Ellenzék, 1938. november (59. évfolyam, 249-273. szám)
1938-11-06 / 253. szám
ST xÄ »xzib i leinx ÍTTJBSg bnirn 'tei Xß ßj >Íp9V '®BV- ßxrr novrr nklöí 29lox xA iiXIU.T 1 sal nah otei naşii >Ixiuî 9 <?.i îiryPi nete ÖS2ÍO ß int' teßi ’ 19<í ßtein dßhl ümß 57911 sqb/I Ü3Dß Isv ion I« mater 79tl ßtSß ,209iil •ŞO'lI intri trial) iSßn rrran ./Ißt lir/ ßSißt ÜDÍ9 Slßifl 9r/3 »tri m soq hißt ßsa 7TO fed fiai reá am 3S2 liiiV ißt’ (n >S2 od 7IT >a éa bo - 3Í 3 at jî ti (7 q ß d o t t Í 1938 tíoveai'B'ér & ELLENZÉK VASÁRNAPI KRÓNIKA írja marai Sándor A palackposia Az amerikai viliágikiállitos most épülő diszcsüirnokának alapkövében egy acélhengert helyeztek ell s ez acéltok tartalma) hivatva lesz késem korok embereinek számat aduxi a jelenkor kultúrájának minden jelentős vívmány áröl. Az emlékiratot ,ai kiáLlitos elnöke személyesen zárta az acéltokba s aztán kidobta az idők végtelen tengerébe, hlgyszer, évszázadok vajgy évezredék múlva, mikor már nyoma sem Lesz a kiáHutásnak, igen, talán nyoma sem Lesz e civili/.ác ónak, az emlékirat tanúskodni fog e korszak jellegzetes a Hivatásairól. Ez aj palackposta, melyet a jelenkor embere küld a jövőnek. Az acélhengerbe zárt emlékirat szószerinti tartalmát nem ismerjük. Valószínűleg részletes és potato« ez az irásmü; minden iró becsvágyai lenne hasonló emlékiratot szerkeszteni egyszer, mintegy megüzenni a végtelenségnek, hogy itt voltunk, igy éltünk, ilyenek voltunk. Végül is, ez miden irodalom igazi tartalma NyuigaLmiastbb és ráérőbb időben kitűnő társasjáték lenne egy körkérdés, mely olszóLitja az emberiséget, nyilaIkozzék, mi az, amit a korszak jellegzetességének tart? A filozófus és ti fűszeres, a sportember és az iró, a sofőr-ember és a humanista eltérő válaszainak összegéből talán, kialakulna vaUamiilyen közös vélemény, amil, általános szóval, világképnek lehet nevezni. Az ötlet csábit a kísérletre. Elképzelem, hogy engem bíztak meg az acélhengerbe zárt emlékirat szerkesztésé vei s 'iparkodom megszövegezni az utókor számára ez emlékiratot. Ezt írom: ,,Kedves Utókor! Ez az irat Krisztus utáni 1938-ik esztendőben készült, október halvában. Először töltőtollal írtam, aztán leg’ép elitem egy kis, hordozható nrqgépen. Elmondom, Kedves Utókor, hogyan éltünk és milyenek voltunk? Korunkat mély várakozás hatotta át. Mindenfélét vártunk. Egyre többen éltünk nagy városokban s e városokat már csaknem tökéletesen csatornázták és vlágitolták. Az élet sok vonatkozásban rendkívül egyszerű volt: a kényelem és a. tisztaság átalakultok pénzkérdéssé. Száz év előtt még hiába volt pénze valakinek, a házakban nem 'Ismerték a vízvezetéket, gyertyával világi,toültak és az emberelv meghaltok cukorbajban, veszettségben és (Mteritiszben. A kor, melyről e palack - postában hirt adok, sok betegséget legyőzött már s az emberek átlagos élettartama mintegy kél évtizeddel meghosz- szabbodott. Már vidéken is voltak fogorvosok, mégpedig kitűnőek s a legszegényebb néposztályok számára is akadt lehetőség, hogy a betegségekre jól felszerelt egészségügyi intézelekben orvoslást keressenek. Feltaláltuk az insulint, a mozgóképet, a legkülönfélébb betegségek szérumait, a repülőgépet, az elektromos világítást, a gyermekágyi láz kórokozóját, a rádiót és a mérgesgázt. E találmányok összessége egyrészt rendkívül egyszerűsítette, másrészt nagy mértékben bonyolította az életet. Rendkívüli köny- nyen és gyorsan. lehetett volna Északról Délre, vagy Newyorkból Parisba repülni s igazán csali pénzkérdés volt az egészség, a higiénikus lakás, az öntudatosan célszerű táplálék és a mesterséges napfény. Igaz, a pénzzel állandóan baj volt. Ezt a bajt senki nem tudta egészen pontosan megmagyarázni. Már senki nem tudta, mi köze az aranynak a pénzhez, mert voltak pénzek, melyek kitűnőek voltak arany nélkül s aztán voltak más pénzek, amelyek rojgyásig telítve voltak arannyal s az emberek mégsem tudtak hozzájutni e pénznemekhez. E tüneteket ö; szakemberek Időnként megmagyarázták. E magyarázatok nem sokat változtattak a tényeken. Minden volt, ami a boldogabb, egyszerűbb, egészségesebb és emberibb élethez kellet volna, sőt pénz is volt mázsaszámra, csak éppen az organizációban volt valami hiba/.“ ' „A pénz mellett“ — imám — „ko- runk- egyik jellegzetes problémája volt az a tagad ha tat,lan haladás és műveltség, miaLy az emberség mind nagyobb tömegeit vonzotta bűvkörébe. Ez a műveltség egyre állltailánosabb volt, hála a sajtónak, a rádiónak és a mozinak, Aa emberek olyan dolgokat is megtudtak, olvasás, vagy rádió hallgatás közben, vagy a képes moeiilhiradók jóvoltából, melyeknek isr méretéhez azelőtt csak a szakemberek juthattok eh vagy azok sem. Az analfabéták száma minden évvel csökkent, az Írástudók száma minden évvel emelkedett. Általában korunkban mindenki irt, Kedves Utókor. Egyesek Önnek Írtak, az Utókornak, mások csak irtok, mert értettek a betűvetéshez s éppen ráértek: nyugdíjba mentiek, vagy olyan hivataluk voll, hioigy ráértek közben irná, vagy egy kis mellékkeresetet akartak, vagy azt gondolták: „not, úgy én is tudok, mint ezek az izék, az írók“ — s irtok. A világ megtelt teleiratt és telenyomtotott papírral. A szavak lassan elvesztették eredeti értelmüket és értéküket. E tüneteik időnként aggodalommal töltötték el az Írás mesteremberein, az írókat, igy ez emlékirat szerény szerkesz/tőjét is; de ez aggodalmakat csak életveszély mellett lehetett hangosain elmondani. Korunkban mindenki bátrain és hangosan gondolkozott, főleg azok, akik egy uraLmon levő eszmét helyeselitek. A nagy tömegeknek a szabadijagról alkotott fogalma megváltozott. Az élet megtelt apró, szükséges, kis itllalomfákkal: a civilizáció azzal kezdte, hogy senki nem lehet túlzottan egyéniség a másik kárára — s ebben igaza volt — s folyta itta ott, hogy tilos a fűre lépni, majd, hogy tilos az utca egyik oldaláról ötletszerűen átmenni a másikra, majd, hogy tilos... de ez emlékirat szükreszai- bott keretei nem nyújtanak módot minden, korunliban időszerű tilalom pontos és részletes felsorolására. Az alapelv az volt, niagyoln helyesen, hogy általában minden tilos. Ennek az alapelvnek résein nőtt ki az egyéni szabadság, óvatosan és gyengéden, mint a szikla repedéseiből a fű.“ „A kor“ — imám végül — „kényelmes és zseniális volt, Kedves Utókor s telítve a legszebb lehetőségekkel. Csak éppen nem értünk rá kihasználni e lehetőségeMINDENT TISZTIT &lSp>osS.n kiét. Ez a korszak eltek azzal, hogy állandóan iparkodott minden ember megélni. Más, kevésbé fejlett korokban az embereik inkább csak ölni iparkodtak. Ez a szándék, a kor szigorúbb szemlélete szerint, egyszerű erkölcstelenségnek számított. Az emberek, reggeltől estig iparkodtok megélni s közben világított a villany, hideg és meleg víz folyt a csapokból, szólt a rádió, zúgtak a repülőgépek s zseniális emberek dolgoztak műhelyekben és laboratóriumokban a találmányokon, melyek mindenestül meghosszabbi- tották aiz emberi életet. De ez a meghosszabbított emberi élei is telitve volt a megélhetés elsőrendű problémájával. A művész, mikor munkája fölé hajolt, először megélni akart s csak aztán akart alkotni — s ez nem volt mindig igy. Nagyon érdekes kor volt. Az emberek kissé már a mennyekben jártak s közben kissé még mindig a földet nézték és szivair- végeket kerestek. Soha nem volt az ember ilyen közel ahhoz, ami isteni benne s talán soha nem szenvedett ilyen reménytelen kötöttséggel attól, ami emberi benne. Ettől a kettős erő feszítéstől estefelé már mindig fáradt voltam kissé. A nap azzal telt el, hogy állandóan felkészültünk egy gyorsabb, bölcsebb, értelmesebb és egészségesebb életre; csak éppen az állandó készültségtől nem értünk rá élni ezt az életet. Ezt üzenem, Kedves Utókor, az acélpalackban, a végtelen időnek.