Ellenzék, 1938. november (59. évfolyam, 249-273. szám)

1938-11-08 / 254. szám

M W • j* /T­Á$$M 3 8»ö Szerkesztőség és kiadóhivatal: Cluj, -• O Odea Morilor 4. Tetefon: 11—09. Nyomda: Str. I G Dúca No. 8. Fiókkiadóhivatal ■' 26 és k ö n y v o s z r á 1 y: P. Unirii 9 Telefon 1199 LIX ÉVFOLYAM, 254. SZÁM. ALAPÍTOTTA BARTHA MIKLÓS Felelős szerkesztő és igazgató : DR. GROIS LÁSZLÓ aWSa»^r»MMi Jl.iMMityaiMijwiii^wwiTOaegieiriWMmawiir.» i "'íríTT.'WTflWr’g..^ rf.»BSigBBi’ KEDD fBtsBKOBBtsiKaässsiassat ommaBmapa Kiadótulajdonos: PALLAS R.. Táj Törvényszéki Ujstiromozísi szám: 39. (Dos. 886$ 1938. Trb. Cluj.) Előfizetési ánaík: havonta 8o^ negyedévre 240, félévre 480 egész évre 960 lej. zsx&mm&iüKZí ua.ttXiTizmE^í^e.Mr.vstBmtmmusBisTiiia» CLUJ, 1938 NOVEMBER 8. HorlSiy kormányzó Is megjeleni a magyar csapatok Ikomás-oml feev©íiifllásáaia!k üiasepséageln cM Magyar [csapafoft! elfoglalták a visszmiélf terület egész Jöfe dunai szakaszát, — Csehszlovák részről Ungvár megszállás. Ín*! határidejének elhalasztását kérik*—Smrédy magyar minisz­terelnök nyilatkozata a német—magyar kapcsolatokról EK HITLER: „Kész vágyói* tárgyalásokra, «J© a siémeí biíodaioin jogai tmesn képezhetik tárgyalások aayagátcc M úd 2X1 un 03 m oi Uh ß s2 Ik 23 ni d v in n Az elmuit két napon elkezdődött a felvidéki magyar területek megszállása A lakosság, amint a Rador távirati iroda közvetítésében érkezett táviratok jelentik, kitörő lelkesedéssel fogadta 3 bevonuló csapatokat. Különösen forró hangulatú ün­neplést rendezett Horthy Miklós kormányzónak, aki a csapatok komáromi bevo­nulásánál feleségével együtt személyesen jdlent meg. Amint az alább közölt távira­tok mondják, a nép mindenhol leírhatatlan lelkesedéssel fogadta a magyar kor­mányzói párt és a kíséretében levő magyar kermányférfiakat. A csapatok szomba­ton délelőtt 10 órakor lépték át elekor a határt, hogy megszállják a döntőbíróság által Magyarországnak ítélt területet. Elsőnek a 24. magyar gyalogezred lépett át a határon, röviddel később követték a 3. számú magyar gyalogezred katonái is. Szombaton estére a magyar csapatok teljesen elfoglalták a bevonulási rendben meg­állapított A. zónát. Vasárnap azután sor került az egész dunai zóna elfoglalására is és ugyancsak vasárnap reggel bevonultak a magyar csapatok Sárospataktól ki­indulva Bodrogszerdahelyre és más öt községbe. A déli órákban elérték Király- helmecet, ahol a nagyközség plébánosa, Mécs László, a kiváló magyar költő üd­vözölte őket. Csehszlovák részről, ami itt a Rador-ügynökség táviratai jelentik, rövidnek találják az Ungvár számára előirt kiürítési időt s ezért a magyar kor­mányhoz fordultak az előirt határidő meghosszabbításáért. A kívánság magyará­zataképp azt hozzák fel, hogy Ungvár a ruszin kormány központja volt, egész Kárpátalja közigazgatásának központja, kiürítése tehát időt vesz igénybe, viszont a szállítási eszközök hiánya miatt különös nehézségek állanak fönn a kiürítés előtt. Magyarországnak a kérésre adott válaszáról, mely elfogadása esetén a megszállási határidő november 10-ről való kitolását jelentené, eddig nem érkezett jelentés, Hitler heszésfe Az elmuit vasárnap külpolitikai esemé­nyei között e ső sorban ált Hitlernek a berlini stadionban tartott beszéde, mely a Führer szokott, erélyes modorában szö­gezi le Németország külpolitikai állás­pontját, de nyitva hagyja ugyanakkor a tervezett külpolitikai tárgyalások utiát is. Hitler mintegy százezer ember előtt az­zal kezdte beszédét, hogy a nemet szocia­lizmus lankadatlan munkájának erednac- nyeképen ma valóságos csodáról lehet be­szélni. A nemzeti szocialista inunka el­nyerte méltó jutalmát, amint hogy 1913- ban a második birodalmat is a méltó fizet­ség érte. Azt kel hinni, hogy van egy immanens igazság, melynek alapján az 1918-as német birodalmat a gondviselés abban a jutalomban részesítette, amelyet megérdemelt. Hitler ezután a német had­sereg érdemeit méltatta. „Mint békés em­ber törekedtem ennek a hadseregnek megteremtésére, melynek az a feladata, hogy meggyőzzön másokat a béke szüksé­gességéről. Csak a német nép nyugalmát és munkához va'ó jogát akarjuk elérni. Ez a legelemibb jog, melyet demokratikus államoknak saját elveik alapján is meg kellene érteniük . . . Vannak akik szidal­mazzák a sündisznót, mert tüskés. Csak távol kell maradni tőé és nincs semmi baj. A sündisznó még soha nem támadott más állatokat. A demokratikus államok a kis népek jogait akarják védelmezni, rém háborodhatnak tehát föl — jelentette ki Hitler — ha olyan nagy nép, mint a né­met, szintén jogai védelmére kel1 . . . Fia azt állítják, hogy Németország nem tar tóttá be kötelezettségeit, akkor meg kell állapítani, hogy az 1918-ban Németor­szágnak tett ígéretek közül egyet sem tar­tottak be. F.z a szerződés-szeges volt min­den idők legnagyobb szerződés-szegese, mert a békekötés alpjául szolgáló tizen­egy pontot egyetlen irányban sem változ­tatta meg. Egyes külföldi lapok — mondta beszéde további folyamán a Füh­rer — azt állítják, hogy mindazt, amit Németország ölért, elérhette volna' tisz­tán tárgya'ások utján is. A mi kormány- rajutásunk előtt a német birodalom való­ban nem tett egyebet, csak tárgyalt. £n is kész vagyok a tárgyal Ásókra, de a binr dalom jogai nem képezhetik a tárgyalások anyagát. Készek vagyunk a leszerelésre is, de azzal a feltételié'1, hogy előbb a Német­ország elleni izgatási hadjárat leszerelése is megtörténik. Winston Churchill pél­dául a mai német kormányzat megdönté­sét tűzte ki célul1 a nemzeti szocialisták belső ellenfelei segítségével. Biztosíthatom ezt az urat — mondta Hitler —, hogy Németországban nincs olyan erő, amely a nemzeti szocialisták uralmát megrendít­hetné. Lelki leszerelés előtti katonai lesze­relésben kelepcét gyanítok, ez pedig nem fog megtörténni, Churchill ur! Németor­szágnak fegyverkeznie kell szellemileg, erkölcsileg és anyagilag, nekem pedig kö­telességem tekintetbe venni a többi ha­talmak alkotmányában rejlő lehetősége­ket, melyek nem zárják ki a mai kormá­nyokkal ellenkező álláspontu kormányok hatalomra jutását“. Hitler beszédét az óriási tömeg kitörő lelkesedéssel hallgatta* Horthy kormányzó is megjelent a magyar csapatok bevonulásá­nál Komáromba BUDAPEST, november 7- (R&dor.) A Magyar Távirati Iroda je­lentése szerint a Magyarországhoz visz- szacsatolandó vidéket a bécsi egyezmény előírása szerint szálljuk meg a magyar csapatok. Szombaton és vasárnap került sor az úgynevezett „A“ zóna megszáilá- sara. A megszálló csapatokat a lakosság mindenütt kitörő lelkesedéssel fogadta. Tegnap fényes ünnepségek voltak Ko­márom átvétele alkalmából, mily ab kakimmal maga Horthy Miklós, Ma­gyarország kormányzója is megjelent feleségével együtt az ünnepségen, A magyar kormányzó fehér lovon vonult be a vissza csatolt dunai kikötővárosba. A nép leírhatatlan lelkesedéssel fogadta a kormányzót és a kíséretében lévő ma­gyar kormány férfiakat. A felvidékre való bevonulások alkalmá­ból több üdvözlő beszéd hangzott el. BUDAPEST, november 7. (Ttódor.) Horthy, Máíklllós, Nfajgya rocrszág Lornnátnyzója, vasár- T£i:p d eltiltóm a ■ magyar csapatok dien bevo­nult Komáromba, a bevonulási ünnepélyen réswtvettt Horthy kormányzó felesége is, va- lomirut u magyar kormány tagjtó. A kor- rmányizót línrédy Tniiirtiszte relmök és a város po'igjávmesitene üdvözölte. Mi'után Komárom­ban fogadta a hadsereg felvonulását, Horthy kormányzó visszatért Budapestié. KOMÁROM., november 7. (RaÖor.y A Habsburg József főherceg, Magyarország omrsailllja álEiül vezetett magyar csapatok va­sárnap reggel bevonati.talk Párkányba. BUDAPEST, november 7. (Radar.) A Ma­gyar Távirati Iroda jelenti: A magyar csa­patok szombat estig elfoglalták a feOsőma- gyairarszágti eäisio zónákban kijelölt vonalia­kat. A lakosság nagy lelkesedéssel fogadta a csapatokat. Vasránap kezdődött meg az égés® dunamenttn szakaszom a magyar csapatok elöayoi n ulása., Â magyar képviselőhöz megnyílása BUDAPEST, november 7. A magyar képviselőház — mint a Rador távirati iroda jelenti — nyári szünete után, kedden tartja ülésszakának első ülését. Vitéz lm- rédy Béla miniszterelnök ekkor fogja be­nyújtani a kormány aj törvénytervezetét, amely szerint a kormány rendkívüli felhatalmazást kapna és szabad kézzel intézkedhetne az időszerű kérdésekben. A törvénytervezet kifejezi megelégedését a képviselőháznak a csehszlovák területek vissz acsatolása alkalmábóld, jóváhagyja Németország és Olaszor­szág meghívását a döntőbíróságba és kihangsúlyozza az olasz és német kor­mányoknak erőfeszítéseit a döntőbíró• sági ügyben és köszönetét mond nekik. A törvény ratifikálja a bécsi egyezményt és proklamálja a Magyarországnak ítélt területek visszacsatolását. Kimondja a törvénytervezet azt is, hogy mindazok, akik a csehszlovák képvi­selőház tagjai voltak és a Magyoror­szághoz visszacsatolt területeken dlf’té- kesek, azok a magyar képviselőhöz t°yjai lesznek. A magyar képviselőház szerdai ülésért Kánya Kálmán külügyminiszter széles külpolitikai expozét tart. Imrédy miniszterelnök a német —magyar viszonyról KOMÁROM, november 7. (Rador.? Im-riédy magyar miniszterelnök Komáromban nyTa’-i kozaíot adott a D. N. B ügynökség tudósí­tójának. Miután köszönetét mondok a Fütí- rernek támogatásáéit, Imrédy minisztereltnök lei jeleneit«: ,A bh odeJom és Magyarország kózöt„ évszázadok óta fennálló baráti kap^ csolütok egy e jobbok lesznek. Magyanor-i szág ezt a barátságot minden politikai kez­deményezésének első síkjában fogja tartama.^ Kik felelősek a csehszlovák ál­lam mai helyzetéért? PRÁGA, november 7. A prágai lapcfi híradása szerint a cseh fővárosban tar­tózkodó Ossutzky párisi cseh követ fel­kereste a btílügymjiinis/tert, akinek azt a javaslatot terjesztette elő, hogy a csehi kormány küldjön ki vizsgálóbizottságot* hogy állapítsák meg, kik azok a cselt k ül politikusok, vagy külpolitikái irányí­tók, akik bűnösek a csehszlovák állam mai helyzetéért. A Sorbonne <£isz<loldoravá avatta Szenf-fByörgyi Albérlet PÁRIS, november 7. Szombation tartotta meg a Sorbonne ünnepélyes megnyitó ülését, melynek ün­nepélyességét rendesen azzal is emelik» hogy a világ legkiválóbb tudósai közül aizokat, akik az utóbbi időkben legna­gyobb eredményeket értek el, a párisi ogyetem disz doktorává avatják. így avat­ták például arz elmúlt években az egye» teán diszdok’borává Einsteint, Bohrt, a hi­res dán, fizikust és lord Kelvint, az angol vegyészeti tudományok legnagyobb élő képviselőjét. Ebben az évben Szent- Györgyi Albert, a Nobel-dijas magyar tu­dós is aiziok között volt, akiknek diszdok- torrá avatásával a Sorbonne megnyitó ülésének ünnepélyességét emelték. A megnyitó diszülésen résztvett Lebrpn köztársasági elnök, a kormány nevében Zay közoktatásügyi miniszter, sok aka­démikus és Franciaország és a külfö d nagyszámú szellemi kiválósága. A Sor* bonne gyönyörű disz termében, mely nek falát Puvis dte Chavamne-nak a tudomá­nyos életről készült hires freskója borít­ja, óriási közönség, mintegy háromezer ember foglalt helyet. A díszdoktorrá ava. tottak között volt Szonfc-Györgyi Albert professzor mellett P. Karer professzor, a zürichi egyetem vegyészeti intézetének hires igazgatója, aki színién a vitamin- kutatások körül szerzett tudományos hír­nevet, Arthur Längfors, a helsinkii egye­tem irodalmi tanára, Magnus Ölsen, az oslói egyetem neves bö!csésze, Sörensen professzor, a kópén hágai kémiai intézet vezetője és Antonio de Bustenante világ­hírű nemzetközi jogász, a havannai egye­tem professzora. Szent-Gvörgyi Albert tudományos működését a párisi egyetem orvosi karának dékánja méltatta, han­goztatva, hogy kutatásaival és fölfedezé­seivel hervadhatatlan eredményeket szer­zett magának a tudomány fejlődésében. Az ünnepség Zay közoktatásügyi miuisz- ter beszédével ért véget.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents