Ellenzék, 1939. január (60. évfolyam, 1-24. szám)

1939-01-21 / 17. szám

J: /. L r N Z A K ■ i ^in él irmai Berlin? Képek egy nagyváros életéből. — Mulat a világváros II. közlemény, BERLIN, január 20. lüising van. STnes, önfeledt éjszakák, uj .s. iTe1 mek, keserű ki.íbrándulások, köm- t \ i: pen költés, majd mindennapi oit-honi 1,otnlok farsangja. A nagy világesemény :k t ed egei a konyáikor elvonulnak, kitis/Tul az ég és mulat a vrUg. Mindenki mukik 1 alán különbözeik az. okok, de egy a cél, elfelejteni a hétköznapot, polgári foglal­kozást, a kisemberségor és >:> szűk korlá­tokat1. D-' csodálatos, hogy a lcgféklc'enebb inul ''sag, báiuz.ás és rózsaszinbenláiás mö­gött i.s otf van az ember, jé) és rossz tulaj- eionságait kiemelve és felfokoz.va. A nur '.üság nem uniformizál, hanem kiemelni ■» különböző sajátosságokat és 'tulajdonságo­kul. De nemcsak az. egyes- ember, lum-em az egyes népek fiainak a mu«atsága is annyi­ra jellegzetes, hogy csodálkozva kiálthat­nánk fel: ennyire sokszínű az ember! Egymást kergetik a nemzetközi bá­lok Berlinben Észrevétlenül érkezői t meg 3 berk ni bí­’iszezon. FJk'ibb csak egy két plakát és meghívó repült szélt a társaságban, azután sűrűsödtek az aranyszegélyü meghívók, míg január közepére több mént száz bál esik minden egyes estére. De müven bálok! A világ legkülönbözőbb nemzetei rendezik szokásos téli báljukat. Ma s/1 vesén 'lát a volt orosz cár'ii.s-zv.-k egyesülete, hónap a/ olasz kolónia meg­ölvén érkezhetnek meg, hogy utána hosz- -■zu sorban számos niás náció invitáljon, u;ságban, plakátréA elegáns, vagy kévé­iébe akpitölt táncmulatságára. Talán mondani sem kell, hogy érdekesebb tapasz­1. lat, több cmberisincrési lehetőség nem .gén adódik másutt1, mini egy olyan mii- 'aiságon, ahol olyan embereket lehet mjg- ismerni. : kikhez máskül nl>m a félvilá- goi kellene végigszágtüdani. Mindenik ér­dekes és kedves és mindenik eredeti, de egyben őrök emberi. Sok este színes "a- pasztalatái csokorba szedem és felvázolom. Mulai a nemei Ne gondoljunk a legtökéletesebb társa­ságra, ahol a feszesség mindent letompit, hanem azokra nézzünk, akiknek legszebb az él-et, akik a legszívesebben mulatnak: a fiatalokra. Az átlagtipusra. A férfi Inja szőke. Nullás géppel lejtetőig letarolt baj. A fejtetőn kétfelé választva. Ruhája ren­des, de rosszul szabott. Cipője 'talpa lehe­tőleg dupla. Udvarias és szegletes. Derék­szögbe hajlik a köszönésnél. Nem mintha alázatos akarna lenni; hanem szerinte ez a szabályos köszönés. Sört, vagy kávét ren­del. Szétnéz. A kávéház, vagv bálterem asztalai kerül hölgyek ülnek. Nők, akik naphosszat dolgoznak, vagy tanulnak és az ákálóink szalonképes megismerkedéd iorrr.ákra nincs kedvük és lehetőségük. Egyedül vagy barátnőikkel jönnek a he­lyiségbe. A mi kozmetikánkat nem ismé­nk. Nem is szeretik. De mintha) a leg­utóbbi hónapokban kezdenének megbarát­kozni vele. öltözetük egyszerű. De m-.g- lepő egyszerű öltözet melleit igen sokszor a legfinomabb kézitáskák, toalettcikkek és cigarettatárcák ragadhatnak, csodálatra. Zene. Egyszerre hangyaboilyá válik a kávéház. A nők asztalához özönlenek. Fel kérés. Minden előzetes bemutatkozás nél­kül. Kosár, vagy (tánc a férfi kinézés-Völ függ. Csak két táncot táncolnak. A swing- het és a fiambefth wolk-ot. A keringő nem nagy szeretetnek örvend. Tánc után min­denki visszaül az asztalához. A másod'k 'tánc már érdekesebb. Ha a hölgy másod­szor is eljön, talán uj szerelem rügyezhetik a télben, ha kosarat ad, akkor lesújtó véle­ménye van a fiú előbbi táncáról. Sokat megbocsátanak a berlini 'lányok, de azt, ha valaki' rosszul swingel, nehezen felejtik el. A hangulatnak nem a fiuk, hanem a lá­nyok adjak át magukat. Nekik színesedik ?. mosolyuk, ők dúdolják a melódiát, ők Ta­gadhatják forróbb ütemre a zenekart. A férfiak még mindig merevek, de 'lassan fel­enged u kimértség és ritmussá válik a tánc. A férfiak kötött sok a katona. Tisz'úk, rendesek. A 'tisztekkel egyforma ruhát vi­selnek és a legélesebb szem kell hozzá, hogy a rangjelzésből fel lehessen ismerni a tisztet. Éjjci háromkor mindenütt' záróra van, Ezért nevezhető berlini különlegességnek a vas-tuti vendéglő látogatása. Itt nincs zir óra. De tánc sincs. Mégis sokan ott fcje- z k be az álmulütott éjszakát. Ma, a-mikor a német kereseti viszonyok Berlinben a legjobbak, természetes, hogy jobb berlini vendéglőben, nehéz üres he­ti} ct hálálni. Nem igen ismerik a mi fekete- kávczó-ujságolvasó kávéházainkat, ehelyrt az u. n. „TanzTaffé‘ -k azok, amelyeket a legszívesebben felkeresnek. Az árak n;m elviselhetetlenek. Kisebb helyen egy Már­kán (k. b. 40 lej) alól is kaphatni egy kan­na kávét, vagy egy nagy pohár sör*, és általános szokás szerint záróráig lehet m-t- lette táncolni és üldögélni. Ilyen helyre a berlini nem inni, hanem táncolni megy. Ha inni akar, ott vannak a kedélv.-s ,.Kncipe“-k, a berlini kiskorcsmák, vagy éttermek. Ezekeb is kihasználják. Ritkán lehet látni annyi kedélyes részeg embert, mint az éjfélutáni Berlinben. De most nagy a szomorúság a tánefron- ton. Betiltották a swinget. Indokolása a', hogy amerikai zsidó találta fel. Újból .r,cg­szólal a megvetett -tangó, forrott és egy T régebbi' itánc, de ezek «táncolása közben is kilátszik nem a ló-, hanem a swingelő Eb. Megfeszített munka. Jó kereset. Est; . . kimért kgzdeh majd jóhangulag derű és mosolygás. Újabban öröm a swing swmg fronton is, mert a hatóságok a tilalmat íe- lig-meddig feloldorták. Mulat a német nép. Okkal mulat. Nagy és boldog nép lett belőle rövid idő alul Be snulsííialí az iJesjenek? Berlinben rengeteg a külföldi. Mindenki udvarias velük. Hivatalokban gyorsan ki­szolgáljak, közrendészeth szabálytalansá­goknál enyhébben bírálják őket. De nem emelik egyiket sem az égbe. A legszivé- iyesebb a viszony a berlini és a külfö .ii között és nem zárkózik e® a német ember megközelíthe‘ellen családi fészkébe, mint a 'iegnyi'li&zivübbnek tévesen nevezett fran­cia. Együtt mulatnak. Szeretik egymTt. Csupa füllé válik a berlini, csakhogy meg­érthesse a legzavarosabb német makog ást, amit- az újonnan jöttl küföldiek saját német tudásuknak neveznek és gyakorolnak. De ezentúl meg van minden külföldinek -a nemzettársaiból alakult társasága s. Ber­lin közepén pálcikákkal ehet a kínai, mé­teres makkarónikat tekerhet villájára az olasz, rtöMÖÜ káposztával lakhatik iól a magyar és vodkát ihatik saját zenekarát hallgatva &z orosz, mindent saját vendég- 'léjében. A külfiöílidieknek jó dolguk van Né­metországban. Ha munkaengedélyt któ­nak, szép pénzeket kereshetnek. Mérnö­kök, technikai szakemberek, külországok gazdasági és diplomáciai testületének a tag- 1 jai, nagyobb összegű otthoni pénzből é’o fiatal tudósok, könnyen beleilleszkedhet­nek abba a jólétbe, ami bizonyos dolgod­ban igen magasnak nevezhető. Lehetősége, alkalma és kedve van a külföldinek arra, hogy nappal együtt dolgozzon és e>te együitift mulasson a nemetekkel. Minden ká­véházban idegen nyelv csengése is hallszik, majd fel fel hangzik helyenként a komikus hangsulyu német beszéd annak jeleként, hogy valamelyik német társaság ismét befo­gadott egy külfödit. Mindenik külföldi kolóniának nagy a német ismeretköre, akik szívesen öltöké­nek egy „külföldi“ estét. így születnek meg a külföldiek közkedvelt és sűrűn lá;o gait'oUt báljai. Két) külföldi bál a leghíre­sebb: xzi ol asz és a magyar. Az olasz bál egészen nagyvonalú. Érde­kes megemlíteni a tombola tárgyait: uj Fiat autó, motorkerékpár, többhetes olaszországi üdülés, ingyenes légi, vizi és szárazföldi utazással, ékszerek és egyéb értékes tárgyak. Természetes, hogy az ilyen bál ráfizetéssel végződik, de megéri a/ olaszoknak, ha a saját báljukat tehetik a szezon egyik ki­emelkedő eseményének. Az idei példa il jelmezbál' volt. Minden estélyi ruhában megjelenőt pénzbírság lefizetése mcIldit en­gedtek be a terembe. A magyar főiskolás bálát már hetekkel ‘‘iő'.'te emlegetik. Itt minden u tűzről pit* 'tanít' csárdásnak és az igazi jó magyaros hangulatnak kölszönhdő. Német birodal­mi miniszter és államtitkárok ill eszi gcMék lábukat a csárdás ütemeire és cl voliiuk ragadtatva: „entzückender Tsárdás". Pillanatképek cgy-egy külföldi mu­latásáról * ■ k. ^ Kicsi és gnómszerü. Hetekig utazott Berlinig. A sárga folyó tájáról érkezed, vagy japánból jött, ezt európai szem nem tudja megállapítani. De mulatni szeretne. Pénze van. Igaz, hogy panaszkodik, hogy újabban a kormány a háborúra való tekin­tettel Soo márkáról (kb. 35 ezer lej) 500 márkára, kb. 20—2ţ ezer lejre szálliiot-.a le a havi stipendiumát. Mi európaiak saját tárcánkra néztünk és elfelejtettünk részte­let nyilvánítani. Állítólag professzor. Nem kell okvetlenül elhinni, mert tu pasz tálát szerint mindenik japán egyelem) profese- szornak nevezteti magát, pedig jó egypT van belőlük. K ülőin ben csendes emberek. Szótlanul szürcsöli az >ta]t és igyekszik eu­rópainak látszani. Néniéiül évek alatt srn tanul meg és dacára minden tehetség hí­resztelésének, mindenki megáPapitot'a, hogy általában ők az utolérhetetlen szor­galmon kívül nem váltnak ki a tudomá­nyos intézetekben. De szívesen láncol. Arcán az örökös mosollyal kéri táncra a nőket és a gyakori kosár újabb osh-omra ösztönzi, mig sikert ér el. Ö a?., aki nem hívhat meg nőt egy pohár borra. Neki legalább pezsgőt kell rendelnie, ha azt akarja, hogy vele n hölgy egy rövid estét eltöltsön. De a táncnál :s szívesebben fényképez és egykedvű arcm mérhetetlen düh tükrözik, mhelyt lencsc­niO Január 21. jc és a felvétel tárgya közé va' *k' vé!” r- nül is h< lép. Egy másik érdekes tipus «* v,i'n \ japánnal és a kínaival abban < gyc/.ik meg, hogy sok pén/c van. JVrmés/'c a/.Onl>«n egészen más. Hangos, feltűnni vágyó él oktalanul ;s büszke. Büszke Atillám akt nemzeti', hősének tekint és büszke az uj t<r rök államra. A nők mintha évszázadok i «akarnának, pótolni, ultramodernek és cki'r ber.szinüre vannak kúpingáivá. Érzékiek és szégyenlősök. De mind a kcoléit' saját hír­nevük év gyönyörűségük érdekében vil togatják. Legkedvesebbek az északi népek. V- r gyog arcukról a gondtalanság & szinte E- lozófus mosollyal nézik az 'európai mara­kodást. A svéd fiuk és lányok azok, akik az északi természet hidegségét meghazud­tolva, a Icgszerclmcsebbck és a legvidámab- bnk. Az angol gőg csak a borban olvad. D>* min ha nem tenné őket kedélyessé az 'ak Csendesen isznak és eláznak. De az igazi amerikai annál bajosabb. Ha kedve vn, egy egész bálát clmulattat, anélkül, hogy 'tudna, hogy feltűnt és többel akarna, mint mulatni. A délamcrika-j és a spanyol jókedve csak cgymísközAt sziporkázik. Érzik, hogy túlságosan, barna bőrüktől idegenkedik a német és ők is csak jobb híjján keresik a germán hölgyek társaságát. Az orosz ember már unalmassá váűk: Európában. A mások fájdalmát ham1r megunják az emberek. Nem szerelik a vendéglősben a tábornokot tisztelni és at­tól is irtóznak, ha ál és ig3zi hercegek je­lentkeznek fényesedő estélyi öltözetben. Valahogyan érzik is ezt az oroszok, mert roppan! összetartanak és az egymás társa­ságát többre becsülik minden más társa­ságnál. 9 Kicsi, ellesett, szubjektív képek ezek ai nagy város- milliónyi színes és változatos, élő képcsarnokából. Leírni, teljessé vará­zsolni nehéz (lenne az egészet. Hiszen mm* den nációnak olt kezdődik a tulajdooké- peni érdekessége, ahol megszűnik a !árá.-,, chova nehezen pillant be a másik. Az cT rejielit nemzeti és egyéni vágyak csak át­tetszenek a cselekedetek, a szomorú vagy mámoros pillanatok mögül, de mindig t- kok maradnak, mert cz az egyes lélek leg­drágább kincsének nevezhető. Tóth Bálink A világtörténeími esernyő élet- és jeílemrajza LO.VDOX. január 20. A TXi'FIy Express részdeles ólét. és jelűn)- rajzót közöl Ghamberlain miaiisztene'nök 'vi­lághírű esernyőjéről. Eszerimt ötvenkét slül- lírgbe és G pennvbe került, de a miniszterel­nök már olyan régen vásárolta, hogy a pon­tos dátumra már 01 kereskedő, o „Thomas Brigg és fia“ cég sem emlékszik. Rendkívül finom, könnyű fekete selyem­ből készült a Chomberlaint-esc?rci.y<» o New­bury Street egyik műhelyében, négy férf; és két női munkás dolgozott rajta. Súlya 750 gram. Pályafutása során többször kcipött uj huzöitot. — Megérdemli ez az esernyő, hogy Rolls Royoe-esernyőnek tievezzük. olyan finom — * Serdülő fiuknak és leányoknak adjunk időközönként reggel felkeléskor egv-egy kis po- bárnyi természetes „Ferenc József“ keserüvi- zet, mert gyomor-, bél- és vértisztitó hatásának gyakran igen fontos eredményeket köszönhetünk. Kérdezze meg orvosát. mondta a kereskedő. — Erős, tarlós', de könnyű, valóban olyan esernyő, ami elvá­laszthatatlan társává válhat az embernek. Az angol min iszterelnök esernyőjének mn- ilakka fogantyúja van, a nyele lonkingi nád. Különösen erős és könnyű nádfajba> ez, me­lyet csak a legdrágább esernyőkhöz használ­nak. A nyél ési c fogantyú közötti nrauvo- zott fémkarika vám. (Nem arany; ha. anamy volna, háromszor annyiba (került volna e,z esernyő.) A nöigy angol lalpl tudósitójai ellátogatott a műhelybe is, ahol a nevezetes esernyő ké­szült1. Riögidivalu réz oéglfcálblo) van az öreg épület kapuján. A műhelyben elmondták, hogy az egész esernyő kézimunka. Minden egyes öltést kézzel végeztek rajta. A „Thomas Brigg és fia“ cég boltjai, ahol a miniszterelnök az esernyőit vásároltat, több mimt százéves. Rendes vevői közé tartó zik Mary királyné és lord Baldwin volt minisz­terelnök. Lovaigliőostorokat és sétaibo tokait a Windsor! herceg is vásárolt benne. Chamber kun esernyőjénél sokkal drágáb­bakat is lehet kapni a finom, régi boltban. A legdrágább 20 guincába kerül. Mikor leg-, utóbb uj huzatot tétetett asz esernyőjére, Chamberlain mcgszem’élt egy ilyen fan túsz ti. kasán drágái esernyőt is'. De nem -vette meg. Gyakran szokta az esernyőket nézegetni, de végül is mindig megmarad a maga régi jó e-crn tyűjén ét. Ez a- láitogahis az ősz elején, n müncheni utazás előtt néhány nappá] tör-' tént.. A Chnimbcrln.in.-esernyő különös megti.sz- Jel'telfextkJxrrii rUjszesül. lín otthon van u m - niszterelnökség i palotábnnt at Downing Street 10. szám alatt, nem a hallban, t-ortóz- kőrlik a többi kevésbé hires esernyővel. A minisztereliiiók esernyőjét fel szokták vinni a lakosztályába. Chamberleőn többször áthuz-atfo már az esernyőjét, isméié' a Daily Express cikke, de egyhelra-ngzó ‘un u vallom ás ok szerint, még sohasem nyitotta ki . . . Miért van tehat szükség az u j á tini zás rok ra . sötéíi titok ma­rad. TTai esik a,z eső. Chamberlain, nem ezt a litres esernyőjét viszi me-gáva'1. Van rnég két esernyője, amelyeket szintén a „Thomas' Brigg és fiai“ cégnél vásárolt. Ezeket szokta áztatni. Egyenértékűdé vallomást kötelesek beadni a részvény- társaságok és iogi személyiségek KOLOZSVÁR, január 20. Ä pénzügyigazgitóság felhívást tett köz-, zc, amely szerint a jogi személyiségek és a( részvénytársaságok, úgy Kolozsvárt, mint a megyében kötelesek a bélyegtörvény ér­telmében az egyenérték adóra vonatkozó bevallásaikat benyújtani. A vallomásokat a kolozsvári pénzügy-igazgatóság vegyes műgálflapitó bizottságához kell beadna Azok az adóalanyok, akik nem adják bii idejében vallomásaikat, hivataliból lesznek; megadóztatva és ezenkiviil megbüntetik okot) a bélyegtörvény értelmében az ad-óy .vallomások be nem nyújtása miatt. - v - . ;

Next

/
Thumbnails
Contents