Ellenzék, 1939. január (60. évfolyam, 1-24. szám)
1939-01-27 / 21. szám
6 DK /. /. L 12 N 7 ÉK I 9 3 O I n n a A r 2 7. Halálsugár, vagy villamos kisülésí Rejtélyes eset tartja izgalomban a dán sajtót KŐIM M l.V(i \ j;)iutar 2ti. \ tlan .'ajtó nines' érdeklődéssel IVI <‘ríV különös esetek liiinrl.y ikö.i nn|i||>;:iI ezelőtt történt Aa-ami vidékén. Nyolc gépkocs cs egy iiiolorkiTÚkfHir. amikor uz ni egy bizonyos piiiiit j:iia érkezett, miniden e’őzinénv nélkül hirlcJwi megáldott cs vezetőik :i undorokat Nagyon rosszul van. Csengetni szere'- ne. De felébreszt/ a többieket. Aztán esz* leveszi, 'hogy a többiek sem alszanak. Mária mozog, most ébredt fel, Sarolta e-1 sem aiHuclk Halkan engedőimet kór a csengetésre- Mindkét szobatársa élénken mond ígerat és sajnálja őt. Márta csönget. A nővér balép. A kezében könyv van, azt olvasgat!ta a folyosón. — Kedves testvér, nagyon rosszul érzem magam. — Igen? Mit segíthetek? — Valami orvosságot kérek. Akármik — Hát mi baj van. — Rosszul! vagyok a szivemmel és táj a gyomrom- Soha nem fájt így életemben. — Bizmuthot li'vot't'? — Igcn.^ — Nahát, ez oititól van, ideges betegek* r.él előfordul. Nyugodt lehet, nem árt. Aludjon nyugodtan. — Nem‘tudok. Valami csillapító! kérek. A nővér nyugodt, barna szeme Márti fej-táblájára néz. — Semmit sem adhatok. Nincs diagnózis. — Nagyon rosszul vagyok nővér. — Mások is rosszul’ vannak. Tegyen egy priznicct. Tessék, itt van megmártottam. Maga s'frt? — ‘/Szegy,enjlem magam. De soha nem voltam még kórházban cs nagyon ideges vagyok. — Adja ide a kezét. Nahát, milyen rendetlenül ver a szive! Mi baja van magának? — Nem 'tudom. — Tegye fel a vizesruháf). .Nem kei! képzelődni, minden a bizmuthtól van. Ida rosszabbul lenne, hivjon újra nyugodtan. Jóéjszakát. A nővér kimegy, már az utón szépen kinyitja a kcinyvél, ott ahol kék selyem szalag lóg ki'r belőle. Sötét lesz megint. És Márta számára: újrakezdődik élete ■leghosszabb, ‘legfurcsább éjszakája, ami felfokozott idegállapotában a szenvedés maga. V. A szélpattanásig feszült aggyal gondolkozik Német Márta és végigtöprengi, át- •'mádkozza, átsirja az éjszakát. Van egy pillán a ti 'ebben az éjszakában, mikor az álom jóságos takarója majdnem beborítja már- De kattan a villanyóra, be léhasit az öntudatába, valahányszor enyhülnek a fájdalmai, valahányszor aludni tudna. Mária is mindig felsóhajt a kegyetlen, rövid lármára:. De Márta a két kezét' ha- rapja, soha nem érezte azelőtt ezt a szörnyű, halálos idegességet. Az az érzése, hogy feflugrik és összevissza zúzza az'l az órát: ott a falom. Meg akarja ölni az órát. Lassan, majdnem kéjeAz európai kultúra története! Dawson: Európa születése Vászonkötésben 198 lej. Eddig megjelentek e sorozatban*- Croisset: A görög kultúra 198, Homo: A római kultúra 198. Galahad: Bizánc 198. Kapható az Ellenzék könyvosztályában, Cluj—Kolozsvár, Piata Unirii. Utánvételes rendelést is azonnal intézünk. Kérjen könyvajándékoknak alkalmas ingyenes jegyzéket. ^ *' J • sehogyan sem Indiák ano/gásha homi. A I lapok si/ei int n rrjltdves je.lensIi’lR oka a/, 1 hogy ui vidéken <igv Illők/a tus tudós lvalál- siiga rákkal l'olytalj k ivéil'elckel. Így orvos véleménye s/elint luVilhugurnkról egyalt-mlam ciincsen iszó es az egyelőre megmagyaráz ha • Imikul jelenségei ;i tídmiagas Jévnyomás által okozott villamos ‘kisülések, váltották ki. sen gondol arra. hogy nekimegy az órának, a kegyetlen oben ségnek és a kéti ökle- vei és szúró, vágó szerszámokkal addig üti, mig elhallgat végre. De nem teheti ezt semmiképen. Ped>g jó ‘tenne vandál módra, engedelmesen hallgatni az ösztöneire. Meg kell v-damiképen állítani azt az órát, mert megbolondul >őtc! * Soha, soha nem lesz vége ennek az éjszakának. Nézi a puha, fehéres felhőket Is arra gondol, hogy az élet semmi, semmi, semmi. Egészen kicsi hiba, zavar, rendellenesség, fájdalmak jönnek, betegség, halál. Megáll a finom műszer, mindennek vége és csönd lesz, nagy örök csöndesscg körülötte. A folyosóról ebben a percben bekúszik hozzá cgv meleg, mély férfi nevetés. Olyan gyönyörű, annyira csupa éter ez a hang, hogy Márta úgy érzi, hogy szered azt a férfit, aki olt künn nevetett. Elképzelt a nevető arcát. A foga egészen biztosan erős cs nagyon fehér. Igen, az élet dl van azért. Szenvedők, betegek, fóthalottak, de oda- küinn egy egészséges és erős és fiatal férfi hosszan és vidáman és boldogan nevet a folyosónÉs ettől a nevetéstől, mint valami meleg, csöndes folyam, nagy-nagy vád árad el Máriában az élet, az egészség, a boldogság után. Furcsa, de a szerelemre gondol ebben a percben. így, betegen, kínlódva, éjjel egy kórházi ágyon, a szerelemre gondol. Ijedten nyilai a szivébe hogy idekerült betegen, itt van, ahonnan tulán nincs‘Is td visz- szafelc..És még nem ismeri a szerelmet, ozl a nagy titkát, örök szépségét, értelmét a természetnek- Azt, amiért — sokan azt mondják — egyedül érdemes végiélni ezt az életet. Egy ilyen meleg nevelésű fiúra gondix. Fs aztán az egész éleiére, ameíy tele volt vágyakká! és eseménytelen vodt. Sokmindent akart- Táncolni akart. Táncosnő akart lenni. Nem lett táncosnő. Isten mást akar!1. Néz, néz a sötétben és ott a csöndben •lepereg előtte egész rövid huszonegy éves élete. I harmadik fejezek , ’ „ 1 ........................... A legelső emléke egy n így zöld mez r lu*n lassú kék folyó. A kék folyó melleti pici, piros, sárga, rózsiaszinü virágok- Színek, sok-sok szin és ő ott vm a színek kő- 7ött mezítláb, szandálban, fehér ruhában. Mindig fehér ruhában van. Is mell te te- mindig ott van valaki1. Ezt a VaUakiH nagyon szereli, mert puha keze van, jó keze van, ez a kéz fésüli, füröszti, eteti, simo. gatja ő1'. Ez a kéz fehér és szép, de azért rázni is- tud- Ütni nem, csak rázni alaposan. Ha rossz, akkor megrázzák, csak az baj, hogy nem tudja egészen, hogy mi a jó és mi a rossz. Tisztán emlékszik egy délutánra, mikor megint megrázták és mikor azt mondtak neki, hogy rossz, de mikor megintcsak nem tudta, hogy miért volt rossz tulajdonképen? A nagy kék folyó szépen csobogott clő'l- tc. A szandálja ott volt mellette. Ment, ment a nagy folyó és ő c ak nézte henne a köveket, sorban álltaik benne, mint a bátyó ólom katonái. (Bátyó a legfontosabb otthon a nagy házban. Ö a játszótársa, kínzója, félistene. Van még ott a házban egy nagyapa és egy nagyanya — de ez a költő csak annyiban számit, hogy szépen keli ülni előttük délben az asztalnál a magas s-cken. Ezek néha megcsókolják, néha morognak.) A