Ellenzék, 1938. december (59. évfolyam, 274-299. szám)
1938-12-16 / 287. szám
ÂM 3 LÜ "'-/"s' rifnrjr KmMmmmKmDÍMăKâi 5*erkesztőség és ki® dóhivatal: Cluj. Odea Morilor 4. Tcíefon: 11—09. Nyomda: Str. i. G Duó* No. 8 Fiókkiadóhivatal és kőnyvoszcáiy; P. Unirii 9. Telefon 11 99 ts»«asii»aíana«iw8»viMiWMPMMiüiawTWií.MiwBiiiHM f 1—1« 3LIX ÉVFOLYAM, 287. SZÁM. ALAPÍTOTTA BARTHA MIKLÓS Felelős szerkesztő és igazgató t DR. GROIS LÁSZLÓ PÉNTEK Kiadótulajdonos: PALLAS R-. TL* Törvényszéki lajstromozísi szára; 59. (Do». 1938. Trb. Cluj.) Elófizerésa áask: havonta negyedévre CLUJ, 1938 DECEMBER 16. „Franciaország egy talpalatnyi földet sem hajlandó átadni gyarmati területeiből“ Boámétkilügymiais2tepkijelöntése a francia kamara külügyi bizott- ságáoasi« — Cíiam&eplain toék'Bb eszed át kedvez jen fogadja a világ« sajtó. —* Jk£ angol fef'Vvepkezés kolosszális arányai Az Oíasx sajtó nagy jelentőségei (u ajdoiiiíCianogrói budapesti utazásának Chamberlain külpolitikai beszédét kedvező fogadtatásban részesíti az eu« rópai sajtó, Németországban is csak a beszéd bizonyos részletei ellen emelnek kifogást. A kommentárok a Chamberlain által hangoztatott békés lehetőségeket természetesen minden oldalról a maguk szempontjából magyarázzák. Az angolok és franciák a béke garanciáját a mai helyzet lehetőleg változatlan fönntartásában és a nyugati hatalmak megfelelő fegyverkezésének elérésében latiák. Olasz é? "énu. »észről a béke legfontosabb föltételei között a két hatalom dinamikus politikájának megfelelő változásokat tartják szükségesnek előtérbe helyezni. Rómában rámutatnak arra, hogy az európai rnegbékülés nélkülözhetetlen föltételei között elsősorban áü az olasz követelések megtárgyalása. A francia kamara külügyi bizottságában viszont éppen tegnap jelentette ki Bonnet külügyminiszter, hogy Franciaország egyetlen talpalatnyi területet sem hajlandó átengedni gyarmati területéből más hatalmuknak. Angliában a fegy- érkezési minisztériumok vezetői azzal sietnek Chamberlain békebeszédének Támogatására, hogy önérzetesen hangoztatják az angol fegyverkezés eddig elért eredményeit és a fegyverkezésre vonatkozó további óriási arányú terveket. Sir Thomas Inskipp fegyverkezési miniszter kijelentette, hogy az angol külpolitika ma már joggal támaszkod- hátik Nagybritannia fegyveres erejére s amikor ez a fegyverkezés be lesz fejezve, „Anglia nem lesz többé kénytelen gyors akcióktól távol tartani magát s a miniszterelnököt és a külügyminisztert nem fogiák többé zavarni azok a hiányok, melyek Nagybritannia katonai vértezetéu mutatkoznak.“ Sir Auckland öeddes, Inskipp fegyverkezési miniszter közvetlen segédje, aki a háború alatt hadfelszerelési miniszter volt, hozzátette ehhez a kijelentéshez, hogy a jövő háborújában az ipari felkészültség fogja a döntő szerepet játszani. Az angol flotta számára például legalább egymillió ember fog dolgozni gyárakban éjjel és nappal és mégegy- szer ugyanennyi embernek nappali és éjjeli munkája fogja lehetővé tenni, hogy az angol légi hadsereg tevékenységét kellőképen kifejthesse. Washingtonból érkező jelentés szerint az Egyesült-Államok szintén huszonkét újabb csatahajó építésébe kezd, amelyek közül kettő négy venotezertomiás óriás- hajó lesz. Chamberlain békebeszédének kísérő körülményei nem tekinthetők tehát a iegbékésebbeknek. Bonnet ír uncia kiiliigyminiszter beszámolóim A francia képviselőház külügyi bizottságának ülésén tegnap Bonnet kÜ'lügymi' mVrer beszámolót rarrott a kiiflpol inkái helyzetről és fclt-k a hozzáintézett kérdésekre. Bonnet beszámolójáról csak rövid jelentés tájékoztatja a közvéleményt, politikai körök uriáti azonban a beszéd részletei is nyilvánosságra szivárogtak. Bonnet mindenekelőtt azt hangoztatta, hogy a francia—angol együttműködés sohasem volt szorosabb, mint ma. Franciaország számára továbbra is érvényes Delbos kill* ügyminiszter 1930-ban tett kijelentése, mély szerint Franciaország fegyveres ereje azonnal tevékenységbe lép, amint Angliát nem kihívott támadás éri, Ang’ol részről — mondta Bonnet külügyminiszter — hasonló kötelezettségek állanak fönn Francia- országgal szemben. Ami az Olaszországban Franciaország ellen elhangzott kijelentése* két illeti, az oltasz kormány — mondta Bonnet — nem vállal felelősséget ezekért a követelésekért cs a francia kormány számára csak az olasz kormány által vállalt követelések jöhetnek számba. A párisi kormány ezért hivatalosan nem is foglalko- zott ezekkel a követelésekkel, de meg kel! állapítani — tette hozzá ehhez a kijelentéshez a francia külügyminiszter —, hogy ha ilyen követeléseket támasztottak volna is, Franciaország akkor sem volna hajlandó egy talpalatnyi földet sem átadni és minden kísérlet, amely ilyen igényeket akarna rnegvaJóstenL föltétlenül fegyveres összeütközéshez vezetne. Foglalkozott Bonnet külügyminiszter beszédében a Parisban aláirt francia-német nyilatkozatta! és Kár bentrop német külügyminiszter párisi tárgyalásaival is. A francia—német nyilatkozatnak — mondta Bonnet — rendkívüli fontossága van a két ország közötti viszony Javítása tekintetében. Ribbentrop német külügyminiszter a megbeszéléseken han* goztatta, hogy Németország minden tekintetben hü akar maradni a Berlin—Róma tengelyhez. Hozzátette azonban, hogy a német birodalomnak nincsenek közvetlen érdekei a Földközi-tengeren. Ukrajnára vonatkozólag Ribbentrop külügymi* nisiter, a Bonnet beszédéről kiszivárgott hírek szerint, kijelentette, hogy nem szabad betű szerint venni az errevonatkozó- lag a külföldi sajtóban megjelent híreket. Tunisz és 3 földközi-tengeri sf&tusquo A francia—olasz vitával áli kapcsolatban Chamberlain miniszterelnöknek tegnap a londoni alsó házban tett eevik kijelentése is. Chamberlain egy kérdésre válaszolva kijelentette, hogy az angol kormány véleménye szerint az olasz—angol egyezményben elfogadott földközi'tengeri statusquo minden bizonnyal Tuniszra is vonatkozik és nagyon közelről érinti az angol kormányt minden olyan tevékenység, mely a megegyezésnek ezzel a pontjával ellenkezik. Nem tudom azonban elképzelni — jelentette ki Chamberlain —. hoay £öíur áU a lehetősége egy olyan támadásnak, amilyenre a hozzám intézett kérdéssel céloztak. Egy további kérdésre, hogy haj- landó'e az angol kormány ezt az álláspontját küllőn is az olasz kormánnyá tudatni, Chamberlain nem válaszolt. Római jelentés szerint különben francia részről Tuniszban nagyszabású katonai előkészületeket tesznek. Az olasz gyarmatok felé eső határon mindenhol erődítményeket építenek. A evarmatba szüntelenül érkeznek újabb csapatok. Bizerta hadikikötő tele vari hadihajókkal. A caapatmoz- dulatokat igyekeznek titokban végrehaj* tani, a katonai mozdulatok nagyszabású volta miatt azonban lehetetlen ezeket titokban tartani. Francia részről hasonló je lentéseket közölnek a Líbiában történő olasz hadi készülődésekről. A helyzet ezeken a területeken sem túlságosan felel meg a Chamberlain, beszédéből áradó békés reménykedésnek. Ciario gróf budapesti látogatása Az olasz sajtó nagy jelentőséget tulaj donit Oano gróf budapesti utazásának, A lapok vezető helyen foglalkoznak Cíano külügyminiszter látogatásával. A ,Tribuna“ szerint a Duce első munkatársa néhány héttel a bécsi döntőbírósági határozat után látogat Magyarországra, ahol népszerűsége folyton növekedőben van. A látogatásnak annál nagyobb jelentőséget keli tulajdonítani, mert Magyarország ragaszkodása a Róma—Berlin tengelyhez erősebb, mint valaha. Fia bármilyen kétely :s merült volna föl ebben az irányban — írja az olasz lap — Csáky István gróf külügyminiszter ezirányu kijelentései minden kételyt eloszlathatnak. A többi olasz lap is hangoztatja, hogy a magyar külpolitikára a közeljövőben nagy feladatok vrámak. —- F.zeknek a feladatoknak megoldása sokkal aktívabbá fogja tenni Magyarország külpohtikáiác, Giano gróf budapesti látó" gátasát is ebbői a szempontból keU meg* ítélni. • J * v ........ Szovjetorosz"némeÍ közeledés ? A nap érdekes politikai hírei közé tartozik egyes olasz lapoknak az a lelcntése, hogy Szovjetoroszország újabban közeledést keres Németországhoz, Sztálin, e h'»r szerint, megegyezést szeretne kötni Hitlerrel, hogy' nyugalmi állapotot teremtsen a ké hatalom között. A Corriere Jela Sera“ a vörös diktátornak ezt a törekvését egyenesen azzal magyarázza, hogy cárnak akarja kikiáhatni magát. Túlságosan valószínűnek a kombináció nem látszik, de a mai helyzetben legfantasztikusabb híreket sem lehet teljesen kizártnak tekinteni. Meglehet azonban, hogy a hir mindenek előtt az orosz—tengyel közeledésről szóló hírek ellensúlyozására szolgál. A nap külpolitikai hírei közé tartozik a londoni jel öntés, hogy Selindít <lr.. nemei birodalmi bankkor many zá az angol fővárosba érkezett Látogatása mindenek élőt' az angol birodalmi bank kormányzónak szól, akivel német-angol pénzügyi kérdéseket beszél meg. Schach dr azonban olyan jelentős egyéniség, bogy látogatását politikai szempontból som szabad teljesen tekinteten kívül hagyni. Ugyan csak az angioî-német viszonnyal kapcsolatban különben a „Matin“ tudni véli, hogy Wiedemann kapitány, Hitler külpolitikai bizalmasa, január folyamán szintén Londonba készül látogn'ni, LONDON, december if. Az egész súgói sajtó na"** t-t-nrőséget tulajdonit a miniszterelnök tegnapi beszédének és kevés kivétellel helyesli azt. A Times szerint a miniszterelnök nem sértett meg senkit, nem akart senkivel sem vitába szállni és nem indítványozott sem* milyen váratlan megoldást a világkérdé* sekre nézve. Politikája változatlan, tehát a müncheni alapon maradt. A fegyverkezést mégis folytatni kell, ami nem jelent fenyegetést senki számára. Amíg nem jutunk el az általános leszerelésig, fegyveresen keW élnünk. A lap kiemeli a Franciaországgal és az Egyesült-Államokkal való barátságra vonatkozó kijelentéseket és hozzáteszi, hogy nincsen szó másakat kirekesztő baráti kapcsolatokról .... A Daily Telegraph azt Írja, hogy a nyilatkozat, mely szerint Anglia ismét erőssé vált és módjában áll tcljesiteni kötelezettségeit a birodalommal, valamint szóvetsé* geseivel szemben, örvendetes jelenség, mert nem elég ma erősnek fenm a világnak tudnia is kell azt. A Franciaországgal való barátságról szóló nyilatkozatot örömmel fogadják a La Manche csatorna mindkét oldalán. BERLIN, december 15. Á nőmet lapok áfa Iá ban nem fogadják rosszul Chamberlain angol miniszterelnöknek a Londonban működő külföldi újságírók egyesülete álltai adott banks ten elmondott keddi beszédét. Erélyesen elitélik azonban a beszédnek ama kitételeit, amelyek arra késztet ék a londoni német nagykövetet, a nagykövetség tagjait és a német újságírókat, hoigy távoltarsák magukat a bankettről. Chamberlain beszéde •— írják a németországi lapok — egyike volt a legkülönösebbeknek, mikor általánosságban a jellegzetes kormányformákat, különösen a németországi kormányfor- mát kezdte kommentálni. A memeli kérdés barátság«* megoldását ajánlja egy litván miniszter KAUNAS, december 15. Torkounas l>t* vám miniszter nyilatkozatot adott a kta- peida kérdéssel kapcsolatban a Havas távirati iroda munkatársának. A li'ván miniszter szerint, minden remény megvan arra, hogy ezt a kérdést a jelenlegi állam keretében sikerül megoldani ugv. hogy azzal Németország is meg lesz elégedve Litvánia ugyanis hajlandó az ügy rendezése érdekében bizonyos pontokat elfogadni, de semmi esetre sem fogad el oly megoldásokat, amelyek területi meg* kisebbedést jelentenének az ország számára. vagy éppen csatlakozást valamely szomszédos államhoz Abban az esetben pedig, ha az ilyen irányú mozgolódások nem szűnnének meg. a litván kormány erélyesebb intézkedésekéi fog éleibe ífyr ietmá, T, A*-—» •— -r — ,