Ellenzék, 1939. január (60. évfolyam, 1-24. szám)
1939-01-18 / 14. szám
2 F I I. r: s 7 f> K JO 10 Jn nn 6 r / H. MIT IK A ROMÁN SAJTÓ A UNI\ 1 RSUI „civii# area tor“ (a t;»K ik v. ■ vili/.il.is.O cím alatt vezéreik I.*.! kö/öl, .nie'vlvn .1 falvak, kérdésével to; ilkoz'k. A cikkíró kifejti, lions' “Jelig e. vedül a várt'sok vo!;.il< azok, amelyek adoptálták .1 modern civilizációt és a me- A rk dvioék •>/ állam modern:, .vasának t lón veti. A falv. k és a földművesek • tv l -n az a’Aipotban marad'-ak, mint évszázadokkal ezelőtt és megtartották azt az. élet. módot. Most az állam arra igyekszik, h.ogv modernizálja a falvak életét is. Ez ügyben a Gusti professzor vezetése a'act átló királyi lUtopiiliványi diákosztagok és Marmescu miniszter egészségügyi often- v. vája végeztek dicséretre méltó munkát, amely reményt ad a jövőre. A falvak ci- vilizálása az é-lc-t modernné tevésével nem A rténhetik mc^ mindaddig, amíg ennek a kérdésnek a gazdasági részé: nem bizro. s-t)ák. Ugyanis a falvak népe gyengén tap- 'átkozott és öltözködött és nem állítható cgyszinlre olyanokkal, akik kenyérrel és hlássál táplálkoztak és rendesen öltözködtek. Az igazé civilizáció a táplálkozással, a testápolással és lakás tisztántartásával kezdődik. Ha feltételezzük azt n megkezdett akció után, hogy falusiak eltérnek évszázados vegetáriánus táplálkozásuktól és húst és buzakenyexet' kezdenek fogyasztani és etérjük azt, hogy szükségét érezzék házuk tisztántartásának, testük ápo'ásá- nak és a rendes ruházkodásnak, akkor felélnék a teljes termést és exportra nem igen jutna. Hogy a falvakban a ‘teljes civilizáció beálljon, ahhoz évente 500.000 vagon gabonával többet kellene lermc-ini. Ez nem lehetetlenség, sőt igen könnyen realizálható. Aurel Pana, az ismertnevü mezőgazdasági szakértő véleménye szerint, abban arz esetben, ha hektáronként annyit termelnének az országban, mint a háború előtt, realizálni lehetne ezt az 500.000 va* gonos többletei. Íme a civilizáció bevezetése a falvakban — írja az Universul — igy keresztezheti gazdasági lércn a terveket és semmi sem tehető addig, amíg újjá r.cm szervezik a mezőgazdasági 'termetest. Amíg ei- földbirtokot nem védik a végtelen feloszlás eilen, amelynek az a célja, hogy kielégítse a foR’tonos növekedő lakosság 'igényét, addig aüeposan semnvt sem lehet tenni a falvak c i vili z ál ás a érdekében. Az érdekes cikket A. Cor'ennu írta. A TIMPUL-ban „Az észak-déli ipvi tengely“ címen N. Oranfil ír vezércikke1. A cikkben azt fejtegeti, hogy a Kárpátok, amelyek az erdélyi fensikot határolják, ke- § vés természetes utat engednek Moldovába cs Bukovinába. A legkönnyebb cs legtermészetesebb utak a Duna és a tenger, úgyszintén a főváros, valamint Muntenia gazdag vidékei felé a predeali hágó cs az Ok völgye. A Bánát kivételével egész iparunk egy észak-déli tengely körül csoportosul £ucurestiitcjl Brassón át Tordáig és Kotózs- várig. Szerencsére ez a vonal a 'természetes gázmezőkön és petróleumvidékxken halad át és majdnem az ország közepét szék at. Ezen megállapítások után Caranfü azt ajánlja, hogy létesítsenek egy romániai ipari gerincet, amely Kolozsvártól Bucu- restiig haladna és ennek érdekében létesítsenek egy földgázvezetéket, amely magába gyűjtene a földgáz és petróleumgázakai és ez a csatorna, amely végig haladna az országon északtól délig, lehetővé tenné uj iparok kialakulását'. Ugyancsak egy elektromos energia vezetéket kellene létesíteni ezen a vonalon és ezt az elektromos központot földgáz táplálná. — A vezeték elágazna a szénvidékekre és azokra a területekre, ahol hidroeiektrikus utón lehetne előállítani a villanyt, ahol természetesen ezeket az energia forrásokat használnák fel erre. A to. vábbiakban javasolja még bucureşti—bras- só—kolozsvári autóul építését, ezen az útvonalon vasúti kettős vágány építését és az ohenita—bucureştii csatorna realizálását, melynek segélyével Bucurestiben belső kikötőt lehe'-'ne létesíteni. Ez a csatorna 1000 tonnás telepek számára készülne és lehetővé tenné a nyugat és középeróp.u áruk, valamint a mi exporttermékeinknek vízi utón váló szállítását. Ha létrehozzák a Dunával való kapcsolat1 ot, úgy Bucuresd vizi utón direkt öszeköttelést nyerne a Hogyan lett úrrá Franco tábornok a tengeren és hogy jutnak petróleumhoz a köztársaságiak? Szenzációs adatok egy tengerész naplójából DEVA, január 17. Az álkigeurópai ember valósággal unalmasan siklik ác, k ülöm őse 11 ma, a spanyol híreken. Pedig, lu tudnók, hogy mennyi szenvedés mennyi akarat és mennyi veszélyt jelentenek ezek, úgy bizonyára több figyelmet szentelnének ezeknek a nekünk „unalmas“ híreknek. Egy tengerész ismerősünk most jött szabadságra. Tőle tudjuk meg, miként lett úrrá Franco a tengeren s hogyan jutóitok petróleumhoz a köztársaságiak. De beszéljen csak a szem- és fültanu helyettünk. Franco tengeri győzelme u 'isitek miatt Spanyolország kettészakadása a tengeren is beállott. A tisztek kivétel nélkül Franco, hoz, a legénység pedig a köztársaságiakhoz Ilyen tengeri helyzetben nehezen leh*' behatolni a nemzetiek övén Valenciába. De óriási pénzeket fizetnek s igy nem egy ha. jó vállalkozott arra, hogy petróleumot *.d- jon el ;i köztársaságiaknak, hogy azok repülőgépjeiket táplálhassák. Az ilyen vállalkozás nem csekély veszedelemmel jár. Meg kell emli'cnem — 'rn Ábrándok, illúziók • . • Az előretörésbe vetett hit omlik össze a lelkűnkben, ha egészségünk leromlik. Milyen gyönyörű érzés egészségesnek enni, ami a világon a legdrágább kincs és mégis milyen könnyelműen bánunk vele, amit később ezüsttei-arannyal sem udunk visszaszerezni. De hála a tudománynak és a nemrég felfedezett világhírű amerikai GASTRO-D.- nek. amely az égisz világon oly sok ezer és ezer szenvedő betegnek adta vissza egészségét, főleg gyomor, bél, epe, vese és májmegbetegedéseknél, valamint ideges álmatlanságoknál és makacs főfájásoknál. Gastro-D. kapható gyógyszertárakban és drogériákban vagy postán megrendelhető 135 lni utánvét mellett Császár E gyógyszertárában Bucureşti, Calea Victoriei 124. a tengerész — elsősorban a „Lichea" nevezetű görög hajót, amely magántulajdon 1 volt s amely 1937-ben Constantából szállítóit; petróleumot Barcelonába. A hétezer tonnás hajót — amely tehát 700 vagon petróleummal igyekezett célja felé — Barcelona előtt Alicante város közelében egy pártolt. Így y nagyobb egységek a legénység kezére jutottak, míg a tisztek a kisr.bö hajókkal maradlak legénység nélkül. Amikor a köztársasági kormány terepszemlét tartott és látta, hogy <u4ojdonképen a le több hajó az ő kezében maradt, rendel'.-' átlőtt ki a kisebb hajók megtámadási*-1, amelyek Barcelona és Valencia között K's- sé távolabb a partoktól helyezkedtek eh Az első támadás alkalmával a Franco.*.’* kezében levő hatalmas „Omans“ hajó) a köztársaságiak clsülyesztelték s ezzé! visz- szavonul'tok Barcelona kik’i'őjébe, m.vrí nem érivé a tengeren való tájékozódáshoz, .1 külső vizekre nem mertek kifutni. így Franco a kisebb hajókkal az egész spanvcl kereskedelmet a kezében tartja s a közur- síságiak tengeri hatalma egyre szükebb térre szorul. nemzeti repülőgép bombája úgy találta cl, hogy a hajó felrobbant s egész személyzete, a tulajdonossal együtt, elpusztult. A va Ujdonosnak két leánya s egy fia is a ha jón volt, valmennyien ott lelték halálukat. Egy angol kereskedelmi társaság tulj.dv nában volt Woot-Ford 12.000 'lonnás pe'- róleumhajót szintén balszerencse •rrr. Amerikából, New OHeansból igyekezet petróleum rakományával Barcelonán) s Barcelona előtt, mintegy ico kilométerrel, egy tcngeralatijáró megtorpedózta. Felrobbant. 