Ellenzék, 1938. december (59. évfolyam, 274-299. szám)

1938-12-06 / 278. szám

— Szerkesztőjéé ős kiadóhivatal: Cluj, CeJeu Moţilor 4. Telefon: ír—09. Nyomda: Str. I G Duo» No. 8 Fiókkiadóhivatal és könyvosztály: P Unirii 9 Telefon 1199 LIX ÉVFOLYAM, 27 8. SZÁM. ALAPÍTOTTA BARTHA MIKLÓS Felelős szerkesztő és igazgató t DR. GROÍS LÁSZLÓ MMgmiraa f Kiadó it ul a jdo nos: PALLAS R. Xai Törvényszéki Rjsliromozási szám: 39. (Do*. 886$ 1938. Trib. Cluj.) Előfizetési árak: havonta 8»* negyedévre 240, félévre 480 egész évre 960 le/. KEDD CLUJ, 1938 DECEMBER 6. KíopsíIc álban tüntettek az olas^ konzulátus ellen s beverték az olasz üzletek ablakait. — S snghajban véres összecsapás történt francia és olasz tengerészek között.Pepik romai angol nagykövet szintén kérdési intézett Ciano külügyminiszterliez a római tüntetéssel kapcsolatban CEANO: beszédem uíán iövíéniek egyéni vélemények kifejezői voHak, ezéfi nem felelős az olasz kormány“ A váratlanul kirobbant francia—olasz ellentét ügyében gyors munkába kez­dett az angol diplomácia, melyet Fran­ciaországhoz való szoros kapcsolatai révén a szerdán történt olasz tüntetés szintén igen érzékeny ponton érintett. A közbelépés eredményét azonban a szűkszavú hivatalos közleményekből nemigen lehet fölbecsülni. Annyi nyil­vánvalónak látszik, hogy vezető körök igyekeznek nem kiélezni az eseményt. Viszont enyhülésről sem lehet beszél­ni, mert az olasz vezető körök válasza a hozzájuk intézett francia és angol kérdésekre, nagyon tartózkodónak lát­szik, francia részről pedig eddig sem­miféle kijelentés nem hangzott el a helyzet enyhítésére, ellenben a sajtó egyhangúan állást foglal az olasz kö­vetelésekkel szemben és Korzikában olaszellenes tüntetés folyt le, melynek folyamán a tüntetők föl vonultak az olasz konzulátus előtt és ma már szo­kásos módszer szerint, olasz üzletek ablakain töltötték ki bosszújukat. A szenvedélyes olasz—francia vita Kí­náig is el betolt, ahol Sanghajban fran­cia és olasz tengerészek verekedtek össze, több olasz tengerész a vereke­dés folyamán megsebesült, mire egy ! olasz tengerész csoport föivonuit a francia engedményes terület ellen, melynek határánál fegyvereit a leve­gőbe sütötte el. Az olasz sajtó kitart amellett, hogy a Rómában elhangzott követeléseket Olaszország természetes követeléseinek kell tekinteni s a fran­ciák tévednek, ha azt hiszik, hogy a müncheni egyezménnyel egy történel­mi folyamat zárult le, mikor ellenke­zőleg, ez az egyezmény csak kiindu­lási pont lehet egy uj egyensulyhelyzet felé. Az olasz hangulatra jellemző, hogy Arezzo város főterét a vitás po­litikai eseményekkel kapcsolatban „Korzika-tér“ névre keresztelték át. Francia részről viszont azt állítják, ha Olaszország nem ad megfelelő elégté­telt, akkor Chamberlain tervbevett ró­mai útja is elmarad, bár tegnap esite már hivatalosan jelentették, hogy ezt i január 11-re tűzték ki. Az angol lapok beavatott forrásból szer­zett jelentései szerint lord Perth, római angol nagykövet szombaton este újabb megbeszélést folytatott Ciano gróf olasz külügyminiszterrel. Az angol nagykövet megkérdezte Ciano grófot, hogy milyen jelentőséget kell tulajdonítani az olasz kén­viselőházban szerdán Icíoly incidensnek. Ciano azt válaszolta, hogy sem őt, sen» az olasz kormányt nem lehet felelőssé tenni a beszéde után történtekért, melyek egyé­ni vélemények kifejezői voltak. Perth nagykövet, amint a londoni lapok jelenté­se mondja, erre fölhívja Olaszország kül­ügyminiszterének figyelmét, hogy a n;nr rég aláirt angol—olasz megegyezés szerint Olaszország kötelezettséget vállalt a sta­tus-quo fönntartására a Földközi-tenger nyugati medencéjében. Francia lapok szin­ten főleg ezt hangoztatják az olaszokkal szemben, mert ez az érv bizonyos tekin­tetben Angliát is köti a franciák mellé Pá­risi lapok különben igyekeznek úgy ma­gyarázni az eseményeket, hogy az olasz ki­robbanás csak a feltülisten irányult Francia” ország ellen, mely minden körülmények között meg fogja védeni és képes is meg­védeni birtokait, valósággal azonban az an* golok elleni elégüilerienség nyilatkozott meg a római tüntetésben. A „Figaro" sze­rint az olasz képviselőházi incidens a csa­lódás jele, melyet olasz részről af Port éreztek, hogy Chamberlain és Daladier megbeszélései nyomán sem adták meg Franco tábornoknak a hadviselési jogot, Olaszország, a „Figaro" szerint, már több- niill’iárdot költött a spanyol háborúd* melynek befejeződése még mindig a. bi­zonytalan távolban van, ezért most nyo­mást akar gyakorolni az angol kormánvra. Jellemző a helyzetre, hogy a francia sajtó Ribbentrop német birodalmi külügymi­niszter közelebbről esedékes párisi látoga- tása miatt lehetőleg óvatosan érinti vitat­kozásában a Berlin—Róma tengelyt. Párisi lapok mindamellett nem mulasztják el át­venni az angol sajtó több orgánumának véleményét, hogy a német—olasz csoport, hol Rómában, hol Beriinber, fölmerülő követelésekkel, közös terv alapján dolgo­zik. Németország Angliát támadja és Fran­ciaország barátságát keresi, Olaszország Franciaország ellen intéz támadásokat és Anglia vall való kapcsolatait igyekszik megjavítani. Egyik nagy francia lap ezért' kivánja, hogy Ribbentrop külügyminisz­ternek határozottan tegyék föl Parisban a kérdést: csatlakozik-« Németország '^z olasz követelésekhez? Ribbentrop párisi látogatása Ribbentrop német birodalmi külügymi­niszter holnap érkezik Párisba, bogv a néniét—francia baráti egyezményt aláírja. Az aláírás meglehetősen kényes pillanatban fog történni, mert az otasz—francia ellen­tétet holnapig aligha simíthatják el annyi­ra, hogy a francia közvélemény nyugodt* sága a külpolitikai eseményekkel szemben visszatérjen. A liapok mindamellett barát­sággal üdvözítik a német birodalmi kül­ügyminiszter látogatását s az aláiraqdó egyezményt fontos lépésnek tekintik az európai kibontakozás felé. A „Matin'c sze­rint az egyezmény főleg Szovjetoroszorszag felforgató törekvéseire mérhet erős csí­pést. A német—francia ellentét elsim tá- sa semmiképen sem illik bele az ellentéte­ket kihasználni akaró szovjetpolRikába. Ha Pár is és Berlin mindent miegerv. a békés kiegyenlítődés felé — írja a „Ma­tin" — akkor az egyezménynek távolba- menő jó következményei lehetnek. A né­met sajtó szintén barátságos jóindulattal kommentálja Ribbentrop párisi útját, melytől kedvező eredményeket vár az európai feszültség enyhülése érdekében. Tíz év előtt irta alá Párisban Stresemann külügyminiszter a KeUogg-paktumot — mondja egyik berlini lap — azóta teljesen összeomlott az a biztonsági rendszer, me­lyet erre a paktumra építettek. A Rib­bentrop külügyminiszter általi aláírandó uj megegyezés számításba veszi az uj helyzetet és megfelel a világpolitika reá-* Lírásainak. Francia és olasz tengerészek Kínában közelharcot vívtak egymással SANGHAJ, december $. A sanghaji francia engedményes terűdet egyik kávé- házában vasárnap heves verekedés zajlott le francia, olasz és amerikai tengerészek között. A verekedés folyamán egy olasz és egy amerikai megsebesült. Hét olaszt letartóztattak. Mikor a verekedés hire az olasz laktanyába jutott, ötven olasz kato­na és tengerész tehergépkocsin nyomban az incidens hegyére akart sietni. Mikor a francia engedményes terület határára ér­keztek, a francia rendőrség feltartóztatta őket, mire az olaszok a levegőbe lőttek. Az összetűzés alkalmával két francia rend­őr megsebesült. A rendet röviddel ezután helyreállították. .. .. Franciubarát tüntetés Korzikában PÁRIS, december 5. Ajaccioban vasár­nap délelőtt nagy tüntetés volt, melynek résztvevői az olasz képviselőházban tör­tént incidens ellen tiltakoztak. A tüntetők előbb határozati javaslatot fogadak eb ki­fejezve az anyaországhoz való megingat­hatatlan ragaszkodásukat, majd több kar­hatalmi kordont áttörve, felvonultak az olasz konzulátus előtt. A tüntetők bevír­ték több olasz üzlet kirakatait. A világhá­borúban Franciaországért ellesett 40 ezer korzikai nevében a korzikai volt fronthar­cosok mogesküidtek, hogy ugyanazzal a szeretettel és bátorsággal harcolnak Fran­ciaországért. Az újabb tüntetések megaka­dályozása érdekében Ajaccioban vasárnap déli egy óra óta rendőrjárőrök cirkálnak. Az olasz sajtó kitart álláspontja mellett Az ölelsz sajtó továbbra) is azon az ál­lásponton van, hogy Olaszország termé­szetes köveitteléséníek hangoztatása nem , áLil összeköttetésben a müncheni megegye­zés szelemével, melyet Franciaország is elfogadóik A Stefani-ügynökség közli: „A francia söjtó és az angol sajtó egy részének el­lenséges magatartását az olasz nép termé­szetes törekvéseire való utalással kapcso­latban történt tüntetésiekkel szemben, a „G'iornale Dttkriia" nem helyénvalóknak minősiti, mivel ezek a lap szerint azt mu­tatják, hogy Európa egyes részeiben még most is fennáll a régi, önző és harcias gondoilkozásmód. A müncheni egyezmény szellemié a szerződések bátor felülvizsgá­lásának, a hibák és az igazságtalanságok felülvizsgálásának szelleme, az erők egyensúlyának elismerése, a helyzetek és az igazi jogok belátása s az egyedural mák és a nemzetközi feszültségek meg­születése volt. Ha azonban megtagadnak mindenféle figyelmet olyan érdekek­től és törekvésektől, amelyeket a külügy­miniszter beszéde még nem is jelölt meg, úgy eltérnek a müncheni szellemtől és a nemzetközi együttműködésiéi és előny­ben részesítik >a zavarokat s a háború sü­lét erőinek tevékenységét. A „Gicrnule Dtttailia" ezután azt hangoztatja, hogy a Franciaország és Olaszország közötti kapcsolatokat újból rendezni kell, mivel az 1935 januári megegyezési holt betű­nek lehet tekmnlleni. Ezt a megegyezést egyébként maga Franciaország semmisí­tette meg, amikor részt vett az Olaszor­szág elleni megtorlásokban és azután közvetlenül részbveR a spanyolországi polgárháborúban a fasisztaellenos vörö­sek oldalán és a szovjettel együMmükö- 1 dósben megváltoztatta a Földközi tengeri hdyzejtteri ahol pedig Olaszországnak rendkívül nagy és Franciaország és Ang­lia által is elismert érdekei vannak". Ribbentrop párisi látogatása PÁRIS, december 5. A francia sajtó niaigy érdeklődéit) tanusit Ribbentrop pá­risi látoga ása iránt. A Malin szerint a német külügyminiszter párisi látogatása alkalmával 'tiszta képet alkothat magá­nak arról,, hogy az egész világ szempont­jából milyen nagy fontossága van a né­met—francia kibékülésnek. Az Oeuvre, igy ir: ,,Búr az olasz diplomácia mindent el­követj hogy összekuszál f<* a dolgokat, ez nem fogja megakadályozni fíibben- tropot abban, hogy aláírja a francia— német egyezményt. Lehet, hogy az olasz kamarában történt incidens miatt Chamberlain római útja halász ást szenved, de ezzel csak az olasz kormány helyzete lesz bonyolultabb." BERLIN, december 5. Mint a Havas távirati ügynökség jelenti, a német sajtó tovább folytatja Ribbentrop birodalmi külügyminiszter párisi látogatásának kommentálását. A Danziger .Vorposten írja: „Tíz éve annak, hogy Strescmin Párisban aláírta a Kellog-pakUimot. Az­óta a biztonsági módszer merőben meg­változott és végérvényesen összeomlott." A merényletek tettesei a katonai tör­vényszék előtt. A kolozsvári katonai bíró­ság vádtanácsa szombaton foglakozott az utóbbi időkben elkövetett merényle­tekkel kapcsolatosan letartóztatottak .bűn­ügyéivé] és a vádtanács valamennyi le­tartóztatott szabadlábraholyezés': kérését elutasította. - - - • Pedfi anaol giafsvköveá közbelépése üómábaEi

Next

/
Thumbnails
Contents