Ellenzék, 1938. november (59. évfolyam, 249-273. szám)
1938-11-08 / 254. szám
7 'ELZ^NZfíK 19 38 november 8. Ralea közmunkaügyi miniszter felülvizsgáló körútja JVogy beszédet mondott a miniszter a kereskedelem és ipar aj céljairól Szenentíém hogy nem gazolt el az az autó ! Akkor keresd tovább a szerencsédet és vásárol] Állami Sorsjáték sorsjegyet a HIVATALOR SORSJEGYÁRUDA ÉS A FALUSI POSTAHIVATALOK elárusító helyeinél Ne mulassza el az alkalmat, hogy a XVIII, sorsjáték húzásain már kezdettől fogva vegyen részt, Huzási napok: november 15., december 15., január 15., és február 15. Cluj, StP. Regina Maria 48. BUCUREŞTI, november 7- 1 Ralea munkaügyi miniszter az elmúlt héten indult el Bucu restiből felülvizsgáló kőrútjára. Nagybányára, és Sz.atmárra Stavri Cunescu mérnök, munkaügyi igazgató, Grigore Geamanu bctegsegelyzo pénztári kormánybiztos, Hagi Anton ügyvéd, tanácsos és Sacha Stoianovici kabinetfőnök társaságában. A nagybányai pályaudvaron a minisztert és kíséretét Sirmon Coman ezredesprefektus, Nitescu ezredes-pc igármest er, Miclea őrnagy, csendőrszárnyparancsnok. Botez ezredes, Galarosanu dr. betegse- gélyzőpénztári vezérfelügyelő és Mantu főorvos fogadták. Nitescu polgármester rövid üdvözlőbeszédet mondott, maid a miniszter és kísérete a városba hajtattak, ahol rendre vizsgálatot tartottak a bányavezetők iskolájában és otthonában. A m'niszler körútja Itt Stavri Cunescu munkaügyi igazgató beszéd keretében mutatott rá orra, hogy ez említett otthon túlságosan nagy a lakóinak csekély számához képes: és ezért helyes volna, ha az épületet a közmunkaügyi minisztérium megvásárolná s a bányavezetőkön kivüil az otthont ebben az esetben használhatnák általános ta- noncotthon gyanánt is. Ezután a miniszter meglátogatta a R. Î. M. M. A. társaság üzemeit, ahol Ion Marin mérnök, az üzemek igazgatója mutatta be és magyarázta meg az üzem működését. A társaság üzemeiben jelenleg mintegy 4000 munkás cs 2000 román tisztviselő dolgozik. Marin mérnök részletes beszámolóban ifejtette ki a R. I. M. M. A. társaságnak a munkásság szociális gondozása és kulturális nevelése érdekében kifejtett munkásságát. A miniszter különösen a munkásság szociális helyzete cs clete iránt árult el nagy érdeklődést. Ennek végeztével a miniszter és kísérete megtekintette a mintegy to.000 biztosította!' rendelkező társadaJlmbiztOMtó intézetet. Itt dr. Calarasanu és Efrinuc Gherman kifejtették a miniszter előtt, hogy tekintve a biztosítottak igen nagy számát, uj épület emelése vált szükségessé. Megtekintették a kórházat is és R^-ea miniszter a helyszínen rendelkezéseket adott az épülőben lévő kórház mielőbbi befejezése érdekében is. Ugyancsak ez alkalommal rendelte el a miniszter a jelenlévő kormánybiztosnak azt is, hogy a társadalombiztosítóról szóló uj törvény elkészítésekor arra is gondot fordítson, hogy megfelelő férőhellyel ellátott kórházakat építsenek különösen a munkásoktól sűrűbben lakott vidékeken. A miniszter és kisérete megtekintette ezután a „Petroşani“ üzemeket, ahol Manci, Romalo és Gain mérnökök adták meg a szükséges felvilágosításokat. R.alea miniszter ez alkalommal megállapította a munkásság közvetlen szükségeit és egy rendelőnek, valamint fürdőnek felállítását. A miniszter intézkedett, hogy az említett intézmények céljaira 3 megfelelő összeget a költségvetésben előirányozzák. Megtekintették ezután a fernezelyi olvasztókohókat, majd a helybeli munkásotthon épületében fogadta a miniszter kívánságaikat emlékirat alakjában átnyújtó munkásküldöttségeket. A miniszter ígéretet tett dlyan irányban is, hogy mozgó* fényképszinházat építtet. Hátra volt még a Phoenix gyár meglátogatása. Ebben a gyárban 2000 munkás dolgozik és évente 300 vagon ólomfémet, 10.000 kg. ezüstöt, 1700 vagon kénsavat, 300 vagon szintelleni tő földet és egyéb nagyértékü és nagymennyiségű fémet és egyéb termékeket állítanak elő. Később nagygyűlés volt a színházteremben, ahol a környékbeli gyárak és üzemek többezer munkása jelent meg. Ralea miniszter beszéde A népes nagygyűlés alkalmával mondta a miniszter az alábbi beszédet: — Kedves munkások — kezdte beszédót Ralea miniszter — azért jöttem Nagybányára és azért járom be az országot, hogy megállapítsam a munkásság élollszilnivoiiiiailát és meggyőződjem arról, hogy az uj rezsinn szellemében oldják-e meg mindenütt a szoeális problémákat. Az uj rezsim életbeléptetése előtt a munkásság teljesen ki volt zárva a nemzet kebeléből. Mintha a munkásság egy ide gén tes! lett volna, agy bántak vele, úgy kv/dlék. Ezemikiviil az osztály gyülótet, a,mellyel teletömték a lejét a munkásoknak, még erősebben fokozta az ellentéteket Jobboldalra és baloldalra osztották fel a munkásság táborát, már a testvér* hare, körvonallal kezdtek kibontakozni. A kormányra lépésem első napjától kezdve megértettem Őfelsége nemes intenciót, aiki kijelentette, bogy a munkásosztály egyforma a társadalom többi termelő osztályaival. Mi volt a céP Az volt a rél, hogy' a nemzetit kibékítsék a munkássággal, hogy visszahozzák a munkásságot a nemzet nagy szolidaritásába, óbba az. együttesbe, amely biztosítani tudja sz otrs/.ág konszolidációját. A reformok, a munikástörvény-miótdositások egész sorozatát kész. iLett on 1 ölő és valósí totta m meg. A „Munka és a Jókedv ‘ intézmény létesítésével a munkásság kulturigényett igyírkoz'Lom kielégíteni. Ki rá nd írásokat! terveztem és valósítottam meg a munkássággal, ezer és ezer munkás még nem látta az. ország fővárosát Végetveteltem ómnak, hogy a szakszervezetek egymást túllicitálják, egyetlen szervezetbe tömöritettem a munkásokat, akiknek a tömörülés« szabadságát a céhtörvénnyei tettem tehetővé Törvényt alkottam, amely szerint a munkaiad ónak indokolni kell min den egyes esetben a m»inkás elbocsátását, Rendszert létesítettem a fizetéses szabadság kérdésében. A jövő héten már meg jelenik a hivatalos lapban a törvény a munkások és alkalmazottak aggkori biz- tosi búsáról. Mindezek a hatalmas újítások hat hónap alatt történtek. A régi rezsimekben hat év alatt sem csinálhattak ennyit. Mindezek az ujittá- sok azt célozták, hogy megteremtsük a társadalmi összhangot. A kollektivszcr- ződéséktnél méltányosságot fogunk tanúsítani. Az emuit rezsimben tizennégy párt ígért füt fát a munkásságnak és egy sem teljesítette a választási propaganda lázá- ban tett Ígéreteket. A pártek vezetői ama törekedtek, hogy ha urallomra jönnek, meggazdagodjanak és konchoz juttassák a családtagjaikat is. Ez az önzés nem ismert határt Hogy ezt az önző célt elérjék és megvalósítsák, nem volt előttük semmi sem szent. A tisztességes elemek undorral fordítottak hátat ennek a „politikának“. A közjó és közérdek háttérbe szorult, a panamisták feneketlen zsákja kormányzott. Osztályharc és pártharc emésztette fel a nemzet életerejét, ai termelő energiákat. Ebben a nagy zűrzavarban őfelsége volt az egyetlen , áld megértette az Idő párán csszaivát és biztosi tolta a fejlődés útját. Nem volt forradalom a szó lexinális értelmében, hiszen nem rombolt és nem égette fel a mult nyomait és ebből a hatalmas , de vérleien átalakulásból Románia munkássága nagyon sokat nyert. Tegnap még páriák, rabszolgák voltak, de ma már a munkás is méltóságteljesen mondhatja, hogy egy sejtje nemzetének. Azután Relaa miniszter szűnni nem aka- ró tetszésnyilvánítások között, a jövőbeni programját ismertette. Elmondolia, hogy a rendi alko-tmány értelmében épül fel az ország termelő társadalma. — A szakmai tudást az élre kell állítani — mondta) a miniszter — és a politikai handa-bandázást a szaktudás cseréli fel. rólS fel. — Az uj idők — folytatta a miniszter nagy érdeklődéssel hallgatott beszédét — nagy átalakulásokat hoznak, itt-ott áldozatokat követelnek és szétrombolják azo kát az előítéleteket, amelyek a fejlődés útjában állanak. Erre az áldozatos munkára vállalkozott az ország ifjúsága, a fiatalság, mely a lelkesiiUségét vitte Înde ebbe a munkába. Őfelsége generációja, a vele egykoruak generációja vállalta ezt q munkát. — így épült fel — végezte 1 vészedét a miniszter — Románia jövő társadalma, a régi politika levitezleit alakjai elhintek, már műm játszanak aktiv szerepet a közéletben, a történelem vonatja teljes mene Lsei >osséggel halad előre, az uj rezsim ritmusa győzedelmesen halad előre és ti, munkások, alkotó, termelő elemei ennek az országnak, büszkén vehettek részt eb ben a konszolidációs munkában. Megszűnt n párturaúom, a pártok kiváltságos helyzete és a munkásság az uj államélct- ben csak nyerhet — ezekkel a szavakkal fejezte be beszédét 31 miniszter, akit a munkásság lelkes ovációban részesített. Ralea miniszter után Ion Marin mérnök, a R. I. M. M. A.-társaság technikai igazgatója ezeknek a vállalatoknak v dé- ken kifejtéit munkájáról beszélt, kiemelve a rend szel lemet és a román érzést, mely áthatja a munkásokat, akiknek jelszava: „Ahol a hazánk, ett a legjobb*'. Beszédét Ralea miniszterhez intézett köszönő szavakkal fejezte be az érdeklő dósért, mellyel a munkások iránt viseltetik. A munkásság üdvözlése Eftimie Gherman, a bányamunkások szövetségének főtitkára a nagybánya« hányává halálok munkásai nevében üdvözölte a munkaügyi minisztert s összefoglalva a vidék munkásságának szükségeit, a következőkben sorolta- fel: orvosi segélyhely megszervezése, a régi kórház renoválása és alkalmassá tétele egy be tegbiztositó hivatal számára, fürdő létesítése ai nagybányai bányák és a fernezelyi öntöde munkásai számára, a munkás- nyugdijak növelése, a Ralea miniszter által a munkásság kultúrál s szintjének emelésére megkezdett munka folytatása és kiterjesztése. Eftömie Gherman hozzáfűzte: A Nagybánya-vidéki munkások — egész múltjukban lojális, rendrisztelö és fegyelmezett elemiek —. minden reményüket Mihai Ralea miniszter ur alkotó és nagylelkű éréi vébe vetik, aki, mint kevesen mások, közvetlenül ? a helyszínén érdeklődik szükségeik felöl Gherman főtitkár ezután felolvasta a táviratot, melyet a gyűlés őfelségének, a Királynak küldött. A távirat szövege a következő: „A Mihai Ralea professzor, munkaügyi miniszter ellenőrzése alkalmából az első ellenőrzés alkalmából, mélyet egy munkaügyi miniszter ezen a vidéken végez — összegyűjt nagybányai bányavál- lalaiti és más ipari munkások nevében s hálásain a magunk és családaink védelme érdekében fogamaitositott intézkedésekért, gondolatunkat, mélységes s tisztelő szeretettel a román munkásság Felséges Királya felé ‘irányítjuk, egész szivünkből kiáltva: Isten éltesse Felségedet sok és boldog éven át!“ Romulus Poticü, a szindikátus elnöke; Eftimiu Gherman, a bányászok szövetségének főtitkára“. A távirait felolvasása után a gyűlésen résztvevő többezer munkás nagy íe kese- déssel, hosszasan éltette az Uralkodót. Ünnepi fogadtatás Szatmáron Mihai Railea miniszter és kisérete Nagy. bányáról Szatmarra ment, ahol a megyei prefektura dísztermében fogadás volt, melyen Papadopol tábornok, a helyőrség parancsnoka, Coman ezredes, a megye prefektusa-, Moise Victor, a város polgár- mestere, Radescu főügyész, Octavían Sírni,'a megye alprefekUisa, Miele őrnagy, Cozma rendőrfőnök, Nicoara felügyelő, Ba’ciu és Gavri.a, az masotthonok igazgatói , lonescu felügyelő, Tisea, a Nemzeti Bank igazgatója is rés.dvett. A fogadás uíán a mi írisz,tér ás kísérete megtekin* tette a betegsegélyző pénztárát, ahol dr, Popa, a tüdőbetegek osztályának főorvosa a vidék biz Imi kút betegeinek helyzetéről adott felvilágosításokat s mutatott grafikonokat. A munkaügyi miniszter ez. után az inasotthont tekintette meg, ahol Ambrozie Nicoara adta meg az inasok helyzete felől a szükséges felvilágosításokat. Máltán még meglátogatta a munka- kamarát és a román iparosok egyesületét, Raflea miniszter este* Nagyváradra utazott folytatva ellenőrző küruiját. Falusi háztartási és gazdasági tanfolyamok Erdélyben, nők részére. A tél folyamán Erdély különböző vidékein az EGE a falusi gazda asszonyok és leányok részére hathetes női háztartási és gazdasági tanfolyamokat rendez. A tanfolyamokon a helyes és gazdaságos főzést, mosást, vasalást, szabászatot és varrást, baromfi-, sertéstenyésztést, csecsemőgondozást, egészségtant, stb. fogják tanítani. A tanfolyam célja az erdélyi magyar gazda- asszonyok és leányok neve ése, irányítása a háztartás és kisgazdaudvar helyes vezetése terén. A tanfolyamon résztvehetnek asszonyok és lányok 16 éves kortól fölfelé. A tanfolyam részvételi dija fejenként az egész hat hét tartamára összesen soo lej. A vidéken lakó és bent étkező leányok naponta az ellátásért ezenfelül még to lejt fizetnek. A tanfolyamra konyhafelszerelést, edényeket, továbbá varrógépet a tanfolyam rendezősége visz magával. Azon községekben, amelyekben a tanfolyamra kellő számú jelentkezés történik, összeírandó a jelentkezők száma és a névsor egy kérés kíséretében bekü den- dő az EGÉ-hez, Kolozsvár, Str. A. Mure- san 10., ahol a fe’viiágositást készséggel és szívesen megadiák. Kívánatos voina, hogy a tanfolyamra Erdély magyarlakta vidékeiről! számos jelentkezés történjék. Az eddig megrendezett falusi női hathetes gazdasági és háztartási tanfolyamok igen szép eredménnyel zárultak. Az EGE a tanfolyamokat a jelentkezés sorrendjében fogja beosztani.
