Ellenzék, 1939. január (60. évfolyam, 1-24. szám)
1939-01-22 / 18. szám
n T V ■ JO B1.1.1 N / í K 10.? 0 Janufir 2 2. Érdélül mafijar hcpiőmflrcsieh A budapesti „Nemzeti Szalon“ koiiekiiv kiállítás keretében mutatta be huszonnégy erdélyi lestő, szobrász és grafikus munkáit \f erdei vi m.i,’\ar ki^p/ömü'v eszek koméi nagy '-.kori .mutt.ik K« budapesti Nem . ti S/iiIonban rendezett kollektiv kiáll tá- son. A kiii lilás összehozásának föérdenn* Vargha law.ló műtörténészt illeti, aki nagy lelkesedéssel, hozza érté wol gyűjtötte övs/e f.s made Mi' sikerült ki.UJiilá vsá - I érdélv ■ képzömü vé> z müveit. \ sajtó a Vguugyobh elisunerés, dicsérett, söl lelkesedés hangján mé’lu'lja a kiáMit;ust. A művészeti kérdéseik ■.’van !; aló magyar szakértői, in mt Lüku Ká'oly miL.ri'Hkus é.s miitörléni .sz én HéUiy István, a k 'iinö festő elmélyedő tacm'imány köretében fog’*t>lkoznak az erdélyi magyar nvu vészek at’i. Bo'dy András, Nagy Intre, S?c-. vaciifcsz Jenő, l ü ötp A.ntal Andor,, Gy. Szabó Bélui munkáiból képtárak vásárollak ş a közönség s nagy érdeklődéssel látogatja a kiállítást. A nagysikerű kiállítató alkalmából időszerűnek látsz-ik,, hogy főlli*usziláljuk a 7 aíikuimüt és a mi érdél vi közönségü n!k száméira is ismertessük, előtte sajnos gyakran teljesen ismeretlen erdélyi magyar képzőművészeket: , Festők Szollnaiy Sándor Kolozsváron született lS93-tban. 19 éves ikoráboin remén vekkel teli, életerős fuitalember, műegyetemi hallgató volt, de fesilő akart lenni és idegen országok szépségei vonzódták, különösen Itália. 1Ö14 — vágya lx: teljesült. A kegyetlen sors arcába véig ja ez álm-odozó lelkű mii vésznek: itt vuu> Itáliai, élvezd 3 éven keresztül a 'robbanó gránátokat, a íazétinoiKJSOlt testeket. a mérhetetlen nyomorúságot és kint. Később, mint fogoly egy pinceablak rácsain kérész tű’!, látlmbta csak a sokszor megálmodott itáliai eget, «. map fény Ixusurgó aranyát. Oliasz.orsi/ági éíméíTyeit nem tudta kiheverni sem testileg, sem lelkileg a mai napiig sem. Nem hisz. nuVr illúzióikban. Megismerte a meztelen étetek látja nv emberi gyarlóságokat, de nem ítélkezik, tud jva lmgy nem lehet máskép. Modelljei lelkivilágát minden szé- pitgetós nélkül adja vissza. Expresszioffiiiz- musa nem egy kiiflső irány követése, hanem o megfáradt Ítélek lve’sö meglátása. Sok mindenért kárpótolja a fény, ermit szeret s mint Monet és Cézanne <"> is jó! ismeri n fény és 3 szán osszetamtozásárnak törvényét. A mozgás nem érdekli. A ivonoílat megtagadja, minit szépítő illúziót, éppen ezért meglepő ö7 „A’vó IndiiI“ című -kéj«; finomvoeudlii kar ja Imi. Szii várványos fénnyel telj színekben rendkívüli gazdag. Bordy András akvűreJAfestő. Gulyás Károlynál kezdte lannlínányalt, majd Positen F.efcbv kan-itványüi lesz. Később Fáirasíban « Júliáén akadémiáin képezi tovább magát ahol az arckép-versenyen harmadik dijat nyeri el. Hazflfjöcr. itthon is a dijak, skeneflc egymást követik, 25 éves korában önarcképével’ elnyerj Budapesten a.z állami dijat, amivel együlf jár a’ Királyi Képzőim!vékz.oti Társn- sági tagság. 1935-ben megnősül!, most itthon van Erdélyben és magaépitette otthonában dolgozik. Impresszáonáista, szánéi áttetszők', a kontiiTok puhán oldódnak fel a képein. Teljesen elmerül a fény és színek csodálatos világában!. Ujubbep Rembrandt fényel- osztása. érdekli. Nagy Imre különös egyéniségű székely tehetség. Született 1893-ban Zsögödön, ahol most is éli. 1913-ban Pesten Stroblnál szöb- rásíz.kodik s a fesitő és grafikus Nagy Imrében Q. mai napig os veti ‘valami a sízobrálsz- ból. 1914: háború, Galiioiaí 1917-ig. majd terűét Pest és végül 1924-ben baaokerült. Oliaj- jt'fl dolgozik s mégis megvílágitott spinéi teljesen áttetszők. aLvarellszerüen. A fény szinte -testet ölt munkáin', va lósággá Í1 kiformálja vele plasbtikus figuráit A fénynek visszaverődése, összetalálkozása és minden variácó- ja foglaákozitatjw Nagy Imrét. Alakjait a legkülönbözőbb beállitálsokbam, rövid ülésekben rögzíti Te. Feimets-zetei robusztusaik, erőteljesek, mint minden munkája-. Újklasszikus művészete Aba-Novákkol rokon. Tusra jzai odavetett rá zlcit osságukban nagyszerű ele. Gy. Szabó Béla 1905-ben született Gyula- fehérváron, Szülei kávániságánai mérnök lett, bár mind!eu> vágya az volt. hogy festő legyen. 1933-ban munkán élkülüvé váílit s ettől kezdve teljesen a 'benne feszülő művészetnek adja, -magát. Rövid idő aőatt legelsők közé kerül. Minden kiálilitásával uj meglepetést nyújt. „Liber Mlserorumi“ c. könyvalak- ban megjelent fanietszetgyüijleménye nagy és megérdemelt s kert aratott. Ezenkivül rengeteg ikuszit rác lója. tolliraíjzai, finom színes famets'zetei teszik ismertté. 1938 nyarán külföldi útjáról hazatérve. — Görögországot és Bulgáriát járta be — paisztellképeit átlátja ki. Újabban ]x>rtréi tesznek tosm ságot művészi hivertottsága és sokoldalúsága mellett. Gazdag képzelőerő, finom stilizáló, alakitó készség s ujalbbam mesélő puhái színek Ullem&k Gál Szabó Béláig ! Eiiiü}.) Antal Andor festő, 1929 ben végez j le Kolozsváron a Kép/őiirii vé-zeli I n vkul il I A bucuneslii Neui/oti S/alnn kiállít, viu I „Irén a szegfűből“ című képével jelentős si- j kert im.ilolt. Képei egy h:i’ks/:i\ n költői lé lek átélése.. Teljesen uj utón haladó, hu Iá rozottOn mély telietségü individuális művész. Tárgyalt világossággal -vesej körül- óm igv a,z egysziuiii knek gondolt testekjw'k a ieg'elwl letszeriuld), legsejtenie-sehb s/márnyala liiiiU hármon ájá-t is feltárjál Még az árnyékokuil is fénnyel tölti meg ,s ezáltal acimyira áttét s/ök könnyeden snÜKinók lesznek, hogy szinte Jellegnek a képoim Von-allluill, színnel 'kom pmváilja meg légiesen stilizált alak jvait, gyón géd téiuáit Nagy egy s'/oriis-égémek mesélő szépsége u' piínviti veket juttat .ja eszünkbe, de ugyanakkor különös módon keveredik a tul- firomuiltt nyugati ízléssel. Szinc.it értékük szerint sz.in.skálára építi és ay.ok' t iiajlékony von,alakkal kísér . A szín és vonal ritmuséi h aLkan csendül öss-ze képein. Nyuhícik ahvk jciinak leegj'szenüsittőlt mozdulatni be’tső megindult slgból Halkadnak. Minden munkájáról tiszta, mély nyugalom árad. Grud7a János a have/sok festője. Kép ein szinte érezzük a fr1«« cs'ipös levegőt, a hó süppedő puhaságát, •vagy fagyott tükör keménységét. Megfesti mz ég hideg kékjét, a nap hóratbul'ó fényének melegét. Tömören, egyszerűen dolgozik. Munkái nagyvonenht-ak és erőteljesek, ecsclkezebke merészen odavetett .Simon Béla 193ő-bűin és 1938 ban állítoW k> Kolozsváron. 1900-han születelt Eogura- son. Szönyi Istvánnál és Varga Nándor,nád tanult. Képein a falut cidjci vusszj kii'ső és j lxskső megnyilatkozásában. legközelebb uz I ermlx-r áll hozzá, de a*z egyéb élő és é’ettie- len 1est<-ket is szereiéitől kezeli képein Ha <>• hói! tárgyak a főfalhoz tartoznak, ennyi gyöngédséggé] fec4i meg (őket. hogy szinte életet visz hc.léjiik Benne a külső vi'ág egv r<‘ forróbban gyedül belső lelki k’műnyelvei s ezeket mind egysr/eriibben, tőmö'ebh.zi fogl.uljui össze Képein u ’evegő sűrű, amit az át szjfuVklö, l<-lo!ri[>itot| fény puhán. sejtek nmsen rülr-gi'l meg Impresszánnista, n fektéket e.somósiirn vastagon rakja fel Kn lársnjty János erőteljes, élettel h-Jimim- xeocHrraBHEa rr káin baitározoltani Nagy Imre hälfe érz k. . Ixjvak" eimii Usvegős képén inegk*»póaji sz'ép az á',Iáitok eg\ vzen ii mozdul, tra K Agiikola Lydia s-zinei leheUcKzei iien ifi no in ík. Témái eigyvzei aiok. keiesetlem 8< gy ödigi’slli-lk ii, l>e felé-élő művé'- zre sxiikunak Jakab Anikó a játékowkedvü, könnyed szín fordulatokat kedvein Szánéi oi|>álo fényüe-k. Kovát’s, Gé/ai 'Phonma Jánosmnl, későid) Pesten Hélhyeiél tun ült. I ’é.nl’iasan erőteljes munkái, értékes, mogTigyeJései fellKürvtok a 1 a nlr; lton. Katz Márton Nagybányán, Kolozsváron és Pesten tacuult Jelentős nvüvésrzernber, aki nem hátrál meg. ölTionikezöle$, ke.re-vi a nehézségeket, a onegoldásra várró fesk'ii problémák t Mositami munkáin h többsrilku megoldás érdek In. Leiter Artur gazdag, kissé tulzsoifolt kom po/ációi erőteljesek A ..Székely j-'ienet1* c. munkáján, ember, álut és a könnyező -vidék eg ve i'len ru-g y közösségben forrnak össze. A szoptató arnya, fejLnntása. vonaitali különösen szépek. ,Szimei tomjrafényüek r jztudása biztos. Piskolti Gábor Szopós Sándor tan hányó. Női arcképérvel tűnt fel. Szobrászok GalicLSZ Nándor szobrász lSÖŐ-bain Temesváron született. Ismét a végzetes dátum: 1914, front. Szilöiia. 7 évii fogság. A fogv sá-gban Gyótií Gézával együtt vo’H. A mások és a saját szenvedései elmélyülő, gon- dolkozó, mélyhitii emlx-rré formáHták. EgV’ik egsZcbh minden tendenciától mentes munkája ez ..Anya“ c.irnü szobor. A szén védésit- vá-Ma-’ó. gyennekéért mindenről lemondásra kész örök szeretet, ez anyaság -szent extá- zivha maga-/losulá'át mintázta meg be-n-ne. A/ abs/o ut tiszta, soha banálissá cicin vfftó témái végteleniij ’oegyszeriisi'ltve, finom1, pu- hitnhu'jló. nem mély vonu'Óikkal formált<t meg. G-Lösz a bucuresflii Szalon kiállításiam több dijat nyert és Mária királyné s/obrá- •ii:iik Tnántázáivávn] isi me.g vo!;, bizva. Szervahiisz Jenő fa.szobrász. 1903-ban született Kdlo/sváron Póribb* >n. ma jd itthon tanul |->gyi/lht) a helyhcli ló pzöniiivés/eiLi l ő. Onagysága és a csillagok Irta: THURY LAJOS — Jó napot. De rét7 láttam — mondja onagysága kedvesen és csókra nyújtja a kezét, felfelé fordított tenyérrel, oil, ahol a kcsztyükinngns szabadon hagy nemi illatos bőrfthitelét. — Milyen seváng maga, nagyon lefogyott az utóbbi idő ben. Jé, igaz is, borzasztó érdekes cikkel olvastam magától a napoki-r Afirői is volt '■zói valami robbanó*;M vagy ö*z- szciitközésről, igaz, tudom már, üstökösről. — Kisbolygóról — mondom csüggedten. Onagysága viharosan helyesel. — Igen, bolygóról, de mondja, igazán ösízemközünk, vagy csak azért irta, hogy érdekesebb legyen — Majd meglátjuk — feleltem diplomatikus óvatossággal. — Kiderül nemsokára, egy-kétszázezer éven belül — Menjen már, bolond — nevet onagysága derűsen. — Ne tréfáljon» úgyis tudom., hogy nem jön az üstökös. Hah letta, hogy a Miskáék válnak? Már külön laknak, nem tudom, mi történhetett köztük. Én sem tudom, sejtelmem sincs róla, onagysága élénken tovább beszél. — És mondja, komolyan tudja maga ezeket a csillagokat, vagy az is csak a féle újságírás? Csak ugg megírja, amit másoktól hallóit? Kijelentem, hogy igen komolyan foglalkozom a csillagokkal, a világ legnagyobb csillagászai közé tartozom, őnagysága nevet rajtam, szemrehányást tesz, hogy észre sem veszem az uj bundáját és megint nekiesik a csillagoknak. — Kedves Thury, beszéljen valamit a csillagokról! Ha tudná, mennyire érdekel a dolog! — Most rögtön? Itt az utcán? — Hát persze. Miért ne? — Többféle csillag van. például vannak égi és földi csillagok. A földön a legszebbek a maga szemei. Onagysága nevet azután kedvetlen arcei vág, ingerülten legyint felém a jó- illatu kezével.-- Ne bolondozzcJi már megint, mert megharagszom. Azt hiszi, persze, hogy velem nem érdemes komclg dolgokról beszélni, ugg sem fogom megérteni. Hevesen tiltakozom, hogy szó sincs ró la, önagyságát minden megértésre és minden egyéb szellemi erőfeszítésre képesnek tartom. Nem éri be ezzel Elégü- letlenül duzzog. — Igenis, én borzasztó komolyan veszem az ilyen izé, tudományos dolgokat. A csillagokat meg éppen szeretem, mindig gondoltam, hogy elolvasok egyszer egy könyvet is, amiben minden benne van. Hallotta, hogy Sáriék autót vettek? Nem hallottam semmit Sáriikról, de nyomban részletes információt kapok. Megtudom, milyen gyártmányú, hány hengeres, mennyi lóerős autóról van szó, de önagyságát beszéd közben is érezhetően foglalkoztat fa a csillagok problémája. Hirtelen félbeszakítja az autóvásárlás történetét és azt mondja: — Igazán telefonálhatna, ha megint ilyen üstökösökről ir, hadd olvassam el. Csak ne írjon aféle szörnyűségeket, hogy felrobbanunk, még gondolni sem jó ilyesmire. És higyje el, ugg szeretnék komolyan, de a legkomolyabban foglalkozni a csillagokkal, meglátja, a végén még csillagász leszek. Nem vagyok én olyan buta, amilyennek maga képzel. Na, pá, kedves, a viszontlátásra. Jelentkezzen néha, ne hanyagoljon el. — Kezét csókolom — mondom és megteszem, a tenyéroldalon, ahol a kesztyű kivágása szabadon hagg némi illatos bőrfelületet. — A csillogókkal pedig vigyázzon, ne foglalkozzon velük túlságosan sokat, mert megárt. Onagysága nevel tréfásan felém legyint a kesztyűs kezével és ellibeg. Elismerő pillantással bámulok utána, mig el nem tűnik a járókelők közötts isko'a akkori !<*gtahotvég<rM~hb és ti/.ól;i hunyt f<• -tíVi-fiöve üdékének, March a-i. 'I- vo- iKik o léjét mintázza nun *'< beküld :i hu Oll puşi I Sznonba, -.(hol 10.000 dijjal tüntetik ki és Miuri'iu Gyula :ikko:i m’>j|i / terdnök ;i .vtebrot. Kesőbb n , S/< ki 7>:ir;ijS'zl'** c. vzobrát ;i B iiíili Múzeum ve ®zi meg Szorváihm . gótjika forma é szel“ lem világába merül, Műnkét. fi.nom.voii .'Butik. -ilú'liizaM, núlta szinte virág-Vei ii :tk j<' inak mozdulatai rendkívüli széfpek hajlékonyak, l'-gy kükön, áhiLartos, 1iM/,t>. lelki v <!ágiján él. De az cinben szenvedések százféle testT és JeLka nyomorúsága íkiráugaljti el sziveielt'-égé- bői, a sok szenvedés 'visszhangra talöl a lel- kében és ilyenikor e'gyölürt, v/envedü, bűnös földi teremtéseket mintáz.. Jakab András .szobrász brcwi'za.it kiforrott, erőteljes formmórzéki, mtóly beleélés jellemzik. Mesteri alkotása n „Michelangelo fej“ magos homlokával, mély gondárkokkal. befe ■íéméző szemekkel, fHtfelé »velő szemöldökké1. A magábarosikadó »Imádkozó leány*1 egyszerű, finom vonalai, bensőséges munka. Dinamikus fesz üilt végű szoborcsoportja, .József eladása", me-’yben az ifjú József védelmet kereső megbuvását, a testvérek indulutait nagy pszichikai erővel rögz ti meg. Sznbó József raagábamerü'ő márvány női fejének formája- végtelenül letisztult, finom rajzu vonalúi rendkívüli szépek. Vágó Gábor kolozsvári szobrász gr. Majlálh püsipök szobrát áldotta ki. kies megfigyel? sen biztos kézzel formálja meg, munkájában egy értékes gazdag lelket ad vissza. Botár István erőteljes fériifej szobra fogja rneg a szemlélőt. Építészek Utolján)' hagytuk az isméit, unúverzá is tehet égii müvévzt, ‘Kc>s Károlyt, aki építész, festő és iró egy személyben. Kó> 18,S.3-bnn Szebcnben született 1907-ben okleveles mérnök lesz. Majovszky és Lipich fedezik fel fe vezetik a tehetséges fiaiba) épité-'zt, ak uek hatalmas képzel«»ereje és szakrnwbel alopos tudás*» van. Munkabírása, alkotóláza' szinte emberfeletti. Hogy az európai és ázsiai formavilág különbségeit .fenni mán yozhüRsa, Oroszországba akar menni, de az ő szándékaiba is beles/zótt az 1914. Jókul később kárpóto't« oh ezért az elmaradt utért török- oiszági tanulmányútja. ahol szintén keVf és nyngai különbségeit kereste azzal a szándékkal. hogy az ősi magyar építészeti formákat léik irtassa. Ekkor jött rá, hogy amit keres... az tn'u jdonképen nincs, mert a magyarok kezdetijén vándor tornád nép voltaik és építkezéseikhez kezdetben idegen elemeket hasz- ná’-tok fel. De megtalálta népének sajáté® ősi lelkét, maga-teremtette 'világát, ű,honnan mesél., mondái, dalai fakadnak. Meg’este a népnek, a nagy gyermekinek álmafdi. kü’ön-ö- SiÄi- szőkébb hazájának Ka! óta szegnek népi! művészetéből meriţi tiszta építészeti formád. Nagyvonalu, leegyszerűsített stilus jellemzi. Most nagyT síkokban tervezett Műcsarnok- tervével vesz részt a kiál-liíbálsoai. Ugyan esők ép itészeti terűivel szerepe] Deb- reczeni László, a pusztuló erdélyi műemlékek tehetséges kutatója és rajzolója. Iskola- terve erdélyi magyar stílusban készült. Gál Fereei’cné csíki festéke«? szőnyeget álr litóttá. ki. Kezdetben íarka«fogas, koszorús egyszerű szépségű mi/ntákikal dolgozott, majd bordiirös és később gazdagtémájn képsző- in yegeket készített:. Merész ujitóstsal* gazdagítja a népművészetet. Bízunk. benne, hogy ez a kialíátási csak a kezdet és segítő kezet nyújt az erdélyi közönségnek ahhoz, hogy művészeink itteni eb s z i gdelfe egükben el ne ka’tód járnák. Ilissizük azt is, hogy ezt az első tárlatot több is fogja követni s azokról most kimaradt, több. igazán tehetséges művészünk .sem fog hiányozni', moYut pld. Mikola And näh-, Zitier Sándor, Krisán János, Vásárhelyi Zigler Emil, Ács Ferenc és e. „Lármafa" festője. Szopós Sándor. Rozsos Elei., KönyvujdonságI Földi Mihály: Párisi menyasszony Földinek minden könyvét érdeklődébe! várja a magyar olvasóközönség- Ez a müve méltó helyet foglal el eddigi könyvei között. Ára fűzve 132, kötve 178 lej. Régeb-, ben megjelentek: A házaspár 17S, A század asszony 178, A viszony 178, A miniszter 119. Kapható az Ellenzék könyvosztályában, Cluj—Kolozsvár, Piaţa Unirii. Vidékre utánvéttel azonnal szállítunk- Kérje a karácsonyi könyvek ingyenes árjegy-« zékét, - • . ^ w v , a
