Ellenzék, 1939. január (60. évfolyam, 1-24. szám)

1939-01-29 / 23. szám

iii. f v / 6 K !wmammmnBmrnnmmrr^imBT.ier. g«a»*sr»mi / !i 3') I it n if it r ?. 0. Nevezetes régi magyar inasok Irta Trócsányi Zoltáji. \.' első nevezetes megvár inns, akinek «mii lokezetét uYa feloloveiüljiik, megy s/«.vl^n.u’.atxil t<Mt a mázván- irodulumtörténe-íiek: kékkői «>' gyarmatin Balassi Báluntnak, a régi ma r'l|i' költészet legzengübb szavú dalnokának, aki ,1 szív húrjain úgy tudóit játszani, minit a luüivész a hárfám;, vagy u ilömtOn, a XVI. századbeli magyar érzések, harcias kedv és szerelmi busón gásoik Umtosáuak világi éne keit, azaz verse.t ez a magyar inas mentette meg az utcákon számára. Balassi Bálint inasa Balassi Bálint élele utolsó év cl km i búsulta* ban tűzbe dobálta sízerehues énekeit, melyek ..tűzben mind fejenként égtek" s mo m.\* csak emlicBaezetütk élne, ha hűséges inasa. Hartyáni Imre már előbb le nem másolhatja azokat u> saját gyönyörűségére. Háromszáz éven keresztiül csak őzt tudta a magyar iro­dalomtörténet a Balassi szerelmes verserői, hogy (voltak, de hogy milyenét; voltuk., azt nagyon kevesen tudhatták!, mert e versek guij temen vét — eddigi tudomásunk szerint) — csak Ráday Gedeon. gróf iismerte <1 X VI l f. század első felében, tőle azonban ismeretlen tettes v el idegené telte“. 1874-I>en fedezte fel a 1 la rí váni-féle másolatot Deák Ferlkos a báró R ad vánszky-család zólyommogyei rád vány ţ le vállárában. Balassi Bál ír" végrendeletében ezt írja; ,,a: zabola Ionomat és a: pej p<tripámnt. . . egy c:pstös csákánnyal egyetemben, ki merő e:üst aranyozott, — Pá^dy Zsigmondnál va­gyon — és s:abhjáva[ egyetemben h'rgyom o: cn inasonurak, Hartyáni Imrének.“ A következő adatok megmagyarázzák ne- káoik, milyen rangja volt a régi magyar csa­ládi életben ez inasnak, de már mosit rá­mutatunk aurai, hogy zabola ló, pej paripa, aranyozott ezüst csákány, meg a vitézi szab lya nemes urakat) megillető ajándék. Hartyá­ni Imre tehát niástfa'jifcai urasngi inas yo’T, mint am iyeneket Csehországból hozattok ré­gebben n magyar főúri csonki dók. Amit az is bizonyít, hogy egy kétségtelenül Hartyáni Imrétől szerzett éneket BaJats&i Bál-ti t neve­lője, a XVI. század mgy magyar humnnls- láji.j és» prédikátora arra érdemesiitett, hogy énekes könyvébe bevegye és kinyomássá. Hartyáni Imre neve a vesrsfőkben van elrejt­ve: ez pi legbiztosabb igazolása az ének szer zéjének. Wesselényi Ferenc nádor ko­mornyikja A murányi Vénás imának, a bécsújhelyi vérpadon meggyilkolt lázongó lelkű magyar­nak, a legrettenetesebb magyar sorsira gödda egyik, szenvedő hősépek, Wesselényi Ferenc­nek nem kisebb ember volt a ..komomyik“- je, mint Gyöngyösi István. Nemes ember, prókátor, vármegyei esküdt, majd Koháry István várkapitány udvarában. Füleken, se- rc-gbiró, nzuUm Wesselényi Ferenc nádor meljetífl komornyik, majd, amikor pletyi i szövődik Széchy Mánia é.> a ,,komornyik' köré, úrnője másik birtokén. Balogváron várkuíjxitánv. A W’cs-.soliMiyű-ö.sszccsküvéj mi­att ő is börtönbe kerül, hol áttér a katolikus vallásra, mire Szclopesényi érsek kiszabadít­ja. Fzuhin minden igyekezetét arra fordítja, hogy Széchy Márkit) is kimentse a rabság­ból s amikor ez. sikerül, a komornyik lovn- giascin távozik és élete további során előbb Csehieken1 és Kraszimhorkav-áralján, az And. rássyaiknál szolgól, mim jogi tanácsadó, — később Gömör vármegye ul!(ispánja, majd kö­vete ez 11,81 i ne vezetőt országgyűlésen. Szép karrieit) futott inog ez u komornyik, gondolja mágiái)«ifi u laikus o4<vuaé vagy eve illeg au jnólja ci hányt vHet-t torvu piókútort, uild jogtudós év költő létére kény- leien volt letört helyzetében tcoiuornyikl ól- lást válIOa.lmi, egy nagy unnál. I.z a komornyik azonban tokáin sohasem le l volna poétává, « XVII. század leghíresebb poétájává, ha Aorsa nem veti a, nádor udvarába, egy fényes ba­rokk főúri mlVxirlia, ahol nemesük jogászi tudását fejthette ki, hanem szabad folyóst engedhetett gazdagon buzgó költői képzele­tének, felülhetett a Pegazusra év ének élhe­ted k irhultott, tiaíliútn reggeltől estig. Kezdte barokkos házelkodéssel, gai/dírl ronrumtikus házasságának megénekéHésével. S «i barok­kos, allegorikus című Marssal társalkodó Murányi Vénus, melyet n végvári éled zn- jongásmi közil>en We.ssellónyj Pereme elbeszé­lése 6 topján irt, (megjelent l(iö1-ben) egy gazdag és hosszu költői pályának volt első terméke. /Vagy-Bercsényi Miklós harmadik apósa Ilyen komorny ik féle úriembernek volt a leányai Kö&zeghy Zsuzsika, Bercsényi Miklós harmadik felesége. Zsuzsika cpjoi, Kősizeghy Pál secnChiriusa «oJt n> nagy Bercsényi Mik­lós grófnak, még mii kor hat )lmais> és gazdag ur volt, itthon. A barokk ködő komornyikok — ugylátszik —- kötelességüknek tartották, hogy gazdájuk ólebitiek szép és nagy csemé­ri vét, u házasságot, megénekc-ljők. Gyöngyösi több nagyur házasságának a 'örlénetét éne­kelte meg, Köszeghy Pál Bercsényi kőt há­zasságáét, a gróf Drugeth Krisztinával kö- lött első, a gróf Csáky Krisztináival kötött iiiáscHlik házasiágH'i, körülbelül kétezenök'Vá'z vcrssizakban. A harmadik házasságot, melyet a száműzött Bercsényi Rodostóban az ő drá­ga Zsii'zsik« leányával köiztt. Kősegby Pál már nem érte meg. Talán jobb rs volt neki a sirlKin porladdj, minr végignézni bujdosó négy jó urának esküvője* a szintén jobb sorsof remélt szegényke leányával, a buj­dosó Zsuzsika v*Qt Borotváló titkárok Hát ime, ilyenek voltok a barokk-inasok és komornyikok. Tanult, nemes, úri embe­rek, Ura kunk, gazdáiknak személyes ügyeit ■ismerő, sőt nyilván intéző biv.>dmaijai. A hi- vurjali szaladgálásokat, íevele/ést, számadást bizonyára ők végezték el ga/dá k he'yctt. Hogy a magasabb őreim Béget kivinó mun­ka mellett mennyire vetlek részt az a'sőhh- rc.ndii háztartási dolgokban, azt Gyüngyösi- röl és Kőszoghyrül megúiluipitani nem tu- <lom. \’alani vel későbbi idöbö1, de még a barokk-korból van azonlxin udalom arra, hogy mi mindent kívánlak meg c barokk Ixkső ÍTnas'.ó\. a komornyiktól. A Preszbur- ger Zeitung 17G4-i évfolyamában o-Uas-om az alábbi hirdetést: Jogás:, aki tud németül, franciául, hol­landusul, latinul és horvátul, könyvel, le. vele:, gazdasághoz ért, jó! borotvál, ügyes felszolgáló, mint titkár, írnok, vagy ,,Kam­merdiner“ alkalmazást keres (26 stück.) Ez a pályázó tehát a tudományán k viil személvi értéke' közt ásd1 is kiemelS, hogy Hotel CORVIN Budapest, Családi szálloda a város szivében. VIII., Csokonay-utca 14. Nemzeti Színháznál. Újonnan berendezve, központi fűtés, hideg és meleg folyóviz. Egyágyas szoba P. 3. Kétágyas szoba Pengő G'—. tud borotválni és ügyesen szolgái1 fel, vagyis nem önki le pecsenyezs'imaJ ok asz'almái ülő uraságokut — Más hirdetésből az Hinik ki, hogy az «njánlkozó ..friziroz“ is. vagyis rend­in, n tudja lartani'i a tomyus, rizsporos paró­kát, ami a rokokó korban hasznos és- fontos tudománya volt oiz, unaségi inasnak, komor­nyiknak és> tiitkárnüik. Több hirdeités szerint az efféle, több nyelven beszélő inasnak a fizetése teljes ellátáson, némi fizetésen kivül egy 1 ivTé, libéria is volt. Viselték-e ezt a ré­gebbi költő-inasok? — az a fennmaradt ada­tokból nem derül ki. B rtefkos na gyúr ás nincsitelen liateiner kö­pött a távolság mindig megs'olt és megvan ma is. A gazdag ember talán olykor alatta rnCTadt műveltségben íéitciner háztartási al- kaf ma zo-tt járnak. X’yelvtudás-bór, hTjmaTi'sta miiveMségbőI' meggazdagodni, vagy akár csak önállóan, állás nélkül megállni stohasem Icliete't, A llaiteimer tehát igyekezeti áUásbo jutni, sogv áramnál, vagy felékezetnél, vagy gazdag földbirtokosoknál. Aki fizetett, az volb a parancsoló, az ur, — aki' e. parancso­kat teljesitette, az volt az inas. A múlt szá­zad közepén gyakoriak O'z ilyen hirdetések: ..Egy tapasztaít nevelő, 38 éves, magért nélkül, a magyar, német, latin és francia nyelvben jártast zongoraoktatásrn is alkal­matos. Felesége pedig német, 28 éves, asszony! munkákban kitűnő, tökéletes gazdasszony s jó erkölcsű; elhelyezés vagy convenţia mellett egy előkelő házban gyér- mcktnnitós'rgot,v<igy más alkalmazást több Az idő rosszra fordult, barátságtalan hideg lett és a levegő párás. Ilyenkor a meleg ruha csak hasznos lehet. Csakhogy a veszély nem a hideg beálltában van, hanem az a sok mil­liárd bacillus hozza a bajt, mely a lovegőben kering és a légutakon át az emberi szervezetbe hatol be. A bacillusok ellen nem véd a meleg mellény, ezek ellen védelmet csak az MOOCRATIHE nyújt. Algocratine megóv a grippétől. Algocratine meggyógyít minden hü- Icses bajt néhány óra alatt. Algocratine megszünteti az ischias, csúz, köszvény, neuralgiák okozta fájdalmakat, fejfá­jást, fogfájást, menstruációs fájdal­makat, valamint a hüiéses bajokat. Gyógyixarfórckboa éi drog!fiákban kopható. évre szerződésileg óhajtana vállalni." (Kos. *uth Hírlapja 18i8. 2. szám.) Az ajánlkozásokban feltűnő a több nyelv tudása Ugylátszik, a megyar főúri és Dem esi családoknál nem itt maradt cipészek, bor­bélyok, vagy egyéb vándor mes te elegén vek voltok a nyelvmesterek és nevelők, mint Oroszországban, hanem külföldet járt ma­gyar emberek), ekük. mint ösztöndíjas diá­kok, bejárták Holtondát, Svájcot, Angliát, (a protestáns diákok), Olaszországot (a ka­tolikus diákok). A főúri csatod oknál alkalmazott lateinerek’ inasok, a cseléd-udvarokból bekerült jobbá­gyok — szolgák voltak. A durva háztartási munkáké*, a különféle ,.pu colások at“ az utóbbak végezték. Az inasok pedig vitték a porokét, leveleztek, könyveitek, oktatták a gyermekeket és — ha a szolgák közölt erre alkalmasabb nem volt, nyírták, fésülték és borotválták gazdáikat. Aki egyszer az ördögé... Irta: TfíURY. ZSUZSA. Feltételezve, hogy az a bizonyos szer­ződés, amit Faust doktor kötött az ördög ■gél, nem huszonöt évre szél, de száz, két­száz, viatgy akár ötszáz évre, úgy elkép­zelhető, hogy: Dr. Faust utazásai közben összeismer- kedik az elvált asszonnyal. Másnap fel­hívja telefonon, egyik délelőttre találko­zót beszélnek meg a belvárosi sörözőben, néhány napi ismeretség után meglátogat­ja és igy szól: — Amint megláttam, megszerettem magát. Nem veszi rossznéven, ha erről be­szélek? — Kérem, folytassa — mondja tár­gyilagosan, de nem leplezett érdeklődés­sel az 'asszony. — Tudom, hogy ez a szerelem mély ,és komoly érzés, ezúttal már az egész életre szól. — Ezúttal? — Az asszony komolyko­dó redőkbe vonta a homlokát. — Mit akar ezzdl mondani, doktorkám? A férfi vallott: valamikor szeretett egy lányt Margit szép volt és jó és ő fiata­los fellángolásábain örökkévalónak érez­te szerelmét. —■ Amióta magát ismerem, tudom, mi­lyen az igazi asszony: öntudatos, bátor, okos és szép. Szegény kis Margit egysze­rű lélek volt, én pedig túlságosan fiatal. Ez történt... De engedje el nekem a rész­leteket, meglehetősen szomorú história. ^ — Mi lett a lánnyal? — Meghiadt. . Néhány pillanatig hallgatlak, azuLán a férfi felállt és az asszony elé lépett. — Most mindent tud rólam. Akar a feleségem lenni? A nő kezének egy gyengéd mozdulatá­val ismét helyére kényeszTitette a férfit. — Lassabban, barátom. Az elkomorult férfiarc láttára elmoso­lyodott, de hangja tovább is u3mgodt és tárgyilagos maradi, — Maga nagyon rokonszenves ember. De ez nem elég. Miből fogunk élni? A férfi önérzetesen kiegyenesedett ül­tében. — Hazámban ismerik a nevemet. Bát­ran állíthatom, hogy komoly tudósnak tartanak. A tudománynak úgyszólván minden ágában jártas vagyok és... —• Szép — bólintott az asszony. — Akkor bizonyosan nagy jövedelmet élvez az állásában. A férfi csodálkozott: — Az állásomban? —• Egyszóval nincs állása. Hát mivel foglalkozik? — Időm nagyrészét olvasással, tudo­mányos kutatással töltöm. Sokat utazom. — Tehát a vagyonából él? — Nincs vagyomom. Az asszony most már könyörtelen volt. — Hát ez igy nincs rendjén. Tisztelet- becsület a tudománynak, de valami biz- j tos megélhetés után kell néznie. Most szépen hazautazik, kerit magának egy ta­nári állást, azután beszélhetünk a továb­biakról. Maga még fiatal, sokra viheti. Néhány év múlva katedrát kap valame­lyik kisebb német egyetemen. Hány esz­tendős tulajdonképpen? — Neon is tudom... — Na látja — nevetett az asszony —, igazi szórakozott tudós. Bizonyosan ezzel a magatartással hódította meg a derék kis Margitot, nyugodjék békében, de én nem engedhetek meg magamnak semmi­féle esztelenséget. Megszoktam a kényel­met, a csinos lakást, központi fűtést, szép ruhákat és ha még egyszer férjhez me­gyék, igy akarok élni a jövőben is. Hátratámaszkodott a karosszékben, kél keze nyugodtan pihent ölében, várako­zóan nézett a férfi hevesen emelkedő mellkasára, nyugtalan arcára, majd kö­vette szemével, ahogy az hevesen fel és alá szaladgált a szobában. — Nem tehetem — mondta izgatottan. — Nem dobhatom oda egész életem munkáját egy nyomorult tanári állásért. Az asszonyra nézett, megpillantotta szép, keskeny arcát, hűvös szeme kék fé­nyét és erőtlenül folytatta: — Tegyük fel, megteszem1, amit ki­várt tőlem. A jövedelem akkor is édeske vés szép lakásra, központi fűtésre, ahogy az előbb mondta. — Majd cikket ir a napilapok vasár­napi mellékletébe — mondba nyugodtan az asszony. — Legalább nem kell lemon­dania tudományos munkájáról. — Nem adhatom el magamat! Apró­pénzért dobjam oda a gondolataimat, a leik emel, egész múltamat tagadjam meg, ez elviselhetetlen! Az asszony is felállt, sértődötten és na­gyon hidegen szembefordult a férfival: — Csodálkozom magán, kedves bará­tom. Úgy beszél, mintha én gonosz szel­lem lennék, aki meg akarom vásárolni a leikéi. Sajnálom., hogy félreértett és ne beszéljünk tovább a dologról. — De igen-, beszéljünk. Könyörgöm, ne haragudjék rám! Az asszony megbékélten ült vissza he­lyére és szinte lágyan mondta: — Pedig szép lett volna. Azt hiszomv mi ketten boldogok lehetnénk. Elképze­lem magát az íróasztala mellett, én oda­viszem a feketekávét, megsimogatom a haját... A férfi hirtelen föléhajolt és gyorsan, nehezen lélegzett. —■ Úgy lesz minden, ahogy akarja. Holnap hazautazom. Hamarosan lesz ál­lásom, Ígérem. Nem látta az asszony diadalmas merevült arcát, csak a halkuló és édes hangot hallotta: — Ezentúl én veszem kezembe az éle­tét. Akarja? — Akarom... — De a céltalan kóborlásnak, értelmet­len álmodozásnak vége, jóelöre megmon­dom. — Ha úgy gondolja, hogy értelmetlen... — Nem gondolom. Tüdőm... Hát mit gondol maga, hol vagyunk? A középe korban? Vidáman nevelett, könnyedén megsi­mogatta a lehajtott férfifejet és rágyúj­tott egy cigarettára, ■ - • ~

Next

/
Thumbnails
Contents