Ellenzék, 1939. január (60. évfolyam, 1-24. szám)

1939-01-15 / 12. szám

wmm < ti L L ti N l £ K- ':-X 1 9J9 fa au ár J 5. W NIZZAI MOZAIK NI/./.A. hó. Kon ácson y ló! Szilveszterig minden tilt ele \en«hh a/ AI» ! zajosabb a hangu-Ml a/ ogstar v*kig«*n; »•/ n/ .» liét, «mníkor egy kicsi fe- «'j tói 1 i piólwi-t llihlldelnki As a/ Ü lllicpna puk •azák«.-*)yebh légköi ct l»i /ta'lösm sugározza Ih> akar ösi/nlc, «tikár erős/ulkol| derűlátással az tíjcv/tendö érkezésié. IV inortms nil ivişi be­in- >/ ts bölcs ember voll, aki ezt elő- víir mondta; iw szidjuk -tehát mi .som at el U meted I i(;(S ;i,s 4W tömlőt íw«n eh-i fkot ott i in i-kei-vel <igvelemilK'»i Néz/üiiik iittk'aU>t> i'liiic, \i//al»an muidoneset ív iiw^ volt karácsé- ii\ luiiiigii'ul, több. derűsebb, vidámabb mint a v iliarfolhiV.s Európa többi nagy vwirosaibun. I x tiean mese' drága, kedves tűlevelű fa, a? erdők fenyője, a/ Utón (4ia<JaJtiu«»is*un vo­nult be l-Y.t.miaons/ng összes gyerm«k*zohái- I» nagy éllenmekíie Ős intim kis korrsunák- l-a. hogy a/ utóbbi óvek el-liaiiy;»ig(>l«Na ntá*i, mii.! győztesem u-rwfllkodjon u Helíkék fölött, l’j-abh érzelmi ár-amitat taipaswt« Iható jelenleg %i trann ia léleklien és az eddigi Ülök pogány rini/in-us-ált talán legjélJem zöbben a k«iná- rvopiiyfa hihetetlen népszerűsége törte le. 1 ai\ushoU'lek halijában és szerény ki-v ott­honokban zöldeknek síz ájien föld is-z it ve még ura •, a hires nizzai vi-rágpioró! özönével el­ei pelt fenyők és főleg itt kiilfö'klön e1m»a- n<dhatkin kis 'röiik: n.z ilyen időtájlxim kellő - T notes célokat "zollgá ló, !ám pára kötött fa­gyöngyök. II. Azonban, hiába, a7 ellen-létek vílázjá-l él­jük. Nizza mozgalmas életének derűs vi­dámságában, mint egyedül komoly tényező, n n«tgy nizzai napilap, tu „L‘Ec't:wreur de Nice" álHandóam Writ ózó plaiká-tjai l'igyelinez- tetnek a forrongó jelen sivárságára. A me­leg dél na p ragyogó fényében süilikére/ő nemzetközi publikum tömegében, a hiúság vásárának egóm Európában megsizokoi| ti p listai között valószínűleg kevés mkndt. aki­nek szivét m1 lyeblien rázta meg a/ ünnepi napokat első! él i lő gyászos memento. Kará­cson vés te. Két revoílveHHövás — két (ön­gyilkosság. III. N’os és nézzük Nizzát magát. — Nizzát, ezt a ma pol-.íiikaii Nzemtpan-lbo! is sokai em Ügetett hatai-mas déli várost — Nizzát és Korzikát. Vájjon mi vár reájuk, betelje-sü’- m-k-e az olasz ambíciók? Láthatólag nem lehet észrevenni semmit a város életélvesa. Nizza é , ragyog orz idegenforgalom 'ZédHö es il-logási.Vbo-n, almiban uizon-btt-n lehet jókora adag s 'em f én y veszt és és m látszó\;go> nagy francia jólét sem más. mint s'i/ Avenue de la Vietoire nagy ékszerkiraka tain,iik brill án- soklö! szikrázó tüze. Egy bizonyovi — Nizza beínsziilött népe teljesen olasz. Olaszul kia­bál a Cour? Sálévá néven ismert óriási niz­zai piac minden kofája., óli g/ oy nsteriák nagy kosarakkal bevásárló pad rónája olasz Iveszéd hemgzik az Opera környékén, o’öszok •i kikötő matrózai és olasz lányok hármoni- ká-znak a vendéglők ajtajában. Mi lesz ill. h. egyszer csakugyan kényé: törésre kerül a sor . . . A íiiizzv/i francia sajtó és- főorgán-uma. eiz ,.£c:airour; mindenesétre éleshangn cikkek ben támadja Mussoliin.it. V szőni ugyanez a lep nagy elégtOteülel közli Nizza nntgy szii- 1 öttje, Gainiibaldi unokájának, Sante Gclrlba-idi francia hadséregben szolgáló ezredesnek a Paris-Soirbiin megjelelt, feltűnően lojó'lüis nyila'Hkozatált. Hárman valán-nlk együtt, tizen­hét évivel ezelőtt, barátok — írja a Colonel — háimaJn. őmaga, a fivére és Bénító Mus- sol-itni. Együtt kezdték vaÜlaihia, ezonos célki­tűzésekkel. Azóta azonban szétváljak útjaik. Mussolini fasizmusa nem az én ideálim!‘‘ — jelenti ki Garibaldi unokája, ctoi termé­szetesen rwrgyan tetszik u franciáknak. Ne is legyünk meglepve, ha Sante Garibaldi ez­redesről 'legközelebb, mini a becsületrend lovagjáról lógunk hall an'. IV. Pedig, ha 'közeliről) figyeljük a dolgokat*, a ínanciákfiíaik sem éppen tanácsos- olyan túl­ságos hévvel kaivargatni a bábom órláisi üst­jét. Mert Inn valaki nagyon figyelmesen ol­vassa. naponta rnin-düzt. ami a francia saj- t ólján meg jelen-:k. megdöbbentő felfedezié- >ekre jut. Az egy k nagy párisi orvosi szak­lap ijesztő statisztikát mutatott be; az .el- mull év e’rettentő mérlegét. Az aránylag -cse­kély 'f ü''?I ési szám méllel t 1938-bo-n 400.000 (ird év mondd; négyszázezer!) aibortusit je- gvez'lek fel. Eredet és mérges újság ez a ,,L‘Écraíreur de Nice''. Kimondottan -lokállpatrióta Sz ueze­ié1 elevenen tarkítják a párisi eseményekről szóié közlések Mindenesetre érdekes dol-go- k'.if . a lünk -meg be'őle; most jelent meg m 1937. évi párisi világkiállitás elképesztő do fjeitjének hiteles kunul.dusa - u Blaim­kornumy s./.«».rniyO l'in.slkója Szédül uz agy, Imiikor a ria.szló számuk lum1 fenekel'Vin tengeréi*1 elnneiül1 Vis müknzben n> f intve. .1 kis polgár i'/zt.ulva fizeti aduját, morogva olvas»- !i«tja o S'ta ti«/.t lkából: ennyi és ennyi mii I áixl fra/iiikot hujitol't ki a Front Popukiiio a/ ,,Kxpo" tiHiélellefiiül „sikpriiht vásári komi <í.iAjár»ii| vr. A L/'Koliaiireur de Nice azonban eWiMnerés remiéi ló szociális mimikái is ai*»«*/. HaisVUijaiiki inip-imip libán jelemnek meg 4I nizzai szegény gyentuekék fWirnházása érdek'ólven az idegen vendegekhez intézeti' felhivások hLo-i ác so*iy estéjén í» Sri'ltveS'Zter éjszaká ján vök sok k'i* éhes miizznii bambino hagyta el meleg ndná- vai és- friss enni v»ilHóv»ti] a l.‘l álairoiii dtp N i ce ‘ * szerki1 swtfi1 ségét. VII. \ szezon igazúban január elsején kezdő- döM inog Nizzában. A Promenade dós An­glais rvaigv s/á'Modáinak <11 fee csak most nyitja meg KaipuiW'. KainácMonv esi' jen Gă­sim» Municipal száirpadám .;l • vehhetetV11 öreg. osszonv, Cocile .Soréi já’k'/oMa parádés szere­déi a ..Nagy hercegi hí ás a pincér“ -nek, már 1 másik derűik üreg Adolphe Meaijou óta a moziból iminent épü’etes históriáijátxi 11. Mig » szomszéd Mon be (lívrlóból az airany csörgésé­nek pokoflii muzsikálja mel’ctl irodalmi pi­kantéria hangjai hallat szánok ál: Herniol, a pol"l kus legközelebb - Beethovenről tart előadási* VIII. A7 ünnepi hói oillka’mából ragyogott per­sze égisz. N-zzn és fémsárbari lisztek a nagy árnházulk kiraika/tai. \ Galla'ries T>ilfayette óriásii termeiben hemzsegett az ajánsh^okal vásárlók áraddá, kívül a kimtkntokhaTi pe dig öl leles jelenetek mulatták be hires tu­dósok fe’ifedczéseinek történetét. A jó öreg Galilei \e\eton. Gall va n i és Pnlpin urak meg­fordít'liánok sírjaikban. he ma viszontlátnák önmagukat o korcs- utókor hálátlan kifigurá­zásában. Mindegy - »zóki* beköszöntött 1039 és .Szilveszter éjjelén a Ruhl és Neg ■rcsco káprárMos g.i’ácsitólyeltrt’ elkezdve a ni z zoii ősi alvók tör z sk ánéhá zának a Café de I.von-iveik önfe’edten kártyázó publikumáig, mindenül I egy forma remén vkedésisel várták egv szelib jövő eljövetel* t. T\gy dolog azon- l»j-\ meg .állapi iható: sehol a földiekén nem látható egyiilt annyi rozzant öregur és ki- réngá 11 öregasszony. ni ni Hí Nizzáiban, ami gvMkosa-n nyá-rspoligári tóniisokai rak a szép­sége- déli város arculatára. A női toalettek eszeveszett fényűzése, ‘'merik; divathö'gyek. rast gonérek. miuVáltok, öreg mormon ..reve- rend‘‘ Helkészin-ők közepette lepik el hajítani bűnökből ősszehn ráeső’' v tgvonok ős'fe jű haszonélvező <1 tengerpart padjait. eleme deli öle-liei-k 1 árvaság áh in Nem h’ánvzí-k itt senki esőik WoronofT. IN A Szil vesztet legkedvesebb és legdeniisebb emléke azontúl,11 mégis ti .Cociélé .\uii<-'.nle SJme, mit a jón f az ALLAMI SORSJÁTÉK UJ TERVE nyere­A2 Állami Sorsjáték III. és IV. ostályá nak o húzására még 132 610 mény merradt összesen 310.096.000 LEI értékben. A következőkép vanak jelasztva 4 egyénként 6.000.000 lei i nyeremény 24.000.000 44.000.000 ^ ll.bCO.OOO „ 50.100.000 „ 145.410.000 18.240.000 „ 16.416.000 44 1.000.000 „ 58 200.000 504 190.000 40000 r. 3.636 „ 20000 „ 912 „ 72000 „ 228 „ »UUUXWN |<» I Fminco-Hnngrriise" esléfje mtrradl A Hote' ! Escitrial ragyogikm diszritelit éttermiben ke I dédryes és láttváaiyos ,,RéveiJJon‘‘--t ünne|>elt j Niaaaa ke) véss zöm u magyar vendége, valódi j gulttás. loézeskm Iá essz iveket hordozó fiat«! ; hölgyek és magyar Imiét.1 emelkedeM hangú hrtában. Migm-ni , láncoló ifjúság lelkes j kurjongat X'.ni jiezsgőpalaokok durrogása. Tám]>ák oltógalászi ó-s «-gyéh kellometes kö- ! vcllke/méiivek mc élt i'gre hekös/örrlölt 1939 kis mul.non járó "/.«(iiSégi-v ujévj inu zsája! (.tn.s/uuo Kősu-ghy M^ri-mur Az agyvelő őrzi titkait makacsul a Oroszországban igen érdekes kísérleteket folytainak emberek és á'Fa'tok ngvvelejével A moszkvai agyikutialó iutézet büszkén hi-r deti, hogy olyum gyűjteménye mani h-ires em­berek eg>wele j-éből, amely páratlan a vilá­gon. Mindenesetre a laikus- szármára- is ér­dekes látogatásit tenni c mos-zkvai ag^-kuta- tó intézetbe»]., csak éppen, erősl-degzelü em­bernek kel! lennie tannak. aki a ha-tolm-as termekben felsorakoztatott agy velők közölt n'ézdelőd-k. A z intézet! «agy fogadótermében, ü veghe- rangok alatt, az orosz politikai és tudomá­nyos élet nyolc h-iress-égének agy-veleje van kiállítva. Az agy-velők egy koktélbár asztalá­nál vannak kiállítva, mert az agykutató in­tézet palotája azelőtt a moszkvai francia n-agykövels'ég síz-’khelye volt. A framciák hagyták óit. ezt a hatalmas bárpultot. Kü­lönlegesen finom készülékekkel- olyan vé­kony metszeteket készítettek, hogy egyetlen normális agy velőből tizenötezer metszetet tudtok csinálni. Az inttézet tizenhét kutatója gondos miikToszkopku's vizsgálat alá vette valamennyi metszetet és twipdis-ztalataikró! a iieg'aTiró'ékos-ahi) feljegyzéseket -készítették, Milyen kisér (eteket folytatnak világhiril Pavlov utódai ' U-) *é;z e' rotuvi-niáh-1-* helyeztek el. Nincs azoeiban mikros-zkópra sem szükség ahhoz, hogy e. lehelletkönnyü I metsnetek különbözőségét fel-isme!-hessiük. j A gyűjtemény leghíresebb példány»: Lenin j agyveleje, amelyet azonban nem tettek k' j közszemlére hanem egy külön szobában j őriznek. Engedélyt ke’-l kérni, hogy Lenin j agy-velejét is megnézze az ember. Ennek az a magyo názűit'a, hogy Lenin tud viele vő-lég pa-raliziis p r og res-s-zi v á-bajn balt meg és a szov jetbatóságok s'zeretnék. ha erről lassan megfeledkezne «, -v-ilág. A francia- negykövets-óg egykori bárpult­ján a következő orosz hírességek agyvelejét bámulhatja a közönség: Lumacs-arszki. aki a szovjet első közok tat évi n-épbizibosa volt; Korpin-szki, oz orosz tudományos- nkadéroia egykori elnöke Közvetlenül ezután követke­zik Sztenís-zlavs/ki a mosz-kvaO miü'vésiz-'Sizin- h-áz igtazgu'tója majd Maxiim Gonk-iji, a- -világ­hírű iró. Két költő, Osz-travszki és Vfa.jos koivszki irhán M’bariki boHainiük'us agyveleje következik majd az agyosizichológi-a tudo­mányának a megealapitójai, n- Nobel-dijas Pavlov professzor agy veleje látható. A m-osizkva.'- ngA"kut:rtó intézet inncéjéhen. V- ' ve-tbimip 1 ’ -> ’ ■> '.'í'reTn {(-nie’vtv'n Renaissanc ; Pensiá Budapest szí vében Az Ön otthona Budapesten a IV., Irányi-utca 21. Villamos és autobuszkőzlekedés a főváros minden irányában. Modern, egészen uj berendez-s. Központi fűtés, hidqg- ne’eg folvóviz minden, szobában, FürdöS/Obás appartemen ek. Kitűnő konyha, kivárnir > d'étás ellá'áis-I rárs -niiciviségek. tmmm Pavlov professzor agyveleje ki vn-n állitva-., tovább folytatják a •világhírű tudós reflex- khsunîieUtit. Pavlov azt áliilohta. hogy az eta- l»er és az áltat szkxbr núnden életuiegnyilvá- nulá- a -reflexekre vezethető vissza, még pe­dig olyan reflexekre amelyeket bizonyos kii.N-ü ingerek vallum a,k ki. Pavlov tanárnak ükerült liebizonyitania, hogy ö kutyáknál a/, olyan külső ingere­ket. mint pfldáuJ av. etetőtáj megpillantása, vagy az éh-lem megszórna tolás«, tisrtán n*e- rh-aiiibi eszközökkel ík pótolni lehet. A Pavlov agy veleje alurtti kisórieti teremben például most eg\r kutya látható, amely kért elektród hatáséra, gombnvornásra a farkéi csóválja. A mellette tévő asztalion egy élő há- zinyul fekszik. mmelynek egész agy velejét eltávolították Itt az elektródokat közvetle­nül a nyúl egy velejéhez kapcsolták ős így folytatják a kísérleteket cr tudósok. Nem&satk áltatok on, ha,r>em élő embere­ken is végeznek kísérleteket. Vülamosáramot vezetnek a kis-érleL nyúl szerepét játszó eni- lierek «igv ve'e jéhe, hogy megtáHapltsák, roi- lyerr változásokat idéz ez elő az agy óneJék- t-rornorsságában. A tudósok so-kezer egvvelő megvizsgálás« után kénytelenek voltak bei-smerni.'. hogy bármilyen sok hires ember agwelejét vi-zs- gálga-ttá-k: nem tudtak .semmiféle törvénysze­rűséget megái’lapitani az agy velő mánŐsége é.s mennyisége, vauié mint működése között. Lenin agyi veleje például 1550 gramoi nyom, mig An ától e France-é 1330 gnotm volt, A leg­súlyosabb agyvelő Dosztojevszkijé volt a hi­res emberek közül, visz-oett a tudóisok két- kiJós agyvel-őt is találtaik, melyeknek tulaj­donosai teljesen jelen-téktélén emberek vol­taik. Az éleik ónnak son cs mindig egyforma be­folyása á-z agyvelő atka-tára. K-a-ripi-nszktrek, az orosz tudományos akadémia- elnökének, j -aki kilencvenéves koráböu halt meg. a-gy- -veleje szemmelláthatól-ag bcs-záradt és ös-z- S szez-sugorodot-t viszont Pavlov agy véle je. 1 olyan kenvdn-y és ruganyos rnaTtwH, mint egy j h irnv-iM-évés -''érfi-é. j - I 1 íi niM mii Fényképalbumok emlékkönyvek ^ olcsóbban az ELLENZÉK KÖNYVOSZ- TALYAÍ3AN Cluj-Kolozsvar, Htau Uairii.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents