Ellenzék, 1938. december (59. évfolyam, 274-299. szám)

1938-12-09 / 281. szám

2 TLtT.fiT.'üK 19 3 8 d é Co m be r 9. Déiafrika szava Különleges figyelem kísérte Pirow déh/fri- Xi mii ti* ’(t'r európai lepleit. Egyébként iv -érdekes jcleJKstg: ti nini fiojvlsag Juj képe, aki uzonban o világuralomért mérkűrii '-el­sőségek egyikének i oh<tnu'Sap<iiiil>v se vonult be, lelnem közből, oz életképessé megújuló s:(hl>udséigr!> és népi szellem fennliutusára t skiulölj föl. Mini fiinni li<i<ltiyipuinis:ler, tiki míjditern erőse ükünk léils-éi er/ílyd. ki­tünően megszervezeti és kitünően ve:eteti ptírtcsoport segítségével kerüli uralomén s n Smulsul: 11 ért zugul: tekintélyes lestül etében }> anyud óvá lelt. először hirdette hogy u Jó. reménység foka körüli délnfrik<ü egyesült köztársaság nagy szere j>ct fog j-rts v-'m n l-'ö- i’etkezö háborúban, amikor a szuezi csert urna esetleg kihull Xuyybritunniu kezéből és a tengereken wrhlkodó anyui flotta csak eyg itt épülő ,)bú.zis" segítségével juthat el In­diába és a Csendes-óceánra. Jól .rosszul meg kezdődőit bújd nyúláséira ez újonnan feltétele­zett' Indiába vez-ető útnál, biztosításit és meg- * r ősiéi se. J)e Pirow mindenki nél inkább érezte és előbb hirdette felelősen, hogy Né- met ország igya rend igényei főj fognál: ébreit■ jő és ezeket némj (hatokkal csillapítani Kell. J\ oztudomásu. hogy a dél afrikai kőzhins/rsüg köpi a meg az ufriJcai német gy&rmntok e gy­res zére kiterjesztett angol mandátumot s egyébként is érzi a hagyományos német kö­vetelés nyomásait hiszen a háborúban ö ver. le le a visszamaradt gyarmati német lé-d­erét!: javarészét Pirow ezért, még [írder ufabb lépését megelőző időszakiéin, amikor a gyur- imali kérdés csak álomban való beszéd volt. hirdette, hogy azt a területi helyzet lényeges csorbítása nélkül valami mód kedvezően li­fe zzék el. A megoldást egyszersmirtt össze kívántai kapcsolni rnosf már a zsidók Afri­kába való telepítésével. Egyéb ..házi kérdé­sek“ is foglalkoztatták és minthogy az újkor fiatal politikusnál: figyelmes és szorgalmas sajtója van, sokat írlak o? európai naguha- talmakruít végzett látogatásairól, főleg lon­doni és berchtesgadcni Htjáról. Az amorildü es afrikai brit ember, ha nekifog valami­nek, akkor körülményesen és lehetőleg min­den fontos fészekben elvégzi alaposan tanul­mányait és küldetését. Piroui most hazenűt odázott és első fontos nyilatkozata szorongást okozott. Tapasztalata szerint Európa és a világ merd hét étiemül uj háború felé sodródik. Ezt mondja, lesújtva olvasóit. A változ/isok. amelyek az utolsó 7 évben, japán mándzsuríai föllépése óta, egy­re fokozódó gyorsasággal és egyre főbb he. Igen történtek, legutóbb a sjxmyol földön és a Duna-völgy torkában, oly rengést és in- gást okoztak. hogy ebből aligha menekülhe­tünk épkézláb. Kétségtelenül tisztedet!emeltó az a sok áldozat ágúit a nyugat demokrata '■hatalmai helyeznek a béke oltárára és a len­géig következetes szilárdsága nélkülözhetej- len eredmények megszerzésére európai há­ború nélkül szintén elismerésre méltók, am­idé a helyzet mindamellett ro-mlil: és fő-löt. I több aggaszt is. Az olasz—angol úri egyez- j mény föl támasztása és kiegészítése, amelyet .Chamberlain római látogatása koronáz meg közelebb, a francia—német közeledés, mely 1most a korzikai és tuniszi viharzás pillonn- lábán „érik**, kötélességszerű és lelkiismere­tes törekvés a béke ufabb megmentésére, minj legulóbb Münchenben is történt. Azt se tehet tagadni, hogy Roosevelt egyre in­kább törekszik n hűvös bölcsesség szavaival csillapító p ri zni cet tenni Európa törés hom­lokára és a nagyjelentőségű angol—amerikai kereskedelmi egyezmény uián a kisebbségi kérdésre fordít komoly figyelmet a zsidó­kérdéssel egyidoben, bizonyos intelmet koc­káztat bér Unj nacpfköoeténel; visszahivássá- ivni. De amit állandóan menteni kell, az eset­leg menthetetlent. A beteg, aki súlyos vál­ságból a javulás rövid tünetei nyomán me­gint csal: iíjabb válságokba esik, lassanként végérvényesen elgyöngül. Pedín a nép külön- kü-lö.n sehol se akar háborút, az asszonyok és gyerekek egyformán jaj vészé kelnek moz. gósjtás esetén. De úgy van, mint ahogy az ókori Rómában mcmdottál:: a szenátorok be­szélnek, de a szenátus dönt. A népek békére vágyódnak, hiszen nem ocsúdtak fel még két évtized alatt az előző megpróbáltatásból, de a hatalom kezelői, vezető réiegeik Id fürkész­ne tetl-en kapcsolódásai és kifürkészhetetlen ellentétei miatt mégis csak oda viszik az or- szágálcát, ahava végzetes történelmük akar. ja, mely ebben az emberöltőben ki nem nyo­mozható okokból — agy látszik— ellensége lett az emberiségnek és vécben-lüzben-acél- ban akarja megújítani„ Pirow a jövendő tavaszban sejti a bor­zasztó válság időpontját. Mí, sokat szenve­dett emberek érthetően megborzadunk e jö­vendöléstől, amely uikább előrelátó követ­ke ztetésnelz tetszik föl, A világhisztérin ko. rában nem csoda ha sötét hired: és feltéte­lezések óhatatlanul megdöbbentenek és félszt ültéinek beteg szivünkbe. Ámde az emberben mégis mélyen ott leledzik a remény és derű­látás örőkegészségü mPegpa. Voltuk már ily feszültségek nemrég 'és mégis sikerült el­odázni minden véres megoldást. Legalább is a mi közvetlen közelünkben. Hány mozgó­sítás volt már és hányszor „súroltuk könyö­künkkel a háborúk/, amint: Lmv-Zí mondotta Nem érinti a szerzett jogokat az aj cégbejegyzési törvény líUCURl-STI, december X. A Semnalul megbízható helyről nyert értesd« lése szerint, a cégjegyzékek íelfektetéséröl és a kereskedelem folytatásának jogáról szóló nj törvény rendelkezései nem bírnak visszaható jelleggel. A szerzett jogokat tiszteletben tartják úgy a cégtulajdonos férfiúkkal, mint nőkkel szemben. A törvény csak a jövőre nézve intézkedik. Annak bizo­nyítéka képen, hogy a törvény, amelynek alapjan a kereskedelem és az ipar erkölcsössé tétele áll, teljesen objektiv szempontok szerint fogják alkalmaz­ni, a törvény íelebbezési fórumot teremtett, amelyben magasrangu birák foglalnak helyet. Szigorúan elítélték a beteg- segélyzö pénztár betörőit KOLOZSVÁR, december 8 A törvényszék IV. tagozatának Teixlo- rest'.u S unesc ti - tanácsa tagnap délután íéikeLlükor hirdette ki ítéletét :i lieybeli betegségéivzö pénztár betörőinek a műit héen lezajlóit biinperében. Mint emlékezetes, a nyár folyamán Csepel Gyű ki, és Crisan Teodor rovolLmul. tu egyéniek a zsidó templom udvarán ál, a régi belegsegéfyző épületének egyik emeleti ablakéin kérésziül brhnloltak a pénztáriéremhr, amelynek kasszájából 1.31 ezer lejt loptak el. A menekülő lxdörök közül Csepelt az F isabela nt lelőjön szolgálatot teljesítő Oniga Tana.se közrendőr igazoltatni akar­ta, de ai lielörö revolvercs fenyegetésére nem merte teljesíteni kötelességét. Sza­badulása fejében Gsepei „hálája jeléül' egy 12 ezer lejt tartalmazó pénzex/.saes- kót dobott Oniga lábaihoz zsákmányát'»,. A törvényszék az elkövetett betöréses lopás és joglaLam fegyverhasználat rí­mén Csepei Gyulát 3 évi börtönre, 5000 lej pénzbüntetésre és 3 évi jogvesztésre Ítél e el. mig Crisan Teodor 2 évi borlön- büntetést, 5000 lej pénzbüntetést és 3 évi jogvesztést kapott. A nu’gveszi'egetésben bűnösnek kimon­dott Oniga Tunase kö/.rendőrt 3 havi fogházbüntetéssel sújtották. E büntetést a rendőr augusztus 22 óla tartó vizsgálati fogságával kiUVlöfiiiGk is vették. A törvényszéki döntés ellen az ügyész­ség részéről dr. Lani Helmut felebl>ez.ést jelentét be. A Nemzet Órája a rádióban Eugen Tifeanu sajtó- és propagandaügyi miniszter bevezető beszéde-A BUCUREŞTI, 'december 8. Hétfői számunkban röviden megemlé­keztünk Eugen Tüeanu sajtó- és propa­gandaügyi államtitkárnak december 4-én, vasárnap este a bucureştii rádióba mondotr beszédéről, mellyel bevezette a „Nem­zet Órája“ című előadássorozatot. Aláb­biakban teljes egészében közöljük Theanu államtitkár beszédét: — A rádió ma kezdi meg a Nemzet Óráját — mondotta Titeanu államtitkár. — Uj fejezet ez, mely csatlakozik leadóál­lomásaink annyira gazdag műsorához, Nincs u i s s z atas z Itófab, mint o száj kellemetlen szaga... Au-lóbtLSizon, vrlkimosort, sziutnizban, mo­ziban, vagy tűnőt ebemben o tehető legvissza- lasőtóbb benyomást teszi szomszéd unk vmgv szomszédnánk rassz Ifcfaeüete. Jg«E, hogy en­nek a szagnak vaiaarólyen oka van, de oz ok nem meríti az okozatot, hűn erű még sai- ityosfoitjöi a bind! Mert bűn az.. ha egy ci- ■wiázá'it emiber eüiffinyagolja egészségét any- nyíra, hogy kiharhaiteitlaririá válik q társesá- g,i azoknak, akikkel beszélget, vagy akár­csak a közelében te éli. A száj kelitemebteni szaga főleg gyonímmk •rassz működésiétől függ. A hiányos emész­tés, ei gyomorban', vagy a rendetlen evés, er­jedési, roTTÜötS'i folyamatot, a savak nieny- nykségtiiiek csökkaiitosét, illetőleg fokozá­sát idézi elő és ennek következtében gyo- raorgörcsöket, sőt sadyos gyomcwíbajókat és béilíctegsvgeket .is okoznak. Eme betegse-gek •g>Tógyifásártt e1 ma már világhírűvé vákt G.ASTRO D.-veJ rendel kezűn k, anúí orvosok is ajámlhaak. Gastro D. kapható' gyógyszertárakban és drogériákban, 'vagy megreai delihető 135 lej utátívét meilett Császár E. gyógysseattácabaiii. Bucuresii, Gailea Victoriei 124. szükséges fejezet, hogy táplálja a közvéle­mény érdeklődését és ugyanakkor útmuta­tója legyen. A különböző előadások meg­őrzik tanító vagy gyakorlati jellegüket. — A Nemzet Órája azonban valami más I keül, hogy legyen és más lesz: a közös kér­dések együttes bemutatása lesz, kivonatos képe lesz minden pillanat román aggodal­mainak és örömeinek, leltározása az ujji- nervelő és 'beteljesítő erőfeszítéseknek, mér­ft mflrseillesi viszály idején. Hál ho most is így lesz? Talán úgy rendeződött be az éle­tünk, hogy a szürke nyugalom és nyugodt emésztés rendszere végétért, oz élet válságos­sá és szóiddal hm levélcenységimé lelt, úgy­hogy az egyik feszültségből o másikba kell rohannunk anélkül, hogy et béke fölborul na. Valamikor szekéren utaztunk c&önde&esn és lege valamennyi leküzdésre váró nehézség­nek és elnyert győzelemnek. — Tehát egy politikai óra lesz. — De nem meddő és személyes törek­vések elévült politikájáról Desz itt szó, ha­nem az államéról, mint olyanéról, az ál­lam megmentésének és megszilárditásának politikájáról, a román tömegek előbbre- juttatásának és haladásának politikájá­ról. — Vázolni fogják az áilamgon- dók nagy vonalait, a követendő kilátáso­kat és megjegyzendő példákat, összegez­ve és egészükben fel fogják jegyezni a minden téren elért eredményeket. — Ily módon a közvélemény egy nagy töredéke közverlenebbiiíl vehet részt ab­ban, ami ezekben a román sorsra és fej­lődésre döntő pillanatokban a kormány­zási munka és tevékenység. Ismerni fog­ják a leküzdésre váró nehézségeket és aka­dályokat, a gyógyításra váró bajokat, meg­oldandó vitákat —, de másrészt megkap­juk a szándékok és tervek becsületes fel­mutatását, a megvalósítások mérlegét és a győzelmek lajstromát. — Ez lesz tehát a „Nemzet Órája“, me­lyet hetenként mutornak be az állam f<5- tisztviselői, vezető szolgálatban levő em­berek, vezető állások betöltői, tudósok, akik gazdagítják a nemzet szellemi kincseit s akik nap-nap után e nép életigényeá s ez ország megőrzése érdekében dolgoznak; a közvélemény szembesirésének egy órája Lesz ez a kormány tevékeny seggel és az ál­lamgonddal, egy óra, amely eíüzi mindazt, ami elvá'lüszt és kiemeli mindazt, ami egyesit; a román igenlés és gondolat egy órája. — Amikor bevezetőt mondok ehhez az államéletünk nehány szükséges igazsága széles és népszerű terjesztésének kezdemé­nyezéséhez, a megfigyelő őrhelyről, me­lyen vagyok, kötelezettnek érzem magam annak kiemelésére, hegy Románia tosem örvendett a világsajtóban és valamennyi nemzetközi politikai körben olyan nagy hitelnek és tekintélynek, mint ma­— Angliában, Franciaországban és Né­metországban utazásával Őfelsége, a Ki­rály — autentikus és tekintéllyel teljes fel­hatalmazottja országának — fokozottabb érdeklődést és igazabb értékelést ébresztett irányunkban. A legrégibb monarchia ba­ráti hódolatát hozta a román dinasztiád minden virágot észrevettünk; most vi!lúmvo- nalon, repülőgépen és gépkocsin éppen csak a forgalom és eredmény Itasrmlií az istenek gyorsaságához. Hátha Pirow elmélete sem több, mint félreértése a lázas ütemnek, amely idegesen és azért alig láthatóan robog el a béke kisebb állomásai mellettt a nagy pálya, udvarokra. nak, rnik»r II. Károly királyt olyan fogó tatásban részesítette, mely egyforma mér­tékben egyesítette a népi részvételt a m ;y ti /iclcs legpompásabb szertárlásáv.i). — A nemzetközi téren mostantól kezd ve díszhelyen szerepelünk, azon a helyi n, amelyet egyrészt a Király személyes ukm- télyc biztosított számunkra, másrészt ■</ ország u'jánevelcse és belső megszervezi e érdekében végzett munkája. — Értékelik munkaerőnket, kincseinket, vendégszeretetünket, úgy tekintenek, mint a béke és fény oázisát a világnak egy olyan részében, hová aíVgkiilönbö/őbb fe­nyegetések éjszakái sűrűn betértek. — A Kelet kapuja vagyunk, általános érdeklődést vonzó pont. Az idegenek meg­győződtek erről. — Ennek a felismerésnek azonban első­sorban bennünket, magukat kell áthatnia, legyen meg bennünk állandóságunk tek'c-s jelentősége s a román nagyság érzete, je­gyen meg bennünk annak a tudata, hogy határaink etnikai jogainkon belül vannak, nem azokon kivül, hogy a románság min­denütt túlnő jelenlegi határain s csak fa­natikus béke-vágyunk akadályozott benne, hogy azt mondjuk, hogy a kisebbségek te­kintetében mi hitelezők vagyunk, nem adósok. — Határokon tuli propagandánkban sohasem volt firogtatás, amely sért, sem támadó zaklatás, amely fáraszt, propagan­dánk a meghívásba összegeződott: jöjjetek, hogy megismerjetek! Aki ismer, igazat ad nekünk. — Ezt a dolgot azonban értsük rneg elsősorban mi, románok, románok, akik átmegyünk a határon, külföldön utazó és világot járó románok. Legyen Öntudatos minden szavunk, amelyet idegennek mon­dunk, ne ‘legyünk akaratlan fecsegők s .n- diszkrétek anélkül, hogy tudnánk róla, i legyen mindenkor élőén bennünk az ort szág tiszta .és szent képe, melyet a rréfa' sért, vagy eltorzít, vessünk számot vele, hogy a nemzetközi csatában a román a határokon tuli megjelenésének stílusa ebő' feltétele a győzelemnek, hogy bárki legyen az őrhelyen, melyre történetesen elhivat­tam, joga van kérni, joga van elvárni ezt az általános és névtelen közreműködést. Kevesebb terméketlen tréfát és szkeptikus, indiszkréciót exportáljunk tehát és minden határon túl utazó románból teremtsünk öntudatos, hazaszerető és az itteni hely­zetnek hasznos tolmácsot. — Az ország legelső polgára nagy oél* dác adott. A Nemzetnek ebben az Órá­jában azt kérjük, hogy a példát kövesse mindenki, különbség nélkül. A határon' átutazó románnak kiállított útlevél lelki- ismerete előtt tartalmazza tehát azt a kö­telességet is, hogy' rendelt szolgálatban érezze magát: mint minden angol, mint’ minden francia, mint minden német, mint minden olasz — mint maga országunk Királlyá! Ufabb cen-aiah mások Kolozsváron KOLOZSVÁR, december 8. Az uj céh-törvényben előirt szakma» céh-alakulásokra kitűzött határidő (ic­cém bér 12 ével lejár. A rendelkezésre ál­ló terminust minden egyes szakma igyek­szik felhasználni s így egymás után ala­kítják meg céheikéit. Az elmúlt napokban a famunka sok is kimondották — az Épitömunkás Otlhon- ban — céhre való átalakulásukat, mely alkalommal elnökké Burtica Simont vá- lasztoTák. A közgyűlésen a hucurcsíii szakszervezetet Bartha Károly képviselte. A vasmunkások szakmai céhe szintén a közelmúltban alakult meg. F-’ a céh a kormányzóság szakmunkásainak in szá­zalékát foglalja magában, tehát a kötele­ző 10 százalékot jelentősen meghaladja. Az itt megejtett választásom szerint: a éisz.tikárban elnökként Dán Vas:let, al- eümökül Garbovan Gheorghot, jegyzőnek Bruder Ferencet, pónztárnoknnk Tnlícska Józsefet, a főtitkári posztra Páiffi Tá­bort, titkárként pedig Lengyel Sándort választották meg. A céh-afiakulási formaságokra vonat­kozó iratokat jóváhagyás véget’- mindkét szervezet felterjesztette a munkaügyi mi­nisztériumhoz. De nemcsak az alkalmazót!} szerveze- »•ek, hanem a munkaadókat magukban foglaló szak egyesületek is síelnek eleget tenni a törvény edŐirássaiuak,,

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents