Ellenzék, 1939. január (60. évfolyam, 1-24. szám)
1939-01-18 / 14. szám
Ara 3 c.£f 5 zer kész cSség és kiadóhivatal: CsJea Modor 4. Telefon: 11—09. Nyomda: Sir. I, G Ducu No. 8 Fiókkiadó hivatal könyvosztály: P. Unirii 9. Telefon 1199 ALAPÍTOTTA BARTH A MIKLÓS Felelős szerkeszíő és igazgató t ÜR. GROÍS LÁSZLÓ K iadóíula jdoaost PALLAS 1L, Törvényszéki kplTomozasi szám: 39. (E>o*. 1938. Trb. Cluj.) Elófizerési inaik: havonta 80. negyedévre 240, félévre 480 egész évre -g^ IX É V F O LVAM, 1 4. S Z A M. ______ SZERDA Belföldön és külföldön egyaránt Hatalmas érdeklődés Caímescm belü és Gaiencu külügyminiszter beszédei A Nemzeti Újjászületés Frontja a belügyminiszter által bejelentett irányelvek szerint fog működni. — Calinescu expozéja lesz a kisebbségi kérdés megoldásának alapja Olasz €s lengyel lapok nagy cinkéi Gaiencu neszeűCröi BUCUREŞTI, január 17. Vannak beszédek, melyeknek időszerűsége még buszon négy óráig sem tar. de vannak olyanok, melyeknek termékeny visszhangja, napokon, söl éveken keresztül elkísér ás fülünkbe cseng. Armand Calinescu belügyminiszter beszedi’, melyet a Nemzeti Újjászületés Frontjának feladatairól monda t, a beszédeknek e második kategóriájába tartozik, értékét t-dküilve azonban mindenképpen első. A belügyminiszter nem frázisokat1 sorolt fd, mint az elmúlt és eltemetett kormányzat politikusai, hanem eszméket. Egész beszédét az ország felemelése iránti hűséges törekvés halottá át. Időszerű és ugyanakkor gránitból való* és dinamikus eszmékre van helyezve az uj Állam — amint az Calinescu belügyminiszter mesteri beszédéből kitűnt —, mindent megőriz, ami a hagyományban erényt jelentek s ami megerősíti ezt a hagyományt.. Sőt mindezeket aiz uj éle* lehel'lotével hatja át. Melyek azonban ezek az uj, lényeges és alapvető eszmék, melyekre az ország hír rcndez.kedése. mint meging:»tha’aMatti tartó oszlopokra nehezedik? A belügyminiszter többek között a ..családnak, mint társadalmi alapsejnck“ jelentőségét is hangoztatna. „A?, egyén önmagára — mondta nagyon bölcsen a belügyminiszter — a valóságban nem tarthatja egyedül fenn magát. Az egyén azonban erőt jelent Fel sem lehet fogni az egyént másképpen, mint társadalmi elemet* Elsősorban a családba helyezve. A családvédelem ezért célunkat képezi, amikor a család tisztelete a világon alkonyaidban van. Az ősi tűzhely tisztelete ekkor valóságos nemzet» szükségletté válik. Olyan nemzeti szükségletté, melynek döntő jelentőségét csak a jelenlegi kormányzat mér'c fel. Az egyes családoknak összetartása határozza meg a nemzetnek szétszakitha- tatlan szolidmri ását. Nem felejtette el azonban a belügyminiszter hangsúlyozni azt hogy • „a Nemzeti Újjászületés Frontja elsősorban a keresztény hiten alapul”. Mivel pedig elsősorban szellemi mozgalom, az életnek értelmet és erkölcsi mértéket akar adni. A vallásos érzések és az. erényeknek ér'éklése azok az elemek, amelyeknek a ..jövő állampolgárát“ ki kell aöak'ifcarűok. Úgy a családtiszteletnek, mini a társadalom alapsejtje ti» leletének, eszméje, mint a keresztény eszme az uj román ál lerohan a fegyelem jegyében találkozlak. Ez a fegyelem feltétlen és tökéle es engedelmességet követel mindenkitől, a legmagasabb védöeszmékkel: a nemzeti és a monarchikus eszmékkel szemben. Ennek a lelki fegyverzetnek birtokában senki meg nem bon hatja sorainkat. CALlíNEbCU belügyminiszter. Most, hogy a magyar kisebbség veze- ito» c.s a kormányhatalom közölt létrejött a megegyezés a magyarságnak a Nemzeti Uj- jí szüle1 és Fron íjába való belépésre vonat, kozólág, időszerű újra közölni Calinescu miniszternek a kisebbségekre vonatkozó kije lenféseit. F.zek tesznek azok az irányelvek, amelyek alapján a kormány a kisebbségi kérdést in+czni fogja. Kisebbségi nyelvhasználat — Az ötrükai kisebbségekkel szemben nekünk mindig világos politikánk volt — mondotta nagy jeleni'őségü beszédében » miniszter. — Legelőször is azt állítjuk, hogy az etnikai kisebbségek sehol sem részesültek jobb elbánásban, mint Romániában. Miben áll ez a bánásmód? Az ország alkotmánya a törvények elölt teljes egyenlősége,! biztosít nekik. Tehát egyenlő polgári és politikai jogaikat ismeri el. Ebben a keretben a kisebbségek használhatják anyanyelvűket az egy- házban 3 sajtóban, egyesületekben. Hasonlóképen használhatják anyanyelvűket a közigazgatási hatóságok előtt és bizonyos feltételek között az igazságszolgáltatásban. Ami kulturális fejlődésüket illeti, joguk van iskolákat és vallási intézményeket létesíteni, mi bevezettük anyanyelvűket «st állam! iskolánkban is. .. Méltányos részt fognak kapni a tanulmányi, vallási és emberbaráti célra előirány- zoh összegekből. Bármilyen foglalkozási űzhetnek, közhivatalnokok lehetnek, vé gül a kisebbségek képviselő» ott vannak a szaktestületekben, a községi tanácsokban s azokban a községekben, ahol a nemzed kisebbségek jelentékeny százalékban laknak, lehetnek és vannak is már kisebbségi polgármesterek, bírák, vagy alpolgármesterek. íme, ez az a I magatartás, amelyet Románia kisebbségei iránt tanúsít és ennek a rezsimnek megállapításánál teljes őszinteséggel jár- I tunk el. I Nemcsak méltányos irányelveket irtunk be a rendeletekbe, hanem felügyeltünk azok alkalmazásánál. Mint felelős belügyminiszter mondom, hogy ez szolgáljon irányelvül végrehajtó CLUJ, 193 9 JANUÁR 18. mai PMMMiomi I» m IfcUl— I közegeinknek. Természetes, hogy ez a magatartás nem je* j lenti a kisebbségek felmentését az ország öszes törvényei előtti teljes engedelmes j ség alól és nyilvánvalóan a törvények nun den megsértése olyan büntetést von mag» ! után, mint minden más román állampol- i párnál. De mi nem vonjuk kétségbe az or j szagba lakó kisebbségek lojalitását cs éppen j ezért együttműködésre hívjuk fel őket po I lüikai téren az állam felső érdekeinek előmozdítására, a mindenki jogát' tiszteletben tartó közigazgatás biztosítására, minden egyes állampolgár szellemi és gazdasági fejlődésének megkönnyítésére, az összes érdekek méltányos gyámolitására. Mi b<zto sitjuk a román álammal való természetes kapcsolatot. íme, ebben a szellemben sorakoznak ^ Frontba az etnikai kisebbségek. Gafencu külügyminiszter beszédének hatása külföldön RÓMA, január 17. Az egész olasz sajtó vezető helyen foglalkozik a Nemzeti Újjászületés Frontjának vasárnap (Tahitiban Jar1oM nagygyűlésével és kü'önöskcpen Gafencu külügyminiszter nagy beszédével. A „G'ornale d'Itaüa“ hangsúlyozza a német kisebbségnek, valamint a többi kisebbségeknek az uj nemzeti szervezethez való csatlakozása jelentősegét. Az olasz lapok hangozta’ják, hogy Őfelsége Károly király megadta népének azt a lehetőséget, hogy csendben és rendben dolgozhasson tovább. VARSÓ, január 17. A lengyel 'lapok idézik Gafencu külügyminiszternek a ga 1 btii nagygyűlésen mondott beszéde több szakaszát. Különösen jelentősnek tartják a külügyminiszternek azokat a kijelentésed, amelyekben a Balti-tenger és a Fekete-tenger közöli forgalomnak élénkebbé tételét hangoztatta. Heves francía-ote sajtóit czboru közben újra közvetlen tárgyalásokról beszélnek Páris és Róma között ,Hd Iranodor«7áqi kaionailag lámogalja & fpanyet 3áödártatáq<aLail, a/ Lalaidrólálior »ereíhef*.— Allilőlag maga Mussolini ártó a ír»Riiilotl lényégéin egyik újságcikket. — A ( ano-család lapjában vtsaorss megegyezés lelsefőségekrői van s*ó A nemzetközi helyzet általánosan borúlátó megítélésében tegnap bizonyos ingadozás mutatkozott a javulás felé. Csak enyhe ingadozás, amelyhez sok reménytkeltő jelentésre volna szükség, hogy komoly bizakodássá változzék. Egyik londoni lap jelentése szerint ugyanis a Rómából Genfbe utazott Halifax angol külügyminiszternek a szintén Genfben levő Bonnet francia külügyminiszterrel folytatott megbeszélései nyomán, Bonnet utasítást adott a római francia nagykövetnek, hogy álljon készen újabb tárgya- lásokra a római kormánnyal. A hirt illetékes körökben nem erősitik meg, azonban a Ciano=család livornoi lapjában, a „Telegrafo“=ban, amely az utóbbi időben gyakran jelezte előre az olasz kormány céljait, egy neves olasz publicista tegnap cikket irt, mely a francia—olasz megegyezés lehetőségeit nem tartja kizártnak. Igaz, hogy a cikk írója ezt főleg akkor látná lehetőnek, „ha Franciaországnak is olyan képességekkel és tekintéllyel rendelkező vezetője lenne, mint Mussolini, aki hallgatást tud parancsolni a tömeg szenvedélyeinek.“ Jóindulatú magyarázattal ennek a mondatnak hangsúlyát az utolsó szavakra lehet ejteni, ami annyit jelentene, hogy a megegyezés lehetséges, ha a két ország közötti éles sajtóvitára hangfogót tesznek. Mert egyelőre teljes erővel tombol a sajtfjháboru az olaszok és franciák között. Olasz részről, amint alábbi táviratainkban beszámolunk, főleg egyik francia lapnak az oiasz katonaság önérzetét sértő cikke ellen van nagy felháborodás. De van a francia—olasz ellentétnek pillanatnyilag objektivebb oka is s ez a spanyolországi eseményekben kereshető. Franco tábornok csapatai gyorsan nyomulnak elő a Franciaországgal határos Kataloná- ban, ami Franco erősen olaszbarát állásfoglalása miatt érthető idegességei kelt Párisban, Rómában viszont arra a gyanúra ad okot, hogy francia részről esetieg a köztársaságiaknak adóit katonai segítséggel akarják fölíartóz tatni Franco kataloniai sikereit. A Reuter-ügynökség szerint a római In- formaţiune DipJomatica-nak ezzel kap csolatos tegnapi cikkét maga Mussolini irta, ez a cikk pedig azzal fenve geti meg Franciaországot, hogy ha t\i utolsó pillanatban segítségére sietne a (Cikkünk folutatasa a: utol iá oUiaiooj
