Ellenzék, 1939. január (60. évfolyam, 1-24. szám)
1939-01-17 / 13. szám
ÁRA 3 LEJ ■K Szerkesztős ég <$s kiadóhivatal: CJuj, Gdea Morilor 4. Teícfcm: 11—09. Nyomda: Str. I G -Duo» No. 8. Fiókkiadó hivacal é$ kön jrrosztíly: P. Unirii 9. Telefon 1199 3LX ÉVFOLYAM, 13. SZÁM. Történelmi eseményt hozott a magyar kisebbség életében az a második tanácskozás, amely szombaton folyt le dr. Dragomir íőkormánybiztos és a ma- gyarság vezetői között, a szamosi királyi helytartóság helyiségében. Ezen a megbeszélésen, cvnt a kiadott hivatalos jelentés közű: „dvi megegyezés jött létre, hogy a magyarság testületileg és szolidárisán belép 3 Nemzeti Újjászületés Frontiába“. Örömmel tölt el bennünket ez az elvi megegyezés. Húsz év pergett íe az impé rium változás ót-a s a magyar kisebbség ezalatt mindenkor annak adta tanujeiéc, hogy faji öntudatának és értékeinek megőrzése mellett tevékenyen kíván részt venni vz épiio munkában, őfelsége elhatározása veget vetett a politikai küzdelmeknek, a köz élet színpadáról eltűntek a pártpolitikai torzsalkodások, uj szellem uj irányelvei sze rint fog alakulni az ország jövő fejlődése. A politikai egységpárt megalakítása azt célozza, hogy minden állampolgár részt ve hessen az országépitő munkában. Meg vagyunk győződve arról, hogy az ország minden magyar nemzetiségű polgára örömmel és lelkesedéssel fog csatlakozni ahhoz a táborhoz, amelynek feladata lesz támogatni az ország kormányát őfelsége legmagasabb bölcs irányítása alatti alkotó munkájában. A hivatalos jelentés hangsúlyozza, hogy a magyarság belépése a Nemzeti Újjászületés Frontjába „testületileg és szolidárisán“ történik. Az egységnek ez a kihangsúlyozdsa beszédesen tükrözi vissza azt, hogy nagy pillanatokban, amikor hazájának érdekeiről van szó, mindig együtt van az egész erdélyi magyarság. FeJekezeti és társadalmi különbség nélkül, egyformán szereti ezt a földei az ország minden magyar lakosa. Egységesen lépünk tehát 2 közélet' uj útjára. Az dmult húsz év eseményeivel szemben reményekkel és bizalommal telve indulunk el az u»on. Bizalommal tölt el min két az a remény, hogy az ország vezetői tisztában vannak jószándékunkkal és mél tányoiják törekvésünket, hogy hozzá aka rank járulni egy megelégedett és boldog I ország felépítéséhez. Hisszük, nincs az országnak olyun m» gyár lakosa, aki ne fogadná örömmé! az elvi megállapodásról szóló jelentést. Alk»! műnk lesz újólag bebizonyitni azt, hogy hasznos és cselekvő polgárai vagyunk az országnak. Vállvetve fogunk küzdeni azért, hogy gazdag, boldog és megelégedett legyen népünk és felvirágozzék az ország. (v.) ALAPÍTOTTA BARTHA MIKLÓS Felelős szerkesztő és igazgató t DRt GROIS LÁSZLÓ llíjMUM KEDD K i a c! ó * u i a j d osos : PALLAS P-. If» Törvényszéki fijsţroTnnzisi szám'- 39. (D°s. 1938. Trb. Cluj.) Előfizetés) áruk: havonta negyedévre 240, félévre 48° egésa évre 960 -1CLUJ, 193 9 JANUR 17. 99 Baráti és megértő szellemmel Őrködik a kormány a más nyelvű és más vatlásu állampolgárok ku és gazdasági érdekei G&fencu külügyminiszter galaţii nagy beszédében részletesen foglalkozott a kisebbségi kérdéssel. - Hatalmas expozéban mutatott rá a Duna-medence jelentőségére a külügyminiszter GALATI, január 16. A Nemzeti Ujjászüiö'és Frontja vasárnap Gaíatíban nagygyűlést Tartott, melyen Grigore Gafencu külügyminiszter beszedet mondott; „Valamennyiünknek együtt kell lennünk!“ — Minden reménységem az volt — mondotta a miniszter —, hogy barátokat találjunk, a pártkereicken kívül is. A mai helyzetben kötelességemk tisztán átlátása végtelenül! komoly. Arra gondolok, hogy mikor egy évvel ezelőtt, a választások idején, 12—is párt harcolt a megye városn j ban és községben, mennyi munka és jó a ka rai!' ment veszendőbe. A nemzeti léleknek ezeke* az erőit nem egy ui pár- kereteiben fogtuk össze, hanem uj ideológiát teremtettünk, uj tényeket, mert tényeknek kellett összekötni a ködös veszély e'ő-tit valamennyiünket. Alihoz, hogy- éljünk, ahhoz, hogy együtt harcolhassunk: valamennyiünknek együtt kell lennünk. Azt) érezzük, hogy e front keretében nincs szó választásról, hanem az ország sorsáról van szó Haljuk tehát tisztán és határozottján annak a parancsnoknak a hangját, akinek hangja- a nehéz időben messzire hallatszott. Az ő lénye legyen az élő ősz- s/ekötő kapocs valamennyi román között és bölcs parancsai legyenek a nemzet egy. ségének és folytonosságának kifejezők a király hangja ez. A Danamedence jelentősége ÓFELSÉGE VISSZATÉRT BUCURES- TIBE. Bucuresciből jelentik: őfelsége, a király, aki az utóbbi néhány napot a Brai- Iamegyében rendezett vadászatokon töltötte, tegnap visszatért Bucurestibe. őfelsége a Mogosaiai pályaudvartól autón lért visz- £za a királyi palotába. Őfelsége kérr meg engem orr*, hogy lépjek be ebbe a frontba. tekmWe a nem szűnő érdeklődési, amelyet külpoli'i. kai. kérdéseink iránt íanusitottsim. Mindig kedves volt nekem külpolitikánkra gondolnom int', a Duna torkolatánál, e politikai szempontból annyira fontos földrajzi ponton. A Duna élettel és erővel teljes összekötő a városok és országok közölt, amennyiben a vizek mind jobban és jobban közeliednek a szabad tengerhez, mint éppen üt Gáládnál, ahol a világ négy tájának utjai) kitreszi-ezik dgymást és sehol sincs jobban ez ország sorsához és haladásához kötve, mint éppen itt. Ki nincs tisztában azza'î itt, hogy kelet felé, a Fekete tenger felé a dunai medence expo- nensei vagyunk, annak a medencének exponensei, amelyben nemcsak élefiereink és munkák gyümölcsei gyűlnek össze? Köziedeb bí és távolabbi szomszédaink felé ez az Összekötő kapocs, ameiy azt követeli, hogy minden neki járó fontosságot ismerjünk ex. Annak mértéke szerint, hogy békés együtt- müklbdés keretében kielégítsük az egymás- sül úgyis rokon és megférő érdekeket, a Duna az összes országok számára, amelyen keresztül folyik, az előrehaladás és hatsütom forrása 'lesz. Ki nem érd meg viszont, hogy hivatásunk — folytatta nagy érdeklődéssel folytatón beszédét Gaiencu miniszter — amelynek betöltése a Duna torkolatánál megőrzött szabadságunktól függ az, hogy ?z összes annyira különböző és távoli érdekeket, amelyek itt találkoznak, barátságosan összeegyeztessük a mi érdekeinkkel? Valóban itt, a Duna torkolatánál, szám-t vetünk azzal, hogy a román állam léte és szabadsága a béke záloga és egyik legnagyobb jelentőségű nemzetközi érdek. A Duna bizottság a megegyezés folytán az marad1-', aminek mi akartuk: a három baráti lubogó ni ellett maradt. Reményünk, hogy ezeknek a kipróbált barátoknak a sorába, akikhez régóta a bizalomnak és rokonszenvnek érzései fűznek, közelebbről be fog lépni egy újabb hatalom, amelynek dunai szerepe fontos és amely a dunai kap. csotátok fejlődésében mind fokozottabb nagy érdeklődést tanúsít: a német biroda lom. Reméljük továbbá hogy ez a hata- lom együtt fog működni velünk, az ösz- szes többi nemzetközi kérdésekben is, ame. tyek a dunai hajózásba bekapcsolhatók. Moss részletezzük egy kicsit azokat az