Ellenzék, 1939. január (60. évfolyam, 1-24. szám)

1939-01-15 / 12. szám

ta 1939 január 15. Sanyi remeit ember Tuiajdorukcposi. meni is eraibeir. De « go’z- dója e'imaik nevezi, Látásiból már régen i ismerem- Sanyii. Nem egyszer láttáim ót szaporán ügetni a tá j ho- nídtkjáini a kétkerekű, könnyű kiis bnieska előtti, -ininithn tudná, hogy sietnie keil, mert attól, aiki/t viszi* segítséget és' vígaazt várnak u szenvedő, beteg emberek. Akkor mAJg nem se jftettem, hogy milyen okos. álflárti, csak a kép békésebb elanullt századot visszaidézó •szépsége kapott meg ezzel a divatjamúlt, ősi ailcotmánsiiyaii, melyen testesen^ fedetten tej jel egymaga ül a doktor, már rég nem fiatal ember és> esőben., nöipsiültésben., télben., olv®. dásbaat járj® biiráitailos körzetének messzi sugárban elterülő falltvaüt. Valamikor & nagy­városban élt és 'tttmolt, tálán életének foly ta- tását i® Iöiboratóriiuimok csöndjébe, kölnik á!k csiillil'ogó rmitöilbe álmodta, de a valóság ide­helyezte. ebbe a 'kis magyar faluiba, a föld rátétté külsejére is zománcát, akár azt is hi'hetfmémi. hogy a régi idők úri ispánja ko­cog bricsikiájávtafli & közelii diiloubon,. csők domború homlokáról sugárzik, hogy a szel­lem emíbene, elkáti azonibam már nem. sarkal sem a dicsőség, sem a bár, sem » gazdago­dás 'vágyai, el gyógyOtás névtelen kiáltaná j& aki az emberi szenvedelselk első tűzvonalát járja egeire, mérhetetlen fáradsággal, örökké a hátiéi veszed öleim közelében, fertőző betegek ágyánál és aki roegérdemélmé. hogy sok más sorJtároáivail együtt megírják róla a mogyoir failusá orvos hősik öllteményót. — Jó cumber lehet — gondoltam magam- bem, vailiaihiányszoer cmegiláttiaim őt egyszerű kis fogatain. Elfogott m vágy, bár bekam),«- rodnia egyszer hozzánk 351 és. östsizeme'Legedve vele, pohár bor meMett hallgafeiám az élet •valóságából merített bölcsességének szarát. Vajj’ort, miit kétl tennem, talán beteggé kell tennem, hogy ezi megtegye ? Aztán egy nap e nélkül is bekamyairodótt hozzánk. Könnyű parféBeget verve fék hoz­ta, ir.rngc'tta bárunk élé a kms brióslkja. A ko- csából leszálllvm, megveregetue Sanyii szóigyét és a fülébe súgott viatemiirt. Sanyi ebből1 érti. hogy most várnia kéül, annyi ideig, símig a- orvos kihallgatja egy beteg penaszát. meg- kopogtaitja bordáit Mis kezdve)! bomdók ára helyezd a -vágasiztailáteft és sízáán megy tovább 1 kővetkező beteghez. Sanyi ezi az időt tűie- terorme]; ki'rákrjHi, de ennél nem többet. Sanyi 'tudja’., hogy yieftmiök kéül, más betegek is rámák Re arvosea. Azóta máskor 1» eljött, pár percig nálunk hagyta egészséges vidám'ágának és kiegyen­súlyozott bölcsességének üdülő hangulatát, az-tán máris vitte magáira! Sanyi irtás határ, máé hajléka feCé. Mmden esetben így tör­tént, kivéve egyet, de lobiból is. csaknem ko­moly harag lett :köz3te és Sanyi közötti Kora délután jött és épp a sakktábla' mellett iailáír a feléslégermuel. Elő«zö<r láttam félvilöanni szemében a szenvedély tüzet, haisonO'ó^ ahhoz, «mins/véí a megsaomjazott, italos envbeír pdä- tanrtja meg e bort. Borral,, ételien hiába kí­náltuk eddig, de a sakktáblához az első .szó­ra odaült. A feleségemmel játszott, megfoo- toit tervszerű lépésiekkel, de nem számolva arzai, hogy nővel játsziki, aki1 lényénél fogva maga is ikiszámitihiBitatiliaitsüíg, a logwkia hideg törvéniyedlvel szembeszálló, raikroesrő rögtőtnr zés. Az első játszmát elvesztette. Olyan csor­ba voffit esz, amit nyomban kri kellett kőtszö- Tf5$nri>. Én ugyan, gondoltam arma, hogy nem lesz-e e dologból baj, nem veszi-e rosiszné- ven Sanyi ai szokattam elmaradást, de ei vi­lágiért se szóltam erről, önüütem, hogy a ked­ves vendég végre huzamosabban időzik mii- nákmfk. ö csak ekkor ocsúdott fél. étimkor a második játszmával vallőham kiköszörülte a csorbáit. Ijedten pnöflamtatt árájálnai és még i jedtéiben kiáltott fel: — Hűi, a> Sanyi! ízsgatottan. v'lheirzott ki a laikásbóO;, én ro«z- sziart sejtve követtem. Sejtelmem nem csali. Sanyi idők őzben eMiiirrt & háiz elől. A tanya félé 'vezető utón sem látszott sehol!, e» söté­tedő szürkületiben, — Hát (persze, buiíhatttem volna . . . Sanyi remek ember, telki! rineretes ember és most példásan megbüntetett, hogy nálatok felej­tettem magamat. Az omvos szeriül csak a tan ya félé mehe­tett,, mert kevéssel azon túl van egy betege, akit meg kell látogalniiia és ezt Sanyi tudta.. Ezi annyira biztosra vette, hogy hirtelen megnyugodva folytatta útjait. Én ugyan sem­mi reményt se fűztem ekkora, br/Bkodáriio?, de aizért eliirrdii'ltam az orvossal 1 a mondott 'irányba. Aztán állag hittem a szememnek, amikor Sanyii csakugyam ott tBÍláltuk a kis parasztbáz előtt. Amikor meghalOotta lép­teinket, rosszallóan nézett hátra, majd ismét előre és haragosain kaparta oatájárva! a föl­det. Az orvos még eléje állott, a szügyét ve­regetve. ami, mint mondta, kéznyujlást je­lentett. Sanyi azoniban rém bólintott vissza és csiaík akkor bókiüült meg mohó majszolás- sal, amikor gazdája sdetve megveszitegiette a zsebéből előhúzott kockacukorral. — Látod, Sanyi, — morogta ei fülébe — «ksánmiillyen derék ember vagy, neked »s van egy szemvedlélyed, aminele nem tudsz eSenl- áJjlná. Szitngai Zo&án ELLENZŐK Végrendeletet készít a pápa Uffl ff 60 bíboros vew. réstzt. Ezek a bíborosok fog­ják ti' tógfkdzdtóbbi páperviáíliatsizttáson XI Pilis pápa intencióit képviselni. a bíborosok közt lesi?. Moonicy amerilkta;, érsafc Mayis- eddigi ameriiíkaii érsek utóda is. A pápa a végrende- , 'tótét tiiímvden.- vntóswimrsiég «tz-efiTmib eneilkiika j fonnájálbam miár életiében nyiftvéin osságra I hozza. Egy pápának nem szabad betegnek tennie“ LONDON, január hó. A Daily Moll jeleníti Rómából, hogy a pápa vógrendeíetszerü írásos, nyitolkozaitban uta • tasiitósokai fog adná az utódlása kérdésében. GHamtoertoin lálogalbáira után a pápa Castel GandoWoiljüin fogalmazza meg végireaidetelét'. A legközelebbi hetekben titkos kortziiszitórium fog öisszeükn , amelyben a pápa. kívánságára Érdekes adatok a pápa magánéletéről, étkezéseiről, munkabírásáról és — telefonszámáról A Londonban megjelenő Catholic Herald című folyóiratban érdékes. oiikket irt Ignia- ; tins. Pho.yre, aki. hosszabb időt töltötl a Va- tikáribain s így alkalma volt .mieglitsimerkedini'e ‘ dr. Mnlanivafl), XI. Piai® hóznorvoséivail, akinöl cikkében a legnagyobb clüisimerés hangján j emlékezik meg. Ignaitiu® Pbaiyrc többek között megán-ja, | hogy a pápa. és báziiorvosa közötti kcipcsolal j igen. régi és iigien barátságos. Dt. Miliarii ma- j gaslermetü, öszhaju férfin, akinek szaibad j bejárára, ven a pápia lakosizitályáhe. Milßnii i naponként többször meg'átogatja a pápát. { nvrden alkallommail aláza.tíal hajt térdet j előtte s megcsókolj',» a kezén lévő halász- J gyűrűt. Dt. Mi Jani a legnagyobb gonddal!1 és \ figyedemmel törődik XT. Pius' egészségi álla- ; potáivaA, gyoikran kért. hogy kímél je magát j s lehetőleg csökkentse 0 kihallgatások szó- J mát A pápai azonibeei. mosolyogva elhárítja j orvosának aggodalmiaiskodásiát & így vá.la- | szol. ! — Kitünően érzem magam, ma nincs J időm ez orvosokra. Dr. MAlánd mlndeti, reggel részt vesz azon «■ i misén., amelyet XI Pius ház kápo'bá jéban ! hallgat végig s amehre! Msigre. Gonfaloniteri | titkos kamarás mutat. lie. Délelőtt 10 órakor dr. Miliarii cu magánfo- i gadások megkezdése előtt megiviizísgá1 ja XI. | Plwsit. Ezután fogadja. Pace1 li biborosi allem- j titkárt, aki a folyóügyékről tesz jelentést. A fogadás legtöbbször dr. Miiani jéleulétében a pápa magunk önyvtárábau folyik le. amely a pápai lakosizitá'lv egyik íe.gft-ágaisaibl> terme. Itt érzi magát leg jobbén 0 pápa XI. Plus mindennapi látogatói közé ter­mészetesen a bíborosok tartoznak!, akik reg­gelije ukhn' keresik fel. A pápa reggelije <1 iehető legegyszerűbb: egy kis csésze kávé­ból és egy darab kétsizersiü’töől áll. DéteJőtt folyamán még egy kis darab halat eszik, ebédje pedig levesből, tojásbó' és gyümöl­csökből1 áffll. Dr. M^tarómaik gyaknafn keiS.1 tap asz t a lm áa, Kaliforniai karácsony Irta: EGYED ZOLTÁN. BUDAPEST, január hó. Egy év előtt, szent testén, Hofywood ban vodtatm, Kaliforniában. Az ember a sorstól nem !ud szabadulni; a szent estét ma egy éve is a színházi és mozi ,,ro­vatiban“ töltöttem. Délelőtt Cukor György­höz voltam bivailálos, a .„Kaméliás hölgy“ Garbó-filmjének rendezőjébi.z, ahol meg­ismerkedtem többek között Katherine Hep'bumnel. Burberry szövetből készük fiunadnághan jött be a stúdióból az iro­dába, csupa csillogó fog volt a csöpp, édes arca és a dereka olyan valószmüt- lenül karcsú, hogy azóta 3enkit sem tart­hatok többé ..nádsziáíkarcsunak'h rsak nyáhfáidalhah Nyakfajdalmait hülés idézte elő. Semmi sem szünteti meg gyorsabban ezt a bajt, mint egy energikus CarmoI*)-o,9 bedörzsölés *) Carmol a legjobb bedörzsölőszer meghűlés, gripa, reumatikus fájdal­mak és láz ellen. hogy a pápa nem éppen türelme® beteg. Gyakran.. heingazJtaiüja muinika közben: — Ha eljön az időm, hiszem, hogy iró- aszitailom előtt fogok meghall™.. XI. Piai® miinkabiirása és fizikai energiája nem egyszer bám/ulöitha e jitü környezetét. Emlékezetes», hogy november 25-éu heves ani vnohatm érte, de 24 óra, múlva máT fo­gadni a