Ellenzék, 1938. november (59. évfolyam, 249-273. szám)

1938-11-22 / 266. szám

MT.ENZßK

fl 9 3 8 nnven)l>rr 7 2.

Bicsérdi szelleme a vonatfon

__

Kgy ős bicsérdista vallomásai a nyerskosztról és arról, ami nyomában jár. — Különleges ételreceptek és lukullusí ebéd. — Bicsérdisía elmélet: életről, halálról, vitaminról, gyümölcsről, örökéletről. — Ó, XX. század 1

ARAD, november zr. A harmados/tá- tyu társaskocsiban egyelőre csak ketten vagyunk: Felszegi Ödön, kolozsvári törvényszéki végrehajtó — és én. Áruira megyünk. Váradról Aradig elég kínzó ?. itt,, kinő az ember szakálla, Rapid urán és éjiéi után és telistele csomagokkal a döcögő személyvonaton, aludni sem tanácsos, mert. .. mert nem tanácsos — cs pont.

Megállapodunk: vacsorázunk. Előkerülnek a csomagok és kinálgatjuk egymást. Szenzációs sonkám van. Társam nemet int és mosolyog. Es ez a remek kolbász? Nem birja ki szó nélkül. Kitör*

— Ilyesmiket eszik?

'■ — Isteni — mi?

— Ugyan, kérem . . .?

Leharapok egy ötcentis darabot és olyan mohón eszem, hogy öröm nézni. Azt kérdi:

— A ciánkálit is ilyen gyönyörrel enné?

Egy pillanatra szünet állott be. Érzem,

tapintatlan voltam, gondolnom kellett vcy’n-a arra, hogy nincs mindenkinek vas- gyomra.., .. ' "* 1 — Gyomorbajos? „ , * ,

• Felpattan:

— Én? Idenézzen!

És jó ti/ percig teljes erővel1, dobper- gésszerücn döngeti magát. Has, mell, has, mell, has, mell — a végtelenségig.

— Fáj?

— Ez nem. Az fáj, hogy maga kolbászt eszik. Döghust.

— Csak nem vegetáriánus?

— Több! Bicsérdista vagyok.

— Az más.

Felszegi Ödönt mindenki ismeri Kolozsvárt. Negyvenötnek látszó, 6r éves, fiatalos, ruganyos, izmos cs örökké mosolygó férfi. Ki hinné róla, hogy ilyen fiatalon, hatvanegy éves korában már lemondott a huseves gyönyöreiről...

Azt mondja Felszegi:

— Húsz esztendővel ezelőtt, nehéz veselobbal tértem vissza a harctérről. Súlyos állapotban voltam, a vizkor szélén, közvetlen a halál mellett. .. Ekkor elhatároztam, hogy szakitok ez eddigi eb- renddel1 — és nyersevő leszek. Kemény akarattal keresztül is vittem. Segitségemie

I volt a bibliám: Bicsérdi könyve, amit ma 1 is, két évtized után mindennap olvasgatok. Ez adott erőt és bátorságot. Makkegészséges vagyok, testileg, lelkileg, szellemi.ég. Húsz esztendő óta nem tudom mi a/: fejfájás, gyomorfájás, idegesség vagy hül és. Ugylátszik érzéketlen lettem az összes betegségekkel szemben. A hideg-meleg sem bánt, különösképpen egyiket sem érzem. Edzett vagyok, fát lehetne hasítani rajtam. Persze, ehhez szükséges a rendszeres cs szigorú szabályok közti életmód. És meg is tartom. Az étkezéstől függetlenül, — soha le nem fekszem, mig a? előirt szabadgyakorlataimat el nem végzem: többszöri mély lélegzetzé- tel, hogy a tüdő megkaphassa az Ő táplálékát.

Egy szép piros paradicsomba harap.

— Tulajdonképpen ilyenkor meg nem szoktam enni: hajnalban, négykor.. . De, ha az ember utón van, el1 kell tekintenie cttől-attól. És szolgáljon mentségemül, tegnap este szándékosan nem vacsoráztam. Egyébként kétszer étkezem egy. nap. Délben és este,

Lukullusi ebéd! és egyebek

egész szervezetében. Tudnullik a szervezet működése enged az. aki;'. impulzti- 'ámk és ez a tulajdonképcm goutív, "IE, ér te.'me . . . így viseli gon í G a/. jgy, ,i szervezetnek . . .

— Szóval ez. a bicsérdizm

— Nem. A bicsérdizmus ncmc.tr a f;• zikai életmódot irányítja, hanem a • / lemet is. A testi képzés mellett a sz.PHmet. a tudást is állandóan kel,' fokoz.ni

Észre se vettük, a kocsi megtelt. Körül vagyunk véve emberekkel. Persze. Aradon reggel vásár lesz. Va.ümi c'balja a nadrágomat. Lenézek. A lábom e'őrt egy kosár. Két kacsa és egy tyuk könyökölnek ki belőle. Ugylátszik, (/nagysága nem lát jól, azért tépi a nadrágom széli!. De az is lehet, hogy mondani szeretne valamit. Hogy utitársamnak igaza var: ck nem a/ért születtek, hogy megeg/ük. i s gondoljak arra, hogy igazságtalanság hlfalni őket, csak azért, mert állatok . . .

Lehet. De ma az emberevés is divT C, huszadik század. Jenei Józ;c\

tfa&CőCiS'

— Képzelem, milyen dúsan!

Mosolyog:

— Igen, az én táplálkozásom tény Lg bőséges és változatos. Változatos íz évszakok szerint. Például tavasszal egy ehedem igy néz ki:

i—2 fejes saláta, mézes citromlével leöntve, hozzá egy kevés tejfel s egy kis sótlan buzakenyér. A vacsora egy csésze nyers tej, egy parányi kenyérrel.

A következő nap:

Kenyérmentes. Egy maréknyi vizbefőtt rizs, mézes tejfellel leöntve. És semmi más. De ez már egy lukullusi ebéd! Sohasem kívánok jobbat és bőségesebbet. Este: aszalt gyümölcs, fügekompó,-, nyersen, vizbeáztatva és egy kis kenyér.

Nyáron az összeállítás a gyümölcsök szerint változik: eper tejfellel, kenyérrel, vagy cseresznye kenyérrel. A vacsorám aludtej kenyérrel. Másnap: jól megfőtt puliszka tejjel — este gyümölcs.

És igy megy tovább. A különböző gyümölcsök, (amelyek később jelentkeznek: dinnye, szőlő, barack, alma, körte, paradicsom, uborka stb., változatossá teszik az étrendet. De itt is lényeges: naponként csak kétszer szabad enni, eme llett hetenként 24 vagy 36 órás teljes böjt. Állandó mozgás a szabadlevegőn, séta és futás, hogy az izmok foglalkoztatva legyenek.

—- A böjt nem gyöngíti le?

— Nem. Böjt utáni nap pazar ebéd következik s ez kárpótol mindenért: olajba megáztatott pirított foghagymás kenyér s hozzá egy kevés tiszta bor. Ez felszívódik a szervezetbe s ott elvégzi csodálatos munkáját. Persze az ilyen táplálkozással csinján kell bánni, tulságba vinni nem szabad, éppúgy visszaélni sem a lehetőségekkel. De talán nem is îehet. Mert az ilyenformán megszoktatott szervezet mindenkor kéri a maga táplálékát. És főleg fontos: mindent nyersen elfogyasztani és hidegen. Bicsérdi szerint az ilyen táplálkozás a vérben lévő e! even sejteket annyira túlsúlyba emeli, hogy érzéketlenné válik a bacillusok iránt. Mert az-za1, hogy melegítik az étek, 40 fokot veszít a tápértékéből.

Csendesen hümmögök. S bár illetlen, de a tilosra gondolok s eJlVonul előttem egy szép tököttkáposzta, egy csinos karaj, flekken, két pár debreceni, tormává-, egy kis császárhus, szalámi . . .Zsebkendőmmel megtorlóm a számszélér. Az illúzió nyomot hagyott. Utitársam pedig forty cast ja:

Elmélet az elméletről

— Az élet egy folyamat és célja a tökéletessé való fejlődés. Ennek ellenkezője a halál1. Ez is egy folyamat, de retrograd folyamat, mely az anyagvillágba tér vissza. Mind a kettő saját törvénye szerint zajlik le — s ebből egyik sem enged.

Ha egy állatot leölünk, az élet megszűnt s kezdetet veszi oszlás, az anyugvilagbr. való visszatérés. A falánk ember ezt nem veszi cszre, de nem is törődik vele. A halná már 24 óra után jelentkeznek az oszlást kisérő jelenségek, kellemetlen szag, stb., melyeknek szabályszerűen és törvényszerűién végbe kell menniök, még akkor is, ha kii önböző eljárásokkal megfőzzük. Ft megalkuvás nincs. Mármost: ha ezt a húst szervezetünkbe visszük, a rothadó nedvek megfertőzik vérünké; és egv olyan zűrzavaros állapotot idéznek elő, mely fájdalmat, betegséget s nem .gy• szer, halált okoz. Ez természetes Is. Az élet előretörő, a ahlál retrograd.

Abban a pillanatban, mihelyst lemondunk arról, bogy a leölt állatok husit a szervezetünkbe vigyük, kialakul egv nagyszerű harmónia, mely együtrrezgcs- be hozza az életet a nagy mindenség örök mozgásával; megszürmek a szenvedések és a korai véniiíés, ami Menc«i* kov szerint szintén egy kóros folyamat, mely a rendetlen, törvényellenes életmódnak a következménye.

Fia a>ztán életmódunkat tökéíeteskjük, tápanyagainkat, anélkül, hogy a tűz romboló hatásának tennők ki, a természetnvujtotta nyers formájában élvezzük, akkor beáll aiz úgynevezett krisztusi örökélet, melyet nem a másvilágon, nem a halálon túl, hanem itt, ezen a földön, lehet megalapozni, mert, az ember, mint a teremtés koronája, mint legtökéletesebb lény, erre jogosítva van.

— Hisz ebben?

— Ige*-). Hitem van és épp ezért tökéletesen boldognak érzem magam. Hiszem az örökéletet. És hiszem, hogy jogosítva vagyok erre én is.

Most megint eszembejutott vala-m, szeretnem megmondani, de nem merem. Húshoz, ,,döghöz'* szoktatott gondolkozásom, mely a pirított borjumájt épp úgy magába öleli, mint 3 serpenyős rostélyost, kissé nyugtalan. Alig bírom elnvoniri. Mit is tegyek? Nagyhirtelen, átmenet nélkül, megkérdem:

— Dohányzik?

— Nem.

— Hány órát alszik naponként?

— Körülbelül 6 órát. Bőven elég. Napokon csak 2—3 órát aludt. És örökké friss volt. Minél nagyobb az agy, annál kevesebb alvásra van szükség- Az alvás maga: egy méregtelenítő folyamat, a szervezet nagytakarítása . . ,

Intfelem a kosárból

Egy szép almát húz elő:

— Lám, ez a l'egmagasabbrendü gyümölcs.

— Hogyan érti azt? A vitamintar illőm szerint osztályozódik?

— Nem. Talán paradoxonnak fog tűnni, ha azt mondom, hogy legmag '.saob- rendü gyümölcs az, amelyiket a leg magasabbról szedik le. Tehát az alma. ?>Tc;t több napfényt tud magába gyűjteni. A vitaminokat maga a szervezet á'litja ele, a

befogadott tápszerekből. Mindenkor :nr- nyit és olyant, amennyire és amilyenre szüksége van. A gyümölcs szerves nedveiben akkumulálva van a napfény szerves formában. Napfény nélkül semmi sen létezik. Ezek a finom, szerves nedvek, a-zoknak az aromái és olajai kétezik. az idegek táplálékát és ezekből keletkeznek a gondolatánaimok. így, egy bicsérdista gondolatai annyira kifinomodnak hogy gondolatáramainak a hatalma érvényesül az

Hinden hétffőn

olcsón utazhat Bucurestíbe

a Mezei Menetjegyiroda által rendezett csoportos utazással. — Indulás: Cluj—Kolozsvárról hétfőn este8.30 órakor. Érkezés Bucurestíbe kedd reggel 9.12 órakor.

Vissza Bucurestiböl csütörtökön este 10.10 órakor. —

Érkezés Cluj—Kolozsvárra péntek reggel 9.18 órakor.

Részvételi dij: Gyorsvonat 111. ősz- S íály, oda-vissza fenntartott helyen Ld IP m V

(Egyéni utazásnál a jegy ára í 3 í0 lej volnál

Jelentkezések minden hétfőn d. e. pontosan 1 óráig az

Ellenzik hdnQfoszfdlQáDan

Cluj—Kolozsvár, Piaţa Unirii No. 9. Telefon 11—99.

hogy Shaw CaruJidájára rendkívüli ambícióval készül a Thalia drámai társulata. A világhírű Shaw'daraboí Kádár Imre dr. rendezi, a női főszereplő Erényi Baske. Bodó György, a Erőmetkeusbun feltűnt fialal színész rendkívül nehéz és fontos feladatot kapott a Shato-darabban;

hogy e hó végén, november 28 ár, le.ltja a színház az idei erdé’yi ciklus első darabjának, Marton LHi Sikátor cimü vígjátékénak ősbemutatóját. a Sikátor szereposztása a következő: Kovács, a házigazda: Tompa Sándor. Kovácsáé, a háziasszony: Beness Ilona, Juci a leányuk: Fényes Alice, Jani, a fiuk: Lantos Béla, Piriké, o szépasszony: Erényi Bőiké, Rózsi. a démon: paúl Magda, Nagymama, az it ókás: Czoppán Flór'.. Józsi, a csábító: Nagy István, Magda'éno, az alkalmi szakácsáé: Mié őss./ Margó, Remcr.z- né, a pletykás: Rajnay FUy, Maci, a mafla: Radá Éva, Ţarpalaki néni. a szent- életű: Mária Eva, ócska vasas, az irodalmár: Csóka József:

hogy rendkívüli érdeklődés előzi rneg Gi.,ronda de Vito, <1 hire: fiatal olasz hegedümüvésznö hé’fői hangversenyét. G'-oconda de Vita <>gyizben már voit Fia mániában: tava iszot Bucuresbben hangversenyezett óriási sik-ru-A. Hangverseny0 ismertetésére még visual érőnk;

hogy a Ragaszkodom a szerelemhez va sárnap délutáni előadásán már P°ál Magda alakítja Krémer Manci szerepét. A kitűnő, fiatal paál Magda szereplésé! a Bókay dar abban érdeklődéssel várja a közönség; :r -h-M

hogy az angol vasútvonalakon uj sebességi próbákat tartottak, amelynek során egy mozdony 193 km. es sebességgel továbbított egy 24-0 tonna terhelésű szerelvényt. Eddig csak a nemet vasút tudott felmutatni hasonló eredményt a Berlin—Hamburg vonalon;

hogy Londonban felvilágosító irodáidat állítanak fel — boldogtalan szerelmesek részére. .,Boidcgság-ankét ‘ a neve a londoni egyesületnek, amely előadássorozatokat is rendez ,.a szerelem-egyetem“ címmel. Az előadásakor nemcsak fiatal házaspárok és szerelmese*, hanem féltik nőén sok pap és orvos is látjgatja

Hetvenöt évvel ezelőtt szabadultak fel az amerikai négerek. Az idén volt esztendeje annak, hogy Lincoln Ábnhárn az Egyesült-Államok területén a négeren: felszabadulását törvényileg kihirdette. — Ezen idő alatt a négerség, amely ma az Egyesült-Államokban 12 millióra szaporodott, minden téren nagy elhaladást tett. A felszabaduláskor a négerek alig r; százaléka tudott olvasni, ma pedig 3 rnüüo gyerek látogatja a négerek számára berendezett iskolákat. 1936. évben 26.000 néger volt, aki doktori címet szerzett. Ez a szám évente 4foo-zal emelkedett. Gazdasági téren nagy fellendülést értek cl. A felszabadulás idején a négerek összes vagyona 20 millió dollár volt, mos: pedig meghaladja a két és félmiiliárd dollárt. 150 napilapjuk és 175 folyóiratjuk is tan az Egyesült-Államok négerjeinek. •