Ellenzék, 1938. december (59. évfolyam, 274-299. szám)

1938-12-18 / 289. szám

ELLENZÉK I 938 étc mmbmr Ismeretlen ismerősünk a szív Budapesti orvos érdekes előadása a szívbajokról BUDAPEST, december hó. .'rdekes előadás! tartott a budapesta Kő/• egészségügyi Intézetben1 dr., Plenczner Sándor tóorvos, H kiváló szi vspecttl'isiLa, a .sjtivívdxs- ^■Aló intézet vezetője n szív bajokról. A migys/á'tmi hallgatóság olé)bt először a ,zűtv berendezéséit ismertette, majd állóit' i* s.dv különhő/.ő beíeg.vtsgeáre és /uvaruiam. Az­előtt e/ekot a rendellenes»/.gékel az orvos kop.i^tatávsal próbálta megéiJJup töni, nwi mia'r kizúiólug a rön<tgenát világítás módszerét használ jak. I y; v ál lapítják mag) például a szív rvgyisű- y.’.t I' amelynek nemlk'ivii! nagy joleii'-ősége van A túlzott mérték In'u űzött s|X>rtolá* vagy az erős fizdlvai muiuka tnegmagyobbrtjü a sí vel. Ezt röntgennel állapítja itveg u>z or- s ..•< és a szív alakjából olyrnn dalgcVkat is meg uid mondani a beteg élelkörüliuényei- iv. . amelyeket az. solia sem árult el neki. Például meg tudja állapítani, hogy a j*á i-iviKS milyen munkát végez. Hu a szív megnagyobbodása fizikai inum- vagy sportolás következtében történt, még nem biztos, hogy betegség gélt van dol­gunk. Esetleg nf ’hány hónapi piheni élés; után a szív ismét -visszanyeri 'rendes alakját. Ilyen kor kimé’etes életmódot kell folytatni, a sportolónak nem szabtad nehezebb verse­nyen ívsztvennie, nagy megerőltetéssel járó tréninget folyatnia. A -szív három irányban betegedhetik meg: a. szitvibillentyiii és szív szájad ékok megbetege­désiét, a szívizom betegségeit és u *zLvburok 'betegségeit ismerjük. Az első csoport rend szerint reumás eredetű. Ame'ilkai tudósok uz-t áilátjútki. hogy a> reuma egyszerre támadja meg a. szivet ős azt u testrészt, amelyről ed­dig azt hittük hogy otí elsődlegesen jelent kezük, PJene/.ner Sándor vetileti képekben mutat, ta be az elekt1 «kardiográf működését. Be­legtség ese'én egészen bizarr görbéket mutat az elektrokardiograf. Ennek a szellemes gép- uek a lényege abban áli, hogy az. Izmok munkája bizonyos eh-fletromos áramot fej­leszti. Ha űz orvos leíektoeti a beteget, akkor ónnak egyet'en izma sem mozog, kizá'ólag a szőve működik. Az így előálló elektromos áramot erősíti fel a gép és ez adja o gör­béket . Érdekesen, magyarázza el Plenczner főorvos a különböző betegségi tüneteket. Kifejtette, hogy sokszor oliyan jelenségek is előfordul­nak, amelyek csak külsőleg mutálnak be­tegsége. valójában a szívnek semmi baja sincs.. Különösön a mai ideges, rohanó kor ha« van tele a belgyógyászok é- szivspe- callslák várószobája ilyen aeures2téniás szívbetegekkel. ^yvUSZMSjr, “UJ az On, ízlésének legiobbon megfelelő mintákkal segíti elő. a Ui, exclusiv kreációk: hernyóselyem. Iámé, bársony, töll stb. o* nyagokban. Szinésznevelés KOLOZSVÁR, december hó. Minden szinházkultura, amelyik nem­csak pillanatnyi sikerekre számit, külön­leges figyelemmel kell gondoskodjék az egymást követő szinésznemzedékek foly­tonosságának fenntartásáról. A fele'ősség igen nagy. miután a szinház jövője nagy­részt színészei szellemi -ü testi felkészült­ségétől függ. Aki tehát az uj nemzedék oktatását irányítja, nemcsák felelősséget vállal magára, hanem kötelezettséget is, hogy a szinház fejlődésének e döntő je­lentőségű tényezőjét tökéletes szaktudással és körültekintéssel irányítja. A szinészképzés nehéz feladat; talan leg­nehezebb kérdése a neveléstudománynak. A nagy müveltségbeü különbségű, színé ízetre alkalmas egyedek egybehangolása, a tanulásra rendszerint nem nagy kedvet ér­ző színészi temperamentum féken naírása és irányítása, már magában is elég megol­dandó feladatot nyújt. Ennél azonban fon­tosabb a probléma lényegének megoldása: a szinésznevelésnek, mint tudományos fel­adatnak rendszerbefoglalása, valamennyi mesterségi és gondolati tényező figyelem­bevételével. Ennek megfelelő megoldásától függ mindenekelőtt a szinészképzés értéke A szinésznevelés feladata A szinésznevelés feladata korszerű szí­nészt nevelni a növendékből azaz hozza" idomitani az uj miüveszi követelményekhez és az értékes szinészi hagyományokat át­menteni az uj nemzedékbe. A művészi ne­velés mindig a növendékek művészi felfo­gásának tudatosítása utján történik, te­hetségük egyéni kialakulásának figyelem­bevételével. Ezek szerint a színészi neve­lésben mindig a gyakorlat a döntő tényező s az elméletnek pusztán tudatosító sze­repe van. Az elmélet cél'ja: a színészi mű­ikor ás jelenségeit egységes alapon vizs­gálni, fölfedezve az összefüggéseket és következetességeket a gyakorlatban. Meg kell jegyeznünk azonban, hogy az, amit színészi elméletnek nevezünk, tulajdonké­pen csak az évezredes gyakorlat összefog­lalása és leszürődése. A korszerű színé­szet, vagyis az uj gyakorlat, természet­szerűleg elméleti forradalmat is hoz. Aki tehát az uj gyakorlaton akarja érvényesí­teni a régi praxis eredményeit, azaz a régi elméletet, tévesen jár el. Az igazi el* méleti tudás; megérteni a régi praxis eredményeit s annak lényegét alkalmazni az uj gyakorlatban. Hogy mindebből az­tán mit tart meg magának a színész, ez Kőnyvnap fü5fl_ Ady Sssses versei lexikonalak, 550 oldal, izlésas vászonkö- lésben 158 lejért az Ellenz könyv- sztályában Cluj, Piaţa Unirii. — Vidéki !endeíéseket utánvéttelis azonnal intézünk. Most rendeljen, később drágább ieszll! egyedül tehetségének természetétől függ. A színésznek tehát tudnia kell érteke - ni mindazt, amit Üt, hall és tanul. Ezért téves minden olyan szinészképzŐ rendszer, amelyik csak szaktárgyak oktatáüt rüzi ki céljául, mert így a színész nem ismeri fel művészetének lényegét, nem látja az összefüggéseket s igy mintegy sötétben *a- pogatózva, nem dolgozhat tudatosan. A helyes irányzat, a színész lelkialkatával számot vető, műveltségi és lélekkcpző, tel- sőbbrendü szakoktatás. Tananyag A tananyag központja mindig a gya­korlat. amit szinészileg értékes irotr mü­vek alkotnak; minden más tárgyat -köré kell csoportosítani. Ennek gyakorlati ki­dolgozása mellett tudatosító szerepet al­szik a dramaturgia, drámatörténet, lélek­tan és fonetika. Igen nagy fontossága ' an a beszéd, lélegzési cs mozgásgyakorlatolt. nak, amelyek a mesterségbeli készséget fo­kozzák. A tananyag elrendezésénél úgy kell el­járni, hogy a növendék fokozatosan, mind nehezebb és nehezebb feladatokkal kerül­jön szembe. A tanulást vígjátékkal aján­latos kezdeni, ahol megtaláljuk a nagyobb nehézségek nélkül ábrázolható álló :ei t- meket s csak később kel! áttérni a szo-no- rujátékokra, ahol megblhetők a megele- venitésnél jóval nagyobb nehézségeket okozó fejlődő jellemek. Ugyanígy számot kell vetni a dialógus kétféleségével ;s, megkülönböztetve az átlátszó, egysíkú dialógust a kétsiku, szimbóükus dialó­gustól. A tananyag süritett kell ügyen s nem annyira a nagy anyag elvégzésére, mint in­kább mélyreható munkára kell a fősulyt fektetni. Egy dráma alapos kidolgozása* amelyet természetesen csak önmagából le* hét felépíteni, többet használhat, mint sok hónapi mütörténeti tanulmány. A drámai CLUJ. STR. GENERAI NICUlCEA No. 2 flÖKQK AZ ORSZÁG ÖSSZES JELENTŐSEBB VÁROSAIBAN anyag kiválogatásánál a kezdő s/.ir.ész nagy előszeretettel fordul az úgynevezett j szerepdarabok felé, ahol úgy érzi. a ha­táságnál természetes nagyotakarissal é< derűlátással, hogy jobban megmutithaöa képeségeit. Az oktatás irányitójának fel­adata az egyénieskedő ifjú művészeket hozzá.’domitani a mai, együttes (ensemble) játékot követelő színjátszáshoz. Meg kel; éreznie, hoev „Nincsenek kis szerepek, csak kis színésze!;. Ma Hamlet holnap sta­tiszta, de mindig a művészet szobán". Ebben az is benne van, hogy nem szabad megengedni, n kialakulóban levő színész egyéniségnek, egy bizonyos szerepkörbe való becsontosodását Nincs nevetsége­sebb, mint amikor, művészi fejlődésibe hajnalán, az ifjú színészek határozott igé­nyekkel lépnek fel. maguknak igényelve egyes szerepköröket. A nevelőnek legtelje­sebb határozottsággal meg kel! akadályoz­ni minden tulkorai differenciálódást. Majd idővel amúgy is kialakul, hogy kö­rülbelül melyek azok a szerepek, amelye­ket legjobban megeleveníthet a fiatal szí­nész. Véget kell vetni annak a tarthatat­lan helyzetnek, hogy „minden szininö- vendék, akinek sem hangja, sem jó nv g;e- lenésc nincs, azt képzeli magáról, hogy jellem'zinésznek született“. (Kéky Laios.) 4 tanítás módszere A tanitás módszerét illetőleg, figyelem­be kell venni a szinészi alkotás formális fokozarait. Ezeket a következőkben szö­gezhetjük le: 1. Előkészítő mozzanat. 2. Hangulati elképzelés állapota, (i'Judo- nistische Auffassung). 3. Elmélyedés állapota, (reflekturende Aneignünk). 4. Alkalmazkodó idomulás állapota, (anpassende Einordnung). 5. Nyilvános előadás. Természetesen ez nem megy ilyen egy­szerűen és fokozatosan, de a könnyebb ért­hetőség és szemléltetés kedvéért elfogad­hatjuk. Meg kel! jegyeznünk azonban, hogy intuitív, úgynevezett vérbeli színész­ben a folyamatnak mindig automatikusan kell 'lefolynia. A neveléstudomány elveit alkalmazva a szinészi oktatásnál, mindig a növendékek öntevékenységének fokozására keli töre­kedni, köztudomású lévén, hogy az, amire re önmagunktól jövünk rá, sokkal niaia- dandóbb, mint a beszajkózott dogmák. A célt emberábrázoiás Kétségtelen, hogy a k ülönlegese a nagy alkotóerejii képzelettel rendelkező, C;.r- rick vagy Duse szerű tehetségű színésznek nincsen feltétlenül szüksége művészi neve­lésre, mert a mesterségi előfeltételekre magától is rájön. De minden más szí­nészt a mesterségi gátlások teljes mértek­ben tönkretehetnek. Megfelelő felkészült­ség nélkül tehetsége nem bontakozhatok ki, hogy ne is beszéljünk a középszerű színészek nagy tömegéről, akiknek egye­nesen létfeltétele a tanulás és kiképzés, ez > lévén rendszerint legértékesebb része an­nak, amit nyújtani tudnak. Tanulás és gondolkodás azonban még senkinek sem ártott meg és még nagy ta­lentumok számára is föl tétlenül energia- í kíméletet jelent, rövid ideig, jólmegszer­vezett szinészképzŐ keretében dolgoz A szinészképzŐ tehát a legtöbb, szülészet­re alkalmas egyén számára, mellőzhetetlen s még a színészi zseninek is könnyűéit jelent, mintegy ellenőrző eszközöket te­remt, amelyekkel saját alkotását felmér- heti és értékelheti. Megfelelő kiképzés után a színész ön.u- datos művésszé lesz, nem téved ed a sti- lustalanság útvesztőjében. A szinütszas vezető egyéniségei rengeteget és igen kü­lönfélét kivannak a színésztől. Edward Gordon Craig, a színház szellemi uhászü- ütésének élharcosa, „Superior marionetté­nek, felsőbbrendü bábunak képzeli a kor­szerű színészt, aki a rendező elképzeléseit pontosan követve, stilizálton mozog és ját­szik a színpadon. Tairoff mestcríziné-iZe* két képez ki, akik egyformán jói játszs nak. énekelnek, táncolnak és akrobatikáz* nak. Alig pár évtizeddel ezelőtt a na'ura- lizmus, a szinpad legtehetségesebb eltéve­lyedése, még a dilettánsban látta a színész eszményét. Tudjuk, hogy a szinpad korszakonként átaüku'l. S a színésznek, hogy korszerű maradhasson, mindig hozzá keíl idomulnia a követelményekhez. Az utolsó fébzázad alatt olyan homlokegyenest ellenkező fel­tételeket állítottak a színész elé, hogy nem csoda, ha nagy zavarában elvesztette a fe­jét. Ez a magyarázata annak, hogy az eu­rópai színpadon nem találunk $tilu?sgysé~ get. Tűdig igen egyszerű a kérdés megol­dása. Alkalmazni kell, (mint ahogy eddig minden nagy szinész alkalmazta is) Iff- land elvét, amely szerint a színészet nem más, mint emberábrázolás. Valóban a szí­nésznek csak embert és mindig az emberi kell ábrázolnia és mert a szinháznak *-ö- megélménynek kell lennie, fölfokozottan kell játszani, ahogy Ristoriról mondta Fontane: Háromszorosan játszik: szóval, gesztussal és mimikával. A színjátszás gyökere a szinészi 'cük gyönyörűségében rejlik: mássá lenni, mint amik valóban vagyunk. Kilépni önma­gunkból, átlehelni lelkünket más formába, ez a színjátszás csodája, de ez egyúttal, minden más művészettel való kÖ2Ös ere­detére is rámutat. Minden művész önma­gát vetíti ki egy témába; minden művész­ben van v«larai a szinész bői N, E,

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents