Ellenzék, 1938. december (59. évfolyam, 274-299. szám)
1938-12-09 / 281. szám
ÁRA 3 LEJ 5>y. crkcsztóaégr és ki0<ióhivat6.I: Cluj, Colea Modor 4. Telefon: ii—09. Nyomda: Str. I. G Duoa No. 8 Fi ókkiadó h ivat af és könyvoszfály; P. Unirii 9 Telefon ti 99 UX ÉVFOLYAM, 2 81. SZÁM. ALAPÍTÓ TI A BARTH A MIKLÓS Felelős szerkesztő és igazgató * £)*?. GROIS LÁSZLÓ WKEWXZ'Xi* O-HiSSSS P É N T n K esfcsssriíaiss:. fi-irrewMsiraTOg-amirai Ribbentrop tovább folytja párisi tárgyalásait A német külügyminiszter a barátsági nyilatkozaton kívül nem vállalt más kötelezettséget Franciaországgal szemben.** Szerepelő tárgyalásokban a németországi zsidóság kérdése is. « London elutasító álláspontot foglal el a német gyarmati követelésekkel szemben ___ mm——■ ——— A foanciaeUenes olessz és esz oloszellenes francia tüntetések tovább tartanak Ribbentrop német birodalmi külügyminiszter a francia—német barátsági nyilatkozat aláírása után, tovább folytatta tárgyalásait a francia fővárosban. Az utolsó megbeszélés a német és francia külügyminiszter között tegnap este folyt le. amikor főleg a két hatalom között fölmerült kereskedelmi kérdésekről volt sző. Bonnet és Ribbentrop külügyminiszterek a beszélgetés folyamán megvizsgálták a kereskedelmi szakértők tárgyalásainak ered- jnényét és közösen annak a kívánságuknak adtak kifejezést, bogy fokozzák a két ország közötti árucserét. Természetesen megbeszélésre került a többi időszerű nagy európai kérdés, köztük, hír szerint, a zsidó kérdés is, melyben Chamberlain angol miniszterelnök kérésére Bonnet arra akarja rávenni a német külügyminisztert, hogy Németország engedje meg a zsidó menekülőknek, hogy vagyonuk egy részét magukkal vihessék, mert enélkül a menekültügy rendezése szinte le= küzdhetetlen nehézségekbe ütközik. Nem valószínű azonban, hogy Ribben- írop ebben a kérdésben végleges választ adhatna a francia külügyminiszter kívánságára, minthogy a németországi zsidó kérdés a nemzeti szocializmus kezében levő belpolitikai kérdés, mely tisztán a párt akaratától függ. Sor kerüli, párisi lapok szerint, a tárgyalásokon a spanyol polgárháború kérdésére, a gyarmati kérdésre és az oiasz—francia viszony kérdésére is. Ribbentrop ezekben a kérdésekben megelégedett azzal, hogy általános kijelentéseket tett, melyek Németországot különösképen nem kötik le égjük irányban sem. A spanyol kérdéssel kapcsolatban kijelentette, hogy Spanyolország sorsa Németországot nem politikai, hanem gazdasági szempontból érdekli. Állítólag helyeselte elvben Bonnetnak azt a kívánságát is, hogy Spanyolországban mérsékelt kormány vegye át a hatalmat. Bonnet kívánságának azonban, a spanyolországi helyzetet tekintve, nincs több jelentősége a jámbor óhajnál. A gyarmati kérdésben Ribbentrop kényesebb válasz előtt állott. A problémát annak kijelentésével oldotta meg, hogy Németország ebben a kérdésben nem akar erőszakos eszközökhöz nyúlni. A csehszlovák határok biztosításának kérdése szintén szóba került s az eredmény, úgy látszik, a várakozási álláspont fenntartása volt. ChwaJkovszky csehszlovák külügyminiszter, aki Ribbentrop hazaérkezése után Berlinbe utazik, hogy ebben a kérdésben tárgyaljon, aligha fog tehát végleges választ kapniA francia-olasz elleniéi A megbeszél*.lsek legkényesebb kérdése a váríl'ltoimi.l kióli-.ződőit okisv.—í« uncia viszony kérdővé vo t. mélyet nopojnitn iioj iframctű, hói ol*i$3 térülőiéiI ismétlődő, uj«tbb tüntetések mérgesítenek el). Ribbentrop ebben (t kér de ben. a~ angol l leide. r-ügynökség Mre szerint, kijelentette volna, hogy <xz olasz1 követelések ágyé new érint/ Németországot, mely rzt tisztán <>!ns:—francin kérdésnek tekint'.. V'iszon, ugyancsak <j Reuter.ügynökség Berlinből és Rámából cáfolja a tegnap világgá kürtőig hirt, hogy a romai német nagykövet a berlini kormány helytelenítését fejezte volna ki az olasz képviselő házban mult heten történj1 tüntetés miatt. Az ■ellentmondó és biizoniytiaiLarmnll bofngzó lőrékből is érzik, hogy ez a kérdés1 volt a páwis! tárgyaló sole legkőniyesebb pontjai. Riiibtewfcrop kük iigymini LSizleimok ini-mden- igyekezetére szüksége lehetett, hogy ki jelen tései vel oe rontea tv helyzetet sem 0 Németországgá! szövetséges Ótaszország, sem Francwor^zág félé. Viszont a légii gyesei»!) diplomáciai kijelenibés'ek mellett .is bizonyosnak kítezf’k, hogy a francia*—olasz kapcsolatok Jdélezödése ellkerül- liehetféavitl kihalt Némeíonsztáig és Fnanoiaor- szág viszonyára is. Az oteszeWemies fnatnoia és f anciaéíleiries oLasz tüntetések különben \ á 1 tozfntilírmniit fdlywaJk tovább. Tcgnajp egész •‘•or olinisrz városibom votiiuil!1 fel íi diákság fran- c'uellcnos. jelszíi-viak alatt vis> több helyet» lün- I.-LéiS't rendezett Fraawáaország diplomáciai Kegvj^üiefcesiiMsk éoötetei etófet. [Dunăszbaci ve «v/onit nyolcezer fősayií financLa iömeg tűnte* tétt yz olasz korr/ibátus eis» a kast ls>zt-a íciüi'-ur- köz.punt épületei előtt. Az olasz konzulátus őuiláuú kék és piros tikillá! tunla'limaizb itveigie- ílcet dobtak, a fal így «. francia kék-fűhér-pi- ros S'Zmt maitoitta. Az elleniét elstmiuilásánok .jeleit eddig még egyik oldu Író 1 sem lehel Óid ni. Anglia beszélni sem hajlandó a gyarmati kérdésről . A gyauraaiU ikérdós kü'lonlben tegnui p ujra szóba kerüilt m. aaigall ©Isófoázbain. ka, meglehet, bogy a francia.—német, tárgyathássűi kúp - csolatoisi cétzíalfoiáil.' A .kérdést;. a írni nkás párt egyik küjlppílii.tiikai •saakérlője. Noel Baker képcteeJő vetette föl, ki jelenítve, bogv mindaddig, amíg háborús veszély áll fenti, elképzelhetetlen dolognak kell tekinteni, hogy a gyanmaick visszaadásával egyes erőszakos hatalmaknak támpontokat adjanak, melyekről támadást indíthatnák angol területek és angol hajók ellen. MacDonald’ gyarmati és doniüniiaimi méniisiz- ter válaszából Télivé, a® 'angol kormány sem állhatott távol a kérdés fetwet'ésiólől, hia nem ■•is kívánté azt) 01 rnuniká‘<putrii szónok ütel erősen kiélezel! formában. A </!larniatügyi miniszter ugyanis kijelentette. hogy szó sem lehet angol fennhatóság aluli álló, vagy mandátum által angol kézbe adott területek átengedéséről más hatalom száméra iv/.t a kérdést az. angol korítiáaiy nem tekiedii gyakoriét i természetű kérdésnek., nem vitaija és vem is veszi tekintetbe, Aihbani <az esetben ss, h«i a kérdési ncmzetikÖzi m-eglárgjiatlsksára a>r kerülne, eat nemcsak Angliámuk Üdítette tó-mulunányoz ncy hanem a mandátumok kérdésében érdektdt vaíl'aiuennyi hsutalomanak Az > -eol kormány felelössilggéfc ittatriloz-ik úgy a beuszüKHt lafkosság, mint az Európából a gyarmatokra telepedett gyarmartos-okküil szemben, akik vááiiaillko/iásaLkbíi s,z utoltsó húsz év uláíil: nagy öss-zeg-eket fektettek s így szerződés adta jogtaiik is weanneik. A brit gyarmati ipolütriiaar legeLsonendü oélllja — jelien lelte ki MiaoDomaild — a gyarmaiti terüiíe- !d< kvikosiaiinaik lx>ldogmlás<a ős. hailiatdâtsţu E JVikossnig érdekeinek és Hciwänsägairaak figve- lembevétele .nélkül ezért nem is tartja megengedettnek a gyarmatok, protektorátusok, vagy man dáiiumok helyzetének változásáról beszélni. A tiiaip érdeke?, kiüipolitukiu. hírei közé tartozik egy Damzigbóé 'étkező báviroit, mely Äzenint lioocuiber második feivibe*» Hitler és Gölni ng .látogató«! tesz a szalja dvórosbam. Dip- lomáciaii köröklien nem mulasztják el ösz- .s7«köMe!)ás‘l>e boz.mli ezt a látogatás! a lengyel külpolitika eddigi irányának bizonyos módosulásával, melyre a lengyel—szovjetorosz Azerződések érvényességet kühtuigsuliyo- zó varsói és uioszkvöii jelentésekből következtetnek. PARIS, december 8. Ribbentrop kül- figyminnKizteT tefpiiap nésztvelt Pórisban a Kiadó tulajdoßos: PALLAS T* ti orveny^éki l'2»>sbromozi5Í szám: 39. •3938. Trb. Cluj.) Előfizcrésj áraik.: havonta *«- negyedévre 240, félévre 4^° e^esa évre 960 bt* CLUJ, 19 3 8 I>,aCEMBER 9. j h’rairicia-Német Társaság díszvacsoráján, A német külügyminisztert ebből az alkalomból) a társaság eiíiiöke, Scapini képviselő üdvözölte. — A számtalan) rsehózség és félelem kozepetle, mely ma Euiópa felé tornyosad — mondtat Scapini —, Franciaország; és Németország kapcsolati» uralkodik az; összes többi kérdéseken . Társas-águnk vál - falba azt a feladatot, hogy a németek és franciák közötti jó kapcsolatok érdekében dolgozzék. A két ország fron!harcosai több alkalommal találkoztak és ifjúságaik között is erősebbek a kapcsolatok,* 1 j Az Ön látogatása fontos időpont ebben » I óddntetben. Tudjuk,, hogy más kérdések I is vannak és hogy uj fejlődésele megtör í tente is kívánatos. Szükséges, hogy egy, i napon megvalósuljon az európai gazda ; sági egysensuly. Hisszük, hogy ezeket % j kérdéseket a békére hasznos szellemben fogják megtárgyalni. Ribbentrop német külügyminiszter vá-, Laszában többek köizö't a kővetkezőket mondotta: — Amikor 1935 őszén a párisi franda-mimet társaság és annak testvérszer- vezfíte, a, benhnii német-francia társaság mecaá Tűit, meggyőzőü-cin, hogy az egyének közötti baráti kapcsolatok és a kulutráliis téren megszervezett érintkezés alapján, az államok közöfc'i kapcsolatok értékes lélektani alapjait lehet lerakni. A frontharcosok nemzedékének szellemétől áthatva, a két társaság fel tudja ébreszteni a kölcsönös tisztelet érzését. Rég? barátaimon, Scapini tisztelt elnökünkön, Brinon, Bonvoisdn és Poumeau profesz* szórón kívül, akiknek ezt a baráti fogadtatást. köszönöm, számos más kiváló személyiséget is sikerült megnyerni az eszméinél?:. Úgy Önöknél, mint nálunk, nagyobbodik azoknak az egyéneknek számat alak a két ország közötti állandó kapcsolatok meg javításán dolgoznak. Poharamat a francia német társaság fejlődésére és a két nemzet közö li kapcsolatok inog ja vitására irányuló törekvéseknek sikerére ürítem. A vacsorán többek között résztvevők De Monzie és Pomaret miniszterek ói más előkelőségek is. WASHINGTON .december 8. A Havas jelentése szerint «' pánamerikai kongívssizus iitccoanber ti/ediiJtén kez^fi meg jounkáját. A vezérlő bizottság; 23 ]>on!ból dió napirendi tervezete!- dolgozott kj, melyek között politikai, kodtüráifós év jogi pontok icanmak, Va-temaennyí pont ivz axaeffáikai kouI tioeneen leve» itLliaanok s.zolida<rtULs;ü 1 ak meg- , teremtésével- foglalkozik. Nagy fon-tovvigut j falajdomtóntuk n gazdasági kérdéseknek é'* j azoknak a kérdéseknek is, amely ele lehetővé I teszáik u lx?ke fenntartását. így a ti mai toe- I kéziét döaitiőfontosságu lesz nemeseik Ameri- 1 kői. de az egész világ számára. Daladier a párisi német nagykövet vacsoráján , PÁRIS, december S. Welszek gróf, párisi német nagykövet, Ribbentrop külügyminiszter tiszteletére disziakoroit adott és fogadást rendezett melyen. Ddadier miniszterelnökkel a 2 élen resztvettek a francia kormány tag' iái. Feltűnt, hoírv 0 Ribbentrop lát óznásavai kapcsolatos fogadásokról és rdákeo- zókrói a Daladier-kormány két zsidóval' iásu tagja, Zay közoktatásügy! miniszter és Mandel gyarmatügyi miniszter távo.- tartotta magát. Párisi lapok ezt a távol- maradást egyszerűen tudomásul veszik, de neja. kommentálok. Dezember 10.-én kezdődik Limában a pánamerikai kongresszus