zarándok csapatot. Anniikor karácsony előtt a pápai akadémia nuegnyiittásii ünnepségén elmondotta közel egyórás beszédét, dr. Mfilami, eürsigaidtatásisatl szólott a körül főtte állókhoz: — Ez egésizen renidkivüli. Az orvosi tudó­in árny nem isméi- hasonló esetet, hogy egy ember, aki ilyen egészségi állapotban, van, ilyen beszédet tudna, motidainii. A nap folyamán síziaikadátilanul szólnak a Ve»tííkán telefonjai. A világ minden» réstzóből érdeklődnek XI. Pius egészségi állapota fe­lől. Érdekes megemlítenünk, hogy a raali- káinj állaim telefonkönyvében a pájp® teíle- fonszáma., amelyet nem tortbatinóik titokban; 101-es Termésizetesen a tdefounáill nem XI. Piits jelentkezik, hanem a szolgálaittevő 'tea- marás,. Nemrégen ksbo >' 1’ 'gaitáson fogadta Thomas B. Morgan amerikai újságírót, aíbinek inter jujában a következő kijelentést tette: — Egy pápának tulájdonképen sohasem szoibad betegnek lennie. Egjr évvel ezelőtt kérte egy Igen, közel äkö barátja, hogy mérsékelje sízoka-tlliani ütemű munkáját és kímélje erejét. Az akkor még teljesen egés'zségc® pápa a 'következőt vá­laszolta: — Úgy érzem, hogy pápává történt meg­választásom óta nekem nem ®zolbad szemé­lyes életet élnem és semmiféle korlátozás­nak e tekintetben magomat kitenni nem sza­bad, mert Isién okarate» vo$t, hogs feláldoz­zam magam. Ha az isteni gondívróelés még további napokkal, és évekkel aiiándékoz meg. úgy kötelességeim, hogy ezt az a jándékidői is bsvatásbeái. kötetességesmaíeík áKk>zz»m. Katherine líepbumt. Helyette, ma> egy év múltán,, az idfei szén. estén, maximum, hu Murát» Lilivel találkozhatom a Gizel- la-téren. Még valami hasonlóság is van a két sztár között, az például, hogy Mu­rát] mindenáron szemelne Hepburnhöz hasonlitani, másiodszor — amen-nyiie mmden Ixilon dériá !1 imád — ni ég az sincs kizárva, hogy ő vele is fiunadrág- ban lalálkoizotm. Szent este... J>>bb értre a kaliforniai szent estére vissza sem gondoln1' Először is: olyan fülledt meléjg volt, .nint idehaza nálunk szeptember elején, vénasszonyok nyarának 'omibolása idején. Erdélyi szár. mazás vagypk, decemberben megkívánja áz orrom a fenyőálHatot. Havas tájakat látok ilyenkor karácsony táján magam előtt a világnak akárme-yik részén le­gyek is. Csilingelő szánokat — és a kis szűrés viaszgyertyák lohogásábao káprá- zik eű szívesen a szemem. Ezen a fülledt kai!üformai szent eS'én már kora délelőtt tűzött a nap, a kék égbolt hátterében a Goodyear cipőgyár reklám Zeppelinje úszott a levegőben, a boulevardok két szélén pálmák sorakoztak és sárgái'ot-ak,, a bungalow-k előtti kis gyepterületek rozsdazölden ünnepelték karácsony szent estéjén az ,.