vizen falevelek úsztak és fadarabok. Uszxok rajta szépen, lassan és messze-mesz* sze mentek, elutaztak oda, ahol a végtelenbe kanyargót! a folyó. És ő megfogta az egyik szandálját és bedobta a vizbe, hogy ússzon az is kicsitÉs ekkor a kéz ‘tulajdonosa megállt mellettié és a kéz hangja nagyon magasról és nagyon hangosan azt kérdezte 'tőle: — Mit csináltál a szandáloddal, te kis szerencsében? Erre ő rámutatott a vízre és úgy felelte*. — Elviele viz. Elment a öcsi szandál- Pá, 'ticsi szandál. Persze megrázták a vállánál fogva, hogy kocogott a foga, pedig csak jót akart, jót: cs semmi mást. « Szépen eltelt a kisgyerek-kor őrt a nagy, lassú folyó mellett’. Bátyóvat halásztak, görbe villával bök- dös'ek a rákok után. Télen szánkóba uh, gyü'te, vitte a kéz a szomszéd faluig, a jó csípős hidegben, a nagy havon. Barátnője is vo>, akivel ebédet főztek kelrten a babáknak- E.nnek n barátnőnek volt egy hosszú, fekete édesapja. Egyszer Márta megkérdezte az édesanyját. — É° az én apukám hol van. Anyja komolyan feTeli. — A le apukád meghalt. Márta nem érti ezt, hogy meghalt. Játszani megy, el is felejti. Egy napon aztán vonatra ültek. A vona- cc már ismerte Márta, de nem volt még eddig sohasem rajta- Minden uj, minden izgalmas, minden csodálatos volt. Bátyó nem jc'lt, nagyanya sem, nagyapa sem, csak ő és az édesanyja. Sokáig dübörögtek, sötét ’élt, megint vi» ■tagos és rengeteg mindenféle volt odakünn az ablakok mögötti. Aztán beleszaladtak egy nagy üvegtetős ház alá. Édesanyja y.r- a a-nevetve kiáltotta: — Drága, édes, egyetlen Magdám! (Folytatjuk.) Ragyog könyvsiker Cronin: Kalapkirály A ,,Ké/láb]a :i luipu :i‘iaH“ szerzőjének * -világhírt <•/. <1. könyv >/<•!<•/!<■ meg, M01I nn-y jHrui magyar kiadása iránt • •» pártatlan érdeklődés nyilvánul meg. Kőt kötetben öáO oldalon ára k-artoiiálva, I 98, vá/i/önkötésben i24 lej o/, l.Henzék könyvosztáilyában, Ko lozsvár, I’. Ulti rj i. (irónia bomba sikerek: Ezt látják a csillagok (kőt kötet, 800 oldal) lurriónálló, ,J1 J de/kötéslien 4M lej. Hé/ 1 álltai u kapu alatt (9-ik kául ás) kartonálvu 185, disz kötésben 238 lej. Vidékre utánvéttel is azonnal -szálLitjuk. Kérje a künyvnjdonsá gok jegyzékét. MA 39 ÉVE 11)00 január c2G-ári a magyar politika Széli Kalmárt miniv 1 terelni)kségé idején lagymatag. trie piheni ankét. Darányi Ignác földművelésügyi miniszter elnökletével, egyel, len érdekes jelensége. Most a // és 5. rui- [ion már erdélyi képviselők is fölszólal- n'tk: Iiekelics Gusztáv, JifirtJia Miklós, Hegedűs Lóránt, Pogány Károly — Aabótli János. Felhier Frigyes, Foster Gézn. Rá- kosi Jenő melleit. A lcü!közélet legnevezetesebb escirurnye az ,íngol—búr háború, Hull er tábornokot a burok ofoposan meg- verték ts Tugehr folyó mellett. .Az ostromok nngol városban Lodysmuthbon mindamellett jó a hangulat. ,,Lyre“ (szó-, játék: Ura és hazugság) Hz újság állondó tréfás melléklete F'rtja a lelket az emberekben; szó van bemre, hogy a „hossza lom“ (a bar ágyuk csúf neve) egy golyója beütött a hadügy palotájába és az ongrj tüzérség igazgatója kellő alázattal fogadta; a hadügy egyik fiókjában egy rejtett hadtestet fedezlek föl; az ellenséges búr Köztársaságok elnökénei:, Krüger Pálnak a felesége jjanUSzkodil:, hogy férje mind „an. galosnbban“ viselkedik, mert már kalap és csizma nélkül fekszik le. Kolozsvárnak •nagy gyásza van: meghall Albach Gézo nyugalmazott polgármester Szabó Sámuel tanár trárosaiya befejezi nezércikksoroza. tát a törvényhatóság U millió fort.-os adós. sínfúrói Az egyetemre .970 hallgató iratko. rótt be az uj félévben Melfzl Jlugó ár., a német nyelv tanára első óraiján a nő~ emancipációról beszélt, óbból .az alkalomból, hogy az ejső hölgyhallgatója meg je- jelent. Az erdélyi iparpártoló bizottság Górnád Zsigmond elnökletével ülésezett.; Sándor József, Magyar Endre, Turchányi Gyula, Srvácsina Géza, Molnár József beszéde után megszervezték a nagybizottságot, melynek elnöke lett Béldi Ákos gr. főispán, társelnöke Reményik Károly. Sándor József, Szabó József, Feilitsch Arthur br., alelnöke Renignj Sámuel, Gómán Zsigmond, Kis Sándor, Weis József, pénztárosa llorg Béla_ sajtóbizottsága: Magyari Mihály, Hegyessy Yilmo-s, Hédervári ÎA- hel. A tanári kör Márki Sándor elnökletével tanácskozott. Lehangoló hatással volt, hogy Bölöny. intendáns csak a jövőre hajlandó megfontolni az ifjúsági előadásokat; Bournáz János és Lehman Bábért dr. voltak az ülés értekezői, Az Erdélyt lm. dalmi Társaság szereplői: ÉjszQ'ky Károlg és Bölöny József. Ünnepélyesen megnyitották az iparszövetség árucsarnokát: beszédet mondott Zaţler Sándor és Holler Károly min. tanácsos, egyet, tanár. Előző este a Lili című operett került színre.- a szereplők sorából Komlósi Emmát és Ngá- Tr>i Antalt dicséri lapunk; este Deboroh-t játszották: Fáy Szeréna nagy sikert aratott. Arról van szó, hogy uj drámai hős* nek Bakó Lászlót szerződtetik; ezért l:é> estén vendégszerepelni fog; Othellót A Hamletet alakítja. Budapestnek nagy szen zációja van: Beöthy TAszló igazgató meg- váff a Magyar Színháztól. A modern nevetés kézikönyvei Székely Béla, A fe gyereked. (Kézikönyv- szülők és nevelők számára a lélektani alapokon nyugvó modern gyermeknevelésről) Il-ik kiadás — — Lei 66*— Székely Béla, A gyermekévek sexualitása — — — — —--------— Lei 66' — Földes Lajos, A fiatal anya — Lei 86* — Dénes—Schächter, A ma gyermeke. (A gyermeknevelés enciklopédiája a születéstől egészen 15 éves korig.) — Il-ik kiadás —-------— — — Lei 150'— Dr. Kármán, így tornásztassa gyermekét. (160 képben a gyermektornásztatás gyakorlati kézikönyve.)--------Lei 40*— Kaphatók az Ellenzék könyvosztályában Cluj, Piaţa Unirii. Vidékre utánvéttel 'h azonnal szállítják. BORSZÉK TÉLER ÁT M——I ff LEeiDEftLISflBB ÜDÜLŐHELY l Az évszázados fenyvesek ozondus levegője, parkok, sítautak kielégítik a turistát, mindenféle télisport: korcsolya, ski, ródli a sportkedvelőknek. Ideális vadászóhely, gyógyvízforrások. VILLA MUREŞEANU Borszék legszebb helyén, 35 ultramodern berendezésű, teracotta-kályhás szoba, fürdő« szobák, hideg és meleg folyóviz, 2 nyitott és 6 zárt terrasszal, táncterem, játéktermek, 3 hall, orvosi felügyelet. — A gyönyörű üvegpalotában teljes penzió I. osztály napi------ 550 lei. II. osztály napi — — 450 lei. Hí. osztály napi------ 350 lei. A szobák és az ellátás felől minden felvilágosítással szolgál és szoba-előjegyzéseket felvesz : Dudi Breher, casierul Băilor Borsec, Gara Toplita, judeţul Mureş. íltdrfű I * V.
