Ellenzék, 1938. december (59. évfolyam, 274-299. szám)
1938-12-25 / 295. szám
L L L Ii J\ 1 £ K 21 í i :j j u> a 4’ t uí u £ i* * Történetek Teleki Sándor grófról és környezetéről Irta: GYALKJ1 FARKAS Teleki Sándortól. Petőfi szeretett barátjáról, akinek •életrajzát megírtam, 'néhány általam meg nem dr* tÖTt étiét et közlök itt: Teleki Sándor gróf. Bem tábornok vitéz ez-edesc. a szabadságharc leverése után Bethlen Gergely grófi ált, baj társával: együtt az aradi várban fogságba esett, Valahogyan szabadlábra jutva, menekülnie kellett. Hihetetlen és izgalmas. kalandok közti, mint kocsis és inas, előbb Rózsa Sándor két embere által kalauzolva, egy csendörattak elől, Szo biéba jutnak. Ekkor tizennyolc évig 'tartó bujdosás következett. Lisztnek. Bemnek jó- Jiarátja Parisba kerül, majd a száműzetés közepei le Victor lfugoék körébe, velük együtt doígoziva és szenvedve .Jersey-sziget, majd ot'.nan is k kergetve, Guerncsey-szigetén. Az- •tán Londonban, aztán- Olaszországban, hol a Ganibnkli seregiben. Türr tábornokkal együtt szolgált, lemén leien kaland és vitézi tett között, szeretett jé) embere GauihaildiTvak. Dumas Sándornak is1 bizalmas barátja . . . végre hazakerül Erdélybe, hol birtokát, Költőt és. ott .kastélyát n zsandárok tönk letették. Eltakarítja a romokat és hozzálát ő is>, mint a fecske, fedult fészke u jbólépitéséhez.. Emtók- *;rátáit a Petőfi Társaság adta 3d, mely JSTS-ban togjáuf választotta. Székfogl* \já ós többi feloltva sásai épugy. mint a lapokban /megjelent emlékezései, csupa becses, ziswiáli- sa-n Írott értékes, müvek. Könyvei mind elfogytak. Írásaiban magiról q tegiWggobb szeri nţ/seggel s:ólt. Amint 'életével foglalkoztam, Ívva tal ős* okmányokból és hadtörténeti munkából, halálos Ítéletéből, melyet in efíigie hajtő'tak végre, nevét oda szege zve ;t bit ólához, 1853-ból, levelezéséből és más1 adatokból, közlök Bem tábornok prokfamációjábó 1 kellett kikeresnem és 'megtalálnom egész sereg bámulatos' cselekedetét, melyeket elhallgatott. Szénnélyese.n nem ismertem, de láttam Kolozsvárt nem egyszer. Ide birtokáról néha bejött és* sn Bias’m-szállóba szállott (melyben Petőfi megszállt és liszt Ferenc is). Mikor Liszt másodszor járt Jvolozsirárf, 1879-hen, láttam Teleki Sándort, amint vele éppen a városhólza előtt elhaladt Jtl Irta meg Liszt első magyar mpszód'áját, Bocsi Laci cigányprímás' együk nótájának hallatára!, szállásán1. Ezt a cigányt szekéren hozatta Nagybánya tájékáról Teieki, mert azt akairto», hogy kottát nem tudó, ősi-cigány muzsikust! hallgasson Liszt. Kolozsváron Teleki Sándornia'k egész sereg jóbarátja volt, kiket meglátogatott. Kivált a Szepi bácsi liázábnn, Hirsfchfeld Józsefet. Régi katolikus', Németországból származó családból való ápa1 os ember volt Szepi bácsi, kinek joga volt, borát kimérni, de háza nem volt korcsmái, ő pedig katonai fegyelmet tartott, zenét., haragosat nem tűrt, kártyázni nem volt szabad. Finomvegyes társaságnak nevezte Teleki isi ez.t ez érdekes gyülekezetét, mely egy-két! pohár borral, néha Szepi márnái által sütött ételekre, főleg pedig beszélgetésre, visszaemlékezésre*. '1 éfára, omekdólázásra egybegyült. Mágnások, egyetemi tanárok, kereskedők, iparosok, színészek jártak oda1. írók. publicisták. 'városi tisztviselők', Rnogkülönbscg nem voll. Mindössze az az egy talán, hogy Knaszna'i Misikát. a színház tagját, aki mulatságos. cimbora, volt, de néha rossz tréfát is csinált. Teleki Sándor délután baltól reggelig tegezte, ez volt a megállapodás'. Krasz- nai Miska különböző csinyjeit és v'sclt dolgait MisköSágoknak nevezték és Gabányi Árpád könyvet irt róluk, de biz azok nem fértek bele a könyvbe. Néha Teleki Sándornak kellett Miskét észretéritenle, ha szerette .is öt. Mikor Krasznait Tisza Kálmánnak bemutatták Kolozsvárt, Miska kellemes jóindulattal szólt: „Tisza Kálmán-? ismerős előttem ez <$• óév“. Egyszer E. Kovács. Gyulát hozta zavarba a sziriipadon Macbeth előadása alatt. M.ichcihnclr, a negyedik fel vonásban1, 1 á tömi nyolc jósolják meg sorsát. Egyik láto- rnáiiyt, egy fegyveres fejett, Krasznai Miska s/c-mélycsitett Így kell megszólítania a reá figyelő vezért:-— Macbeth! Macbeth! Macbe-h! — Krasz- IIa:i azonban Így kezdte: i,Hamletj Hamlet! Ilomlet! E. Kovács angyali türelemmel vette a föl- hangzó kacagást. A jelenetnek persze vége volt. Felvonás végével E. Kovács visszament r.z öltözőbe, hol az imént oly dicsőséges ténykedést végzett fegyveres fej, zsírral törülte éppen u festéket' és. masztix-ragasztót arcáról. — Ejnye, Miska'. — szólt hozzá csöndesen E. Kovács Gyula — nem tudtál jobban vigyáz ni? — Ugyan ké lek. — fortyant föl Krusz- r.ni, — Ezt a darabot 'is., <j másikat is F-f-ákeszpectré — Miska igy selypített — irta, T'rmmi baj fine?. Ezzel véget is ért a dolog, de Krasznai nagyon haragudott. * Nem éppen ilyen simán, végződött Miska barátunknak egy c-inyjt, melyért Teleki Sándor g*r tanította meg mérésre. Stand KJl. mán orvosdoktor asszisztens volt a kolozsvári egyetemi 'klinikán és valami könnyebb betegségéből felgyógyitolla Krasznait. A kolozsvári szintárs'ulat Nagyváradra nanduit át, közben Stand doktort Zilalmi kinevezlek főorvosénak. Krasznainek eszébe jut, hogy ő megköszöni az. orivosi faradságát a doktornak. Ír egy széip levelet neki, beletesz két darab ezeres bankót — csők hogy színpadi pénzt. \ pénzeslevelel annak rendje és módja szerint pecsételi, le és portóját kifizeti, föladja é'si á levél ,,állítólag“ 2000 forinttal terhelve megérkezik Zita hr a. Az orvosnak, aki ósppen sürgős dologgal volt elfoglalva;, a város tiltsd végén, hiriil adják, hogy pénzes levele érkezett, Stand doktornak fogalma sem volt orról, hogy honnan érkezhet ennyi pénze? Rohan a, ,postára, átveszi a levelet és iszony*) haragra. lobban, mikor Miska ur szín padi papirosait találja benne. Nemsokára Stand doktornak Kolozsvárt volt dolga, olt Teleki Sándor gróffal találkozik, akitvek c!pana'SizoIj;i becsöpalását. Az ,»ezredes" elhatározta, hogy ideje már Miskát megugratni. Levelet ért neki, hogy baj van. A postamester Izepörölte, mert az államot meg a kai: Ida károsítani két harm's ezressel Ezért néhány évi börtönt vár reá. „Tanácsolom, irta, Teleki Sándor .gróf, hogy menekülj, de rögtön külföldié." Krasznai iszonyúan mog- •nemüit, könyörgő levelet irt Teleki Sándor és Eszterházi Miguel grófokmak, de mindketten, megegyezéssel, riasztó válaszokat küldtek. Néhány nap múlva pedig nagy pecséttel ellátott idézőt kézbesít Miskáivaik egy ismeretien, akit, mint mondotta, e célból küld. lek Kolozsvárról;. Az idézés szerint Krasznaü köteles pár crap múlva, ‘reggel 8 órakor a válaszuU törvényszéknél jelentkez*ni. különben stb., slb. Krasznai magán leivül rohan egy jónevü ügyvédhez, előadja, töredelmesen, a; ügyet és tanácsot kér. — Te tulok! — kiállt ja az ügyvéd az. idéző láttára — nem látod, hogy fel ültettek? — De hiszen... pecsét van u'z idézésen aláírások .... a válaszú ti törvényszék hivatalos pecsét je... — Boldogtalan, mikor volt Válaszul falu. ban törvényszéki Miska' nagyot lélegzett. — Barátom — mondotta —- hogy a jó isten. áldjon meg. Ha föl nem világositaee, én v az éjjel szököm. Ugratás Ezt az ugratást «-zutóin legalább egyik tir- *T»k aprópénzzel visszafizette Mák i, Apri's elseje volt ós gróf Eszterházy M gueí, akit keresztapja, a braganzai herceg után ne ve z lek c* Miguelnek, aki színién fogságot szénné- deli Aradon a vsiz'abadsá.gbarc után és nagyon jó barátja volt Teleki Sándornak, találkozón a színház elöli Kraisznai'val: G.óf komoron szólt: „Hallottad a gyászliiri?" „Szent isten, miféle gyászhi-rl ?'• ..Teleki Sándor meghalt!“ „Borzasztó!" — Tivoli ja- Miska év. szaladni kezd. „Hova. Ívéi?" — kiáltja utána* Esterházy gróf. „A távíró hivataliba. -— szól vissza Miska — megtáviratozom a Duda,pesti Hírlapnak'. Abba. irt a! szegény gróf." Es szaluid!, hiába kiabált utána o gróf, hogy álljon meg. Esztcrh'áizy Miguel a távíró bivol álhoz s'-et. Elég messze volt akkor a színháztól, o Bocskai születésű házában', Mátyás király születési házának szomszédságában.. Felróban az emeletié. „Kérem, lihegte a táviratit dudásnál, kiiídlek-e az, imént •táviratot Pestre, hogy gróf Teleki Sándor meghall?" „Azt; nekünk «cm szabad megmondani.“ „Csak azért kérdem, hogy báj ne legyen belőle. Has Krasznöl Másika hozna ilyen táviratot, tessék neki megmondani, hogy nem igaz ez. a gyászhi'r! Áprilist járattok vele, én mandom, Eszterházy Miguel." „Akkor megnyugtailhalom, eddig ilyen táviratot nem adtaik föl'." „Hála Istennek" — sóhajtott föl a gíróf 4s> libegve ment le a lépcsőn, mert koros ember* volt mar akkor. A kapu előtt Krasznai Miska várta: „Hát ki járt áiprálift?“ — kérdezte Miska' diadallal és selypítve. Eszterházy Miguelröl csőik uiny- nyit még, hogy egyszer egy társaságban, ahol valaki pokoli rossz, kap a dohányt pipázott az orra. alá, hjáir eléget hadonászott' a gróf, hogy a esipős. füstöt elhárítsa magától, végre, türelmét veszítve szólt ' reá u kí- méleMen fráterre: „Hallja, én igaz, hogy rom hallok a> fülemmel, de tudja, meg, hogy o; orromra nem vagyok süket!“ Szepi bácsinál A Szepi bácsi! házában nzonbam. nemcsak tréfálkozás folyt a borozás mellett. Sze/pi mama. gilárkisérct mellett énűkolti el egy- egy régi nótát, de énekellek E. Kovácsi Gyula, majd együttesen Szász Gctó, Bariba. Miklós és nem egy más s nevezetes férfiak köz ük Majd Teleki Sándor mondott el ételéből1., éimi iRiyeiből, feszült figyelem közt. Odajárt néha Bern tábornok cigányprímása, Salamon János is, akit, hm felkérték, szívesen hegedüli. de ettől n társaságtól soha se fogadod e! pénzt. Mint Teleki Sándor irtai, a maga Írásairól, nem kólából ir. és mem tányér<>- zik. Az öreg Salamon se játszott kólából és Teleki Sándorék társaságában, hol a szabad- ságliarcnak annyi tisztje mulatott, nem 1á- nyérozoll. Anlniaik idején* egyik jubileumin iinnopellük Salamon Jánosit, aki valaha a pes'ji Nemzeti Szinhiáizbon is* hangversenye- zeit, tizenkét legényiéivel. Életrajzát, fiatalon, megírtam és azt az. ünnepen Gero Lina, később a budapesti Nemzeti Szitniház kiváló művésznője olvasta föl. Mikor életrajzi oda- taflr összeírtam, többször tárgyaltam .Sáliamon .Tánossali. nem egy régi nevezetes tró levelét lállani nála. Mikor Bemről beszélt és orról., hogy nemcsak a tábornoknak játszott piross3p.kás legényeivel, hartem a csaták előtt is a hadseregnek. Ekkor megkérdeztem 'Víl’e: '—' János bácsi, mit csmâiTll a banda, mi- kar megszólaltak az ágyuk és csapkodlak a golyók? A galíambősz muzsikus elmosolyodott: — Futottunk, rostálom, futottunk. Teme'l%én ott voltam — olyan temetést nem láttam soha és nem is láthat senki már. A koporsó előtt viliink tépeLt húrral és szakadt nyirettyűvel hegedűjéig mely, egykor Bemet niegkönnyezlette. Koporsója után pedig egy gynJogszázad'nyi régi honvéd, mind negyvennyolcas honvédek lépdeltek, tisztjeik, kel, a daliás öreg Esterházy Kálim át* grófnak, Bem tábornok segédEszfjénetk vezetésével, aki jobbkarját a szebeni csatában vesztette el. Azóta ők mind nyugosznak a r'égi kolozsvári temetőben, a boldogok. Szepi bácsi házában, abhalrv a társaságban, vita, Ivallási, vagy nemzetiségi kérdés nem volt. A kányát a házigazda' nemcsak hogy elvette, de nyomban tiizbedobta. Ellenben Tirszvéttel hallgatták meg Ycrzár Gergely kereskedő »uram esetét, ő n igyon is «nyögött a pn.pucsuralom alatt Egyszer besietetl egy szújdli borra, de csakis egyire, mert felesége és leánya után kelt átélnie a színházba. A szoba kulcsa náhii. a férjn-él von. Csergedy. a joviális, kövér vármegyei írnok azonban rászól: „Mit akar azzal a kulccsal most, hiszen cs*k ’ixiosí liezdődött % szinházban az utolsó feli von ás." „Ne mondjál" „Onnan jöttem ebben. a> pillanatban." így kihozták a második szájdlS' is, holott okikor már véget ért az előadás. Másnap érdeklődött Oengiedy, hogy' miképen folyt le találkozása.; olt hóm Verzár uramnak becses* nejével. ■— Csak annyit mondtam — referált busóin Verzáír uram —• ,,Adjan Isten jó estét.“ A többit Gál Tercsi, a nőm mondotta. Koltón Az 1867-es alkotmányos korszak kezdetén Teleki. Sándor gróf ezredes kegyelmet kapott és visszaadták elfoglalt és tönfcreteit birtokait, Költőt -is, ahol Petőfi életének legboldogabb napjait töltő1 te. A gróf rendbehozatta a koltói kastély néhány szobáját. Hogy z épület milyen állapot Iran lehetett, arra csak azt említem föli, hogy éveken áll zsöm- dárok kaszárnyája, volt. Miután néhány szobáját a házigazda lakihaló állapotba helyezte, meghívta ebédre o> község derék református papját. Ketten ebédellek csupán, egymással' szemben ülve. A ji(isztélétes (valahogyan szórakozott volt, nem tudott rendesen válaszolni a gróf szavai! a, hololt máskor ugyancsak váltott az esze. Ezúttal némán '.nyelte le a jó fajiatokat. A sültnél azonban ünnepélyesen fölálilott, gondoséin hátratolta sizié&ét, leletöl- tölfe poharát 'borral és kellő köhögés és torok reszelés után., harsány hangon, minha szószékről mennydöltögne, szónokolmi kezdett:-— Méltóságos Gróf, Ezredes Ur, Kegyes Pátrónusom és Jó Uram! Sokat szenvedett nagy hazámfia! Tizennyolc hosszú esztendeiig eile .Méltóságod a száműzetés- keserű kenyerét.,. — No, no — szóéi közbe Teleki Sándor, aki ez ünnepélyes jelenetet el- aka-ta keriiln-i — hagyjuk el ezt, Tiszteletcs Uram! Talán nem is volt éppen olyan keserű az i» kenj'ér. A tiszlél'etes neheztelő pllánifást vete'f a 1 grófira!, majd az égre, helyesebben a* frissen meszelt mennyezetre nézett, merően és még szilárdabb hangon újból kezdetlc: — Méllóságos gróf, ezredes' ur... iKöve/fkezelt egy hostszu szónoklat, süni bibliai idézetekkel. Hiába csóválta fejét néha Teleki, aki igazán a szó legnemesebb értelmiében szerény volt. A túszteletes tovább folytatta' prédikác ós pohárklöiszöuitőjét, melyet végre áldásfclével fejezett be és nagyott koccintott házigazdájával. Teleki Sándor gavallér módon viszonozni akarta a taszkot és maga is megadta a módját. Fölállolt és rövid, nyugodt beszédben elhárította magáról a dicséretek garmadáját, vendégére ürüve, köszönetéi. n poharát. Ámde a tis-zteleles felugorva még egy £e&*iíks! gynjtoU, £oi.tw4a 4« lEaegorízni F Q ß JU épségéti Használja Ön is a 'fogorvosok ezrei által ajánlott Kűlynos fog-, krémet íertötlerutö és tisztáiig tartó tulaidoaságaio&l fogva,-n t igézd'íesx r ^ f okarékos* ? mosolya födjek, ^ KOLYNOS Vegyen l- - áltat ' **vgy tsibusp tetézvén dicséretét, eiraigiadtatással. Koccintás után Teleki Sándor, higgadtan, éts ülve •maradva szólt: Tiszelelcs uram, most már beszélgessünk pfózáben és inkább lássunk hozzá az evéshez, iváshoz. Hagyjuk a pokolba czeSíet az ünnepélyes dikciókat . . . A tiszfeleles ur mélyen megsértve ment át a kvaterkázásba; a poharazásba és otthon feleső váltva mondotta feleségének, családjainak: — I«') ember a gróf, érdemes n3gy ember, de oduLinm a. sok Inijdosásban és mindenféle hányódásban nagyon megírcményédelt a szive és 'S'zárazeiméjü leli . . . Isten hirlza meg azért. . . A csizmadiamester aggodalma Bárimily késő éjjel tért haza Teleki Sándor gróf kolozsvári szállására, nem feküdt le ni'ndjárt. KMyelmes' karosszék várta* ágy elé és odakészitve sajiáit 'érméséből egy üveg krakkói bor. Az ezredes felvette házikabátját és leülve, óraliosszaL elmerengett. Régi idők, régi alakok merüllek föl előtte. Milyen.' árnyak: Bem, Petőfi, Liszf'... Aztán elfogyván az üveg bor(, lefeküdt és reggelig jól öiudt. Egy kora. reggelien; BaUa László uram, ez akkor alakulófélben levő függoLTenségi pár'- nak egyik buzgó tagja, c si z ma di amestec fölment Teleki Sándor grófhoz—ez 1880 őszén történt, — Mél'tóságos gróf ur — szólt aggodalmasa« a mester. — Én nagy figyelőmmel hallgattam vezetőinknek ai pártprogramjaira vonatkozó íviillálkozását, de egy7 fontos dolgot nem is tárgyaltak. Nem tudom, hogy mi fes-z a ipnö'gmal’ica sanctio 'val. .. Hát most üzért jöttem u mlfltóságos gróf úrhoz, hogy megkérdjem nyíltam, hogy' elfogadjuk-e a pragmatica sönctió-t. Teleki Sándor gróf komoly arccá*! fogadta a kérdés', néhányszor fel tís alájárti a szobában*, nehéz; elhatározással küzködve. \’égre megállóit és1 határozott, kemény hangon m ond otita: — llát, kedves Balku barátom, maga lássa*, hogy mit csinál... Én a magam részéről nem fogadom el. Nem én! — Akkor pedig un se! — felelt Balía ittaai halározoHan. — Kekem sem kell. A kolozsvári függetlenségi párt vezetőinek nagy* fáradságukba, került Ball« Lászlót leszerel«", mert okvetlenül he akarta, vétetni a programba, hogy a kolozsvári függetlenségi part nem fogadja el a pragma'ica som diót. 1885-ben az országos kiállítás alkalmából Tisza Kálmán miniszterelnök a Li-áió bizottságok tagjainak estélyt adott, melyre hivatalos volt minden iparos is, akinek valamelyes kölz nem üköd ése 'volti a kiallitasban. Másnap Teleki Sándor találkozik egy cipökész.itő mester ismerősével és kérdi tőle, ho*gy milyen «volt ez estély? — Jó lelt volnai minden1 szóp lett volna — felelt -a- mester — csak az a baj voll, hogy «agyon vegyes volt a társaság. Teleki Sándor gróf ránéz és csöndesen, mentegetőző hangon mondja: — Bizony az baj, kedves májs>zl‘mm. De he kell 'látnia', hogy Tisza se hívhatott meg mind, csupa* susztert. . . ♦ irányi Dániel, a függe'lenségi párt ősz és puritán vezére, erkölesnemesitö egyesületet 'alapított, melynek céljai volt többek közt a női erények védelme is. Irányi levélben felkérte régi barátját, Teleki Sándort, hogy lépjen be ő is az erkölesnemesitö egylet tagja' közé. Teleki Sándor levelezőlapon csak env- nyit 'válaszolt, a hatvanas elveken már jól túllévő korban lévén: „Édes Dani!... Még nem.“