Ellenzék, 1938. november (59. évfolyam, 249-273. szám)
1938-11-20 / 265. szám
1938 november 20. ELLENZÉK KSH Genfi intézmény, mely magyar tudós kezdeményezésének köszöni létéi Hogyan működik a Nemzetközi Nevelésügyi Iroda GENF, november hó. Budapesten a minap 8(i éves korában elhunyt a magyar nevelők nesztora. Kemény Ferenc nyugalmazott 1 első re ál iskolai tanár. Kemény Ferenc a sokoldalú, letkes, tevékeny magyar tanártipust képviselte. Szakmunkáin kívül Goethe fordításokkal is foglalkozott, lelkes terjesztője volt az olimpiai játékok eszméjének. De Géniben még egy másik vonatkozásban is ismeritek: a genfi Nemzetközi Nevelésügyi Iroda egyik e'.őUorcoannak tekintette őt. Mindmáig hálásan gondot a haladó gondolkozása magyar tanárra, aki már a századfordulókor felvetette hasonló nemzetközi szervezel eszméjét, hogy’ fai tanárok és nevelők bepillantást nyerhess őriek az egyes Országok okia ás’1 rendszerébe, megismerhessék a/ uj irányokat, a gyakorlati újításokat és ered* ménjeikéit1, amit addig csak költséges utazások, hosszas levele zések révén volt lehetséges. Kemény gondolatát 1920 bau néhány Gcnfben tartózkodó, különböző nemzetiségű tanár megvalósította. Magánjellegű szervezetet alakítanak, hozzálátlak az anyagszerzóshez és rendezésé* hez. Munkájuknak hamar hire ment a szakkörökben, a kormányok is érdeklődni kezdtek. Három évre rá. 1929 ben megváltoztatták a szervezet alapszabályait és hivatalos jelleggel ruházták fel. Most már nem magánszemélyek, hanem a kormányok lőttek az intézet tagjai. Néhány éven helül olyan jó hírre tett szert, hogy ma egyike a legegyctemesebb nemzetközi szervezeteknek. Közel 50 állam vesz tevékeny részt a munkájában, politikák szociális és világnézeti különbség nélkül. Românei már régebben tagja az intézetnek, Magyarország az elmúlt nyáron lépett hivatalosan be, Franciaországgal egyidőben, de félhiva«talo«sa.n, a kultuszkormányok már régebben összeköttetésben állottak a genfi intézettel A kormányokon kívül többszáz pedagógiai szervezet állandó érintkezést tart fenn az irodával. Uj minőségében qi ,,Bureau International d‘Education'* uj feladatokat tűzött) ki magának. A kiváló svájci pedagógus és pszichoHóigJus, Piaget Jean genfi egyetemi tanár vezetésével, a közoktatásügyi kormányok munkájának koordinációjával foglalkozik és felöleli a tagállamokban végrehajtott oktatás- és nevelésügyi újítások egész anyagát. A hi vatta os tananyag, az órarend, a tanítási módszerek atz utóbbi években a' legtöbb államban sokat változtak, részben tisztára tuderná* nyos és nevelési, de egészségügyi, gazdasági, szociális okokból is. Franciaországiban például az újonnan épüli elemi iskolákban az osztályok berendezése sem' miben sem emlékeztei, a régi tantermekre a szigorú és kényeim ellen padsorokkal. A gyermekek modern, könnyen tisz' tán tartható, egyes kis asztalok elölt ülnek, kényelmes székeken, félkörben a tani ó körül. Svájci iskolákban a tanítás, amennyire az időjárás engedi, szabadban történik. Mindenütt csökkenteni igyekszenek az osztályok létszámát. Hegy a gazdasági viszonyoknak milyen négy kihatása van a közoktatásra, jellemzi égési sereg országnak ai kisér’ete, hogy a tan* köteles kor emelésével ellensúlyozzák az ifjúságii munkanélküliség káros következményeit a gyermekeikre. A Nemzetközi Nevelésügyi Iroda évkönyve, az „An- nuaire du bureau intern°lional d‘éducam tiori“ rövid, áttekinthető képet nyújt ezekről az újításokról. Az iroda titkársága hatalmas dokumentációs anyagot gyűjt össze és dolgoz fel; ez rendelkezésre áli a kormányoknak és szakembe* reknek. A tagállamok kívánságára az iroda több igen érdekes ankétet rendezett. Megvizsgálta a különböző országokban a testileg, vagy szellemileg nem nor malis gyermekek oktatását és nevelését. Részletesen tájékozódott a falusi és tanyai oktatás módjairól, ami különösen az agrárm'szágokut érdekű s éppen oSyam fgetö problémája sok iélamerikai államnak, mint Magyarországnak, vagy Dániának. Tanulmányozta a férjes tanítónők és tanárnők helyzetét Ezeknek a vizsgálatoknak aiz eredménye minden érnuaire“-en kívül ai másik fontos állandó kiadványa az Intézetnek az évente háromszor megjelenő „Bulletin“. Ebben pontos bibliograf iát is közül az újabb szakkiadványokról, rövid francia lordi* tásban. Végül meg kelil említeni az ifjúsági folyóiratok gyűjteményét, mert a maga« nemében ez a legteljesebb gyűjtemény az egész világon. Amikor a Népszövetség 'titkársága át- huroolkodott az Ariene-parkban épült uj palotájába, tóparti, régi székhelye ismét Genf város tulajdonába ment át. A vá* ros elhatározta, hogy ebben az épületben helyezi el a különböző nemzetközi szervezetek Géniben székelő állandó titkárságát. A Vörös-Kérészit és a Menekültügyi Hivatal kivételével, jóformán valamennyi hivatal beköltözőt a „Wüson palotába' . Köztük a Nevelésügyi Hivatal is. Piaget tanár a szükséges irodahcfyiségekn kívül bérbe vette a Népszövetség vol' tanács* termét Is, iaiz annakidején annyiszor leirt üvegfalú termet, a szép kilátással a kert magnólia fáira«, a tóra, a Voiron- dombokra« és a savoyai Alpok kék fehér láncára«. Ebben a teremben nvegvalósi- tásna kerül az intézet egyik régi terve: az állandó nevelésügyi kiállítás. Lengyel- ország az első kiállhó Gazdag, szemléltető anyagólt hozott Géni be. Az iroda kívánságának megfelelően, megtalálható a tanügyi törvénykezés teljes gyűjteménye. Néhány modern tankönyv, szakfolyóirat egészíti ki a kiállítás dokumelációs részét. A gyermekek kézimunkái, hímzések, csipkék, babák, bőr- és famunkák, kerá* mia díszítik a« falakait és az üvegszekrényeket. Grafikonok helyettesítik, a statisztikai kimutatásokat, a kiállítás ideiglenes része ezúttal a fizika jegyében áll. Ezt az anyagot a lengyelek évenként cse* réini akarják. A moisíani anyag élénken bizonyítja a gyermekek nagy technikai érzékét, kézügyességét, gyakorlati érzékéi. Eldobott konzervdoboz, törött befö«- tesüveg, cérnákatrika: ezekből készülnek a dinamók, retorták és a kísérleti fizika egyéb kellékei. Csaknem megdöbbentő az egész kisgyermekek rajz- és fe-s'teki.sérle- tei. Küllőn mappákban .gyűjtötték ossz« az óvódások munkáit, ak'k még nem ta* nulnak, csak szórakozásból rajzolnak cs festenek. A szánok és árnyalatok változatossága és mélysége, elragadó lendület, a« benyomások és az elvont fogalmak eredeti ábrázolása jellemzi ezeket a kísérletekeit. Gazdag fényképanyag mutatja a «tengyel cserkészek testi ügyességét, baj* társias, derűs, eleven óleié* a szabadban. Az ifjúsági Vöröskereszt tevékenységét is f ényk épf cl vételikben mutatják be: szociális érzék, segitemkészség. a legjobb nemzetközi szellem a. lényege Lengyelországban is ennek a rokonszenves mozgalomnak. A lengvel kiállítás biztató kezdete Pia* m. iMáijót IW~ EsU] ; . . : ' 1 RADIGKESZULEKKEL I I kívánatra bemutatja MINDEN JOBB SZAKÜZLET get gondolata megvalósításának. Az intézet reméli, hogy legközelebbi, nyári tanácsülésekor, amikor az államok képvi* selői összegyűlnek Géniben, már több kiállító lesz. Egyiptom, Románia a lengyelek közölében bérel'.ok helyet Genf az utóbbi időben, mint politikai központ sokat vesztett jelentőségéből, a nemzetközi étet erősen rnegcsappatm a tóparti városban. De semmi akadálya nincs, hogy a Nevelésügyi Hivatal tovább fejlődjék és a maga hatáskörében segítse az országok együttműködését, a hasznos reformok el- sajátatását, a nemzetközi színvonlai egyen* ütését. Egy kiváló angol szociológus meg- áOlopitáso- szerint ai nemzetközi bajok, főleg az európai bajok egyik forrása tulajdonképpen az. hogy az országok különböző fejlődési fokon adunak innen el* térő céljaik, dinamikus erejük különbsége, különböző értékviláguk. Az oktatás és nevelés ni veil alása« feltétlenül egyik hasznos eszköze az uj európaiság megteremtésének. A Nemzetközi Nevelésügyi Hiva' Fád nagy érdiemé, hogy ezt a munkát minden élői télét'’ ől, poTitnkai szemponttól, mentesen vélgizL Szoknia Agnes. —nem—B—n—.——----„Karikatúrát rajzolni nem öröm“ „Karikatúrát rajzolni nem nagy öröm“ Ezzel a címmel ira karikatúráról a Neues Wiener Journalban Matouschek és mi hajlandók volnánk hozzátenni, hogy főleg pedig azok számára nem, akikről rajzolják a karikatúrákat. A karikatúra ugyanis egy kicsit mindig rosszmájúság s a fent idézett cimet jobban megérthetjük, ha Matouschek cikkének következő mondatait idézzük: „Minden ember szépnek tartja magát, még akkor is, ha a természet tréfás iátéka fülét szeméig növesztette, vagy ha orra áramvonalban fut is a feje körül“. Amiből az is következik, hogy tő'eg a hölgyek haragusznak az őket ábrázoló karikatúrákra- Annál jobban dicsérik azonban — a barátnőiket csúfoló karikatúrákat. * A karikatúrának mélyebb értelme a vonások, a formák torzításával, túlzásával, mulatságos kihangsulyozásával megmutatni az emberi llelkek és karakterek fogyatkozásait, hibáit, kicsinységeit. A karikatúra ebben az értelemben olyan valami, diagnózist az, akire vonatkozik, legtöbb esetben hazugnak, rosszakaratúnak tartja. Krishnamurti Itt közöljük Matouschek beszámolóját arról, hogy festette le Krishnamurtit. „Egy este sokáig beszéltem erről a véleményemről (rajzolj fiatal, sikert aratott férfiakat) egy hires német festővel. A Montmartre egyik kávéházában ültünk s a festő kijelentette: nem szabad általánosítani. — Próbálja meg Krishnamurtival. Krishnamurti, a hindu próféta, akkor éppen Parisban volt. — Jó — feleltem —, holnap felkeresem a Claridgeban. Krishnamurti öt újságíró társaságában fogadott Míg rajzoltam, előadást tartott. A szegénységről beszélt, mint a legnagyobb boldogságról a világon. Mig tüzesen, hevesen beszélt, több Ízben is lecsípett valami porszemecskét mesés öltöztérő!. Gyönyörködve nézegette cipőjét, amely többet ér, mint más hálán* mint az orvosi tudományban a diagnózis, i dónak három pár cipője. Balkezén bril* deklődőnek rendelkezésére áll. Az „,An- f És emberi gyengeség az is, hogy. ezt a * háns ragyogott. így természetes, hogy az indust választékos gavallérnak rajzoltam. És ezt írtam a rajz alá: „A legnagyobb boldogság szegénynek lenni". Krishnamurti nézte a rajzot és mosolygott- ... — ön bizonyára nem hiszi — mondta —, hogy szegény vagyok- Van ugyan egy kastélyom s a mult héten egyik tisztelőm egy autót ajándékozott nekem, de látja — s az indus kifordította minden zsebét —, semmim sincs, semnai pénzem, valóban szegény vagyok. Krishnamurti aláirts a rajzot, amivel kifejezte, hogy — igazat ad nekem“.--------------------------------------------------Szüleik leiére nőnek cs mm gyerekek A háború utáni években álta’ánosan tapasztalták, hogy a fiatal nemzedékek magasabbra nőnek, mint a régiek. Több országban, igy Norvégiában, Svédországban, Hollandiában, Svájcban a katonai sorozásoknál megállapították, hogy az utolsó >0 évben az újoncok átlagos testmagassága 3—4 centiméterrel növekedett. Most egy amerikai antropológus, G. P. Bowles, a Harvard-egyetem tanára végzett ebben az irányban minden eddiginé fontosabb vizsgálatokat. A Harvard-egyetem a hallgatók testmagasságáról már régebben statisztikákat készít és Bowles e statisztikák alapján több nemzedék magasságát hasonlította össze. Ma tö'obszáz olyan férfi és női hallgatója van a FKr- vard=egyetemnek, akinek apja vagy anyja, illetőleg már nagyapja, vagy nagyanyja is az egyetemen tanult. E feltétlenül megbízható egybevetés alapján kiderült, hogy az újabb generációk tényleg egyre nagyobb testmagasságot érnek el, egy-egy generáció között a magasságnövekedés férfiaknál átlag 3.55, nőknél pedig 2.93 centiméter. E különös tünemény okait a tudomány még nem ismeri. Valószín ti leg a megváltozott életmód és a megjavult higiéniai viszonyok eredménye. Töltöfoliafc olcsó bevásárlási helye Elleniéit könyvosztálya Cíuj—Kolozsvár, Piaia Uairii No. 9,
