Ellenzék, 1939. január (60. évfolyam, 1-24. szám)

1939-01-29 / 23. szám

iii. f v / 6 K

!wmammmnBmrnnmmrr^imBT.ier. g«a»*sr»mi

/ !i 3') I it n if it r ?. 0.

Nevezetes

régi magyar inasok

Irta Trócsányi Zoltáji.

\.' első nevezetes megvár inns, akinek «mii lokezetét uYa feloloveiüljiik, megy s/«.vl^n.u’.atxil t<Mt a mázván- irodulumtörténe-íiek: kékkői «>' gyarmatin Balassi Báluntnak, a régi ma r'l|i' költészet legzengübb szavú dalnokának, aki ,1 szív húrjain úgy tudóit játszani, minit a luüivész a hárfám;, vagy u ilömtOn, a XVI. századbeli magyar érzések, harcias kedv és szerelmi busón gásoik Umtosáuak világi éne keit, azaz verse.t ez a magyar inas mentette meg az utcákon számára.

Balassi Bálint inasa

Balassi Bálint élele utolsó év cl km i búsulta* ban tűzbe dobálta sízerehues énekeit, melyek ..tűzben mind fejenként égtek" s mo m.\* csak emlicBaezetütk élne, ha hűséges inasa. Hartyáni Imre már előbb le nem másolhatja azokat u> saját gyönyörűségére. Háromszáz éven keresztiül csak őzt tudta a magyar irodalomtörténet a Balassi szerelmes verserői, hogy (voltak, de hogy milyenét; voltuk., azt nagyon kevesen tudhatták!, mert e versek guij temen vét — eddigi tudomásunk szerint) — csak Ráday Gedeon. gróf iismerte <1 X VI l f. század első felében, tőle azonban ismeretlen tettes v el idegené telte“. 1874-I>en fedezte fel a 1 la rí váni-féle másolatot Deák Ferlkos a báró R ad vánszky-család zólyommogyei rád vány ţ le vállárában.

Balassi Bál ír" végrendeletében ezt írja;

,,a: zabola Ionomat és a: pej p<tripámnt. . . egy c:pstös csákánnyal egyetemben, ki merő e:üst aranyozott, — Pá^dy Zsigmondnál vagyon — és s:abhjáva[ egyetemben h'rgyom o: cn inasonurak, Hartyáni Imrének.“

A következő adatok megmagyarázzák ne- káoik, milyen rangja volt a régi magyar családi életben ez inasnak, de már mosit rámutatunk aurai, hogy zabola ló, pej paripa, aranyozott ezüst csákány, meg a vitézi szab lya nemes urakat) megillető ajándék. Hartyáni Imre tehát niástfa'jifcai urasngi inas yo’T, mint am iyeneket Csehországból hozattok régebben n magyar főúri csonki dók. Amit az is bizonyít, hogy egy kétségtelenül Hartyáni Imrétől szerzett éneket BaJats&i Bál-ti t nevelője, a XVI. század mgy magyar humnnls- láji.j és» prédikátora arra érdemesiitett, hogy énekes könyvébe bevegye és kinyomássá. Hartyáni Imre neve a vesrsfőkben van elrejtve: ez pi legbiztosabb igazolása az ének szer zéjének.

Wesselényi Ferenc nádor komornyikja

A murányi Vénás imának, a bécsújhelyi vérpadon meggyilkolt lázongó lelkű magyarnak, a legrettenetesebb magyar sorsira gödda egyik, szenvedő hősépek, Wesselényi Ferencnek nem kisebb ember volt a ..komomyik“- je, mint Gyöngyösi István. Nemes ember, prókátor, vármegyei esküdt, majd Koháry István várkapitány udvarában. Füleken, se- rc-gbiró, nzuUm Wesselényi Ferenc nádor

meljetífl komornyik, majd, amikor pletyi i szövődik Széchy Mánia é.> a ,,komornyik' köré, úrnője másik birtokén. Balogváron várkuíjxitánv. A W’cs-.soliMiyű-ö.sszccsküvéj miatt ő is börtönbe kerül, hol áttér a katolikus vallásra, mire Szclopesényi érsek kiszabadítja. Fzuhin minden igyekezetét arra fordítja, hogy Széchy Márkit) is kimentse a rabságból s amikor ez. sikerül, a komornyik lovn- giascin távozik és élete további során előbb Csehieken1 és Kraszimhorkav-áralján, az And. rássyaiknál szolgól, mim jogi tanácsadó, — később Gömör vármegye ul!(ispánja, majd követe ez 11,81 i ne vezetőt országgyűlésen.

Szép karrieit) futott inog ez u komornyik, gondolja mágiái)«ifi u laikus o4<vuaé

vagy eve illeg au jnólja ci hányt vHet-t torvu piókútort, uild jogtudós év költő létére kény- leien volt letört helyzetében tcoiuornyikl ól- lást válIOa.lmi, egy nagy unnál. I.z a komornyik azonban tokáin sohasem le l volna poétává, « XVII. század leghíresebb poétájává, ha Aorsa nem veti a, nádor udvarába, egy fényes barokk főúri mlVxirlia, ahol nemesük jogászi tudását fejthette ki, hanem szabad folyóst engedhetett gazdagon buzgó költői képzeletének, felülhetett a Pegazusra év ének élheted k irhultott, tiaíliútn reggeltől estig. Kezdte barokkos házelkodéssel, gai/dírl ronrumtikus házasságának megénekéHésével. S «i barokkos, allegorikus című Marssal társalkodó Murányi Vénus, melyet n végvári éled zn- jongásmi közil>en We.ssellónyj Pereme elbeszélése 6 topján irt, (megjelent l(iö1-ben) egy gazdag és hosszu költői pályának volt első terméke.

/Vagy-Bercsényi Miklós harmadik apósa

Ilyen komorny ik féle úriembernek volt a leányai Kö&zeghy Zsuzsika, Bercsényi Miklós harmadik felesége. Zsuzsika cpjoi, Kősizeghy Pál secnChiriusa «oJt n> nagy Bercsényi Miklós grófnak, még mii kor hat )lmais> és gazdag ur volt, itthon. A barokk ködő komornyikok — ugylátszik —- kötelességüknek tartották, hogy gazdájuk ólebitiek szép és nagy cseméri vét, u házasságot, megénekc-ljők. Gyöngyösi több nagyur házasságának a 'örlénetét énekelte meg, Köszeghy Pál Bercsényi kőt házasságáét, a gróf Drugeth Krisztinával kö- lött első, a gróf Csáky Krisztináival kötött iiiáscHlik házasiágH'i, körülbelül kétezenök'Vá'z vcrssizakban. A harmadik házasságot, melyet a száműzött Bercsényi Rodostóban az ő drága Zsii'zsik« leányával köiztt. Kősegby Pál már nem érte meg. Talán jobb rs volt neki a sirlKin porladdj, minr végignézni bujdosó négy jó urának esküvője* a szintén jobb sorsof remélt szegényke leányával, a bujdosó Zsuzsika v*Qt

Borotváló titkárok

Hát ime, ilyenek voltok a barokk-inasok és komornyikok. Tanult, nemes, úri emberek, Ura kunk, gazdáiknak személyes ügyeit ■ismerő, sőt nyilván intéző biv.>dmaijai. A hi- vurjali szaladgálásokat, íevele/ést, számadást bizonyára ők végezték el ga/dá k he'yctt. Hogy a magasabb őreim Béget kivinó munka mellett mennyire vetlek részt az a'sőhh- rc.ndii háztartási dolgokban, azt Gyüngyösi- röl és Kőszoghyrül megúiluipitani nem tu- <lom. \’alani vel későbbi idöbö1, de még a barokk-korból van azonlxin udalom arra, hogy mi mindent kívánlak meg c barokk Ixkső ÍTnas'.ó\. a komornyiktól. A Preszbur- ger Zeitung 17G4-i évfolyamában o-Uas-om az alábbi hirdetést:

Jogás:, aki tud németül, franciául, hollandusul, latinul és horvátul, könyvel, le. vele:, gazdasághoz ért, jó! borotvál, ügyes felszolgáló, mint titkár, írnok, vagy ,,Kammerdiner“ alkalmazást keres (26 stück.) Ez a pályázó tehát a tudományán k viil személvi értéke' közt ásd1 is kiemelS, hogy

Hotel CORVIN Budapest,

Családi szálloda a város szivében. VIII., Csokonay-utca 14. Nemzeti Színháznál. Újonnan berendezve, központi fűtés, hideg és meleg folyóviz. Egyágyas szoba P. 3. Kétágyas szoba Pengő G'—.

tud borotválni és ügyesen szolgái1 fel, vagyis nem önki le pecsenyezs'imaJ ok asz'almái ülő uraságokut — Más hirdetésből az Hinik ki, hogy az «njánlkozó ..friziroz“ is. vagyis rendin, n tudja lartani'i a tomyus, rizsporos parókát, ami a rokokó korban hasznos és- fontos tudománya volt oiz, unaségi inasnak, komornyiknak és> tiitkárnüik. Több hirdeités szerint az efféle, több nyelven beszélő inasnak a fizetése teljes ellátáson, némi fizetésen kivül egy 1 ivTé, libéria is volt. Viselték-e ezt a régebbi költő-inasok? — az a fennmaradt adatokból nem derül ki.

B rtefkos na gyúr ás nincsitelen liateiner köpött a távolság mindig megs'olt és megvan ma is. A gazdag ember talán olykor alatta rnCTadt műveltségben íéitciner háztartási al- kaf ma zo-tt járnak. X’yelvtudás-bór, hTjmaTi'sta miiveMségbőI' meggazdagodni, vagy akár csak önállóan, állás nélkül megállni stohasem Icliete't, A llaiteimer tehát igyekezeti áUásbo jutni, sogv áramnál, vagy felékezetnél, vagy gazdag földbirtokosoknál. Aki fizetett, az volb a parancsoló, az ur, — aki' e. parancsokat teljesitette, az volt az inas. A múlt század közepén gyakoriak O'z ilyen hirdetések:

..Egy tapasztaít nevelő, 38 éves, magért nélkül, a magyar, német, latin és francia nyelvben jártast zongoraoktatásrn is alkalmatos. Felesége pedig német, 28 éves, asszony! munkákban kitűnő, tökéletes gazdasszony s jó erkölcsű; elhelyezés vagy convenţia mellett egy előkelő házban gyér- mcktnnitós'rgot,v<igy más alkalmazást több

Az idő rosszra fordult, barátságtalan hideg lett és a levegő párás. Ilyenkor a meleg ruha csak hasznos lehet. Csakhogy a veszély nem a hideg beálltában van, hanem az a sok milliárd bacillus hozza a bajt, mely a lovegőben kering és a légutakon át az emberi szervezetbe hatol be. A bacillusok ellen nem véd a meleg mellény, ezek ellen védelmet csak az

MOOCRATIHE

nyújt. Algocratine megóv a grippétől. Algocratine meggyógyít minden hü- Icses bajt néhány óra alatt. Algocratine megszünteti az ischias, csúz, köszvény, neuralgiák okozta fájdalmakat, fejfájást, fogfájást, menstruációs fájdalmakat, valamint a hüiéses bajokat.

Gyógyixarfórckboa éi drog!fiákban kopható.

évre szerződésileg óhajtana vállalni." (Kos. *uth Hírlapja 18i8. 2. szám.)

Az ajánlkozásokban feltűnő a több nyelv tudása Ugylátszik, a megyar főúri és Dem esi családoknál nem itt maradt cipészek, borbélyok, vagy egyéb vándor mes te elegén vek voltok a nyelvmesterek és nevelők, mint Oroszországban, hanem külföldet járt magyar emberek), ekük. mint ösztöndíjas diákok, bejárták Holtondát, Svájcot, Angliát, (a protestáns diákok), Olaszországot (a katolikus diákok).

A főúri csatod oknál alkalmazott lateinerek’ inasok, a cseléd-udvarokból bekerült jobbágyok — szolgák voltak. A durva háztartási munkáké*, a különféle ,.pu colások at“ az utóbbak végezték. Az inasok pedig vitték a porokét, leveleztek, könyveitek, oktatták a gyermekeket és — ha a szolgák közölt erre alkalmasabb nem volt, nyírták, fésülték és borotválták gazdáikat.

Aki egyszer az ördögé...

Irta: TfíURY. ZSUZSA.

Feltételezve, hogy az a bizonyos szerződés, amit Faust doktor kötött az ördög ■gél, nem huszonöt évre szél, de száz, kétszáz, viatgy akár ötszáz évre, úgy elképzelhető, hogy:

Dr. Faust utazásai közben összeismer- kedik az elvált asszonnyal. Másnap felhívja telefonon, egyik délelőttre találkozót beszélnek meg a belvárosi sörözőben, néhány napi ismeretség után meglátogatja és igy szól:

— Amint megláttam, megszerettem magát. Nem veszi rossznéven, ha erről beszélek?

— Kérem, folytassa — mondja tárgyilagosan, de nem leplezett érdeklődéssel az 'asszony.

— Tudom, hogy ez a szerelem mély ,és komoly érzés, ezúttal már az egész életre szól.

— Ezúttal? — Az asszony komolykodó redőkbe vonta a homlokát. — Mit akar ezzdl mondani, doktorkám?

A férfi vallott: valamikor szeretett egy lányt Margit szép volt és jó és ő fiatalos fellángolásábain örökkévalónak érezte szerelmét.

—■ Amióta magát ismerem, tudom, milyen az igazi asszony: öntudatos, bátor, okos és szép. Szegény kis Margit egyszerű lélek volt, én pedig túlságosan fiatal. Ez történt... De engedje el nekem a részleteket, meglehetősen szomorú história.

^ — Mi lett a lánnyal?

— Meghiadt. .

Néhány pillanatig hallgatlak, azuLán a

férfi felállt és az asszony elé lépett.

— Most mindent tud rólam. Akar a feleségem lenni?

A nő kezének egy gyengéd mozdulatával ismét helyére kényeszTitette a férfit.

— Lassabban, barátom.

Az elkomorult férfiarc láttára elmosolyodott, de hangja tovább is u3mgodt és tárgyilagos maradi,

— Maga nagyon rokonszenves ember. De ez nem elég. Miből fogunk élni?

A férfi önérzetesen kiegyenesedett ültében.

— Hazámban ismerik a nevemet. Bátran állíthatom, hogy komoly tudósnak tartanak. A tudománynak úgyszólván minden ágában jártas vagyok és...

—• Szép — bólintott az asszony. — Akkor bizonyosan nagy jövedelmet élvez az állásában.

A férfi csodálkozott:

— Az állásomban?

—• Egyszóval nincs állása. Hát mivel foglalkozik?

— Időm nagyrészét olvasással, tudományos kutatással töltöm. Sokat utazom.

— Tehát a vagyonából él?

— Nincs vagyomom.

Az asszony most már könyörtelen volt.

— Hát ez igy nincs rendjén. Tisztelet- becsület a tudománynak, de valami biz- j tos megélhetés után kell néznie. Most

szépen hazautazik, kerit magának egy tanári állást, azután beszélhetünk a továbbiakról. Maga még fiatal, sokra viheti. Néhány év múlva katedrát kap valamelyik kisebb német egyetemen. Hány esztendős tulajdonképpen?

— Neon is tudom...

— Na látja — nevetett az asszony —, igazi szórakozott tudós. Bizonyosan ezzel a magatartással hódította meg a derék kis Margitot, nyugodjék békében, de én nem engedhetek meg magamnak semmiféle esztelenséget. Megszoktam a kényelmet, a csinos lakást, központi fűtést, szép ruhákat és ha még egyszer férjhez megyék, igy akarok élni a jövőben is.

Hátratámaszkodott a karosszékben, kél keze nyugodtan pihent ölében, várakozóan nézett a férfi hevesen emelkedő mellkasára, nyugtalan arcára, majd követte szemével, ahogy az hevesen fel és alá szaladgált a szobában.

— Nem tehetem — mondta izgatottan. — Nem dobhatom oda egész életem munkáját egy nyomorult tanári állásért.

Az asszonyra nézett, megpillantotta szép, keskeny arcát, hűvös szeme kék fényét és erőtlenül folytatta:

— Tegyük fel, megteszem1, amit kivárt tőlem. A jövedelem akkor is édeske vés szép lakásra, központi fűtésre, ahogy az előbb mondta.

— Majd cikket ir a napilapok vasárnapi mellékletébe — mondba nyugodtan az asszony. — Legalább nem kell lemondania tudományos munkájáról.

— Nem adhatom el magamat! Aprópénzért dobjam oda a gondolataimat, a

leik emel, egész múltamat tagadjam meg, ez elviselhetetlen!

Az asszony is felállt, sértődötten és nagyon hidegen szembefordult a férfival:

— Csodálkozom magán, kedves barátom. Úgy beszél, mintha én gonosz szellem lennék, aki meg akarom vásárolni a leikéi. Sajnálom., hogy félreértett és ne beszéljünk tovább a dologról.

— De igen-, beszéljünk. Könyörgöm, ne haragudjék rám!

Az asszony megbékélten ült vissza helyére és szinte lágyan mondta:

— Pedig szép lett volna. Azt hiszomv mi ketten boldogok lehetnénk. Elképzelem magát az íróasztala mellett, én odaviszem a feketekávét, megsimogatom a haját...

A férfi hirtelen föléhajolt és gyorsan, nehezen lélegzett.

—■ Úgy lesz minden, ahogy akarja. Holnap hazautazom. Hamarosan lesz állásom, Ígérem.

Nem látta az asszony diadalmas merevült arcát, csak a halkuló és édes hangot hallotta:

— Ezentúl én veszem kezembe az életét. Akarja?

— Akarom...

— De a céltalan kóborlásnak, értelmetlen álmodozásnak vége, jóelöre megmondom.

— Ha úgy gondolja, hogy értelmetlen...

— Nem gondolom. Tüdőm... Hát mit gondol maga, hol vagyunk? A középe korban?

Vidáman nevelett, könnyedén megsimogatta a lehajtott férfifejet és rágyújtott egy cigarettára, ■ - • ~