Ellenzék, 1939. január (60. évfolyam, 1-24. szám)

1939-01-22 / 18. szám

19 3 9 j a n u ii r « __ mm*™»nonta MSTRII Kép Erdély telkéből hla Kese Állttá. Nom reigen, egy kép jelent meg egyik' er­délyi napilapban űrré!, hogy hogyan segi’et- h'k a szeli sít vei románok a.z ott«i,nj szórvány református magyarjait tomp lom építő mun­kájukban. Az «'lanti kép ennek fordítottjai s a magyar ''léleknek azt a' kedvesen naiv jósá­gát csillog1'alja eiő, amelynek szálai sűrűn szövik út az egyiitlélő erdélyi népek történő* . ' tank torka szőnyegéi. Roréte község itt fekszik Erdély észak­keleti r.sticskéhen, hútrom nép, román, magyar, <\> szász ratlálik ozásán ál*. cu besztercei hegyek­ből a Szamosi félé siető Sa jótól nyugatra egy 11egyszükűle'iKin. Sok kedves önzés kőt 0 (kis község szorgoflimas, józan, jószívű népéhez. Időnként el-el szoktam Iá lógatni ebbe az el­rejtett kis fészekbe. Már rég nem jártaim o'l, mg végre az e'mvul't ősz egy kellemes 'reg­gelén arra vitt az utam. Alig érek nz első házakhoz, egy szép, nj, magn^ cseréptől, pi- Tosló kőház kérkedik felém. Ez a ház ugy emelkedett a többi, hol szál mils, hol zsindeiye.s kis kunyhók között, mint a most érkezett divatos Tanít óTGsasszony a fafi'u ma- szoikvs, szűri os gyermekser egében. Egészen meglepő!*! a falu Inni adása. *—- Kié ez o ház? — kérdem :iz álldogáló emberek tői. — A Műmé, istállóm — hangzik a feleld. — Ki ez n Mitra? — Tlát héján tetszik emlékezni rá. GiUsTu- rájn Milru. a, tanüló nr vöt szógája. Csakiigvőai emVkerlem ró. Az oda vetődő11 apátián kis- wivairhclyi román szolgaimra. Hiszen az egy szegény szolga-fn volt, csők nem örökölt Amerikából? — jegyeztem meg k é lelkes lés Magján. — Nem a — felelék'. — De hát hogyan jutóit ő ehhez o ház­hoz9 — faggattam tovább embereimet. — llát nagyon könnyen. Mcgcsiiaállt'uk mi neki. — Hogyan? — ITáit ugly kaálálkával;. Kövünk van elég. Hát bekalá,kazluk. így szoktunk mi egymás­nak is. Szegény, jóra velő fin volt. Hit szol­gált köztiink, ilt nőt'1 fel. Miért ne fedtük volna meg érte, is. Egyszerre negyven sze­kér segített neki. — No és az a sok porond és kavics), hogy jött ide? — kérdem tovább. *— Hát tigy, mint! a kő. Azt is fel hordtuk rendre Udvarhelyről! n Sajóból, ugy té'i idő­iben. miikor ugy se voV.* más dolgunk. ■Még mindig nem tudtam elképzelni1, hogy ebből a kalákából ház legyen. Tovább fag­ged tóm tehát embereimet. — De hát a cserép? Azt csak nem maguk egeink ki neki? — Nem. Az m övéből viat». A szógáio íjá­ból. Tyúkodi tanúié) ur jó ember voK*. Félre Teile, meggyüjtölte a fizetésiét. Ebből kitelt a cserép és a komái veséknek is jutott*. Még volt e,gy kételyem. Feilte Item f ellát az utolsó kérdést:-—- Hát a pompás házhely honnap? Csak nem adott a község iCszfieletiből ingyen húz- jhel ye t M Muciink ? — Nem, a község nem adott. Nem is kei­let t. Adott Tyúkodi tanító ur. Hát ő is ugy kap 111 ingyen az államtól'. Aztán gyermeke nincs. Sok évig szolgálta becsülettel Mifru. odaajándékozta neki. Ment Tyúkod« tanító •ur nagyon jó ember. Itt hat! meg köztünk az apja is. Szereti q gyermekeinket — hangzott az utolsó felvilágosítás i®. Megváltom; haza,jövet i«s sokat töprengtem ennyi elképzelhelet’en emberi, jóság felett. Ugv gondoltam, ez csak ott teremhet az el­rejtett hegymélyed ésben és azt fokozni már igazán' nem lehet. * Hónapok lelnek el. Ránksíit a Tavaszi forró) nap. Udvarhelyi kis dolgozószobám asztalánál ülök. Egyszerre iszonyatos dübör­gés. ordlitoztólsi csap Ive függőin ryözött ablako­mon. Mint cigléző gye.rmekek a cigiét, dob m meglepetés' 'lendülete ez ablakhoz. Egyszer- * re hUoni\ mindenki mohán aztán l>á mu'1 va áll meg. mint & hirte’en. dobott és lepottyant kő. a kapuba. A terebélyes Ebi, o boltos zsa- dókusaisszony oiz első, nrant ki rohan a ma­gára ha.g volt ürgtóyukból. amely a falu ke­reskedelmének gócpontja. Aztán ott áll Mó­niiké) néni hajdanfőn. Tésztás kézzel, ahogy v dagasztó teknő mellől kélendítehte a: Iámmá. Rohan telekről Mo’dován Juonmé, Valéria néni. csak ugv himbálóznak, ringanak kövér mellet a k'gomhol’t vászon ingben s* pi ré- miHeütőil' Utánp futó két gyermeke közül az egyik ho sraibukrva éktelen sirássnl1 kiált bele a zűrzavarba; míg afiig egy pár lépésnyi kö­zében már szekerek b néni lakoznak ki nz iszo- rifflíos porfelhőiből csaftogő. megvadult lo- vakkoil. esiZiélvesztelt, extázisbán lévő emberi ablkokkal a szekerekben. Egv (pillantás és tisztában vagvok. Ez la­kod) îmi menet! S ahogy a porfelhő látni effx- ged, nyolc lakodalmi szekér bontakozik ki, tele csu jogutó pálcát rázó, kulacsokat nmgas- ra dobálló násznéppel. ELLE N 2 É K ti Jogi vita egy földszintes ház átalakítása körül Nem váliozlatja meg a húz jellegéi, ha álcái lakószobából üziethelyiségehei alakítanak KOLOZSVÁR, január 21. Egyik Cuza Voda-tér rbldszin'es ház tulajdonosa a közelmúltban engedélyt kért a város mérnöki' hivatalától', hogy hazá­nak utcai homlokzatán a lakószobákat üz­lethelyiséggé alakíthassa át!. A mérnöki hl- vail'al az építési engedély kiadását megta­gadta azzal az indokolással, hogy a kért üzlethelyiségek megnyitására vonatkozó engedély megadása a ház általános jellegét változtatná meg, már pedig az építési sza­bályrendelet ezt tiltja, minthogy annak egyik szakasza ugy rendelkezik, hogy a Cuza Voda-lér területén tv<k két vagy hárem emeletes házat szabad építeni. A ház Tulajdonosa a mérnöki hivatalnak cz.it a határozatát, amelyen különben a vá­rosi tanács is helyben hagyott, a kolozs­Bűn és bünhődés----- —■ mi —-----­Egy év bűnügyi krónikájáról számol be a kolozsvári rendőrség jelentése. — Tragédiák a statisztika tükrében KOLOZSVÁR, január 21. Az újév alkalmából :i kolozsvári sajtó bemutatta Edéiy fővárosának 1938. évi gazdasági és társadalmi helyzetképét — a stnfciszitlika tükrében. A pantexs kimuta­tásokkal párhuzamosan pedig mérleget csinált az 1937. évi számadatok sngjitsé- gével, hogy minél szembetűnőbb legyen az üiU-otT előforduló különbözet: esökke- nés, vagy emelkedés. így közzétették az elmúlt év .születési, halálozási, házassági, vaXarrumt a felekezeti kibéréesek stati szili- kaját, mely a társadalmi helyzetnek adta éles képét, miig a gazdasági helyzetet az építkezésekről, húsfogyasztásról és más- vonatkozásu ..forgalom“ ról kiadóit ki- mutai!