Ellenzék, 1938. november (59. évfolyam, 249-273. szám)
1938-11-22 / 266. szám
0r S z e r k c s ş tő -•> c o; t s kiadóhivatal: Cluj, Óira Morüor 4. Tdefon: ti—09. Nyomd«: Ser. I. C Duci} No. 8 Fiókkiadó hivatal könyvosztály: P. Unirii 9. Telefon 1199 ALAPÍTOTTA BARTH A MIKLÓS Felelős szerkesztő és igazgató 1 DR. ÍJ ROSS LÁSZLÓ Kiadótulajdonos: PALLAS R. T* Törvényszéki líjsijromozísi rzám: 39. (Do*. ilSft 1938. Ttb. Cluj.) Előfizetési áruk: havonta So, negyedévre 240, félévre 480 egész évre 960 lej. L nrnimwirtwi'fl LIX ÉVFOLYAM, 2 6 6. SZÁM. ■MBBBSHMHNMM KEDD ■HBWarVfIHHMB CLUJ, 1 9 3 8 N 0 V E M BÉR 2 2. ©felsige is Hifiiig nagpalfla Parisian Diadalai vo!í a fejedelmi vendégek párisi bevonulása* ** Százezredre menő tömeg ünnepeli® a imneia fővárosban România uralkodóját íj ob2?un kö^íápsasági elnök: di&ssefoédet adott Őfelsége tiszteletébe teletet és ünnep lést csak a saját köztit* sasági elnökének szokott nyújtani. Ezúttal számolnak be a francia lapok arroi a diadalukról, amelyben Őfelségét részesítették a belgiumi útja alkalmával!. Büszkén emlegetik a francia lapok, hogy ritkán fogadtak még Parisban uralkodót olyan meleg szeretettel, mint ahogy II. Károly román királyt és fiát, Mihály nagyvajdát fogadták. A párisi lapok véleménye szerint Őfelsége II.. Károi'y király nemcsak kiváló államférfi, hanem kitűnő gyakoribei ér©feliei ünnepli a Helga sajtó A belga sajtó legmelegebb haragon tárgyaljai Őfelsége II. Károly király brilsz- szeM látogatását és kiemel’ annak fontos jellegét. A lapok vezércikkei méltatják az uralkodó nagyszerű tulajdonságai és azt a fáradhatatlan munkák amelyet România konszd'f'idációjai és az európai bélte biztosítósa érdekében kifejt. A belga lapok számos adatot közölnék, amelyből világosan kitűnik a belga-román kereskedelmi kapcsolatok erőteljes fejlődése. A világháború u'án Románia főként Angiéból, Németországból és Csehszlovákiából szállított árukat, Pippens gróf belgái ábammániszter, Kongó volt kormányzója., őfelsége II. Károly király belgiumi utazása alkalmából a következő üzenetet intézte a román Sajóhoz és néphez: „Őfelsége 31 Károly király belgiumi, Őfelsége Lipót belga királynál tett látogatása alkalmával felhívom az összes belgák figyelmét, a vendég uralkodó országára, amely ai nyugati civáüzáció előőrse Európa másik szélén. Belgiumhoz hasonlóan, Kománál is íi történelem során a nagy szomszédos hatalmak csatatere volt és a belgákhoz hasonlóan, a (románok is bátran és kitartóan harcoltak szabadságuk kivívásáért Szabadsága megszerzése után Românie nagyszerű fejlődésnek 'ndub s kétségtelen, bogy munkás népe ki fogja termelni országa földjéből csodálatos gazdagságát. Románia boldog áüiam, rendkivüi terméugyÜienel Romániának Beszédek a belga rádióban a román-belga barátságról zékkel felruházott Uralkodó, aki külföldi ucjrit nemcsak arra használja fel, hogy politikai barátokat1 nyerjen hazájának, hanem egyúttal kereskedőim kapcsolatokat épít ki rokonérzelmti államokkal és így biztosítja hazája állampolgárainak a könnyebb megéíhe- í tést, I termeivényeinek külföldi piacot és más I egyéb olyan előnyöket, amelyeket csak hosszú hónapokig tartó tárgyalások után lehetett volna elérni, de akkor is igen mérsékelt eredménnyel hogy 1929-ben Bdlgium a tizenkilencedik helyen á-üoitt Románia szállítóinak sorában. A helyzet az utóbbi években, különösön 1936-tól kezdődően, lényegesen változóit. így Belgáim Románia felé irányuló kivitele 1936-ban negyvenmillió frank volt s 1937-ben százhuszonötmillió frankira emelkedett. Románia í936-ban kétszázötvenmillió, 193/ ben négyszázngoicraiii:6 frank értékű árut szállított Belgiumba. Románia főként gabonát, Belgium pedig fémeket száll!tolt. kenységü és páratlan gazdagságú földje van, övé Európa legszebb petróleum brütete és még alig kihasznált ásványi kincsek fölött rendelkezik, Belgium mindig baráti kapcsolatban volt Romániával. Teljes szivemből kiválnom, hogy a személyes és üzleti kapcsolatok a két ország között minél erőteljesebben fejlődjenek, mert mély meggyőződésem, hogy nemzeteink a maguk sajátos képességeivel kölcsönösen kielégíthetik egymás szükségleten'!). ír. Károly király energikus és vLá- gos irányi ása alatt — az Uralkodó a liberális szellemet a politikai valóságok és a gyakorOalii lehetőségek .ráüli nagy érzékkel egyesit!1 — meggyőződésem szerint, Rómám!a a kontinensünket megrázó nagy válságok közöt‘-; is győztesen kerül ki mindazon nehézségekből, amelyek jelentkeznének. PARIS, november 2 í őfelsége If. Károly király és M’háV nagyvajda, mint ismeretes, szombaton 111. í.ipót belga király vendégei voltak. A rilyi vendégek szombaton megtekintették a hegeni hadikikötőt, majd resztvettek a tisztderükre adott diszebéden, amelyet a belga királyi palotában rendeztek meg. A belga királyi udvar szívélyes fogadtatása után Őfelsége és Mihály nagy vajda tovább folytatták útjukat Páris felé. A párisi állomáson díszes fogadtatás vár* ta a királyi vendégeket és az állomáson megjelent Lebrun köztársasági elnök, a francia kormány, megjelentek a diplomáciai kar előkelőségei és a polgári, valamint a katonai hatóságok vezető*. A pályaudvari fogadtatás után Őfelsége és kísérete a Rue de RivoHn levő szállodába hajtattak. Diszebéd Lebrun elnöknél Őfelsége tiszteletére PÁRIS, november 21. Őfelsége II. Károly király és Mihály nagy vajda vasárnap reggel nem hagyták el a Rue de Rivotoi levő szállodai lakosztályukat. Déli egynegyed egy órakor őfelsége és a nagy vajda Urdereanu udvari miniszter, Cesianu párisi román követ, Filotti ezredes, királyi szárnysegéd és Ilié Radu parancs5rtiszv. kíséretében az Elisée-palotába hajtatott, Ahol Lebrun köztársasági elnök díszébe* det adott^ a királyi vendégek riszteíré- re. Az ebéden Őfelségén, a trónörökösön, Lebrun e nőkön és feleségén kívül részt vett még Jeanneney, a szenátus elnöke, Dailadier miniszterelnök, Bonnet külügyminiszter, Reynaud, Jan Zay, De Monsie miniszterek, Franciáét d'Esparey marsa'!, Gamelin tábornok, vezérkari főnök, Du'« cos, a kamara a'lelnöke és több előkelőség. Őfelsége érkezésekor az elnök <est- őrgárdája szolgáltatta- a diszőrseget. A szállodától az EÜsée^paíotáig fekvő útvonalon százezrekre menő tömeg ünnepelte az Uralkodót és felváltva Őfelségét, a nagy vajdát és Romániát éltette. Fronda lapvélemények a királylátogatásról PÁRIS, november 21. A francia lapok kivétel nélkül vezető helyen foglalkoznak Őfelségének és Mihály nagyvajdánajt franciaországi látogatásával. A nagy francia lapok első oldataikon köziik a királyi vendégek fényképét és hosszú cikkek keretében méltatják II. Károly király erényeit. _ Nem. mulasztják esi az alkalmat a francia lapok, hogy ezúttal ne térjenek ki arra a szoros barátságra, amely a román állam és a francia nemzet között van. Valamennyi lap azzal fejezi cikkét, hogy a román testvérnemzet uralkodóit úgy keil fogadni, mintha saját nemzetük fiai között utaznának. A ma reggel megjelent francia lapok egyöntetűen arra a megállapításra jutottak, hogy a francia nemzet valóban úgy fo* gadta a királyi, vendégeket, amilyen txszCarton de Wiatrt, a belga—román társaság éiínöke és Radu lesen Mehedinţi Románia brüsszeli1 követe szombaton ülkes beszédeket mondo* iáik a brüsszeli rádióban a román—‘belgái barátságról. — Belgium nem felejtheti el — mondotta Gab ton de Wiart — hogy a Duna torkoltai'áraáö fekvő nagy és szép ország, Romániai, igazi vára az európai civilizáció védőimének és egyik legfontosabb eleme a világ most megállapodó egyensúlyának. Tudjuk, bogy 1 vaca!mas politikai egység és ugyancsak hatalmas gazdaság' egység, amelynek gazdagsága összhangban áll a mién lüket' és azt óhajtjuk, hogy kereskedelmi forgalmunk utján még jobban megerősítsük gazdasági kapcsoló iáinkat. A romén nemzet nagyra van hivatva csodálatos képességeivel, munkaszeretetével és előrehaladásával s megtalálja a sorsát intéző felséges uralkodó veze'ése alatt az egyre növekvő fejlődést és jólétet. Radulescu Mehedinţi brüsszeli követ legelőször is köszönetül mondott a belgát közvéleménynek azért a lelkes fogadtatásért, amelyben Őfelségéi» 11. Károly királyt és Mihály trónörököst fogadta. — Az egész román közvélemény — mond a — ebben az órában egyértelműen a nemes belga nemzet és nemes királya felé fordul gondolatával, köszönettel* amiért olyan őszinte rokonszenvvel fogadták Brüsszelben a román állam fejét, A Gondviselés szoros kapcsolatot létesített a belga és román uralkodóházak kö-* zött s az urailkodóházaknak a két nép törj téraeö fejlődésében betöltőit döntő szerepe jelképezi a két nép mély egységét s azt a változatlan akaratukat, bogy to-1- vábbra is minden erőfesz'»ést megtesznek' a hóke és az alkotó munka érdekében. Ma őfelsége Lipót király, együttesen II. Károly román királlyal őrködik Európában fáradhafcafen apostolként és védeL mezőként a) béke ügye fölött Ez a két! uralkodó, kiket a Gondviselés ugyanazon! dicsőség felé vezet, ma országaik fejlődésének azonos eszméjében találkoznak és nem óhaj tatnak mást, mint lehetősége^ egy nyugodt* és teremtő munkára, hogy igy hozájárulhassanak az emberi műveltség nagy müvéhez. A kél nép ma a leto kés edesnek ugyanazzal a lendületével km ált ja: Éljen Őfelsége Belgium királyát, éljen őfelsége, Románia királya! Románia nagy nyersanyagtirtalélí Belgium számára , Cămile Huysmans áBírn mi raszter, * belga képvisc'.Őház elnöke és Antwerpen' város polgármestere, a következő üzenete^ küldte a román népnek: . „Romániának és Belgiumnak a legnagyobb érdeke, hogy állandóan és minti szorosabbra fonja azokat a kapcsolatokar* amelyek olyan régóta egyesitik. Visszoem- j lékszem arra, hogy j’óval a világháborúi előtt az antwerpeni kikötő egyik cana», csosa egy európai térképet mutatott nekem, amely nagy nemzeti kikötőnk tevékenységét ábrázolta az akkori idők adatai szerint. Nem minden csodálkozás nélkül állapítottam meg, hogy a térképre bejegyezte Románia nagyrészét is és abban a helyzetben voltam, hogy valóban e'len- őrizhettem ennek a békés imperializmusnak valóságát, amely pedig első pillanatra csak túlzásnak látszott. Megállapítottam, hogy- nem volt benne semmi túlzás, igaz, hogy akkor a könnyű kereskedelmi kapcsolatok és a kereskedelmi szabadság korszakában éltünk és nem állottak a kereskedelmi képcső'átok rendes útjába azoic az akadályok, amelyek azóta annyira ki» lendítették tengelyéből a müveit világot« Azóta megismertük a vámkorlátozásokat, a kontingentálást, a devizaproblémát, de szerencsére Románia kikötői és kereskedelmi hada is jelentékenyen fejlődtek. A mai idők minden nehézsége ellenére Belgium nagy nemzeti kikötőjének, Antwerpennek és a nagy dunai államok kapcsolatai rendkivüi jelentősek maradnak és ez nagymértékben hasznos a két orszáv közös jövője szempontjából és a legnagyobb érdek annak még jobban való kifej eszté- se. Románia nagy nyersanyagtartalék Belgium részére és a vele való kapcsolat ki- elégítheti szükségleteinket“.
