Ellenzék, 1938. december (59. évfolyam, 274-299. szám)

1938-12-25 / 295. szám

22 BtrfíNzíik 19 Jó 2 5. KET portré Egy halott és egy élő államférfi Irta: BÁRÓ WESSELÉNYI MIKLÓS KEMÁL ATATÜRK Kótoégtelen, hi%ry Kémiái Atatürk sze­ne Ivében u jelönikor történelminek egyik Ic^/inesöbb és legérdekesebb alakja- vesztette el. Ha Törökország bizonyos vonatkozásban kivii! esik a közén- és nyugateurópa« ember érdeklődési körén, uzért nem tagadható, hagy éppen Komit konmuiyzé-sának következimenyeként, ne: nnir számol tevő tényezője az európai, süli a világpolitika kérdéseinek ts s ezért a különböző problémáik bonyolult össze függése lévén ez az ország sorsa ma már senki elölt sem lehet, közömbös Ugyan­ekkor közelebbi elemzés mellett az is nyilvánvalóvá válik, hogy az összes vi kígháboru utáni dik átorok közül, ha la­kán nem Ls Kerné! a legnagyobb, de \i- s/onyta^osan A áPJott a legnehezebb tel :álatok előtr és riy értelemben Ö végezte j legnehezebb és talán legeredményesebb munkát. Nem szabad ugyanis elfelejteni, hogy a többi európa- dik átorok (kivéve 'alán a szovjet diktátorait) csak bizonyos szel­lemi forradalmat hajtottak végre és eze­ket az uj eszméké- csupán elvetet ék és felvirágoztattók egy már meglévő és tüh bé-kevésbé változatlanul maradt környe­zetben. Miiwfegyrknól adva vol ak azon­ban a modern civilizáció feltételei, me­lyek tennés/etszerii 1 og megkönnyítették azft, hogv a meglévő nélkülö/hetet’en ala­pon az. uj eszmék virágzásnak indulja- ujak. Törökországban azonban e fellé etek mind hiámvoztak s ez az, ami viszonyla­gosan kétségtelenüi Kern álnak biztosítja az elsőséget. Komái reformtörekvései la Ián egyedül Nagy Péter munkájával és «t mult század habvamas éve’bér. Japán­ban lejáíiszódó nagyszabású átalakulással hasonlít! üttök Össze. Akinek csak vala- mennyire is csak alkalma volt megismer, ni a keleti ember lelki világát és a?, íz- lám lia'iaknát, az minden bizonnyal kel­lően feig ja értékelni azt a hallatlan ener­giát és bátorsága', amelyre Keinálnak szüksége volt ahhoz, hogyT a papság ha­talmát letörje és megszabadítva népét az ízlám elöii életeitől, elindítsa az.- a mo­dern fejlődés utján. Nem beszélve a technika és n civilizá­ció elmaradottságáról, mely természet­szerűleg már önmagában megakadályoz­ta azt, hogy Törökország modem ér c­lemben vett állami élete! éljen, ez az or­szág a világháború befejezésekor szelle­mileg és le’kilcg még körülbelül ott tartott? ahol a öbbi európai nemzetek a középkor végén voltak. Az .,ii'ju Uirök“ mozgalom ellenére sem lehetett még ez országban a» nacionalizmus századában nemzeti érzésről beszélni és az összetartó erő puszi án a vallás, az izlám volt. Ké­mül megjelenése évszázadok átugrását jelentette? mór’.' ő első lépéssel tulajdon­képpen a francia f orna dalom vivmánvaU valósította meg. Az adott viszonyok közt / olyan páratlan cselekedet volt? mely­nek nagyságái és török viszonylatban való jelentőségé: még ma sem lehet telje­sen felfogni. De nemcsak ez. Hiszen kér­dés, hogy a Törökországban uralkodó állapotok mellett mi volt nagyobb ielje- sifimény: az állam és a hadsereg korsze­rű megszervezése, vagy pedig a fez viselé­snek eltiltása és a Gergely-féle naptár és a lakín ábécé beveze sse? S még valamiben különbözött Ivónál többi diktátor kollégájától, \ diktatúra és a militarizmtts fogalmai rna már majd­nem egyet jelen őnek. De a. legtöbb diktá­tor s így Mussolini és Hitler is, ha vité­zül is küzdöttek végig a világháborút, de csak, mint egyszerű közkatonák harcol­lak, anélkül, hogy személyes bátorságuk megnyilvánulásán kivid befo’vás’ gyako "oltok volna fontosabb eseményekre Ke­rnül politikus mivolta mellett hadvezér is vo!t ;i szó legteljesebb értelmében. Nem­csak 1923 ban verte meg a görögökéi s le 1 ezáltal .jCihAzi“ a forradalom győző je, de inár a nagy habomban egyike vo!t azon vezérkar« li.sz'éknek, alök német lí mogatás melleit, eredményesen nínyitót tűk (ialhpob védeijné . Később a kisá/siai hadszíntéren önálló hadit miét \e/.ériy*’lt Neinzolközi vonatkxiZá.shan p i'itiká já nak h-gjdej>tüsebb cselekedetei ké sé.gle- loniil a sévresi diktátumot megszüntető lausannei béke, a montreu:r 1)jfrlaiioiln- egyezmény és a/ ezévben megkötött alexandre'-tói szerződések volta!. A lan saunei In-ke politikájának tengővéI., kife­lé piaiig a forradalom legfőbb, bázisát al­kotta. K békét vivla ki kardjával a „Ghá zi k de amint a békét megkötő tők, nyomban Kemál, mint politikus diktátor nyomult előtérbe és megkezdte most már országának belső és külső stobih/áeiójá!. Az utóbbi vonalvezetése .végig logikus és j szilárd vcM. Komái diktátor vatta elle­nére i.s érzelmileg,'de bizonyára reál poli. tikai számításból is, a nyugati demokrá­ciákkal rokonszenvezett s bár a háború ala i híven teljesítette hazájává’ szemben kötelességét, ha rajta múlik, Törökország sohasem csatlakozott volna a kö/pon i hatalmakhoz. Politika« ■ve/érgondo’aía tehát a nyugati hatalmakhoz való közele­dés volt. F/ointe ez a közeledés nehezen ment, hiszen a lausunnei béke tulajdonképpen a nyugati hatalmak vereségét jen illette s ezt sem Parisban, sem Londonban nem tudták könnyen elfelejteni. Kemál azon­ban előre látta azt, hogy n földközi- enge- * n és közeik elet i kérdések a világpolihká- ban előbb utóbb jelentős szereped fognak játszani, mely kérdésekben földrajzi fr-k- vésc követkéz, tétem Törökország is jelentős tényező lesz, tehát csak a megfelelő al­kalomra kell várni, mig a baráti kéz a másik oldalról önként jelentkezik. E vá­rakozás majdnem egy évtizedig tartolt, de a közbeeső időt is eredményesen busz. nála fel. Güniigjországgal végleg k«bekül­ve, együttesen megcsinálta a világtörté­netein ben cgj-edüLálió és annak talan egyik legmerészebb cselekedetet - ;t Ili* íes lakosságcserét. Il'.atalmas északi szomszédjával, n szovjet éi is rendezte viszonyát, sót e vi­szem- oly barátságosan róakulb hogy egy darabig ugv tűni fel, mintha .a szovjet befolyása Törökországban komolyan léi! hódítana. Midőn azonban a?. 1930 as évek ek jén a földközi-tengeri kontl'k us lehetősé. • már előrevetülte árnyékát, Ke­mál cl ej telle a/ egyodulu sz o v jel- >n entá- í.iót és teljes erővel az ónként kínálkozó francia-angol szövo!»ég kidolgozása felé tordult. A megvalósulás végül i.s akkor köve kezelt bft, midőn az alzcsszm lton liiiktus következményeként a földközi- lengém helyzet a forrpontij hevült és a Paris—-London-tengelynek, hu áldozatok árán is, de szüksége volt a megerősödött Törökország támoga ására. A m on treu xi * ei ígtir.s zeros - ér lek ezlet visszaadta Török- országnak a Dardanellák feletti teljes szuverenitását s végűi is ez év juniusá Iván létrejött alexand rettei egyezmény még maradók kívánságait is teljesítette, ugyanakkor azonban szorosan a Paris-.- London-tengely érdekkörébe zárta az uj török államot. Vajjun milyen hatással Lesz Törekor- s, ág jövőjére Kemál Atatiirk korán ík- köveikcze'iî halála ? Ez ma még nem le­het biztosan megmondani, nagy változá­sok azonban sem a bel-, sem a küipoli Lka irány vezetésében nem látszanak va­lószínűnek. A külpolitikai orientáció pü- lama nyrag tel jesen megfelel az oszág re­ális érdekeinek s a belpolitikai irányel­vek is ima már annyira szilárdak, hogy nem valószínű az, hogy belátható időn belül bárki Ls ne tenné magáévá Kemál Atatürk, a „Gházi" szellem« örökségét. II. FRANKLIN D. ROOSEVELT Bizonyos, hogy az Egyesült Államok elnökének személye, függetlenül minden más vonatkozás ól. mindig igényt tarthat a legmesszebbmenő érdeklődésre. Már maga az a fény, hogy a világ legdemo­kratikusabb államának feje, majdnem annyi hatalommal rendelkezik, mint akáinrnelyik paraiicsuralmi állam vezére? ez a körülmény is kellően meg ndokolja azt a rendkívüli érdeklődést, mellyel a közvélemény az USA mindenkori elnöke felé tekint. Ugyancsak természetes, hogy ez az érdeklődés a tetőfokára hág akkor, ha az Unió pillanatnyi vezére oly mar­káns egyéniség, min Frankiul Deleno Roosevelt. S még érdekesebb személye éppen mosf, midőn tudjuk, hogy a kö­zelmúlt lázas eseményeinek kialakulásá­ban és megoldásában minő kimagasló szerepe! játszóit. Franklin RoosevÖ külsőleg semmi esetre sem annak az amerikai embernek a típusa, aki zsókhordáson, vagy 'újság­íráson. kezdte s "így emelkedet fél fokról- fokra a legmagasabb polcokig. Oly csa­ládból származott., melynek hazájában már régen történelmi neve volt és ősidők­től fogva polgárjoggal bírt abban a tár­sadalmi osztályban,, me'vet nngv vrmá­! ‘ sokban az Egyesült-Államok arisztokrá­ciájának szoktak nevezni. Aki az ameri­kai viszonyokkal és az amerikai felfogás­sal fogla kozott, az minden bizonnyal tud­ni fogja, hogyha egyáltalán jelent még valahol előnyt az arisztokrata származás, akkor ezt a világ legdemokratikusabb országában jelenti. A fia al amerikai nép naivitása és ugyancsak fiatalságából származó, sok­szor komikusán ható hitbuzgalma, mely- lyeli a jelen és jövő mellé műi den áron múlta ' is szeretne magának teremtem, fő. leg azért, hogy ezzel eltüntesse az Euró­pával szemben titokban még mindig meglévő alsóbbrendűség! kéi.ysz.erképzc- tét — mindez igen érthetővé teszi. Bi­zonyos teh&k hoigjy a fiatal Roóscve't köz­eled pályájának kezdetén pusztán elvi ellenszenvvel nem találkozhatott, Mmd- azonál- aí, ez előnyök ellenére is, Roose­velt egyik legmarkánsabb típusa az ön- tehetsége ál"ni hatalomra jutott ember- nek. Hogy cda jutott, ahol most van, ez USA einoki székébe, azt elsősorban ké pességeinek, fő’teg akaraterejének köszön­heti? sokkal inkább, mint bárki rnás előt­te, de 'tatám utána is. Ami előnyt: va- srvont. rs=znköttetés’', szettetru kebr-sségét „IIP-IOP“ FOGKEFE I ELEGÁNS, TARTÓS, HIGIÉNIKUS. Gyártja: ARMIN FALK & Cd. Kefe és celluloid-gyár r. t. Oradea* a '.‘As megadott neki, fizik«»« t'-.i ugyíuiamriyit megtagadott tőle. Ls ezt «■ éppen abban a percben togadtu m«y, in dőn n fényes jövő tehetőségem-.k táviaf i kitárnlluk céötte. Az emberek 99 százalékát levőin vo: ha *to a Itatás/Íróin ex u legióbbcn fehd iük volna n ovább« harcot. Hiszen mű;1 ( lgondolni ia Iszonyatos, hogy mit jelent tuti egy ép, egészséges, karrierje kezdi lén á ló, harmincéves férfi számára a/ hö c-gy reggel arra élxrcd fel. hgv töké le’osen megbénult. lLs éppen ezért telit- tetlcusúg megható Lvág és mélységes Us/ telet nélkül gondolni arra az emberfeletti harcra, melyet Roosevelt egészsége visz- szaszerzéséért vivőit. Roosevelt győző t és az USA elnöke lett. Bizonyos, hogy kaurerje még nem ért véget, még akkor sem, írj talán mm vátasztanúk meg újból, igy tehát jxjl«Li kai működéséről ma korai volna végső véleményi mondani De annyi már most kél ség etem hogy kormány/.Asa sorsdün tő fordulatot jelentett az Unió történeté ben, bel és külpolitikai téren egyaránt Oly kimagasló befolyása vol; az Egye­sült Ál a rank életére* amilyennel Wa­shington óta csak IátumIn, nagybátyja Teodor Roosevelt és Wilson rendelkéz tek. A bcfpohLikáhan iegüikűí)b L ucoln hoz volna hasonlítható. Igaz, nem sza­badított fel rabszolgákat, de szociális iö rekvésw hatásaikban, és radkális mivol­tukban leginkább Lincoln sz.aciális re­formjaivá: mutatnak rokonságot. S Roo sevolt nagyon sok mindenben szintén Lincolnhoz hasonlóan, küzdelmet folytat az USA egységes» fiséért Küzdelmet, mely éppen azéri indokolt, mert szociális re­formjait egységesebben és gyorsabban tudja végrehajtani Hiszen elnöksége ide­je alatt is csaknem négy évig tartott, mig az amerikai alkotmány teker vén ycs ut vésztőiből kiuőat talált é« annyira meg tudta törni néhány makacs állam ellen állásúk hogy képes volt intézkedéseit va­uiban' végre is haj ani. Roosevelt minden­esetre egy nagy előnnyel rendelkezett honfi'ursai felett Azzal? hogy modem gondolkodású a szó igaz és nemes értel­mében. Az a modernség, melyre az ame­rikaiak óitalában annyira hiiszlcék, oly­kor kissé* mechanikus s csúcsteljesítmé­nyének legtöbbször n televíziót ckintik. Rous eveit szociális törvénykezést.* kétség teienül clhomáilyosílja ezt a mechamzáít modernséget i.s. A külpolitikában WiLsonhoz hasonló súlyos döntések élőt állt és áll ma is. De itt is rendelkezik az cuthh említett előnnyel WrLsnimal szemben, nemcsak az irőa.szta] mellől Ismeri Európa!, ha-, nem a politikán kivüi ismeri annak szel­lemi és kultüráhs életét. Nemcsak azért, mer. utazásai révén közvetlen kapcsolat­ba került a kontinenssel, de ta án cgv ki­csit arisztokrata volta miatt. S/ármazásá. nak 07. az amerikai értelemben vett ansz- tok.ra iJíiis jellege volt az, me’v érzésünk szerint? minden kétségbe nem vonhaté» hnzafisága mellett sem szüntető meg nála az Európával való szellemi és lelki kapcsolatok folytonosságát. Ez a kap­csolat Wdsoftnál például teljesen lüAny- zott ús ebben keresendő tragédiájának egyik fő i'iiditr>olca. Roosevel! csikágói beszéde óta világos, hogy politikája Ame­rika .semlegességének feladását jelenti. Amennyire bizonyos kell legyen minden elfogulatlan ember előtt az, hogy a Monroe elvhez való merev ragaszkodás ma már reálpolifihaá szempontból sem lehel az USA feltétlen érdeke, ugynnány nyira bizonyosra veibe ő, hogy iiooseveít e döntésében szerepet játszóit az ae ál 1 alános emberi felelősség és szolidaritás- érzet, mely belpolitikáját egyébként is- minden vonalon jellemzi, A mai nyughâîian korban nagyon köny nyen előfordulhat, hogy Amerikának lilégsgyszer döntőbírói szerípet kell ját­szani európai ügyekben. Nem kívánhat­juk? hogy ez így legyen. De ha rá kerül a sor, bizonyos, hogy a döntés más ke­zekben lesz, mint húsz évvel ezelöt'. Fel­tehető még a kérdés, hogy vájjon igazuk van-e azoknak, akik azt áüdják hogy csak abban az eschen választják meg újból, ha az európai háború már 1940, előtt kitör? Reméljük, hogy semmikép­pen sincs igazuk. Legszebb karácsonyi ajándék egy ízléses.-darab Hollós íiz! étből vóra J« 1 eines vér

Next

/
Thumbnails
Contents