ásókkal ismertették. Az érdekes visszapillantás azonban nem volna teljes, ha nem ismertetnénk olvasóinkkal a társadalmi rend legfonto­sabb és legfelelősebb tényezőjének, a rendőrségnek évvégi statisztikáját, mely­ben még élesebb, határozottabb formá­ban nyilvánul meg egy város gazdasági, társadalmi életének működése. A száraz, rideg adatokból beszédesen bontakozik elő az ezerarcú bűn megdöbbentő képe s az ellene küzdő szervezet kihagyásta- lan, tisztitó munkáját. Egy év a rendőrségi statisz» (tika tükrében Egy pillantást vetve az alább* szám- oszlopokra, megállapíthatjuk, hogy ciz 1937. évi kimutatással szemben, fel­tűnő csökkenés mutatkozik különböző bűneseteknél és kihágásoknál. Emelke­dést mutat azonban az 1938. évben a „föbünösöket között — a gyilkosság. Az év második felében, öt hónap leforgása alatt, öt ízben szállt ki a rendőri bizottság a város külön­böző részeibe páratlan kegyetlenséggel elkövetett gyilkosságok ügyének ki­vizsgálására. Ä gyilkosságok 1938 julius 5-én a Fericirei-utca) 6. szám alatti házban Szabó 1st vám 33 éves asztalossegéd egy konyhakéssel meggyilkolta vfidházas- társát, Egyed Katót. Súlyos sebei! ejtett ennek édesanyján, öz­vegy Egyed Józsefnén, majd nyomtala­nul eltűnt. A rendőrség boLokcn át kuta­tóit a gyilkos után. A vár.ois polgársága valóságos legendákat szőtt Szabó Istlván személye köré. ,,Szemtanuk“ állitották- hogv a városban bukkan fel olykor­olykor, élelmiszert vásárol, majd vissza­vonul a Hója-erdőbeli szállására, ahon­nan újra ki-kiruccan, egész városrésze­ket terrorizálva. A legenda vége: Szabó Istvánt a kolozsvári rendőrség megkere­sésére le tartóz Látják — Magyarországon. Az anyósgyilkos asztalossegéd 1938 augusztus 14 ikén Katona László 27 éves asztalossegéd Dragalina-ut HO. szám alatti lakos fej­szével meggyilkolta anyósát, Szabó Ró­za 50 éves mosónőt, holttestét feldara­bolta és az éj leple alatt elásta az udvaron lévő fáskamra földjébe. A már oszlásnak in­dult hullára augusztus 23-ikán találtak rá a haifósá'gtok. Katona Lászlót beismerő vallomása után letartóztatták. A hóstáti milliomosnc) szörnyű j halála 1938 augusztus 21 én a Regele Carol II.-ut 78. szám alatti házban ismeretlen tettes több fejszecsapással meggyilkolta öz­vegy Kilin Mihályné 78 éves dúsgazdag hóstáti asszony', magához vette a lakásban elrejtett 15 ezer lej készpénzt és nyomtalanul eltűnt. Négy héten át tartó fáradhatatlan kuta­tás után a rendőrség elfogta a gyilkost Govor Pál 50 éves Soporul de Jós (szilágyme- gyci) csavargó személyében. Az Avram Iancu=utcai merénylet 1938 november 28-án délután 5 órn táj­ban az Avram Iancu-ufta és Corches-utca sarkán ismeretlen fellesek Amfint ciz első szekér a felismerés von a - i lába ér, akkor látom, hogy csupa ‘ismerős nr. ; cok ültnek benne. A két vágtató csikó gyep­lőjét! feszesen fogja Rémán Székelv Peti, a volt kurátor, melle He felesége Székely Zsu­zsa, kikelt és mégis szende asszonvi szépség; hátul 'leány és legény, Rémán Elek a Pistáé kimagaslik szép; iválllas, férfias alakjával, ei Lányok mind nemzet'’ ruhába, hosszú pántli­kákkal ide-oda egymásra lóbáílézvai rázzák a ipáéinkús üvegeket a kapukban bámulok felé, érdekes és nem mindig leírható lakodalmi ritmusokat kiáltozva «• lent ámulókrai. Ezután jön a díszkocsi. Négy háláira, fe- nyegetelj'J szürke ágaskodik m hámba, mig Balázs, csak ugy ismeri mindenki, nz Elek Pistáéi, kidü Illeszt ve mellét, fél re csapva ma­gyarosan pörge piros muskátli virág os ma­gyar keőaipját, csak szemével hizlalja a mel­léje beosztott Gyurit, az Aniska, Jánosét, hogy csak szabja, ijessze a négy vágtató paripát, mert a faluból kiférve úgyis mehet­nek lépést eleget. Hanem a tutidé rí látvány, ennek a szekérnek a, mélye. (Xt ül ugyanis az ülésben a vőlegény, egészen elütő, -színes, pompás, meghn'orbozf'eteft ruháiban az én többi berétei atyámfiáitól. Nagy, széles ka- ■rimáju koil*a*p sárga gyöngyökkel* és sárga: 'virágú bokrétával. Gyönyörű varro't. hosszú Tománosi ing, csillogó 1*üsző csengőkkel. .Amint boldogan és önteTf büszkeséggel hátra vetet te magáit az ülésen, ugy nézett ki, mint egy ke­leti fejedelem, aki megnyer,! csat.iija, után dia duilmas bevonulását tartja. Szemem, szám el­áll, amint felém tekintve arcába látok. Hisz ez M fru. Grisrtúrán Milru, a Tyukodi tanító ur volt szolgája, a háztulajdonos! Mellette ül nagy stájertől fedve, gyöngyös* főkötővel, a román népművészet pompájává*! kivarrú, rögyogó'itn színes ingben, adui csillogó kre:p- desinben, menyasszonya, Felecan Manieica, akit most hoznak Fellodc községből Mitrunak feleségül az én berétei magyar jetim. Ha olt nem akadt a falujukban Mitruhoz hasonló egyhitü menyasszony, hát elmentek érte a harmadik fübiba és elhozták nagy diadallal, revolver! övével meggyilkolják áruin Éne. ehe litkO'Srendőrt és merényletei I i.terel­nek meg Stefancscu-Gounga egyetemi rck. túr ellen. Négyheti srvós, hatalma« f etikus ziiUaégli nyomozás eredmén ye: 1J tíi Dumitru, A tofu nei Gheorghe orvostanhallgatók és egy har­madik büívtárauk letartóztatásai. Gruia tit­kosrendőr .gyilkosai és a Stefanescu-Goanga rektor ellent merénylet tettesei beismerő val­lomást tettek. Családi dráma a Fellegváron 1938 november 29-én délután fi óra táj - ban a Lucaciu-utca 20. sz. alatti házban Dmgomirescu loan, a kolozsvári Társada­lombiztosító titkára több késszurással meggyilkolta sógornőjét, Dragnmirescu Jorgu őrmester feleségét, majd a húz, keltjében felakasztotta magáit. A mérleg: 5 gyűlik osság — 4 felderített — I onilélet'. . . (1937-ben 2 gyilkosság.) i Ami „ad acta“ került Az címűit óv folyamán 10596 ügyben 10319 került „ad acta1 , a többi elintézés alant. (1937-born 9804 volt a különböző ügy­ire t o k végösisz ege.) Bűnesetek, vétségek és kihágások Egy gyilkosság’! kísérlet, 1257 lopás, 2 szemérem elleni vétség, 126 tesíistértés, 65 tet'ilegesség, 1 hamis névhasználat, 1 köz­rend elleni bujtogatás, 129 csavargás, 23 til­tott koldulás, 18 tüzese’', 3 -stzemély elleni erösizak, 8 elcsábítás, 3 erkölcs- elleni vétség, II házasságtörés, 53 Mitten csoliádeThaigiyás, 3 szöktet/«, i ön .betörés. 1 csecsemőgyiíiko s - ság, 4 ti’to' t műtét, 107 fenyegetés- és zsa­rolás, 32 míngánlfik.séntés, 116 rágalmazás, 16 sízidaltmazási. 447 bizialommal való vissza­él é-i 1 sikkasztási, 16 jogtalan elfoula jdonitás, 7 wiegen, javak rongálásul, 3 szerencse játék, 12 haitóság elleni kihágás, 27 közrend' elleni kihágás, 43 közcsend elleni kihágás, 5 köz- erkölcs ellen)' kihágás, 3 á Illat védelem elleni kliégás, 30 üzérkedés. Az összes vétségek száma 1938-ban 2897 (1937-ben 3390). A vétkesek »zárna 1938- bnn 2480 (1937-ben 3858). Az elfogott vét­kesek száma 1637. 1333 férfi, 304 nő, 1496 nagykorú, 141 kiskorú, 1030 nős, 607 nőtlen, 1450 irnitu- dó. 187 airuaHlfaibéiia, 84 vasssoxieső bűnös, 69 elitéit. Az (öngyilkosságok száma 35 (1937-ben 32). 28 férfi, 7 nö. Kötet általi halállat 15, fegyverrel 7, méreggel 9, más eszkö­zökkel 4. öngyilkossági kísérlet 22 — 8 férfi 14 n&. Az 'év folyamán 5 ismeretlen egyén holttes­tét ml (itták meg a hatóságok Va lamennyji- en hirtelen halált haJtak: 3 férfi 2 nő. Az eltűntek száma 32. Megtaláltak hu'izon- ket'tőt. 7 74 szerencsétlenség történt az év lefor­gása alatt: 18 halálos, 18 súlyos, 78 köny- nyebb természetű szerencsétlenség. 71 mnunlkaibalesiet, 39 közlekedési és 4 más körülmények közölt törüúnö szeren esetlen - ség. 0- b.) Trafikengedélyek bevonása. Temesvár ról jelentik: Az állami monopolhivatal igazgatóságának rendelkezése alapján ezen intézmény összes hivatalait utasítottak, hogy az olyan elárusító helyek tulajdo­nosai, akiknek zsidó társtulajdonosuk, vagy elárusítójuk van, erősítendők arról, hogy koncessziójuknak az a része, amely a^ emÜte't társtulajdonosokra, illetve el* árusítókra vonatkozik, február elsejével hatályát vesziti. Vagyis ezen időponttól kezdve zsidók nem lehetnek 'társtulajdono­sok, vagy elárusítók az állami monopol- hiva'ial ed árusítóhelyein, a trafikokban. Azon ^temesvári trafikok tulajdonosai, aki* két ez a rendelkezés érint, az erre vonat­kozó értesítést már megkapták. Ilyen írás* beli értesítést Temesváron hat, Lippán pe­dig két trafiktulajdonos kapott. A mono- polhivatal igazgatóságának ez a rendelke­zése nem vonatkozik azon trafik engedé­lyekre, amelyeket közvetlenül zsidóknak adtak ki. Ezeket) az engedélyeket nem vonják be. vári közigazgatási táblánál keresettel tá­madta meg, amelyben előadta, hogy köz­vetlen szomszédságában több földszintes ház van, amelyekben a mérnöki hivatal en­gedélyével lakószobákból üzlethelyiségeket alakítottak áh Kérte ezért a közigazgatási 'táblát, hogy a mérnöki 'hivatal, illetőleg a városi tanács határozatát semmisítse meg és utasítót'a, hogy a kért engedélyt adja ki. A kolozsvári közigazgatási 'tábla tegnap tárgyadba ezt a keresetet és annak helyei adott. Határozatában hangoztatta, hogy a ti rvben megjelölt lakószobáknak üzlethely ■ seggé való átalakítása nem olyan nagy munka, amely az épülteit jellegének megvál­toztatását vonná maga után és így erre az esetre az építési szabályrendeletnek a mér­nöki hivatal á'bal hivatkozott szakasza nem vonatkozik. hogy egész és ■teljes’ legyen a Mitra élete és beteljen a házsr. MegbüvöVe ültem vissza a kére vetre. Le­hunyt szemeim előtt még most is folyton ezt n képe’! látom. Hogy hogyan ültetik el a beréteek falujukba, az ö magyar tanyájuk fái alá. tiszta emberi szeretettel, minden mel­lék gondolat, minden következtetés nélkül ezt az élő "omán sejtet, Cristuirain Mitrat és feleségét, tisztán az ő jóságos emberi szivük súgására hallgatva. Ritkán láttam az együtt­élés ösztönének szebb és kifejezőbb képét érméi. Olyan ragyogó, kiütő «vonásokban ül ki benne az erdélyi magyar lélek nemes, megbecsülő emberi 'testvéri érzése. És- ami­kor ideirom a Megváltó születésének, a Sze­retet fö'dreszál’ásánuk ünnepén, történt ez 1938. évben, o népek dühös versengésének esztendejében, azt hiszem keveset Tok. Azt kell írnom, történt ez itt mindig a történe­tiem tovasulmnásánek folyamán két, e föld­höz tapadó, egymásra utalt nép egymást megbecsülésének jele gyanánt.

Next

/
Thumbnails
Contents