örök“ nyarat - - fenyőfát pe­dig csak a beépitolen telkeken láttam, amelyeket különböző cégek béreltek ki rek.lámcófbkra, beültetve egy-egv holdnyi terüld let a messzi havasokról lehozatott félméteres kis femyőfácxkákkal. A kis fenyőfáknak persze nem volt gyökerük a földben, azoiknt csak úgy szúrták bele az áldott kaliforniai humusz­ba. ahogy levágták ökot hegyek tete­jén — fbntos. hogy arra a néhány kará­csonyé napra eltartson a zö dje Olya« ez, rmnt az amerikai temetkezési vállalatok reklámja; azt hirdei a fékét: vália’al, hogy ö festi ki legélethübben a rábízott halottakat, akik a ravatalon is olyanok, mintha énének“... Látva a ks halót fe­nyőket a földben, összeszorult a szivem. Tizenkétezer kilométerre voltam Budai- pesttől, sütőt' a nap és „Santa Lluus“ hatemeletes Mikulás-figuráját hordozták körül kombinált teherautókon a boule- vardokon, amelyek kétoldalt tele voltaik villanygiT.andlo® karácsonyfákkal Ezeken már délelőtt világi tot a színes villany- körték hid.eg fénye, terjesztvén amúgy amerikai módrai a karácsony áhitatos hangulatát. Hömpölygött a tömeg a Hol­lywood-Bou lev ardo n. tömve voltak ez üzletek és a Selznick studió kaolinja már korai délelőtt meg tű t munkásokkal, gör- lökkel, s atisztákkal és sztárokkal akik­nek valamennyiöknek jogukban állott ezen. a napon hátbaütm egy .helló'1 val akár Mr. Maiyert is, a Metro kesedyüorru császárát — egy „mem- ohr>stmas“-ki vánság kiséretél>en... És a bárpultok mő- göt adagolták a fehérruhás pincér'ányok a karácsonyi típus-eledelt, a pujkaszind- vic^eL leöntve szósszal, krémmel szirup­pal. mustámall, Ízzel, habbal — tán még gesztenyepürével is. Szerencse hogy nem kellett a karácsonyi futószalagáé i meg- izlelnem, mert karácsonyi ebédre viszont Zoe Akins úrasszonyhoz voltom h vata- los, a Metro héti ötezer dot áros fizetésű szcenárium Írónőjéhez, az teónó pasa­dénál kastélyába, Hollywood elövánnsá- ban. Ebédhez a kastély parkjában volt terít­ve., a roskadó ágú narancsfák alatt, har­minc filipino inas, pincér, komornyik és bármixter szolgálta ki a vendégeket, akik közöt' akadt orosz nagyhercegtől kezdve, pesti bárónőig, ső’ — szerénységemig — mindenféle-fajta teremtménye a jó Isten menazsériájának. Szabad füzeken, nyár­son pirult a malac, valódi hamisítatlan erdélyi flekken izzad.' ás sistergett a fa- szénp'arázs rostja felett (a magyar ven­dégek külön tiszteletére) és énnekem et­től az egyedül szokatlan és soha nem ta­pasztal egzotikus kaliforniai karácsonyi ebédtől — ahelyett, hogy mint újságíró örültem vomai neki. hogy ilyesmit is megértem —^ ugv megfájdult a szívem, hoigv a legszívesebben sirvafakadtam vol­na... Nem érez'em én a szent este feny»ö- falllatu ájtatos hangulatából semmi, hi­deg, üres kukullórium volt számomra az egész. Minden örömöm az volt a tavalyi szem estén, hoigy a hires írónő drága, raiffinált ebédje után estére egv magvar házhoz voltam vacsorára hivatalos, ahol paprikás krumplit szervíroztak — hazai izeket imitálni akaró, bennefőö vacak amerikai kolbásszal... Es mondom: — a sorsától senki sem tud elszakadni — éjfélkor szentmise he­lyett — filmbemutatóra mentünk .. Kolozsvári—Grandpierre: Alvajárók A kitűnő iró legújabb regénye. „Csibráky 'zerelmei“ és „A nagy ember“ után mos az „Alvajárókéban mutatja meg folyton ejlödő regényírói tehetségét. Fve 238 lei I kve 284 lei Lepagenál Kolozsvár. Postán i utánvéttel. — Kérjen teljes uj jegyzéket.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents