Ellenzék, 1938. december (59. évfolyam, 274-299. szám)
1938-12-11 / 283. szám
KhLfíN 7. fi K 1938 dmcombér it, ív w» Ir ka-firka 8 \ hálnám utáni kor*/.nk iu^\ imda'nui <h vatj«, u történetim regény tv> az élmény- r«gény. iw cg s/ vi!>uj»o mcghóditotta :i/ <>l* «asó'kö/öusteg \ inai könyvhásánló etJoíi-USMh'h őseivel. ntkik a \a'ló'ágbóJ ;i kép- fU'l játszi v;'ágáb:t n mijeikül leik kezd etlávoloüni a róz'Uis/teái köd Ív bunkó'! b.i.j- t őrt énetek lő! rs a riilc valót akarja linin'. V ló tteueImi owlénybon iniivt ugvuev<v.«vlt nugy idők" ki' tanúja vigaszt keres huMtti'ii zavaros időkben éli omlíerek clettebau. A/ , Inrcnv-regt'.nv j>edi.g a mai kort 1 Arjai az o’va'ó o . éj*iIés é> kendőző* nélkül. sokszor nagyon egyszerűen. .sutbnidohva imáidon • .vkasj és >: abályl, amely még néhány év Űződdel ezelőtt az irodalmi müvek «»lenged- lu'leMni tol lelete ivoll. V hadil'ogoly-egénvvk irtán jöttek a betörök. gyilkosok, s-zo'b hányok. hnimiskárlya-ok bukót.} nők év bukott bankárok élni. i v-regényei. Ha «'/ok taoni ív tartol'lák bo mindig -a l'lambert íwiány- xz ahál vokal es oA/kö-ekisen szerényt'k is voltok, mégis iagatoh un-ttein. hoge nem tVé-l- külözlék az érdekességei, meal a való'ág ize és viará/sa jótókar y fátyollal takarta Jva a»z esetleges müvészú .ogyaléka'-isiágokat. L-ax'ian- kénit oda j irtotta mik. hogy a/ írók és írónőik — különösen a külföld ek — előre miegfon- tolit s/áiidokkal keresték a kalandot hogy később a/ atö’t e-cin1 nyék egyszerű leírásává! könyvel kerekiiLhessianek belőle. Aiivr- rrkáhan egy iron«’) bcszégik lölt szobalánynak egy uvlliárdo- házhoz, Írók lválltak a gang- szherek, oszd niga-ksi lózok köré s m/udezt csak azért, hogy később élményeiket könvv- fílaUdxitii megrlur-'-ök. Eddig a zt liitU-int hogy a mai életnek már is ö’yani le iile te. ameiyrö! az utóbbi éveklven ne készült volna ilyen élmény-regény. Nos. megállta pifom, hogy a külföldi irók latóickonyságft íuög minidig nem merült ki. Párdsbetn. mitl'í évben jelent 'meg Dents de Rougemont néni fiatol iró ..Journal d‘un intellectuel eei ehő- mage“ cimü könyve, amely már o, cintöbe” is e'áru ríja, hogy aiem egyéb, mint egv mim kauhéikül mtellektuel naplója. Hogy erre a legutolsó évek téma/vadászatában senki sem gondolt! Mindene ye !u*e furcsa., almikor hőse olyan időszerű és olyan általánosatr ÍMiiert figura. Ez a téma igazán a földön feküdt. A szó szoros éntelmébem. mert — nem mólt lakása 1 Olvasom, hogy- a svájci baavkok nem adnak kamatot az ott elhelyezett) tőkékre. Szépet! meg kdi.l őket kérni, hogy fogadják el a piámat megőrzésre. Még jó. Jva nem kénnek kezelési költséget. Közgazdaság, szakembe- itek ebből azt a megáUaipitást szűrik le, hogy a .pénz beteg. A pénz olyan beteg, hogy már a bank lsem oka-ja befogadói. Szegény- pénz! Nekem múnidiíg sok bajom volt vélte, de most igaz részvéttel sajnálom. Mert a ipén-z nem csupán nátűnás. — szegényke komolyan beleg. Rossz a pulzusa, magas a teőnnyomása, beteg a tüdeje a májé. és a zuz/árjjai Krá- kog. köhög, prüszköl, nehezen lélekziik . . . S volna egy kórház, -—- a bank — ahol meg tehetne gyógyítani, de ott már nem akarják befogadni'. Kiteszik a meglelt táb’át a svájci bankok kapujára és q punz most olt lónfeneg lietegeik lehetetlenül az utcán . . . Sajnáljuk szegénykét és. ezért néhány mil- liócslkának gondos uiagíná pólósát magunkra vállalnánk . ,. A londoni társaságokban az alábbi meg- förténtt kis eseten mnlatnak: Lloyd George,. Anglia volt ínűiiisztcrelnüké, egy’k weekendjén valahol vidéken járt. Estefelé az országúton elakadt a gépkocsija s a sofőr hiába szedte össze minden szerelői tudományát, képtelen volt hibát megteíVJl'ni és kijavítani. Lloyd George egyr ideig türelmesen n' z-te a sofőr kinlódását, de azután maga Is idegeskedmi ikezdelt. kiszállt a kocsiból. fel - alá járkált az országúton s am - kor egyórai kényszerű sétállás után ai sofőr töredelmesen Ijévaillofla, hogy erem tud a kocsin segítem, a volt miniszterelnök körülnézett, hogy hol kaphatna a kőzetben éjszakai szállást. Szerencsiére nem messze attól a helytől, ahol a gépkocsi elakadt, egy kastély- >zerü épü’et látáizott. Az. önreg államférfi arra vette útját. Odaérve, be csöngetett a k«(prm s a portáshoz- aki beereszlette. így szólt:- Itt a közelben elakadtam a kocsimmal, szeret'nitk éjszakára sízáillásit k-aipnii. Mondja meg a ház urának, hogy Lloyd George vagyok. A .portás érdeklődve mérte teigig a tiszteletreméltó gentlemant, és -Így nzólt:- Jöjjön be, urami. nyugodtan, e pillán átírt/ ön a tizenharmadik Lloyd GeO 'gie ebben az épületben.. . . A volt angol miniszterelnök ugyanis o.z elmegyógyintézetben kért .szállást* A franciaországi Montbélii-ardíban iskolát r'yitoltak a vámtiszteknek. Áhá, mondom, ebben az iskolábain most k'tamitják a vámtiszteket az utazóköz-önség összes csempész- fogásaira. Kioktatják «őket, hogy .a határon milytui kérdó't'kkel U'h«'l zuoii ilíu liozuij üst iiíasa«. ltod Ikí'.HI ikt'.iwsiiii a válnihaUWig dűl elzlug« üt árul, \iivi.iii tovább o’ivajom « hiny k derül, hogy' neu« «■.i t«J '-.iii \/n. I'.blxvn az i i.skoliilxitn t;ipiinhi-liui, iidknniaswglia <w elö/A kcny-Jögrv tamil ják a vám'hiisiZ'IOk«-!; iiM-glain.il jál, őkel. hogy hivatásuk:)I az ul-azókö/ön ség zaklalá'ia né’küli i• lehel gyakorolni. Oh, milyen .szép é‘t DM’incscél'U isiko'1« <•/! It<< kol- lene vt'/etn-i / élei iniinde-n lei-iiltetâi». * Az. iiMiiieri willalmU iga/galó. aki «Svliaede- k«»i k«-résziül az n-ninyifju agglegény «Metél ÓM«- in-m r-g a/z.ait J.epU- nwig buirálai-t, hogy miaidvn olö/eU-s lx-j«vli*ntés uiUllkiil Itt ok lián »uegtnősiüli. Hogy leheltél ilyet? — k«-rcU?/U; az egvik barátja', amikor ,t házussfig lióre nytl- vánoMsuigra jutott. Nh-gurtcm az agg'«'génv«Metel. Tudod, az agglvjény sehol iw- ér/ jól. magát. Sem otthoni sem Ivázon knnil. Megaiőfviitlhuu. Most h-galább házon kiviü jól érzem magam. a pókhálóvékony selyemharisnya Kilenctnilliárd ’négyzetkilométernyi hasadás a Nap felszínén Most érkezett el a Nap a folt-maximumhoz A fanizaii oUimz abs/ei-Mitórium l/inlósai megaillíipllották, hogy o nalpkorongon linlail- jikiv liasádá« keletkezeit, ihmcly műiden eddigi liasouló jelen'«'-get fe’iü'lmu'il. Napfoltok mindcti i«löl»en akadnak és azokon ma már senki sem csodálkozik, tie a jeh-n «■'cl’luii iikko a foltról nan sz<>. am«‘lynek nagysága a- itöklgolyö kileno.'zerese. A n;ap i«‘iiiletén c-zrevehető szokásos hasada-ok ős lések óriáisti kráter alakját veszik fel és «k(romos viharok követ kéz mén ye.i a nap göm-b- ,jén. ]iliképzellíetetle.ii nagyratgu tét iHeleui ös-ze süriisiklcrek az elektronok és a nap azonmial kihajija «tzokat a világűrbe, aminek követkéz tébe.n egy csöppnyi elektromoi részek holmi bombaeso forrnájábam zuhognöflc u fősire, Az «Mektron-lximbízás következtéiben kelelkezinek az északi fények. <le a csöppnyi elektronok néha veszél-yt is jele ni lenek. Rcndsze: int 11 évig tori egy .ilyen periódus a Napban 'és ugyMfs®ik. hogy je’eei.!eg eié.kezelt a nap a föl Ima xi'tn-u mhoz. A mote meüál'iatpitott hasadás 9 milliárd négyzetkilométer terjedelmű. Az ilyen elektromos káosznak az a következménye, hogy a földön elektromos viharok keletkeznek. Már régebben is inegáJila pltották. hogy azokon a «iupokon, aruiko komstotáln-i lehetett az elektronok bombázását, zoiNurok keletkeztek a rö\ idiliulkimu rádióadásíran és rádiólávi ni (ozásba n s. Gutlmlck tanár, a nemzetközi hírnevű csvü- togá-’Z kijelentek“ ezzel kapcsolatban. l>ogy am g a nuyp felületén látható Iratolfmas > ia-mis a napko ong szélén van, iunn fenyegetik a ; földel katasztrófafs umgnetikus vharok. Su. ! lyos zu varokra c-ak akkor kerül sor ha a I u«i|)btiu levő zavaró cotutrinn a napkoomg ! közepéié kerül. Eblien az esetben óriási n I eképzolhetetlen mennyiségű e'ektronit -irgá- roz: ’.i a földire a nap és <-em«‘k Lg«ui súlyos I követk«“zmlényei lehetnének. Jelenleg azoniran az a helyzet hogy a n«p I áito-1 kisugárzott eV.kteon-tn-enmyiségek'-'<ek 1 C'S^tk kis része éri a földet. Még nem lehet j tud ti , liogv ezekinek milyen lesz a kilátást j az álkiLnos időjárásira, annyi a or ban már [ is valószínűnek látszik, hogy északi tények. kis«'l)l> erejű imgnetikus viharok «'•-- orkánok . koJiMkezm-k majd és a ádiótáv’ribizásbam J>eá ló /^ivarok jelz k ma jd u>zl a rogy villamos ■vihart’ amely je’enleg a nap felületén dúl Hun sírokat találtak Rügen szigetén RÜGEN, december hó. Az ember az-b hűmé, hogy a germán sók ságon semmi változatos tóin valóban nincs része az utazónak. Azt hittem én io még sem bániam meg. hogy idejöttem. Minden nap uj meg aj níeg 1 epetiések« -1 tarlogaloit számomra. De hogy on nyíre vál'toz« lo- le- gyeni egy játék, azt csak most láttam igazám. hogy Rügen szigetét járom . . . A térképen még a legkisebb méritek számon is alig látni sz.invonatot, ami azt je'en- H, hogy egész s:k te ületet ábrázol a térkép. Nos. Rügen csak a pap iron ilyen iák, való- jáíban a ilegvál'toza'tosafbb félsz lm formákat találja rajta az ember. Igazén szép napokat töltöttem itt, szinte ugv tűnik fel az egész, m'utegy valószinüttem álom . . Háromkilométeres hídon át Észak Yelíenc-éjébő!, Sttrallsundból indul-'am el. míégpeiliig vonattal. Ezt azért kell hangsulyozirom mert nem b olyan rygen, alig egykéi évvel ezelőtt még hajó szállít olt a át a/. írások:1'!, nk'-k Rügenre vagy m g tovább, a -zigeten. Svéd« -zágba igyekeztek. Ma azonban remek, majdnem 20 méter magas töltésen. <‘gy úgynevezett daimn-on visz a vasul. Ez a hata'lmas gát 26 mii Ló- márkába került s a g kél éve készöM el. Koesilut és vasul fut rajba egymás mellett párhuzamosam. E képzelhet jük, mennyi fö'det kellett egyntosra hailmozaiá, amng ez a töltés elkészült, Ír szert ha lesizámltjirfk a k:s Dün- holm szigetét, több mini három kilométer hos- a-n kellett megépiteni ezt a vasútvonala'!. St alsundból iindatil' ki ez a vonat és ornată vezet a már említett kis szigeíecsik n keresztül Altefáhnba., Rügen szigetének kikötőjébe. En :,ll kbzálltöan, de a vonat 1o- ■vábbrobog. keresztül Rügenv.e és a sziget másük oldaláról már gőzkomp -mzl át a skandináv partok felé. Bergen, a romantikus „főváros“ E-lső utam a sziget legnagyobb városká- jaibai, Be-génbe vezetett. A köztudalban ugv tel ez a kis város,, mint a sziget székhelye, valóban, ha a: -lakosok számát nézzük. a,z egész Rügeneui ez a legnagyobb lélekszámú település. Közigazgatásilag természetesen nem hasznáJbaltjuk ezt a megtiszlelő jelzőt, hiszen az egész, sziget, ilyen szempontból Stralsundhoz tartozik. Magas dombtetőn terül el a város, legmagasabb pontján karcsún, emelkedik az ég felé az Arndt-ttoroeiiy. Itt terű az embert az első meglepetés. A kilátás1 olyan na-gyisize ü, hogy az egész sziigtetet á/ttekütheti, természetesei!, Iia kedvező időt fogott ki magának. És innen látja azután', hogy az egész sziget nem olyan unalmas, egyhangú terület, mint ahogy a térkép jelzi, hanem téllé van, kisebb- ■naigyobb dombokkal, kiemelkedőkikel, sőt elóg meredek szíriekkel. De nemcsak a függőleges -tagoltság lyen változatos, a vízszintesben is szebbnél-szebb formákat találunk. Csupa' tó, öböl, félsziget öleli kőül. R(igent. És mindenfelé szűies, változatos kép. Csillogó. kékszin ü tavak, sötétzöld fenyvesek és ezeknek hátteréböli meredeken, a legváltozatosabb (sizir-tek emelkednek ki hófehéren. Igent, -mert .itt a hegyek antyagtíi a legtisztább kréta. Ez bizonyítja leg jobbam hogy a sziget ivalamikor a tenger színe alatt volt, hiszen! ez az anyag nem míátsi, mint elhullott posrtâiniyii kfs mtfk®vázta-s áilOBtlkák óriási te metője. Majga. n. városka csiendes, egyhangú, békés település. A házak, ha hasonlítanak is a délnémet épültetekhez, miógis nem olyan meredek a tetőjük és több fafaragás t, spines beratkásokai, apró kis szobrokat látunk, mint orom- ‘és .pá.rkánydiszeket. Lakói békés halászok, vagy keiesikedők, -akik, rendes munkájukon kívül még telkesen művelik a háziiípar szövés-fonás ágait., amelyben nagyszerű darabokat alkotnak, és amelyeket messze főidőin ismertté és- keresetté tett készítőjüknek nemes ízlése. ( Évezredes hun sírok A csodás. zö'dszBiü Semper Heide lankáin legelésző teheneket tótunk, de ami a legérdekesebb, mindégvibnek fekete a szőre. úgy Játszik, az alpi fajtáknak egy északra származott váHtozufte él itt. De nagyon jó tejelők és a sziget lakói levételüknek jo’en- tős n&zét éppen a tejtermékek értékesítéséből kapják. Azért említem meg ezt a Heidét, mert közepén- terül ei Rügen egy k legértékesebb iúüványoasága, egy jó tiz méter ma gas domb ;i. Dublierworth. amely Német- orszíig legrégibb hun- eredetű .sírjál z.á ja magába. Evekkel ezelőtt tárták fel a régé szék és bizony nagyon értékes teletekkel gazdagull a német ureheoLógiu. Fekvő hun harcost .s lovát találták meg ebben az ősi si iran, mellette bronz fegyvereit pénzekét és nalr .jrorladásauik irton A agyagedények«-t. Egyébként az egész sziget tele van ilyen ős emlékekkel, Icőkorszakbót származó sírok. majd bronzkori leletek értékes k*Vilié i-ye Rügen. A történetem i oti korszakának első idejében a- vend-törzsek egy cso- poitje lakta, czek-.ek emlékét őrzi Arkona ősi tornya. Mimlenféle }>og ny templom.' Lat, szeiiit berkeket épitettek ezek a törzsek, nme iyek romjait még ma és megtaláljuk R(igenen mindenfelé. Csak 1168 kö-riil kezdték német törzsek megszálü a szigetet, a mai lakosság ezeknek az el-ő telepeseknek egyenes leszármazottai. Tavak, berkek, ősi regék... Gyönyörű, fesryőerdőn áí vezet az ut, az ember csak csodálkozni tud. hogy a modern útépítés még erre a kis csendes szigetre is eljutott első:omgat autóut szeli át a c-en- de^„ néma erdőket. De minden fordulónál uj látvámy, uj meglepetés tárul elénk. Nyugaton hirtelen tengerpartra kanyarodik az ut, elvezet 'Stuheinkaanmer és a Kö- ngsluhl me lell, ez ety 120 méte magas, vakító feh r '•zirt. amely meredeken, majdnem függi;-egeden szekad bele a sötétkék tengerbe. Újra fetiyőerdö következik é- utána Rügen gyöngye, a kis kerek, csodáik ék- stegii lierlha-tó. Es mindé:: erdőhöz, minden Szilviához, minden tóhoz valami ö-l kedves rege fűzöd k. Legjobbae: megkapja az idegent a Hertiia-ló regléje . . . Öreg pásztorem- l>ei mese’te el egyszerű, közvetlen szavakkal .. . — Mikor már fe'vir'ndt a kereszténység ideje és a régi pogány templomok, szentének 'lassan mind rombadőltek és- elpusztullak. igen elszomordtak az istenek a Wmlha' Iában. Különösen eb.'iztekenvedelt Odin, sűrű könnyet hullatott le kedves szigetére. Rü- gerr.e . . . Ezek a könnyek gyűltek össze itt a fehér sziklák közölt é- ezekből leli a Hertba-ló . . . A modern, gyakorlati érzék ügyesen olvasztotta övsze a régi mitológiai reglék világát és a gyakorlatiasságot. Gondosan megőrzik a égi (pogáíiv omtodékokat, mindenütt kér tesek veszik őket körül és kis táblák ajánlják diszkréten a látogatók figyelmébe, és gondos védelmébe. Az egyik ilyen- legrégibb ősi berket és pogány templomot egészen megkímélte fl kegyetlen idő, még ma is egészen tűrhető álla - pótban vau. A szentély melleit egy kis' forrás fakadt, amelynek vize kiválóan gyógyhatású. Ezt már évszázadokkal ezelőtt felismerték, régi királyi üdülőhely volt az a kastély» amely -a. régi pogány templom mögé épült. Később a körülötte levő három kisebb község. Putbus. Neuendorf és Wreehen egyesült és nemcsak Rügen szigetének, de egész Északütemetországnak egyik legke'eset- tebb üdülőhelye és gyógyfürdője lett. A ligetet pabknak nyilvánították, több négyzetkilométer terjedelemben kőfallal vették körül és most a hófehér myirek és sötétbarna óg|erfák között szelíd őzek j-ánkálnak és a fürdőzők külön e célra szolgáló automatá ■ban -pár fillérért mindenfajta cukrot vásárolhatnak, hogy etessék ezeket az állatokat. Maga a sziget is igen csendes, békés hely, de ez a fürdő igazán mintaképe lehet az izolált, 'nyugalmas pihenőhelynek, az év sni-n- deei korszakában tele van a fürdő minden panziója pihenést kereső fáradt, ideges- em berekkel . . . Rügen szigetén nemcsak természeti szépségeket- találhat az ember, hanem nyugalmat, pihenést és nagy-aagy csendet is. Pados Pál dr,