34 emberéből heten odavesztek, a többieket az angolok mentették meg. Forrongás a személyzet félrevezetéséért Emlékezzünk meg arról a hajóról, mellyel jómagam — mondja a tengerész ismerősünk — háromszor teltem meg az u"at New Orleansból a spanyol partokig. A „Madrid", igy hívták a hajót, angol ke-e'-- kedelmi társaságnak voll a tulajdona a hétezer tonna petróleummal indultunk el. Cuba, Florida, Dermada s az Azori szigteck után Gibraltáron igyekeztünk BarcA-na mellett Marseille-be. Ez volt urunknak a végállomása ugyanis. Ezért nagyon meg’e- pődtünk amikor Barcelona előtt? este tsz órakor a hajó parancsnoka a kormányt Barcelona felé irányította. Majdnem lázadás tere ki a személyzet közöt, senki sem akarta vállalni a barcelonai uü életkockv zárát. A veszekedés közben éjjel 4 óra lett s ekkor már feltűnt a barcelonai park Nemsokára egy pilóta csónakázol elénk, hogy a part melletti aknákon keresztül vezessen s minden baj nélkül kikötöttünk a reggeli órákban. emberünk azonnal elpusztult. M- a/.onnjl mentőövvel a csónakokba ugrottunk. Negyedóra alatc egész hajónk elsüllyedt. Huszonkettőnket egy arra cirkáló a ig-d torpedóromboló veit fel. Mait/, szige'éré A v;ttck, ou zsebpénzzel s ruhával láttak <n s mindenkit hazájába küldtek vissza. így kerültem én is haza kevéssel ezelőtt. Aki egyfolytában két éven át szih'T'í petróleumot Akármilyen veszélyes s ez 1 játék, mindig akadnak vállalkozó szellemű embereit, egyrészt, mert jól fizetik, másrészt, meri 'íven az ember. Például a „Bemé“ nevezetű panamai zászló aJart közlekedő kereske.leírni hajó a háború két éve alatt állandóan szállítóit petróleumot Barcelonának és soha semmi baja nem történt. Egy roppant okos s még ravaszabb orosz volt a parancsnoka, legénysége a világ minden nemzetiségéből rekrutátódott. S ez a szerencsés hajó nem ;s olyan régen a Boszporuson összeütköződ egy görög hajóval és — risülyed'. így folyik a pe"róleurmzállitás a világ nagy országutján, az óceánon, a spanyol háború alatt. Ezek az utak érdekesek, mint a háború s nem kevésbé veszedelmesek isHuszár Béla. A Magyar (Nemzed) Kaszinó jubileumi bálja Visszapillantás a százéves múltra Sok szép, names eszme, kulturális alkotás és emberlxuráti cé! megvalósítása köszönheti sikerét a női bájnoík, mely a bálok keretélv. n különösen rn-egm:’.vánul. Ennek volt tanúja az az előkelő nogv társaiig. mely a< szombat éjjel lezajlott Kaszi- t,o-bá!on részivel t. Mér y. városi me igya r polgári kaszinói élet eŰdintézmánveiben közkedvelt segédeszköznek bizonyultak u tánc- mulatságok bizonyos szükségletek előteremtésére. így a ..Polgári Társalkodó“ egyszerűbb, házievfélyei Szűri/. Gerő re!', esperes, a kiváló költő. Csatiak Dániel ügyvéd1, Makoldy Sör muci polgár mer tér elnökségei idejében, továbbá a „Kolozsvári Kör" hires báljai a Korbulj Bogdán bank igazgató veil uz élén' működő viga’mi bizottság tevékenységével vetették meg alapját! annak a ma közel négyezer kötetnyi modernül berendezett könyvtárnak. melyhez a régi föl jegyzések szerint többek köz* Foga rosy MibáUv rúm. k;..n. püspök és gróf Péchy Manó kíkrűíytj biztos ri felfü'lfizetéssel járatok hozzá annakidején. Ma is ez ui könyvtár a szűzé es Köszönő ’eg- értékesebb alkotása. Mindezeket Merz a Gyu- i-a nyugalmazott muzeumigazgatótól hallottuk. aki társEJdalomtörténeti tanulmányokkal foglalkozik. melyek a&ajpján a fentemMtetit „Magyar Kasiz'tnó" százéves történetét megírta. De térjünk vissza' a Kaszinó »bűira, mely a jubileum első megnyilvánulása, már pedig a jubileum szó szerint örömrürmepet jelenít Ritka esemény egy tárcád ateii intézmény ( fennállásának a századk évfordulója, mely most alkalmiul szolgált a régi kaszinói bálok emlékének visszaidézés ére. Kitűnő zenekbe. ízletes büíTé és a fényesen kiviíogitott táncterem csakhamar jókedvre derítették a bá’j közönséget, mely a hajnali ói ákig együtt maradt a Kaszinó pompás heil ylségeiben. Egyszóval 0 százéves Kaszinó jubileumi bájlián ohm szépszámú társaság találkozott össze, hogy a termekben ott hullámzott a városi magyar társadalom szine- j-a'vui. Ez a bál volt a bevezető nyitány, melyet liV szerint mojd követni fog egy díszközgyűlés a ...Magyar Kaszinó" cenetnáriumá- nak &' méltó megünneplésére. A Nobeldijas Roger Martin du Gard: A Thibau!tf család Hogyan kapnak petróleumot a köztársaságiak? tengerrel. A cikkíró felteszi a kérdési: vájjon lehetetlen volna-e ennek a tervnek a kivitele? A kiskapus—bucureştii gázvezeték létrehozása a közeljövő kérdése és nemsokára a fővárost is ellátják földgázzal. Az elektromos energiát továbbító vezeték megépítése természetszerűleg kdü bekövetkezzen és ezen a vonalon a vasutakat is elektrizálni lehel. A bucureştii dunai csatorna kérdése is megvalósítás felé közeledik. Az erre vonatkozó tervek elkészültek és mint. miegálilapitoták, 900 millió lejből 'létre lehet hozni. Az autóút megj építése nagy anyagi alapokat igényel, de számos helyen országúinak is lehetne használni az autóutak. Ha pedig megteremtik az olcsó energia és száühás-forrását — fejezi be a cikk — az ipar a legkedvezőbb körülmények között fejlődhetik, _ Ez a könyv valóságos enciklopédiája az emberábrázoló művészetnek. A hét kötcy 900 oldalon, fűzve 363, gyönyörű vászonkötésben 4S6 lej az Ellenzék könyvoszríá* lyában, Cluj—Kolozsvár, Piaţa Unirii. Vidékre utánvéttel küldjük. Kérje a díjtalan nagy könyvjegyzéket, - * ' * * ~ ' * ' Milyen képet mutat a háborús Barcelona? Amikor partot értünk, azonnal csónakba ültünk a pariok mellett kiépített gáz és bombamentes bel'onfedezckekben helyezkedtünk el. Ideje is volt, ment nemsoká:'1 egy hatalmas nemzeti repülőgép jelent meg s hajónkat bombázni kezdte. A nagy magasság miatt azonban nem találta el. Ekkor siklórepül'éssel majdnem a fedélzetre repült s géppuskatüzet zúdított a fedélzetre A szivattyukezelő, aki éppen akkor bujt elő, mivei a csapokat kellett elzárnia nehogy a rakomány összekeveredjék, áldozatul esett, haldokolva szállítottuk partra. Barcelona igazi háborús képed muter. Cukrot egyáltalán nem lehet kapni, helyette mindenütt szacharint használnak. Nem egy úriembert láttam, amint hajónk' hoz jött s burgonyái kért. Mindenki tele van pénzzel, de nincs mit csinálni ve'.r, mert nincsen élelmiszer. Egy újabb repülőtámadás közben szerencsésen visszaindultunk. Második utunk is szerencsés volt s minden baj nélkül usztuk meg. Harmadik utunk azonban megpecsételte hajónknak a sorsát. Torpedó-áldozat lettünk. Gibraltár után a mentócsónakokat s a mentőöveket már minden alkalommal elkészítettük. Itt az ember élete egyáltalán nincsen biztonságban. S már-már azt hittük, hogy megusztuk ezt az utat is, amikor Barcelona előtt 18 kilométerrel egy tenger, alattjáró periszkópját pillantjuk meg. A tengeralattjáró torpedója elől csak meneküléssel vagy fordulással lehe kimenekülni, a parancsnok tehát elrendelte, hogy a hajó megforduljon. Amennyiben ugyanis a Torpedó a propeller irányában fut, esetleg meny van arra, hogy eltéríti irányából s a hajó oldala mellett elsiklik. Ebben az esetben azonban a fordulással elkéstünk, a Torpedót a tengeralattjáró már kilőtte s hajónknak hátulsó részét találta el, Egyszerre csak óriási robbanás s a hajónk gépháza a leve gőbe repült, az ott szolgálatot teljesítő hét
