Ellenzék, 1938. november (59. évfolyam, 249-273. szám)
1938-11-18 / 263. szám
áM 3 LEJ Szerkesztő rég és k i a ó ó hivatal: CKij, OJey Modor 4. TeVfon: n—09. Nyomda: Str, I. G Duói No. 8 Fiókkiadó hivatal é jj könyv osztály: P. Uniri: 9. Telefon 5199 JU5k ÉVFOLYAM, 263. SZÁM. ALAPÍTOTTA BARIBA MIKLÓS JjS Felelős szerkesztő és igazgató ! I93g TFb Cluj.) Előfizetési áraik: havonta 80. DB. GROIS LÁSZLÓ negyedévre 240. félévre 480 egész évre 900 lej. ..^'^XSi!!£SWEiSSSMBSigfS3SliS^JiSIXJSW^SMIE/Tli!MSeS!ISTrS?-t7C- ":iV_Jf^'iS^SS‘-: SS K«aBB^^^IWT1MIW>riWllllóllWIIIMIB PÉNTEK CLUJ, 1938 NOVEMBER 18. m ÉLJEN NAGY BRITANNIA! ■--------»—p—BWwiw.. ...... Pompás ünnepségek Londonban Ölehége és Mihály nagyvajda tiszteleiére* « Lelkes hanga- Iáiban zaj oü te az Uralkodó és Mihály I ópörokös látogatásinak második napja* «* Történelmi je eníőségis beszédei mondott ŰJ dsége a londoni lordmajor diszebédjén ~~~~““““■bbe®®*mbb™»-m——— ©felsége tegnap díszvacsorád adott az angol uralkodé-pár tiszteletére Őfelsége és Mihály nagyvajda látogatását London lakossága lelkes hangulatban ünnepli. Egymást követik a pazar ünnepségek: jeléül annak a rendkívüli fontosságnak, amelyet Románia uralkodójának angliai látogatása jelent. Szerda délelőtt 11 órakor Őfelsége IL Károly király a Buckingham-pa- lotában a londoni diplomáciai testület tagjait fogadta. A diplomatákat Gri- gorcea, londoni román követ mutatta be az uralkodónak. A fogadáson részt- vett Petrescu-Comnen külügyminiszter, Cesianu köveíségi titkár és Petrescu- Comnen kabinetfőnöke, őfelsége barátságosan elbeszélgetett a diplomáciai testület tagjaival. Díszebéd a G LONDON, november 17. őfelsége II. Károly Király és Őfensége Mihály nagy- vajda trónörökös liszibel elére a londoni főpolgármester tegnap délben a Guild- hnliban rendkívül fényes és káprázatos fogadásit rendezett. A fogadáson és azt követő disz ebéden résztvett a királyi vendégeken kívül a gloucesteri hercegt lord Halifax, London érseke és aZ angol főváros legelőkelőbb személyiségei, a lord- major még a délelőtt folyamán megérkezett a városháza gyönyörűen díszített és román-angol zászlókkal fellobogózott nagy könyvtártermébe, hol baldachin alatt két trónt helyeztek el Őfelsége és Mihály nagyvajda számára. A városháza elölt gránátos diszszázad tisztelgett az érkező Uralkodó elölt, kit a vörös egyenruhába öltözött glouccsteri herceg fogadott. A íkmUmajar és felesége bemutatkozása uán Őfelsége és Mihály nagy vajda elépelllü a>, királyi gránátosok disz- százada élőit, miközben a zenekar a román himnuszt játszotta, őfelsége a Mi- hai Viteazul-rend lovagjainak fehér gallérját viselte, mely alól látszott a térd- szalag-rend mellyel György király tegnap tüntette ki az uralkodót. Mihály nagyvajda a hegyi vadászezred egyenruhájában VO'lt. A királyi menet ezután betért ai Guild- hciiba. A királyi vendégek a két trón- székben, a kurd major és felesége pedig a trónszékek meleti levő és London címerével diszltetil karosszékekben helyezkedtek el. A Guildhall mars állj a marsall- botját a hagyományok szerint háromszor a padlóhoz ütötte, jelezve, hegy csendet kér és a loirdrnajor a hagyományok tisztelő ben tartásával istenhozottait mondott Románia Uralkodó jónak és trónörökösének, A fő polgár mesíter mély megtisztelte- lésnek adott kifejezést, hogy őfelsége kegyes volt a londoni városházán látogatást tennâ,. Ä lordmajor beszéde — Mi ennek az országnak lakói — hangoztatta Lomdon főpolgármestere — tisztában vagyunk azzal a nagy személyes érdeklődéssel, melyet Felséged országa nemzeti életének összes ágazatéi iránit Jjaayusit ás csodálafelal tekintettünk arrai a/, energiára és bölcsességre, mely* lyei Felséged országa ügyeit vezeti. A le- hangolás, melyet valamennyien éreztünk akkor, mikor Felséged néhány hónappal ezelőtt elhaiasz'otta látogatását, ma sokszorosan visszatérül' azáltal, hogy Felséged ezekben a feszült időkben alkalmat talált, hogy meglátogassa, országunkat. Itt. London szivében természetesen érdekelnek bennünket azok a kereskedelmi és ipari kapcsolatok, melyek országainkat összekötik és tieljes szívből reméljük, hogy a kereskedelmi csere* forgalom a jövőben még jobban fejlődni és virágozni fog. Beszéde végeztével a lordmajor arany- kazettában a város címerével lepecsételt húdolómjilatkozatot adott át Öjlcségcnek. Az Uralkodó mosolyogva fogadta az a iándékot. őfelsége II. Károly király a lordmajor beszédére következő szavakkal válaszolt: — Lordmajor Ur! Nem tagadom mély megindultságomat, mely elfog, midőn most önök körében és az angol birodalom büszke fővárosának lakossága körében ennyi melegséggel fogadnak. Ezért első szavaim az őszinte és meleg köszönet szavai mindazokhoz a hivatalos személyekhez és a néphez, mely lelke melegségével nem nekem, de országomnak, Kelet kapujában a nyugati civilizációért küzdő népnek adta meg a hódolatot. Ehhez a fogadtatáshoz az a tény is hozzájárult, hogy ereimben ugyanaz a vér csörgedez, mint az önök uralkodójának ereiben. Nem volt vájjon az édesanyám az edinbourgi herceg leánya és vájjon, nem vagyok-e én unokája a nagy Viktoria királynőnek? Ez az első és egyik legerősebb kapocs, mely engem ehhez a néphez köt. Aztán az újabb időkben sem én, sem népem nem feledte el, hogy Románia egyik részét képezte egyazon nagy hadseregnek, a szövetségesek hadseregének és ugyanazért az ügyért és ugyanazért a célért harcolt. De amint népek történelmét nem egyetlen évszázadban írják, úgy emlékezem én is, hogy a XVI. század végén Anglia polgárai együtt harcoltak Mihai Vitea- zullal, a mi nemzeti hősünkkel Románia hegyei között és egyesek el is estek Mihai Viteazul csapatainak sorában. A mainál nem találhatok szebb alkalmat az ő tetteik és neveik felem- Htésére: Baskerfield, Hardwick, Thomas Miîemer, Robert Mullineus, Thomas Bishop, Francis Copmton, George Davison, Nicholas Williams, ők jelentik azt a közös és első áldozati kapcsot, mely hazáinkat összeköti. Attól kezdve a Románia és Anglia közötti kapcsolatok arra voltak hivatva, hogy más területen, a béke és a gazdasági haladás területén fejlődjenek tovább. Aki tud történelmet olvasni, látni fogja, mi volt az én országom szerepe a civilizáció terjesztésében. Mint említettem, a nyugati civilizáció egykori határain századokon át az én országom lakói feszítettek mellet a barbár betörésekkel szemben. Európa legfontosabb közlekedési utjának kapujában állott népem s a Dunáért és a nemzeti élet fennmaradásáért nehéz harcot kellett vívnia. íme, a mult nehézségei, íme, azok az alapok, melyeken a alig elhunyt és mai nemzedékek dolgoznak, hogy hatalmas, civilizált és virágzó államot teremtsenek, melynek ilyen szép múltja van és amely tudni fogja, hogy hazafiassággal és mély akarattal teli erővel mutassa meg bé- keszeretetét is. Ha ily szorosan összekapcsoltam ezt a két fogalmat: béke és gazdasági fejlődés, ezt azért tettem, mert nem látom az emberi civilizáció más két oldalát, mely annyira szoros kapcsolatban állnának egymással, mint ezek. A gazdasági felvirágzás hasznosan nem fejlődhetik, csak a béke megőrzésének erős akarása mellett és nem lehet jobban megőrizni a békét, mint lojális és méltányos gazdasági csereforgalom fejlesztésével. A gazdasági együttműködés útja Mély meggyőződésem, hogy abban az esetben, ha elhatározással és szeretettel követjük ezt az utat, gyorsan jutunk a minden nép által annyira kívánt célhoz: az országok közötti barátság és együttműködés céljához. A különböző népek szükségeinek alapos ismerete, a helyes gazdasági forgalom, tehát a barátság és együttműködés biztos alapja. Nagy fontosságot tulajdonítok e kapcsolatok fejlesztésének, mert a népek közötti béke szolgálatában nem látok hasznosabb és biztosabb követeket, mint a kereskedőket. Románia biztosította Önöket, hogy kész alkotni ilyen programot abban a pillanatban, mikor elég és hasznos együttmöködésre talál. Uraim, hallhatják tehát, hogy szavaimban országom ma a gazdasági alapokon álló béke, megegyezés érdekében beszél. Teszem ezt azzal a meggyőződéssel, hogy a legbiztosabb módszer ez az emberi civilizáció fejlődésének előmozdítására. Teszem továbbá azért, mert Romániának mindenekelőtt békés légkörre van szüksége, hogy fejlődhessék és anyagi erőit megfeszítve, az erkölcsi és intellektuális fejlődés érdekében vívott harcban jó eredményt érjen el. Egy országnak nemcsak katonai és gazdasági ereje ad fényt, de kulturális erőinek értéke is. íme, az a Románia, melyet én népemmel együtt határozott és törhetetlen elhatározással készítünk elő a holnapra. íme, az a Románia, melyet be akartam mutatni ma önöknek. Meg vagyok győződve, hogy ez a program, melynek a civilizáció terjesztése a célja, még jobban elősegíti országom és az angol birodalom közötti barátságos kapcsolatokat. Bár Románia, Európa másik szélén fekszik, mégis találni fogunk közös érdekeket és közös célokat, melyek gazdasági és intellektuális téren megengedik a szorosabb kapcsolatokat. Befejezésül mégegyszer legmelegebb köszönetemet fejezem ki mindazoknak, akik olyan kedves fogadtatásban részesítettek úgy Engem, mint Fiamat. A fogadásnak ezzel vége is volt és megalakult újból a menet, őfelsége a lordmajor feleségét vezette asztalhoz, míg Mihály nagyvajda a lordma jctrral lépett be a banked-terembe. Fogadás a román követségen LONDON, november 17. Őfelsége Károly király és Mihály nagyvajda tiszteletére tegnap űéütán Grigorcea londoni román követ a követség épületében fo- gadást rendezett. A fogadáson több mint száz angol és» román meghívott előkelő személyiség vett részt. Az Uralkodó ez alkalommal a román újságírók csoportját is megszólításával tüntette ki. Ezután az Uralkodó és Mihály pagyvajda megtekintették a követség épületének többi termeit és 17 óra 30 perckor visszatértek a Buckingham- palotába levő lakosztályaikba. őfelsége díszvacsorát adott az angol Uralkodó pár tiszteletére LONDON, november 17. Szerdán este 20 óra 30 perckor a londoni román követségen Őfelsége Károly király díszvacsorát adott az angol Uralkodó pár tiszteletére. (Folytatása az utolsó oldalon) őfelsége bókesxóxata
