpróba az uralmon lévő szabadelvű párt és az ellenzéken ülő függetlenségi párt között Az ellenzék birla érvvel, a kormánypárt, amelynek tagjait tréfás gúnnyal mamclukoknak neveztek- hirta vokssail. Az ódon városháza közgyűlési termének zöld asztala fejénél, Ferenc József élet-nagyságú képe alatt ült gróf Béldi Ákos, a főispán. Csendes, előkelő, szenvedélymentes ur a kormányhatalom képviselője. Dehogy is szólana belé a város közigazgatási ügyeibe. Eligazítják azt a tanács és a városatyák. Csak akkor van melege, mint épp most, mikor bizalmat kell szállítani a magas kormány részére. Tőle jobbra Szvacsina Géza polgármester markáns alakja. A város esze, a kormánypárt és ellenzék élőit egyformán népszerű, a színházi és irodalmi kultúra meleg pártfogója, széplelkü ember, szerető és megértő lélek. Baloldalán ült Deák Pál főkapitány, zsinoros mentében. Grátz Mór, Grátz Gusztáv volt külügyminiszternek és népszerű politikusnak apja, az ellenzék előtt is nagyon népszerű volt. Azt lehet mondani, hogy kacérkodott az ellenzékkel Gyakran hangoztatott önálló véleményt és többször szavazott az ellenzékre. Az ellenzék most is azt hitte, hogy az önálló vámterület mellett foglal állást. Ellenkezőleg történt. Az elképedés csöndjében, mint a szélvész si- vitoitt be Várady Aurél éles, magas hangja: Luteránus jezsuita. Mint a megbolygatott méhkas, úgy zsibongott a kormánypárt: Szék sértés! Szék sértés! Szék- sértés! — kiáltották kórusban. Az elnök lő főispán ijedten kapta fel a fejét. Csendes közgyűlésekhez., elvi vitákhoz volt szoktatva, ilyen eset nem fordult elő prakszisában. Eszferbázy főjegyző idegesen forgatta a szervezeti szabályzatot, de nem találta benne, mi a teendő széksér- tés esetében. Szvacsina polgármester veszi kezébe a füzetet és kiterjeszti a főispán elé. Béldi hamar megtanulta a leckéjét. Felhívta a város főügyészét, hogy tegyen széksertési indítványt. A városnak abban az időben két főügyésze volt, a kormánypáirtii Gajzágó Manó és atyám.' aká függetlenségipárti volt. Gajzágó a fel szóili»'ásra azonnal felkeli helyéről és — az ajtó felé tartott. Útközben tréfásán ránc velőit atyámra. A főispán tekintete atyámra tévedt és felhívását személy szerint hozzá iintézte. Atyám felállt és a következő szónoklatot vágta ki: — A széksértés fogalma sértő kifejezést, vagy cselekményt tételez fel. Akárhogy is nézem: a jezsuita kifejezést nem találom sértésnek, mely nagy múltú és a középkorban a kultúrának nagy szolgálatot tett rendnek a megjelölése és súlyos sértést követnénk mi eJL ha ezt a megjelölést Leala csonyilónak találnánk. A luteránus vallás, a reformáció keretében, a vallási kérdések evolúciójához vezetőit és a később elkövetkezett szabadságmozgalmakat segítette elő. Ezt sem 'találhatom sértőnek. — De egymással összefüggésben —• kiáltotta báró Feilitsch Arthur. — Ha két jót összeteszünk, még nagyobb jó lesz belőle. — így atyám, mint áld dolgát jól végezte, leült. A kormánypárt! újból zsibongott: Fe_ gyelimiii! Fegyelmei Fegyelmit! A karzaton összejglyüLt egyetemi fiatalság zajos tapsban tört ki. A főispán örvendett, hogy erélyeskedhételit s elrendelte a karzat kiürítését. Ehhez a művelethez nem kellett csendőr és rendőr, elvégezte ezt a jó öreg teremszolga, Nagy György, ki ha*' tál más poteohával sztori tollba kifelé a za* jongó ifjúságot és közijein, nagyon szé\ pen kérlelte őket, hogy menjenek hamar-, miért nagyon haragszik a főispán. Az; ifjúság engedelmeskedett a parancsnak és föltopp Nagy György bátya kérlelése|-i nek s egyik ajtón kivonult, hogy- a má'-j sik ajtón visszaszáll in gózz on a terembe) és ugyanazon sorrendben elfoglalja he*i lyót a karzatnak nevezett két utolsó pad-i sorban. A főispán letette szemüvegéi,! szemüveg nélkül nem láííbatott a tc^Piűj végébe. Ferenc/ József püspök az ellen léteket kr egyenlíteni próbálta. A széksértést nem] a kifejezésekben, hanem a hamghordo-, zásbain látta és észlelhetőleg nógatta uni*| tárius hívét a bocsánatkérésre. Somodv István, a közgyűlés Polcnyi; Gézája, aki két értékes fiút nevelt köz-J életünk részére, ráförmedt az ősz püs*; pökre: y — De ha az Isten magas hangot adott neki. Indíttasson széksértést a püspök úri a jó Isten ellen! A magisztrátus újból tanácstalan volt, eras addig forgatták a rendeletet, amíg kih’á-j mozták, hogy az ügyész távoliétében, bármelyik tag tehet széksértési indítványt« Feilitsch vállalkozott rá és a közgyűlési megszavazta. Most a büntetés kiszabása5 következett. A főispán atyámra nézett és atyámnak újból melege lelt. Kun ehet nékje volt, de a kijárási elállctták Ko-1 leszár Sándor és Szabó Samu, az ősku- ruc és a hóstátiak képviselőiek, Szila* gyinak és Zágoni ^zabSmik testes alakjai. Nyilatkozni kellett. Indítványozta,1 hogy Várady kövesse meg a közgyűlést, Várady azonnal eleget tett és kijelentette, hogy nem akarta Grátzot személyében sérteni. A főispánnak felragyogott az arj ca, az ügyet befejezettnek nyilvánította és megadta a 10 perc szünetet. A szünet' rendes szokás szerint. 1 óráig tartott. Ez alatt a városatyák kedélyesen megbeszélték a kérdést. A galambszivü, békessége? lelkű Grátz Mór engedelmet kért mindenkitől. A főispánnál eljárt, nehogy fegyelmit indítson atyám ellen. Atyámtól bocsánatot kért a kellemetlenségért, még Várady tói is bocsánatot akart kérni, de ezt párthívei nem engedték. így játszottak politikát a régi emberek. AZ IGAZI Irta: HUNY ADY SÁNDOR Kapiszfrán Jánosról. EgH If 311! Zsarátnokot dobott az Ur A magyar történelmi regények között meglepetés a fiatal magyar írónő kitünően sikerült uj könyve. Ára fűzve 132, kötve 216 lej az Ellenzék könyvosztályában, Cluj —Kolozsvár, Piaţa Unirii. Vidékre utánvéttel azonnal küldjük- Kérje a könyvuj- donságok és karácsonyi ajándékkönyvek díjtalan jegyzékét. Van egy kedve, tehetséges kartársam. Csak annyit árulok el, hogy a keresztneve T. betűvel kezdődik. Sajnos, régen nem láttam, mert ö megszolidult, én pedig kártyás maradtam. Ez olyasmi, mintha két külön világrészben élnénk. Ideges arcú, tüzes, sovány fiú volt, rekedt hangú, világos szemének tekintete és a szemöldöktartása olyan, mintha örökösen panaszkodni akarna. Emlékszem rá, a multba sülyedt korból, amikor még együtt üldöztük a zöld asztalnál a szerencsét, hogy ö tudott a legszebben átkozódni, amikor négyesre hatost kapott. Általában titánt méretű, zseniális keserűséggel beszélt a pechjéröl. Az alábbi történet is az o lemezei közé tartozik. Meg is próbálom leírni úgy, ahogy tőle hallottam. Bennem él minden szava, változatlan tisztasággal több, mint két évtizede mir. Tehát: T. barátom éppen rágyújtott, ideges mozdulattal megrázza a gyufát, eldobja, nagy füstöt fuj az orrán, azután dühös, gúnyos haraggal megtámad valakit, aki arról panaszkodik a közelében, hogy veszített a lóversenyen. ,,Maga mesél a pechről, öregem91 — IdehallgOssonl — Én, amikor még lóversenyre is jártam, egy nap, az utolsó futamban, nem tudtam választani két ló között. Indult vagy huszonöt ló a versenyben, A favorit egy nagyterhü, hires ló volt, TPrallal a nyergében. Az én két tippem két gyanús dög volt, mind a kettőt istállógyerek lovagolta. Az embert néha megszállja valami égi világosság. Mérget mertem volna venni rá, hogy az én tippjeim közül fog nyerni valamelyik. De melyik?! Mindössze egy koronám volt. A dolog technikája szerint csak az egyiket játszhattam meg. Törtem a fejc- met, mint özvegy Pókayné; melyiket szeressem?! Nem tudtam választani, mind a kettőt egyformán szerettem. Azonkívül az is motoszkált bennem, hogy ha választanék, amilyen ádáz pechem van, bizonyosan a rosszabbikat választanám. Elhatároztam: döntsön a vak véletlenI Fölirtam a két ló számát két cédulára. A cédulákat belédobtam a kalapomba, behunytam a szemem és találomra kihúztam az egyik cédulát. Már indultam is a kassza felé, hogy beadjam valakinek a koronát, amikor agyamba villant: ,,nem csapsz be Sorsi Amilyen nyomorult malőröm van, bizonyosan rossz cédulát húztam ezzel a peches kezemmel! De most kifogok a végzetemen!‘‘ Ravaszul kacsintottam magamban és megjátszottam azt a lovat, amelyiknek ® cédulája a kalapban marót. Mit kínozzam sokáig az urakat? Természetesen az a ló nyert, amelyiknek a számát kihúztam. Kenteiben nyert, ki- lencvenszeres pénzt fizetett. Közel voltam hozzá, hogy lefekszem a villanyos sínre, mert minek éljen az olyan ember, akinek a pechje bonyolultabb mintájú, mint a brüsszeli csipke?! Az európai kultúra története! Oawson: Európa születése Vászonkötésben 198 lej. Eddig megjeleni tek e sorozatban: Croisset: A görög kultúra 198, Homo: A római kultúra 198. Galahad: Bizánc 198. Kapható az Ellenzék könyvosztályában, Cluj—Kolozsvár, Piata Unirii. Utánvételes rendelést is azonnal intézünk. Kérjen könyvajándékoknak alkalmas ingyenes jegyzéket, ” * • ’