utakat, amelyek a Duna torkolatánál keresztezik egymást, itt van a Lengyelországból jövő nagy ur-, amely a Baltt tengert a Fekete-tengerrel köti össze, amely még jobban hozzánk köti szövetségeseinket'. Körülöttünk egész sereg tényt alapíthattunk meg, amelyek hozzájárulnak a helyzet tisztázódásához: Dnyesz'-er határán, amelyet a jószomszédság nem zavart kapcsolatai áltál erősítünk meg, délen, ahol az érdekek annyira szorosan egymáshoz! vannak kapcsolva a Duna-torkola.t és a Fe-i keie-itenger szorosai között. Ezeket barátainkkal együtt közös egyetértésben a Balkán-szövetség kerekében védjük meg. — Azokra a kapcsolatokra gondolok, amelyeket a Duna összefoghat a barát; államok között, mint például Jugoszlávia és más szomszédok, amelyekkel egymáshoz hasonó államgazdaságunk megszór ve zése szükségessége mellett osztozunk abban a szükségességoen is, hogy szaporítjuk a közi ekeié''! utaknak és azoknak' a: eszközöknek számát, amelyek egymás jobb megismerését és nagyobb értékelését előmozdítsák. Felötlik eszembe az a kapcsolat is, amelyet ez a folyam állandósíthat: ami voltaképpen a mi államunk értelme és hivatása. Ez a kapcsolat, amety ennek az országnak összes polgárait, nyelvre és számra való tekintet nélkül, összekötheti. Abban az országban, amelyben románok 80 százalékos több ségben vannak, a nemzeti eszme dön'>ö A kisebbségi kérdés — Semmi sem gátolja meg viszont sem a többségieket, sem a kisebbségieket abban, hogy ama közös célok felé fordítsák tekintetüket, amelyeknek elérése oélja annak az államnak, amelyben együtt élnek Ezeket a célokat a történelmi és földrajzi tények, az állami és gazdasági érdekek határozzák meig. Ez a folyam például az évek zivatarai között zavartalanul folyik előttünk ma is, azon az utóm,, amelyet az Úristen kiszabott számára. Aki békét és jó megértést akar az emberek között, hajtsa meg fejét eme örök igazság eőtt, A román nép akarja és ígenli ezt a békét, mig a kormány baráti és megértő szellemmel őrködik a más nyelvű és más vallása. állampolgárok kulturális, iskolai és gazdasági érdekei fölött. Még többet: a kormány bizonyos jóaka- ratu formulák alapján arra kérte ezeket az állampolgárokat, hogy a Nemzeti Meg ujhodás ArcvcJialának keretében harcoljanak jogos reményeik teljesítéséért , de ugyanakkor azért az államért is, mely magába foglalja, védi őket és igazságot szolgálta nekik. Megelégedésemet fejezem ki afölött, hölgy a romániai német állampolgárok már el is foglalták helyű két sorainkban. Reméljük, a többi kisebbségek is követni fogják ezt a példát. Az ő megértési szellemüktől függ, hogy megvalósítsuk annak a közeledésnek a müvét, amelyet teljes őszinteséggel követünk. Mindenkinek meg kell értenie a békés megértés szükségességét az államfegyelem keretében, mert a háború, amely a dolgok és országok felforgatója, nem hoz változásokat, csak leromlást. Gafencu külügyminisz!er a következő szavakkal fejezte be a kisebbségek szem pontjából különösen annyira fontos é* nagyjelentőségű beszédét: — Ragaszkodom ahhoz, hogy befejezésül emlékeztessek a tényre: a Nemzeti Újjászületés Frontja mindenekelőtt az összes erők egységesítésének Frontja, Így akarja őfelsége, a király, aki mély bölcsességével elsőnek értette meg az idők szavát és népének hivatását. Így akarjuk azt mi valamennyien. Résztvesznek az arabok a londoni kon ferencián. Beyruhhból jelentik: A legfelsőbb arab tanács határozata szerint az arabok résztvesznek a Londonban megtartandó kerekasztai-k°nferencián.