“ Az egyetemi oktatás bajai és hiányosságai Armand Calinescu belügyi és közoktatásügyi miniszter nagyszabású expozéja a főiskolák rektorai előtt BUCUREŞTI, november 5. Armand1 C-aUnescu belügyi és közoktatás - ügyi miniszter értekezletre hívta öiss-ze az ország főiskoláinak rektorait, atkák előtít a következő beszédet mondotta: — Szükségesnek tartottam, hogy alz egyetemi év megnyitásának küszöbén eszmecserét folytassunk az egyetemi kérdésekről. Egyúttal ismertetem önökkel az áltatom elkészített törvénytervezetek szövegét, amelyekktíí kapcsolatosan örömmel foglom meghallgatni az önök megjegyziésieit. Ezek nem érinthetik természetesen a törvénytervezetek koncepcióját, amely engem illet, minit törvényhozót és amelyért vállaltom bi felelősséget. Még emlékezni fognak atrroi, hogy uj irányt adtunk cu közkpiskolaá oktatásinak, a szakmai gyakonlkuLi kiképzésit) helyezve előnybe. Az eredmény az lett, hogy a*z úgynevezett elméleti líceumokban' körülbelüli 14 ezerrel csökkent a tanulók szánna.. Ezzel, szemben a gyakorlati iskolák tanulói lényegesen megszaporodtak. Ugyaniakkor nyugldijazásiok és fialta! tanárok kinevezése utján felfrissítettük a tanári karit is'. Most egy lépéssel tovább megyek és megkülönböztetett gondot fogok fordítani a közép iskolai tanárok kiválasztásánál. Eddig minden diplomás aspirálhatott iáfllliásina a középiskolai oktatásiban, egy hozzávetőleges képeisáítléíslil vizsga alapján'. A túlzsúfoltság, folytán azonban évek telitek el. míg a jelölt katedrához jutott, közben pedig gyakran- elveszítette a kontaktust az iskolával. Emlőit a középiskolai tanárok minőségileg kívánnivalót hagytak maguk utásr. Most felsőbb tanárképző intézetet létesitettem. Kizárólag ennek végzett növendékei juthatniak katedrához ei jövőbeni, Három éves1 tacfolya - mot kell a növendékelvnek elvegezniök, majd újabb vizsgáit tesznek. A felsőbb tanárképző különös gondot fordít majd az eljövendő tanárok jeMemkJépzésére és erkölcsi életére. Három ilyen iskolát létesítek: Bucurestiben, Kolozsváron ési lasitea; a tanárképzők valamely .nagytekintélyű személyiség felsőbb irányítása alatt fognak állni, technikai vezetésüket ped-g legjobb pedagógusaink látják majd ell. Meg vagyok győződve arról, hogy e reform révén kiváló tanári kart fogunk 'nevelhetni. Egy második törvény javaslat az egyetemi oktaitás rucionailiz állásával foglalkozik. Az egyetemek igen sok kritika tárgyát képezték. Én ezeket nem osztom maradéktalanul, mert véleményem isizerimt a* román egyetem jelentős eredményeket produkál. Végeredményébe«! is egész intelligenciáink ezekről az egyetemekről kerül ki. Az egyetemi karban pedig olyain értékek vannak, amelyekre a bátorokon túl is büszkén1 hivatkozhatunk. Nem mehetünk el azonbam az egyetemi oktatás hiányosságai és hibái mellett sem. Ezeknek orvoslása eiz egyetemi presztízs felemeléséhez fog vezetni. Melyek volnának ezek a hibák? Különleges kulcs az egyetemi katedrák rendeltetésének megértéséhez Elsősorban is1 a diákok gyenge felkészültséggel kerülnek ki az egyetemiekről. Anélkül, hogy szem elől téveszteném a társadalmi és politika] viszonyoknak erre gyakorolt befolyását, meg kell mondanom, hogy maga o felsőbb oktatás jelenlegi szervezete is hozzájárult ehhez. így például' a katedrák túl nagy száma nemcsak hogy növeli, de ellenkezőleg, akadályozza a diák megfelelő felkészültségét. Hogynem lehetséges uiz például, hogy cgv diák 30—40 kurzust hallgasson. Miit emészthet meg az ismereteknek ebből az ír racionális tultemgéséböl ? A katedrák száma nem tudományos szempontok szerint határozta tolt megi; személyes' érdekek játszitok közre ebben. Csak néhány példát említek: X egyetemen van például egy közigazgatási jogi ketednia. Nagyon helyes. Hiszen egy alapvető jogtudományi ágról van szó. Jelentkezik azonban eav ui jelölt, akit ki kell elégíteni. Erre még egy (katedrát teremtenek, amely például a következő cimet kapja: „Közigazgatási jog, a közigazgatási törvények ismertetésiével1“ — mintha az első katedra haitáiskőrébe ez utóbbi nem is tartozna belé. De nemsokára megjelenik egy harmadik jelölt is, nkinek katedrája) a következő cimet fogja viselni: „Közigazgatási jog gyakorlati és joggyakorlati értelmezéssel1 ‘. a 'negyedik jelölt: ,,A közigazgatási jog áJltalános elmélete, különös tekintettel ej közjogra“ cim atott fog katedráit köpni. Hivalkodó elnevezéseket gondolnak kit, hogy a valójában a tisztán személyes érdekek kiegészítését eltakarják. Ha valaki e fakultásokon előadott anyagok hasznossága feliül alkar meggyőződnii, nem elég, ha a katedrák címeit olvassa el, hanem különleges kulcsra is ívom szüksége. Midőn például (az „aistrofizikan" katedra fenmitartiásának szükségességét fogják hangoztatni, a különleges kulcs megmondja, hogy nem astrofizi.káról van szó, hanem egy umokaöcesiröl. Ez a helyzet nem tartható fenni. Éppen ezért csak az alapvető (tudományi ágak katedráit tart-, juk fenn és megszüntetjük a feleslegeseket. Az oktatás eképen süiritettebb llesz és könnyebben hozzáférhető a diákok számára. A diákok gyenge feJkészülitségén kívül meg kell említenem azt a körmyelmüsiéget is, amellyel ni felsőbb oktatásba igen gyenge elemek llejuthattak. A jövőben katedra elfoglalása kizárólag pályázat Utján történhetik. Megtiltottam, hogy tanárok a jövőben 'rokonaikat ajánlhassák asszisztenseknek, megtiltottam, hogy a jövőben egy (tanár két katedrát foglalhasson el ési különböző intézeteket is vezessen. Tudok eseteket, midőn egy tanárnak két katedrá jöi volt, helyettesített egy hanmadikat és két klinikát is vezetett. Szankciók tanárokkal szemben Szia akciókat vezettem be azok elleni, okik nem tartják meg rendesen, előadásaikat. Egy egyszerű tisztviselő kirepüli, ha tíz napig mein jelenik meg híva italában. Egy tisztet 6 hónapi szabadság után rendelkezési állományba helyeznek. Az egyetemi tanár azonban 15 évig állásában maradhat, ha ezalatt egyszer sem tette be a lábát qz előadó terembe. Ez erkölcstelenség és botrány. Ezért az összes1 tanárok, akik öt éven at nem tártainak legalább egy egész éven át előadást, lemond ottakmaik fognak tekintetni. Hasonló - képen eltekintünk azon tanároktól is, eleik kinevezésük után szegre akasztják ai lantot és nem folytatják tudományos' tevékenységüket. Halálba menekült a javítóintézet elől két fiatal lány. Aradról jelentik: Az elmúlt napokban Bába Pvózsi iy eves^ cs Varga Piroska i6 éves gyári munkáslányok az Eminescu-parkban marószódát ittak, mert rossz magaviseletük miatt szüleik javítóintézetbe akarták adni őket. A gyors orvosi beavatkozás eredményeképpen az öngyilkos fiatal lányok már túl vannak az életveszélyen. Egyikük, Bába Rózsi, hónapokkal ezelőtt hasonló körülmények között akart meghalni, öngyilkossági kísérlete azonban akkor is kudarccal végződött. VASAS-TEA. A helybeli vasi- és 'fémmunkások holnap (vasárnap) este fél 9 órai kezdettel teaestéiyt rendeznek m Catedmtci- utea 7. szám atott lévő saját otthonuk disz- ternnébcn. A vendégeket k liinü zene kellemes' meglepetések várják. öngyilkos lett egy tüdőbeteg fiatal leány. Bucurestiből jelentik: A •)S55; számú vonat e’.lé vetette magát a rahova: sorompó közelében Elena Voiculescu i6 éves bucureştii illetőségű fiatal leány. A szerencsétlen leányt a vonat kerekei szörnyen összeroncsolták. Az ügyben vizsgálatot végző hatósági közegek az öngyilkos ruhájában megtalálták búcsúlevelét ;s, amelyben Elena Voiculescu elmondja, hogy gyógyíthatatlan tüdöbajban szenvedett és igen nagy nyomorban élt, ezért szánta el magát öngyilkosságra. Az öngyilkos fiatal leány holttestét beszámították a törvényszéki bonctani intézetbe.
