Ellenzék, 1938. november (59. évfolyam, 249-273. szám)
1938-11-20 / 265. szám
8 I 9 3 H nove in her 2 0. Heti mozaik Xonnan Dine neivyorki, szőke, kert i, 'treu, júszcorru és úlnmH{lnsó<flMin szén vedó ifin hoţiţi. Amellett perbeli omeii- Lxii. lin egy európai óimat lanság bon szenved, orvosugot szed, ezerig szamot, vagg felkeresi az orvost. 4: élelmes amerikai pedig mint Dine kisasszong üzletet nyit. Dine Xarman riijött. hogy Xeivyorkban nem ö az egyetlen óé mat- tan. mivel a gigászi városbon soha niius igazi éjjt!: a szörnyű forgalomnak csak egy része szünetel az éjszaka joujanum, de a; aulák épp úgy száguldanak, mint iHiprnil s a transzparensek cikázó neon- fényei bevilágítanak n ‘cgjobban befúg- gönyözött fclhökarcolúban lnn> h-kasba is. \: utcai lárma tcngcrzuyáskénl er a meggyötört idegéi neunjorki polgárhoz, aki nem ismeri a csönd és éjjeli sötétség egészséges álmot adó békessége Mindez! Kigondolva. Xonnan Dine üzletet nyitott Manhattanban. Sleep-shop ' (alvás- bolt i büszke fel írással s ezekkel a reklámsorokkal a cégtábla alatt: Hoyy kell kérésén aludni'’ /ti megtanít jak 30 .önnyii leekeára alatt! Xormán üzletének ajtaján bárányokat látni, amin! egy kerítés fele t egyenként átagi diák. Azok a bizonyos bárányok ezek. amelyek álmatlanság esetén jók: magunk elé kell képzelm egy csomó bárányt, amint átugranak egyenként egy kerítésen és meg kell számolnánk őket. 1'számolás közben átlilólag a legkctségbe- ejtöbb álmatlanságban szenvedő /■ elalszik. Mi minden kaphoió az ízléses kis álomboltban? Hát ez az egész rettentően amerikai dolog. Először is a cégtulajdonos vaskos könyve. Azután az alváshoz való kellékek és pedig: 1. Vili any himpa, amely esek az ágyban olvasó könyvére világit s még a közvetlen mellette alvót sem zavarja. 2. .Ír éneklő kanári, mechanikai játék, mely álmositó kis madárdüllamokal fütyül és Sleepy, a bob'1, amelyet ha felhúznak, elénekli Brahms teljes bölcső- dalát. 3. Horkolást letompitó orrvédá //. Fájóstorkuaknak való torokbekötő, amely egész éjjel hideg rrMrad ő. Fülelzáró, amelyet, ha fülbe feszüld,-, nem halljuk az utcai zajt 6. Szembekötő, amely teljes söté’ség- ben tart és nem engedi ai o? utcáról be- s; ü rö d ö fényeket. S végül a legamerikaibb mindezek között a hetes számú cikk, a síró-párnát amely olyan °nyagból készük, hogy szerelmi csalódástól éjszakokon át zokogó leányzók nyugodtan sírhatnak rajta reggelig. nem teszik tönkre a huzatot. * Egy csaknem 80 éves öregasszony képével vannak tele a friss londoni lapok. Fz az öreg hölgy ma London legnagyobb szenzációja, tiszteletreméltó fehér hajává:, Yiktória-korabeli ruhájában, férfias fehér ingmellében és földigérö, bő fekete posztószoknyájában. A 78 éves Daisy Bates most jött haza Ausztráliából, ahol érdekes és szokatlan foglalkozása volt: ö volt az istennője a kökorszakbeli műveltségi fokon álló ösir<kó törzseknek, melyek Észak- és NyugatcrusztráHa őserdeiben élnek. Mrs. Bates az egyetlen fehér nő, aki valaha is látta ezeknek a kannibál törzseknek hátborzongató vallási szertartásait, életük mindennapi misztikumát s hallottam tanvan'.jetik harcra, vagy véréildozatra hivó ütemes ritmusát. A vademberek tisztelték és féltek tőle és furcsa szertartás közepette a vének magul: közé sorozták. Harminc évig élt közöttük, megtanulta nyelvüket s most hazajött meghalni Angliába. Egy kéziratot is hozott magával, amelyért valósággal összeverekedtek a londoni kiadók s végül is győzött John Murray, aki kiadta az év legfantasztikusabb és legérdek- feszítőbb könyvét: ,,Tht Passing of the Aborigines“ címmel. A könyv első kiadását máris elkapkodták s a fehérhaju Daisy, aki harminc évvel ezelőtt férjével, mint riporternő ment ki Ausztrália leg vadabb vidékére, most élete estijén aratja élete igazi nagy sikerét. De nem tud már szívből örülni neki, meri férje a vadak földjén alussza örök álmát s ő maga visszavágyik a késő ős a Londonból az őserdőbe, a vérivé, meztelen, ti'kos totem-i'menpségeket rendező vadak közé, akik hold fényénél mutai jak be áldozataikat bálványaiknak, mégis őszintébbek. ellenzik ni am Zenétől nő és hízik a filmsztár HOLTAVV'OOl), novombor hó. Mindönki íudja, hogy rodii yen nuigy wort1 [>ol játszik :i filmben ;• zene. \ legfőbb enj* bennek gyuíkmn feltűnt liu^v sokszor nagy .1/ elleniét u .szmésizek játéka és a kiiwérö zene között, unui toimnészeteseai zovurölmg hat •> nézőit*. Tudoinúiiiyos kény, hogy a tó- Iao és a hallás .szorosan össze v.Uii kötve, iigj azután a toépwwpü bwyomáiMtuait égé szén nw^jváiHtioataithatj« a zenei aláfestés. Hányszor hallhatjuk ti moziból kítóduló közönségtől, hogy M film jó volt. a zene annál rossz.iibh " Hollywoodban most már nemcsak a filmek zeneszerződ, hanem a nagy gyárak ve zetöi is tisztáiéin vámnak a zene és a fiilim összefüggésének jelentőségével. 1 Tolly wood egyik legismertebb é.s legtöbbet fglnlkoztatott zeneszerző je. Georges AoKhcil érdeme az, hogy erről a t'ilimgvái!osok«|l is meggyőzte Hollywoodban most mar ('gyre nagyobb gon- £ döf fordítanak arra hogy a kép é.s a zene I ö>'-z hong ban legyen \ fi lTOgyárosok tulajdon képeit úgy ébredtek a finn és -i zene szoros összefüggése *ek tudatna mondja Antiié i hogy előfordult a legtragikusabb jelenetek is nevetésre ingerelték a mozi közönség t A magyarázat egyszerűen az «volt hogy o zetie nem felelt meg a képnek. Tula jdonképen iné den muzsikához bizonyos körnvezetre lenc:e szükség, éppen úgy. mint ahogy nwn- d('ii lém elengedhetetlen kelléke a jó kísérőzene Hr e különben- már a fim őskorában "á jöttek és ezért áJlitottvek zongorát vagy gramofont már a legprimitívebb mozikba«) is a vet it ci vászon dflá. — A ió kísérőzene még a jelentéktelen szereplőket is meg tudja -z'-pileni Az egy k filmgyáros nemrégiben kétségbeesetten paiiuiszkodolt iiicke.in, hogy megkezdték egy dní- ga fMimet, de az egyik .szereplő nő sehogy«« sem tudja magával ragad«! a nézőket. Mi után nem lehetett újra ke/dcuii inéi -> h'/inévz - nővel a f-iime.t, tanácsot kért, hogy mát le- (Hitiiie lenni. Megnéztem a kérdéses színésznő eddig lejátszott jeleneteit folytatta George Antheil - év igazat kellett adnom a direkttiornnk Megy iga s/tal-hmi, hogy ezen t« líín még lehet segíteni, igv a/utá'n nekiültem és ti j kísérőzenét irtain A közönség a megfelel**») kiválasztott zene jóvoltából nagyon szívósén fogadta a jelentéktelen színésznő játékát \ zene v-alósugiga 1 csodákra képes — mesélte tovább George \nt)heil. — A túlságosan magtis férfiakat 'például . zenei utón“ kisebbé lehet tenni soványt pedig meg lehet hizlalói Egyszer egy kollégám 'például nevetne mesélte, hogy Hollywood egyik leg- asnvertebb films/torán hogy m«gl réfá) ta. A világhírű '/tár inogivs, vál'khs Pór-f-i, igy azután a zeneszjerző. aki meg uika-rta tréfál«' hoss'zan nyújtott basszus hangokkal festette alá a jeleneteit, ugyhogy ezzel min légy még magasabbá válj <rz amugv is- lulmagns fíltm- sztár Amikor a film azután a közönség elé került egészen váratlan nevetés robbant ki a sok hosszú basszus hang hallö'tára a közönség soraiból. A végién már mindenki dóit a kacagástól, ped-g u jelenetet egyáhűién nem tervezték tréfásnak. A lőrékeny és filigrán sztárok jelenetét erősen hangit!vozott. kemény zenélve! kel' a Iá festeni (V hasonló jó! átgondolt terv szerint minden egyes filmsztárnalk a testére keil szabni a kisérő zenét. Most már a nagy filmgyáruk vezetői s tisztában vannak azzal. hogv igotzatm van és egyre nagyobb szerepei juttatnak a zeneszerzöknek WASHINGTON, november hó. Ki óhajé késői leszármazottainak. a Krisztus születése uhin Siló ben élő emberiségnek üzeneUt hátrahagyni0 Még néhány napig gondoskodnánk megfelelő üzenetről: Amerika elhatározta, hog^’ kö.tségett és fáradtságot nem kiméivé, összegyűjt a késői generáció számára naipjaájrk keresztény civilizációjának jellegzetes termékeit, azok ka egy üti magán üzeneteket is hajlandó közvetíteni A nevezetes elhatározás az Arkansas álh'iimibeli Czark-HiU-bei; jött leire. Kü‘ lönlxxző hidoiminyos szakmákat képviselő amerikai tudósok vitatták meg a ha- misinatlan amerikai eszmét, amelyet William Hotpe mérnök vetett föl és készi- telt elő műszakilag a megvalósításra. Terveit letárgyalták, elfogad ák és meg is valósították: hafalmas piramist épdet- tek, amelyet, megtöltenek az AHr-inta-egye. tem tanárai által érdemesítek nyilvánított anyaggal és a beérkező magánüzenetek" kel. -Arm számi tanaik, hogy a piramis 6000 évnél tovább fog állni helyén érin- te ienül és igvr magával viszi hatezer esztendő időtávolságába* egész tarka rakományát. Szilveszter napján Rcosevelt elnök zárja le a piramist Roppant terjedelmű sziklatömbre épüli a piramis, amelyet a geológusok vé'emé- nye szerint semmiféle földrengés nem dönthet össze és nem pusztíthat el, amely hatezer esztendőnél hosszabb ideig ellent fog állni a szél és eső lassan bomlasztó hatásának >s. Hatalmas, negyven méter magas cstatmokot zár magába a piramis, mégpedig légmentesein, mindenféle külső viz, vagy gáz beszivárgása elől a leggon' dosabban elszigetelve. Az idei esztendő utolsó napján, január 31-én fogják ünnepélyes« lezárná ai csarnokot. Ezen a na- lemezne veszik fel Roosevelt elnök Amerika megőrzi a Krisztus után 8ti5-ben élő emberiség számára a mai civilizáció termékeit szózatát, amelyet a SÍ lő-ős esztendő amerikai polgáraihoz intéz, a viaszlemezt elhe'yezik a csarnok egyéb érdekességei között, azután maga Roosevelt elnök vég- j zi el a lezárás szertár ását. Amerika bízik abban, hogy a- piramis érintetlenül j marad 8115-ig Hogy miért éppen 8115-re j gondoltak0 Jakobs doktor egyetemi ta- I nár. n bea*%' megvafósHásánaik egyik elő- j harcosai jeöLte ki cz> a dátumot. Gondo- I latmenetének kiindulópontja az volt, I hogy civilizációnk legrégibb emléke az ! úgynevezett egyiptomi naptár. Krisztus I születése elő t 4239-ből való A naptár te- ! hát 4239 és 1938. tehá> 6177 éves. Ja- I cobs doktor véleménye az, hogyha ez a j naptár ennyi ideig fenanaradt, legalább i ugyanennyi ideig ellenállhat az időnek« az elemek és az emberi indulatok pusztításának az a piramis, amelyet a modern technika minden vívmányainak feJiasz- nálásávail építettek meg. Már mostan 1938 és 6177 az 8115, erre az évre irányozzák elő tehát a piramis felnyitását. .4 legmodernebb gályószórótól az ananász-cocktailig A legérdekesebb kérdés természetesen az, mit tart Amerika civilizációnk olyan jellegzetes termékeinek, amelyek félrete- endok a késői u ókor számára. Az anyag, amely egy tudós bizoliíság ellenőrzésén átment, igen változatos, kiterjedt a gyakorlati élet, ai tudományok és a technika minden terrénumára. A 8115. év polgárainak alkalmuk lesz arra, hogy alaposan és minden részletében megismerjék napjaink civilizációját, ha érdekelni fog' ja őket a piramis belsejében található anyag. Ott lesz mindenekelőtt az 1938-a» tipusu legmodernebb golyószóró, a légi torpedó és a viz alatt iáró modellje, hiánytalan kis gyűjtemény a legújabb és legnagyobb teljesítőképességű fegyverekből. Mindjár- a szomszédságban kap helyei a/ ái u,inv'«nuL*s -.aaulon, a Niagara enöletep modellje a/ ananász ay < ktail aiindyiU'k receptjét Mi Oglethorp • vin mi szin alaiiI sem hajh aló korlársainal renfkdkczésére hicsá uni. de több jóindu latoi tu mi sit a 8115<> es/tendo ember ségével szemlK-ii. Olt les/, aztán a legmo dernobb írógép, a rotációs gyorssájtó ruo delije, a világ minden uszágának pénz egységei, Mus.so ini, Jlitkr, Sz ahn, a windsori herceg és Greta Garbo hangja vhtszleinez.cn, Charlie Ch.iplir: egyik film j<* és llirolűlo császár ‘gyik beszédének hanglemeze. Lesz azután áramvonídas autóriKKlell és legújabb típusa bombave- tő-repülőgép toké dics iuodellje. i. esznek különböző ábrák és grafikonok, lénvké- pek, aanelyek bizonyitam fogják késői leszármazol' aúnk előtt, hogy a mi generációnk nem volt egészen műveletien. Eb- Ixm a tekintetben azéri sok kétség áll fenn Amerikában is: senki sern bdztes abban, Ibcngy meg fogjuk-*: ádni hatezer év múlva is a szigorú kritiká,. Nehéz \-olniíu felsoroln mindazt az érdekességet, amelyet még n.agába zár a piramis, elegendő lesz íöijegyezn. azt a körülményt, hogy a Sllö'ös esztendő em- i>erei megkapják épen, jól konzerválva a piramis építőjének William Hope, mérnöknek holttesté . A mérnök néhány hónappal ezelőtt halt meg 85 esztendős korában, nyilván azért sietett távozni az élők sorából, hogy még a lezárás előtt levonulhasson a piramis belsejébe. Nagy gonddal balzsamozott holdestéi már el is helyezték a csarnokban. Mindez, a rengeteg holmi sértetlenül, jeitnlegi állapotában fog megmaradni haltezer esztendőn ál. A piramis belsejét tökéletesen semleges gázzal töltik nug, amely semmiféle anyagot sem támad meg és ezért tökéletesen konzervál. Ilyen anyag a neon, vagy a/z argóm, valószmüleg a kettőnek keverékét fogják a kaímazni. Ezzel a gáztöltéssel a piramis építésének és megtöltésének költségei elénk a 10 millió dollárt. A 'eggazidaigabb amerikai milliomosok adták össze ez- a hatalmas summát, bebizonyítva, hogy az amerikai nagy vomai uság sikkor is érvényesül, ami kor nem pibamafnyi keresetről, hanem több, mini hatezer esztendő távlatába vesző tervről van szó. mint a londoni jdlfésüít. símamodoru polgár. Chateau Chambordban. Póris közelében nagy szarvasvadászat keretében ünnepelték meg Szent Hűbérinek> a vadászatok védszentjenek ünnepét A k"stély parkjában egyenesen vadászatok céljaira, nevelik a remekszép szarvasokat És mikor eljön a vadászat ideje, kutyát atkával űzik őket. A kutyák halálra hajszolják az inaszokadtáig rohanó, rémült vadat s mikor már körülkerítenék, egyetlen intésre szét marcangolják. Kutyák prédája lesz az erdők királyának véres teteme. A szarvas semmiképpen nem menekülhet, mert a park mßgas kőkerítéssel van körülvéve. Ezt a mészárlást spor'nak nevezték l. Ferenc idejében, mikor mór azért neveltek szarvasokat ebben a esc- dt'szép erdőben, hogy halálra űzve, emberek és kutyák mészárolják te okét áfa ugyanígy ünneplik meg Szent Hubert ünenpét és ezt ma is úgy nevezik, hogy sport I (M. L.) Sztojka László: így Egyre mélyül, egyre mélyebb szikion a csendülő ének, egyre mélyül, egyre mélyebb, •szived mély tárnákba mérhet. Hüvösődik. szellő szalad, szalasztód az óarany-nyarat, korsódban viz .. . falat kenyér . . . Izzásod tisztultan fehér. Hegy peremén visz a bábod, szemed innen messze láthat. Gerinced íves, töretlen, így akarsz elmenni innen. Meg van írva... Nem szülte meg azt még anyai öt, aki segítene. S nem is szüli. Hideg aljas tőre szurkát, megöl —- és a kedvemef sors-bagoig üli. Ki életbe jött, mimd elsorvad az. . . . Aszal ódik. mint kemencén a szilva. Legyen bár fondorlatos és ravasz. . . . Aszal ódik. bizonnyal. Meg i>an írva . . . A gyalcoFlö orvos nélkülözhetetlen szakkönyvei: Müller Vilmos, Klinika diagnosztika (2 kötet, 970 oldal, 165 kép, 38 táblázat) vászonkötés —-------— Lei I000-— Frigyes, Nőgyógyászat (512 oldal, 299 szövegközőtti ábrával) tűzve 1023 lei, kötve--------------------Lei 1089*— Haynal, A szív és vérerek betegségei (488 oldal, 216 szöveg közötti ábrával) fűzre 957, kötve — — Lei 1023*— Rosenthal, Az emésztőszervek betegségei, kórisméje és gyógyítása (670 oldal, 216 ábra, 38 táblázat, 29 grafikon) kötve — —-------Lei 1360*— Müller, A belgyógyászat kézikönyve (862 oldal, 38 táblázat, grafikonok) kötve — — — —-------— Lei 750' — Hajós, A belsősekretiós betegségek (Endokrinológia) (420 oldal, 76 ábra) kötve — ■— — — — — — Lei S25‘— Boros, Haematológia (272 oldal, 16 szövegközötti ábrával, 6 színes táblával) kötve------— — — Lei 561- — Kaphatók az Eilen z éh. é G n y v r> *? r' *? v í *?«rj Cluj—Kolozsvár, Piaţa Unirii. Vidékre utánvétté is azonnal szállítjuk.
