Ellenzék, 1938. november (59. évfolyam, 249-273. szám)

1938-11-12 / 258. szám

fii !3/l £33cn 19 3 8 november 12. BLCBN26R : trfsxi Jlaá .Km £V gl &A J} 1 cíbl aH ÜZJ-13 louv 2 noz ,. ' 5 » .tót "/SEfí >oti<J Í0J3S fse £ 'Sem áns-t öiö? >v r, zuA ies tío.vz 2UM faM 3cr 313j falöl gam na2 fi 13S2 sma inti 132 Dn ni aí 20 33 S2 rí )X 32 q ;1 i a háború, Muşytifst Kemal a 19- török divizió. vezetője a Dardanelláknál Ş ~'éY különösen fontos ponton megák it ja az angol támadást. Ezután Mezopotámiába kerül, ahol szintén nagy szerepet játszik, de később szembe kerül azzal'a haditerv­vel, mélyet Falkenhayn tábornok dolgo­zott ki a török ellenállás számára s mint kényelmetlen kritizálóc Alappoba inter­nálták. De internáltságában, különösen a háború utolsó éve alatt bekövetkezett si­kertelenségek után a martin um dicsfénye, a visszaszorított nemzeti hős hírneve ve­szi körül. Mikor azután bekövetkezik az összeomlás, 'Konstantinápoly is beismert, hogy igazságtalanul jártak el vele és újra egy hadseregcsoport vezetését bizza rá. De már minden késő, a török hadsereg, ugyanúgy, mint a központi hatalmak had­seregei, elveszítette ellenálló erejét s az ottoman birodalom tartományai gyors egymásutánban válnak le az isztambuli kalifa országáról. Bizonyos jelekből Konstantinápolyban azt hiszik, hogy Mustafa Kenia!1 a köz­ponti kormány ellen akar fellépni, lijra ketlerriiöKlon, olilávolkják az európai Tö- rök országból! és a kclietan a tollai hadsereg élére nevezik ki. Ennek a hadseregnek fiién válik aztán az uj Törökország igazi megteremtőjévé. Megveri a görögöket,, alléikét pedig ázsiai! térfogialásulcban európai nagy hatalmiak is támogattak és rövidesen országának nemcsak katonai, hanem politikai vezetője is lesz. A torok nép a „Gézi“, a ,,győztes“ nevet adomá­nyozza neki, melyet csak az emelkedő oóoma/n birodalom legnagyobb hadvezé­rei viselitek. Kemal Abatörk, mint az uj Törökország veztőjte, gyorsan átalakitja az összetör öt; oibtonuam birodalom romjai alati szenvedő Törökországot uj Török- ors-zággjá. Az ország központját, a gyö­nyörű, de d clean dens Konstantinápolyból áthelyezi Ankarába és saját erejéből mó­dosíttatja! a megalázó bekét is, melyet a háborús összeomlás után Sévresben kényszeritettek országára. A nemzeti egy­ség érdekében belemegy a görög—török lakosságcserébe és háromszázezer kis- ázislai görögő-- cserél ki körülbelül ugyan­annyi törökérit. További pályafutása már napjainkban játszódott le. Munkáját, mellyel Törökországból fejlődő, egészsé­ges, erős országot csinált, haláláig s/ün- A FE3-ÉÍ FOGFÁJÁST. NÁTHÁLÁZT KÜlIff leien volt. Dikta órikusan vezette országát de nmní szélsőségekbe, mindig _ „ „ ___ __________________ unlf a hl, n rmint-át. oi lényeget kereste Kemal pasa halott, *z uj Törökorscág megalapítója nincs többé. Vele Európa és a Közelkellet politikájának egyik legna­gyobb cs kétségtelenül legtermékenyebb egyénisége tűnik el a közéleti színtérről. Törökországot óriási veszteség érte. En­nek a félig keleti, félig európai országnak kell először megoldania a nagy problé­mát, me'y ma már egész sor más országra is vár: örökÖ'ihetö-e a diktátorság, kinek a kezébe kerül a vezetés a diktátorok ha­lála után? Eíogy Kemál Atatürk jelentőségét meg­értsük, vissza kell térnünk az i9rS-as za­varokra, melyek Törökországot kivétele­sen súlyosan érintették. Az országot veze­tői, a szultán-kalifa és a nagyvezér sorsára hagyták és kezei-íábai összekötve volt ki­szolgáltatva ellenségeinek. Az ottoman birodalom feloszlatását a világ akkori ve­zetői már elhatározták- A hívők vezére, a szultán, már csak arra gondolt, hogy megmentse a trónját, a jövedelmét, a ná- remjét. Nemsokára kiköt Törökország ázsiai földién is, Anato’iában a görög, a törökök százados ellensége. Elkövetkezik a vége egy világtörténeti arányú, tragi­kus epopéának, mely három fö’drészen, Ázsiában, Európában és Afrikában ját­szott le. Messze van az idő, amikor Kara Musztafa Bécset ostromolta és Baltadzsi Mehemed pasának sátorában egy carne esdekelt kegyelemért az oroszok számára. De szenvedés és mega'áztatás mentő erőt teremt. Az országba betörő idegen gyű­lölete, a nemzeti büszkeség és a halált megvető bátorság meghozza Törökor­szágnak újabb megmentőjét, Musztafa Kemalt. A török hadsereg népszerű, de nagyobb szerepet eddig nem játszotc tisztjei közül emelkedik ki Kemal Musztafa, a későbbi Kemal Atatiirk. Keleten legtöbb államfér­fiul’ páyafutás első Jépcsőjc a hadsereg. Kema], mint katona, szintén a tábor­fOnZK nEGSZUNTETIK nokságig emelkedik, de már első politikai intézkedéseinél kiderül róla, hogy állam­férfi is. A szétzülLö'tt hadsereg menekülő csoportjait hadsereggé szervezi és ennek cementjével nemzetté fogja újra össze a széthullott ottoman birodalom török la­kosságát. Katonáinak uj ideált ad, a nem­zeti Törökország, a legyőzhetetlen török- ség ideálját. És az uj ideál nevében elért katonai sikerek káprázatos és villámgyors pályafutás alapjai lesznek Musztafa Kemal tábornok számára. Nemsokára megkoc­káztatja, eredménnyel kockáztatja meg, amire török ember eddig gondolni sem merészkedett: föloszlatja a dicsőséges és gazdag miftu ottoman birodalmat, hogv helyére állíthassa a nemzeti Törökorszá­got. Kiűzi Törökországból a régi dinasz­tiát, megszünteti a kalifátust, a Korán törvényeinek egyeduralmát, az arab ABC-t, a férfiak fez-viseletét, leveszi a török nőkről az évszázadokig viselt fáty­lat, hogy az európaivá átalakulandó Tö­rökország nőivé tegye őket és megreme- gcs néküli szilárd kézzel vezeti orszá­gát ázsiai elmaradottságából a modern eu­rópai haladás útjára. Mint fiatal tiszt már résztvett az ifjú- török forradalomban, tagja volt az „Egy­ség és haladás“ komitéjának., mellyel an­nak idején Mahmud Sefket pasa és Ta= lsat bey győzedelmeskedtek Szalomkibői kiindulva Konstantinápoly felett. Muszta­fa Kemal, mint egészen fiatal tiszt, mír vezérkari főnöke volt a Szalonikiből Konstantinápoly el'en induló ifjutönök hadseregnek. Vezető szerepet játszott már kikkor Abdulhamid szultán zsarnokságá­nak megdöntésében. Az alig z8 éves Musz-tafa Kemal kapitány pályafutása itt indul meg. Három évvel később Líbiában van,' ahol Enver pasa mellett a csodálatot ke tő török ellenállásnak megszervezője 1 z olaszok ellen. 1913-ban ő vezeti egyik hadtestet, mely a bulgároktól visszafog­lalja Adrinápolyt. Mikor 1914-ben kitör inkább a munkát, aj minit a nyilvános szereplési. Élete ete végén ■ ^ i iTw41 izzólámpánál, tooo órát élollarfams elüt*, Kwo-lént ctaL 10 Lei óramdíjat véve alapul------------------j ! } I 1 j Ţ * , '.r-*- — és ozonUivöl r TÖBB FÉNYT kap P. +T ..... HA IZZÓT HASZNÁL i y v, J ■ minőségű izzólámpa ^ ^ , h©(ye4t i t ■ l X __J 120 Voltnál 220 VoHnál SHä 120 Voltnál' e/o­220 Voltnál I-kai­— 25%- -JÉ 15 Dl« 15 W 30 — \5% i 30% \ % 25 Dim 25 V/ 90 40 8% 29% J 40 Dim 5ar­40 W 140 70 4% 26% . 65 Dim 3 60 Vi 110 20 21% 44% ; 100 Dim O 75 V/ — 270-%-% 100 Dim 100 W ^ 210 110 5% 22% 125 Dim E 100 W ./ 90 .. — 26% 47% 150 Dim „ 100 W r VILAGITSA lakását, irodáját, löCke’yét, üzletét, ERŐSEBB TUNGSRAM-KRYPTO N-LAM PAKKAL! Csekély ára«-, többlet «ellett % 50 —100%-kaí Jobb >. fényt kép, mert ?. a Jií 4 §* ,v - ' 'f T ungere m-Krypton-limpák oly kevés áramot sogyiisfassií, bogy mort már bátran VEHET NAGYOBB LÁMPÁT I a török nép, mely személyét rajongással és szeretettel vette körül, már csak „Ata- t.ürk“-nek, a törökök atyjának ne\ ez te őt. Neve valószánüUeg ebben a farmában l'og átmenni a történjél ernbe is, mely, mini a világpolitikai átalakulások egyik legfon­tosabb pontján levő uj Törökország meg­teremtőjének, kétségtelenül jelentős he­lyet fog biztosítani számára. Kisikioíi a Bmm,@st§-wáB,adi gyorsvonat KOLOZSVÁR, november II. I ^ A Bucureşti—nagyváradi gyorsvonat I cséíienség helyén röviddel azelőtt tul- csütortökön délelőtt Segesvár előtt ki- jutott személyvonat vitte tovább. A siklott. A szerencsétlen ég a pa’yan folytatott javítási munkálatok miatt következett be. A gyorsvonat mozdo­személyvonatot a túlzsúfoltság miatt újabb baleset érte, úgyhogy végül is négyórai késéssel érkezett be Kolozs­nya a kisiklás következtében össze- j várra. A Rapidoí kerülő utón irányi- tört. a Pullmann-kocsik megrongálód- tották Kolozsvár felé. Bizonyítékok hiányában F€llP€if€li£ ffl ş rabióggiiHossággoi fMoll bányászt Öz*ök rejtély marad a Maros halottjának; tragédiája KOLOZSVÁR, november 11. Aimfnt arról röviden birt adtunk, tegnap ■került a kolozsvári büntetőtáblá ötös temiá- csa elé m. a szenzációban bővelkedő nalbló- gyilkossáigi büriper, amely a muLt év novem­ber 14-én történt a hunyadmegyei Holdja közsi’lg határában. A bünper 'vádlottja Pa&cii loan 34 éves bányász. Az ügyészi vádirat szerint, refi'éhjcs körülmények között kegyetlen múclori meggyilkolta, majd kirabolta Deac Olimpia 30 éves dévai származású fiatal nőt, majd holttestét bedobta a Mn~ rosba. Szerencsétlenség, vagy gyil­kosság? A bűntény utáni napon, november 15-én, Pascu loan bányász jelentkezett a esendő r- S'égen és az esetet úgy adte elő. bogy &ze- rencsiétliemség tört önt, Deine Olti.mp iával át akart kelni a Marosom s ItóilLek egy komp­ba, de a folyó kötzepén a komp felborult s mig őneki úszva skerült nagy nehezen por- totó, mi, az asszony belefulladt. Az esetről a csendőrségen jegyzőkönyvet vettek fel s a bányász, mint aki a jelen­téstétellel jól végezte dolgát-, nem is törő­dött tovább az üggyel A szerencsétlen asszony holttestét ez év ta­vaszán vétette partra a Maros vize és ekkor támadt az uj fordulat. A hivatalos orvosi vizsgálat ugyanis mególlapbabta, hogy az asszony hálál át nem fulladás okozta, hanem koponyaalapi törés. Ezenkívül a testén is borzalmas ütések nyo­mai voltak láthatók, még hónapok után i-s. A vizsgálat eredményekétpem kétséget kizáró­lag megái!apitották. hogy nem véletlen iszercncséilenség, hanem bűn­tény történi. Ennek alapján azonnal letartóztatták Potscu loan bányászt, akit előbb a csendőrség hall­gatott ki, majd a dévai ügyészséginek ad­tak út. Beismerő vallomás A bányász a1 csend őrségen beismerő vallo­mást tett. Elmondotta, hogy Deac Olimpiá­val csempész-aranyat mentek elődei, majd a jó vásár után betértek egy korcsmába. Itt elmulató ztak egy kicsit, mindketten p álltukat ittalc (ia< tanuk ezzel szemben aizit vallották, bogy Pascu loan csak müinaszörpöt Ivott), 'majd nekiindultak az útinak. Útközben egy Pét résen Sabin nevű falubelijükkel találkoz­tak, aki egy7 közelebbi utat ajánlott! nekik* ők azonban a Maros felé indultak. Egyik elhegyra tolt helyen Pascu egy husángigal többször fejbeverte az asszonyt s az az ütések következtében meghalt. 1 A holttestet azután bedobta a folyóba. A főtárgyalás A tegnapi fő tárgyaláson, amely7 ai büntető-» tábla ötös tanácsa előtt folyt le, Perjésen táblabiró elmököiit, miig a vádat Cnoeanu táblai ügyész s a védelmet dr. Saragea Zam­fir ügyvéd látta el. A vádirat felolvasása után Pascu loan vádlott) ktetólgalástóál meg­lepő fordulat történt. A vádlott bányász visszavonta előbbi beis- merő vallomásait, amelyet ez év tavaszán a bűntény kirobbanása uMn a csendőrsé- gan tett. A táblaii tanács előtt tett ^'barnásában amtt hivatkozott, hogy7 a csendőrségen kényszeri- lettük vallomástételire és ezért vállalta ma- gárü1 a bűntényt, jóllehet áirtablan' az ügy­ben. A tagadó yailllomás utálni a biróstág mint- egy 25 tanút hallgatott ki, köztük öt korcs- márosf s Hold ja községbeli gazdálkodókat és földműveseket, akik közül néhányon a bá­nyász részére alibit igyekeztek bizonyítani, m g számosam terhelő vallomást tettek ellene és azt is elmondták többen, hogy tudomá­suk van arról, hogy Pascu loan, meggyilkolt áldozatát ki is rabolta. Pénztárcájában ezer lejt talált ami a csempész óarany eladásából az asszony részesedése volt. Délután hat órakor került sor a perben s zedek re. Crivearm táblai üigyésiz szigorít büntetést kért a vádlottnál, miután a gyilkos­ság vádját bebizoe'iy.tottnak látja. Dr. Sara- geai ZamfiiT védőügyvéd hoss'zos védő besz éd keretéiben igyekezett bebizony-itani védence áirtatllamságát, azzal érvelve, hogy egyetleu szemtanú sincs, aki a gyilkosságot' igazolná. A vádlott felmentését kéri. A b'tóság ezután tanácskozásra vonult vissza, majd Perjésen elnök este fél S órakor kihirdette az ítéletet,, mely szerint1 a büntetőtábla konkrét bizonyítékok hiá­nyában Pascu loan bányászt felmenti a rftblógyiIkosság vádja alól. Az ítélet jogerős. ATÂTBRK

Next

/
Thumbnails
Contents