Ellenzék, 1938. november (59. évfolyam, 249-273. szám)

1938-11-12 / 258. szám

V ellenzik Kanton és Hankeu bukása után Döntő jelentősége van a legutóbbi japán sikereknek Hong-Kong ehvesztette eddigi uralkodó jellegéi Dél- kinábcm. — Vége tesz az angol befolyásnak? KOLOZSVÁR, november n. A kínai — japán viszály, melyet közvet­lenebb viták az érdeklődések homlokte­réből egy időre háttérbe szorítottak, Kanton és Hankeu bukása után ismtt sürgetően érdekessé lett s különösen an­gol és francia oldalon támaszt aggódó fi­gyelmet. A két fontos város elfoglalása, bar még távolról sem jelenti a kínai el­lenállás végét, következményei réven urat nyit a már elfoglalt területen is ne­hézségekkel birkózó japánok előtt a meg­szállott vidékek szilárdabb megszervezé­sére. Ha a japán törekvések Kínában «z egész nagy birodalom elfoglalását tűzték volna célul, még ma is könnyen meg le­hetne jósolni vállalkozásuk kudarcát, de imperializmusuk legmerészebb képviselői sem gondoltak soha hasonló tervre. Je­lenleg birtokukban van a szigorúan vett Kina fele és a legfontosabb nagyvárosok, mint: Peking, Sanghai, Nanking, Hankeu, Kanton — egy hadjárat eredményének nem éppen megvetendő ennyi sem. c , A KÍNAI ANYAGSZÁLLÍTÁS APADT LEHETŐSÉGET Remélheti-e még Csang-Kaj-Csek mar­sall e területek visszafoglalását? A fekvé­se révén rendkívül fontos Kanton buká­sa és a Kanton—Hankeu közötti vasút­vonal elvesztése megfosztotta a tenger fe­lől érkező anyagpótlás eddig élvezett le­hetőségétől és arra kényszeritette, hogy kormánya székhelyét a nyugati, hegyvi- dékes Sze-Csuan tartományba, a biroda­lom messze belsejében lévő Csung-Kingba tegye át. A tenger felől lehetetlenné vált anyag- szállitás helyén megmaradlak a száraz- földad'a lehetőségek, egyrészt Sz.ovjet- oroszország felől, másrészt a francia Tn- dokinából: orosz részrö' ózonban csök­kenőben van az anyagszállítás üteme, Blücher marsall kegy vesztéséről jön hit­es a kelői szovjethadsereg főparancsnok­ságának most folyó átszervezése érezhe­tő féket vet a Kína felé irányuló hadi­anya gk üld cmények útjába; Indochina fe­löl a tagadott támogatás szintén meghiú­sulhat, a francia lapok már hangot is ad­nak aggodalmuknak, hogy Japán, mely te címen néhány hónap előtt már egyszer parázs bonyodalmat fakasztott az indo- ch'iimai Tong-King öböl előtt őrködő Haj- íian-szigeten, a támogatás ürügyén meg­szállja Junan és Ru^ng-Fzi dél kínai tar­tományokat is, Indochina szomszédait s igy nemcsak az anyajgszáüiiást teszi majd lehetetlenné, de elfoglalja a francia hir­tok és Kiruaí között meglévő kereskede­lemnek is minden útját. JAPÁN UJ NAGY LEHETŐSÉGE Igaz ugyan, ho>gy a japánok által ed- clig elfoglalt területeken a portyázó harc még javában tombol és a japánok való­jában csak a városok s a főbb útvonalak felett tudják érvényesíteni ellenőrzésüket, az általuk kinevezel!) kinai kormányok- hak a lakosság előlit nincs tekintélye, a nép passziv ellenállása emel eléjük min­denütt falat, de Cs^ng-Raj-Csek hadsere­gének messze nyugat felé hátráltatása megadja számukra az Qlaoos berendez­kedés nagy lehetőségét. A politikai böl­csesség moist azt tanácsolná Japánnak, hogy aránylag enyhe feltételekkel kössön békét a megmaradt Kínával s amennyire a történjek után lehet, magához édesges­se ezt, amitől aztán rövid ut vezetne odáig, .ahol már Kína egészen politikai s gazdasági befolyása alá kerül, a még mindig habozó nagyhatalmak, Európa és Amerika pedig szerencsésnek mondhat­ják magukat, ha eddigi nagy befolyásuk KelyeU/t, mint ia veszett fejsze nyelét, meg­menthetik a ,,nyito/ft kapuk“ elvét. Fran­cia lapokban már felvetődik a kérdés: nem lenne-e észszerűbb a nagyhatalmak, Nagybritanniia, Szovjetoroszország, Fran­ciaország és az Egyesülő-Államok együt­tes. fellépése helyett az indochinai érde­kek biztosítására külön kiépíteni a jobb viszonyt Franciaország és Japán közöli? HONGKONG? A iiagyluitailm.ak közül Ang iát érinti legjobban Kanton bukása, mert tönkre­teszi a kinai város tengeri meg hosszab­bításának, az angol Hong Rangnak ke­reslettel inét. Az érdekeire mindenkor ké­nyes angol érzékenységre s/.ám'tHl Csa.ng Kaj-(lsek marsall is, mikor kevés sereget hagyott Déilkinában, mert nem hitte, hogy a japánok ki merik hívni a hriit óriást. Nenn nagy túlzás a római uj japán nagykövetnek egy német lap számára adott újkeletű kije-’-1 ülése, hogy Kanton s Hankeu elfoglalása „az angol elsőbbség végét jelenti az ázsiai keleten“. „A kinai tengerek királynője“ Már a XVII. század elején voltak an­gol települések a Szé'ökeletem, Anglia rendszeres kereskedelme Kínával azon­ban csak száz év múltán, a XVIII, század elején vette kezdetét. Az 1807 b<vn ala­pult ,,Thc Honourable East India Com­pany“ jeleskedett ebben és pontosan százötven éven át gyakorolta kiváltságos jogát, megteremtve az angol kereskede­lem elsőbbségét Kínában. Kezdetben ez nőm volle könnyű dolog, az akkori mand­zsu császárok fukaron osztogatják a ke- reskedelcmüzéshez szükséges engedélye két, de lnssan-lassan a kínaiak, akiknek éppen úgy eflőnyt jelentett, mint angolok­nak, franciáknak s hollandusoknak is, rendszaibályozták e kereskedelmet. Kan­ton volt az üzletkötések központja, ahol egész éven át lehetett gyakoro'ni ezt a nemzetközi kereskedelmet, külön ügynö­kök közvelilésével. Az .,East Tndia Com­pany“ állt az élen és kevéssel mögötte következett a ,, Compagnie francaise des Indes“. A XVIII, század végén áronban kínait részről uj nehézségek adódtak, mi­re nz angolok tiltakozó követet menesz­tettek Pék ingbe, de eredmény nélkül. Eredménytelen maradt később, az 1816. évben, majd 1834. évben megismételt köveik ü 1<1 és ük is. Az án megtörténi a kirobbanás: egy kantom császári bizíbis ’efoglalt és még­sem mis iteM húszezer láda ópiumot, angol hajósok áruját. Megindul* az ,>apiumhá- ború“, mely 1812 nugus/'us 29 én feje­ződött he és általa az angolok nagy en­gedményekhez jutottak. Eltekintve a naigy kártérítéstől, amelyet Kina fizetett nekik, öt kikötőt — Kaidon, Ainoy, Fu- Cseu, Ning-Po és Sanghaj kikötőit — megnyitottak kereskedőim ük előtt, végül — s ez a legfontosabb — a Szí-Rióiig iorkollvtálól nem messze s Kantontól alig hetvenöt mértföldnyire fekvő sivár kis Honq-Rong szigetet átengedték az ango- 1 oknak. Aliig tizenöt ki'omé'er hosszú és nyolc kilométer széles kopár sziklatom!) volt e kis sziget1, apró halásztelepülésseJ egyetlen magaslatának tövében. Fekvése azonban kivételes előnyöket Biztositíoibt számára: kívánni sem lehetett voLna jobb állomást az angol hadihajók­nak, melyeknek az volt a feladatuk, hogy biztosítsák a kínaiakkal kötőit megálla­podás btíhartását. Az índcchmálol, a Fü- löp-szigetektől, a gazdag Yangcse völgy Calinescu közoktatásügyi miniszter nagyszabású expozéja az egyetem­közi fanács előtt Csökkentik az egyetemi katedrák számát. — Kevesebb tárgyból kell vizsgát tenniök az egyetemi hallgatóknak BUCUREŞTI, november 11. Hétfőn este a közoktatásügyi minisztéri­umban összeült ez egyetemközi tatnács, az összes főiskolák rektora Inak és dékánjainak részvételével. A kolozsvári egyetemet Stefa- nescu Goanga rektor, Pop Traian (jog), Nicolae D-tagüín (bölcsészet), Martos Sturza (orvosi), Alex. Borze (tudomány), Octavian Prie (kereskedelmi akadémia) és Mihail Serbau (mezőgazdasági aktídémia) képvisel­ték. NUhány nappal ezelőtt Gaünes-cu bel- és közök tatás ügyi mirrmiszter a rektorok előtt is­mertette a felsőiskolai oktatás törvényének 'informját, amelyet hétfőn este megvitatott aiz egyetemközi tanáccsal isi Calinescu mi­niszter ez elkallómmal, mint megírtuk^ beszé. det tartott, eimelyet részleteiben is szüksé­gesnek tartjuk ismertetni. Az egyetemi oktatás tévedése —• A román közoktatás a múlt századot domináíl-ó világszemlélet ‘alapján ivott meg­szervezve, vagyis az individualizmus és libe- n ál izmus szellemében. A tanuló diákok, mint önmagukban 'áldó valakik szerepeltek, füg­getlenül attól, bogy milyem küldetést szánt részükre az állam. Egy eszményi típust ké­szítettek elő, elméleti, elvont kultúra utján. Ez a kultúra épugy, mint a közoktatás meg­szervezése, egyszerűen lemásolta a külföldet. Nem vették figyelembe a román sajátosságot, a mi társadalmi struktúránkat és szükséges­ségeinket. A parasztok gyermekei az elemi iskolákban csak elméleti ismeretekre tettek szert, amelyeket a legtöbb esetben bemagol­tak anélkül, hogy értelmükkel számoltak volna. Az eredmény az lett. hogy « földmű­ves gyermekek, ahelyett, hogy gyakorlati álsr méretekkel felszerelve tértek volna vissza a földmunkához, társadalmi hivatásukra érett és tudatosított lélekkel, foglalkozásuk töké­le les it ősére és megnemesitésére törő szenve­déllyel •— ezek a panaszt fiuk tovább sod­ródtak a városi iskolák felé, ahol gyökerü­ket vesztették. Az oktatás elméleti jellege folytán a falusi lakosság nem tanúsított irán. tu különös bizalmat és nem érezte hasznos voltát. Az oktatás az iskolai büntetésekre tá­maszkodott. — No?, módosítottam a tanulmányi prog­ramot, megváltoztattam az elemi oktatás jel­legét, a hangsúlyt a gyakorlati és helyi elemre téve. — Ugyanez történt a középiskolai oktatás­ban. Ahelyett, hogy' olyan elemeket készítet­tek volna' elő, akikre az ipar, kisipar <s ke­reskedelem üzésében és nacionalizálásában szükség lett volna, az elméleti oktatás ke­rült túlsúlyba, — Nemcsak ai megyeszékhelyek, de a leg­jelentéktelenebb városkák is tele voltak i- ceumokkai, amelyeknek tanulói csak az álla­mi tisztviselői 'állás eszményét ismerték. — Itt is akciót indítottam a tényleges sz üksége s ségek he z 'vtal-ó alkalmazkodásra. Lé­nyegesen lecsökkentettem az elméleti okta­tást, elősegítettem q gyakorlati iskolákat és a tanárok 'rekonstruálására felsőbb tanárkép­zőt létesítettem. Vizsgák halmaza — Ami az egyetemi oktatást illeti, röviddel ezelőtt kifejtettem szempont jaima-t. Maga Iorga királyi tanácsos kérte tőlem levélben az egyetemi törvényhozás módosítását. Cé­lom mindenekelőtt is az volt, hogy a diák­ság) segítségére siessek és lehetővé tegyem számára a szükséges ismeretek elsajátítását A világ egy országában sem tartozik egy diáik annyi vizsgát letenni, mint nálunk. Íme például a mezőgazdasági oktatás Németor­szágban 12. Dániában 18, Olaszországban 20 vizsgát tesznek. Nálunk 40-et. Ez túlzás. Le kell tehát csökkenteni a katedrákat. Hogyan történjék ez? Igazságtalan telt volna a pilla­natnyilag üresedésben lévő katedrákat meg­szüntetni, mert találtam volna üres. de nél­külözhetetlen és felesleges de elfoglalt kated­rát. Ennélfogva kizárólag az előadott anya­got vettem figyelembe, Miután megállupi­7 9 3 8 november 12. 'öl egyenlő távolságban levő Hong Kon,; ellenőrizte UJ S/i Kimig völgyét s Kinn második l'oruos kikötőjét, Kantont, < gy- ben uralkodott felelük. A gö/hajó jőve 'ele után Hong Kong már féTötcir/ő megállóhelye, lett minden lrjj’nuk, amely Singapoorlól jövet a Fü öp-s/.ige ck, a Yiungcs*-folyam s lapáll leié ha adva vé gigszánlolla a kinai tengert. \ kezdetben egyszerű tengeri Támpontból ;t, hajózás és a kereskedelem fejlődése révén egyike 'élt a világ sokszínű központjainak, hol « legtöbb és a legkülönbözőbb áiu nagy tömegei halmozódlak. Alig így évszázad alatt Hong Kong lakásainak száma egy­milliónál alig kevesebbre gyarapodott s a kikötő az öt látogató hajók iannalnr- tahnát nézve, NagybrJonnia második n(Jgy kikötője lett, egyedül London ki­kötője állott előtte. De a kis sziget csakhamar kevésnek! bizonyult és 1861 -ben az angolok meg­szerezték O' J long-Konggal szembenire ') Kowloon ■félszigetül', majd, hogy ez. is saük led, kilencvenkilenc évre bérleti szerződést kötöttek Kínával egy szélesebb sávra, amely huszonöt kilomé cr mélyen nyúlik a kontinensbe. A bong kong: rév azölia Kínában egyike a világ hatalmas rás legfontosabb kikötőinek Természetesen ilyen kikötőt nem lchd’ctl volna védetien hagyná, Hong-Kong hadihajók állomás­helye s védettebb talán Gibraltárnál is. Elölte álló apró szigeek védc'mezik a nyűit tenger felől, a szárazföldem pedig ogyre-másra titokzatos eróditmények kel. tik fel 9' járókelő figy,elmés ba n tilal­mak arra engedik. A leggyanusabb a fényképezőgép a világnak ezen a csücs­kén, ahol az, ,,intelligence service“ éber­sége őrködik szüntelen. BUKOTT KIRÁLYNŐ?, Mi történik most? E nagyszerűen ki­épített "tenger) erődliményt, kereskedelmi gócod el akarja zárni most a kinai kon­tinenstől Délkinábam a japán hadsereg. Mi következik? Visszasülyed-e Hong- Kong a régi .szigetállomássá, ha a konti­nens peremén i.s áll már? Lehullni hagy­ja-e rég' halalmát, mely Singapoorlól Vladivosztokig tiszteidé tet'e a kinai ten­ger minden hajósa előtt a nevét? Francia lapok nem hiszik, hogy igy lesz. Japán célja nyilvánvalóan ez. toltam, hogy mely fakultásokon milyen tár­gyak szerepelnek megvizsgáltam a tanárok helyzetét is. A szerzett jogokat természete­sen tiszteletben kívánom tartani. Azok a ta­nárok. akik katedra1 nélkül maradnának, to­vábbra is megkapják fizetésüket addig, amig életben vannak. Másrészről e tanárok beosz­tását az egyetemközi tanács1 végzi. Időköz­ben nyugdíjazások, stb. utján a személyes jogok megsértése nélkül Likvidálható lesz az egész helyzet. Calinescu ezután rámutatott arra, hogy a jövőben katedrát csak pályázat utján érhet el valaki. Ha felbukkannának egészen kivé­teles és általánosan elismert értékű szemé­lyiségek is, külön törvény utján kivétel te­hető velük. De nem akartam a régi rendszert fenntartani és ezen a cimen bárkinek lehe­tővé tenni, hogy megfelelő felkészültség és jogcím nélkül katedrát foglaljon el. A zava­ros helyzeteket is tisztázni akarom az egye­tem tanszemélyzetének hierarchiájában. A tanársegédek, magántanárok és tanárok mel­lett egész sereg állást teremtettek. — így vannak tiszteletbeli, de fizetéses tanársegédek és magántanárok, ideiglenes előadók és igy tovább. Ezeket a címeket megszüntettem és eiz illetőket beiktattam a normális hierarchiába. — Az állás-halmozás ügyében is intézkedés történik. Szeretném látni, ki az, aki helyte­lenítené azt aiz intézkedést, amelynek nem­csak erkölcsi báltere van. de amely ugyan­akkor megnyitja az ifjúság utján az eltorla­szolt helyek felé. Itt ven továbbá a tudo­mányos munkásság kérdése. Szeretném lát­ni, ki állítja, hogy egy tanár a helyén ma­radhat akkor is, ha nem fejt ki tudományos tevékenységet és nem tartja meg előadásait. — Ezek az intézkedések bizonyára csaló­dásokat is vonnak maguk után. Ám ezek túlságosan szubjektivek és személyes termé­szetűek. semhogy figyelembe vehettem volna őket. — A jelenlegi kormányzati rendszer nem gyűjt híveket aiz állami költségvetésből1 adott rekomipenzációk utján, mint ahogy az a múltban szokás volt. A rendszer arra az er­kölcsi erőre támaszkodik, amely törvényeit áthatja s a felisöbb állami szükségességre, amelyet teljesíti. Calinescu beszéde után több hozzászólás történt, majd G. G Mironescu volt minisz­terelnök. prodékán elnöklete alatt, az egye­temközi tanács ülést tartott, amelyen a ka­tedrák eloszlásának kérdését vitatták meg, fit n

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents