Ellenzék, 1938. október (59. évfolyam, 223-248. szám)

1938-10-05 / 226. szám

A szakmai céhek működéséről szélé u| törvénytervezet részletes intézkedései Az eddigi szakmai egyesületeknek három hónapon belti kell megszerezniük az uj jogi személyiséget. — Ezentúl csak azok a szakmai érdekképviseletek működhetnek, amelyek­nek keretében a királyi helytartóság terület *n lévő hason ó szakmabeliek egytizede tömörül A jövőben a szakmai szervezetek nem deliednek nemzetközi szervek tagjai Az ország gazdasági 'Jetéiben nagy szere­pei játszó szakmai é; dekiképvitseletckkel kapcsokiLbaai a kormány n-agy jelen tő végű re formot kiválj megvalósítani és a jelenlegi érdekképviseletek âta'iaikuCâ'â’va] törvényes rendezéssel elrendeli a niagún-lNiztv-se-lői, az iparos és a nnrnkás céhek megalakulását. A kolozsvári Magán is ztviiselök és Ivei es- kcdelmi A1 kálium zott a k S zntkáze' vezebéhez az eirrMtett egyesület központjától megérkezett a céhek ímegabatk-i tusáról szóló törne«íytterve­zet teljes szövege, amely rendkívül érdekes és nagyfonitosságju imtézkedesőket kurtaJimaz az említett sZteflomai érdekképviseletek újjászer­vez ésével kapcsolatba n A törvénytervezet első szakasza értelmé­ben a céhek a szakmai érdekeket tanulmá­nyozzák és loépvffiseMk, anélkül uzotrbatti. hogy nyereség felosztásával foglalkoznának. A cé­hek működésűket csak nemzeti alapon foly tilthatják. o nemzet nwga-smbb érdekeinek szem eJőtt tartásával. Nem lehetnek tagjai nemzetközi jeMegü szervezeteknek és nem­zetközi kongtresis’zusokon csak a munkaügyi minisztérium határozott engedélyéved képvi­seltethetik magúikat. Az alább felsorolt kate- gó iákba tartozó ugyar.azon. vagy líráson ló foglalkozású személyek a jelen törvény által megjelölt fel ételek mellett alakiihfnak. cé­heket: a) numkások. b) ma gánt i s z t v is elő k és c)- kisiparosok. Senk: sem kényszerülheti ntra, hogy tagja legyen valamely céhnek, vagy pedig akarata ellV.n- re megszűnjön a céh tagja ler.mii. Rendkívül érdekes az az iuitézfked'és, mely­nek érlelmében az álla mii. megyei és községi tisztviselők is alakit halinak egy későbbi kü­lön törvény által mégha Iá ózandó foilltételek mellett céheket. ■ A céhek jogiszemé]yisi-igének elismerése királyi dekrétummal a munkaügyi miniszté­rium jcivaslöítára és a munkabizottság véle­ményezése alapján történik. A céhek egysé­gesek 'vegyes céhek nem álluk itható/k. Az egyes céhek körzete a királyi helytartóság területére terjed ki. A királyi helytartóság) területén Jjélüll) azo­nos szakmára csak egyetlen céh jogiisizemé- ly'sége ismerhető el. Ugyanekkor a királyi helytartóság fonlosaibh központjaiban n cé- lickenk tagozalaii működhetnek. Ezek a tagozat-ok azonban a törvényben biztosított jogokat csak akkor gyakorolhat­ják. liá er e a céh központjától felhatalma­zásit kapunak. A jo^ személy isiéget a céhek •» következő 'feltételek mellett kaphatják meg: Úgy az alkalmazotti, mint az iparos céhek eseteiben az emFtett céhben, legalább a ki­rály helytarióság területien működő azonos szakimból aűkailimazottaik vagy iparosok egy­tizede kell hogy tömörül jön. A7 al'kaímzizotti céhekben természetesen csak alkalmazottak, az ipari céhekben csak ipc.rosok lehetnek. Az alapitó tagok 'Száma H'iniui esetre >nn lehet hus/nál kevesebb. Abban az cselben, ha a kiiáltyi helytartóság körzetében azonos szakmabeliek húsznál ke- i ve-ebiben -vannak, akkor hasonló s/.aikmabe- I ek alapilh tják meg a céheket, de kiilön- kiilön csoportokkal. A szakmai érdekek védelmién kívüli a cé­hek kötelesek lúgjaik szakimmá. erkölcsi s hazafias nevelésével is fog’aUtkozjii. A céhek vezetői csak román állam polgárok lehetnek, akik pofit kai is polgári jogaik birloikábo/ii vannak - akiknek becsülete, képessége és nemzeti érzelme biztosa tókot jelent a céh működése és irányítása szempontjából. A jo­gi-személyiség kérése allknJmiával a műn kar ügyi m'múszti r üt inhoz lie kell nyújtani az alakuló közgviilév jegyzőkönyvét és az alap- szatWülyok mámlotát. a 'vezetődig névsorát a aiemzcbi-ég, lakhely és szakma fel tüntetésé­vel. va'amţiit az alalpótó tagok névsorát a óim és szakma feltiintelésével. A munkaügyi m niszlérium az iratokat véleményezés végett a mm IkahizotUághoz küldi, amelynek jogá­ban áíC az alapszabályok módosítását bírni, ha ezek neun felelnek meg a törvényeknek. Az említett bizottság véleményt adhat arról, is. hogy politikai, gazdasági és társadalmi szempontból helyesnek tartja-e a jogj.szemé- lvLség megadását. A céhnek jógáiban áJii szakmai érdekek /képviseletében a biaőság előtt ■megjelenni, kizárólagos:-ági joggal jelöli meg választás u t ján a nuitnkökamarábat tánsadalombi z to - sitóba, stb. küldendő képviselőit. Kizáróla­gos-sági joga \vm kőitekt'ivszerzödésok köté­siére. A c éli ebnek jogukban áll elősegíteni tagjaik termékeinek eladását, szállításának megköninyit-ését és ezen kívül létesíthet ter­metű és1 fogyasztó szövetkezeteket, amelyek­nek azonban külön kJöh-yvelléssel kel! rendel- kezniök. A továbbiakban a tervezet a céhek szer­veiről: n közgyrülésről, a váilasztm árnyról in­tézkedik és mególlapitja, hogy- a választ­mánynak olyan román állampolgárok 'lehet­nek tágjai, akik 30-ik idletévülket betöltötték és a vonatkozó szakmában legalább három éve dolgoztak', poltit ikai és» polgári jogaik birt okában varrnak és büntetlen előéletnek. A munkaügyi minisztériumnak állandói fel­ügyeleti joga van a céhekre abból a: célból, hogy ezek az alkotmány, a törvényeik és az alapszabályok szerint működjenek, másrészt pedig ne fejtsenek ki tevékenységet a jó er­Mindenkinek nagyon fontos! Három ej rminKaiöryany A vasárnapi munkaszünetiről szóló tör­vény módosítása. A munkaszerződések­ről szőlő törvény módosítása. A kereske­delmi vállalatok irodái és az üzletek záróráiról szóló törvény. Teljes magyar­nyelvű fordítás, maigyairázatokkali, kom­mentárokkal és bírósági joggyakorlattal. Gyárosok, kereskedők, iparosok, magám fisztviselők és munkások részére nélkü­lözhetetlen. 20 lejért kapható az ELLEN• ZEk könyvosztályában Cluj-Kolozsvár, Piaţa Unirii. Vidékiek 25 lejt küldjenek be, pénzben vagy pastabélyegben, kölesök. a közrend és az álJamöiztáraság el­len. A oui n szlí'nium ellenőrző szervei részt- vethetnek a válasiz talány ülésein és m köz­gyűlésein. A céhük tagjai olyan román, vagy idegen állampolgárok lehelnek, kik a \raranitkozó szakmáiban dolgoztn-aik, 18 évesek elmúltak és polgá- i jógáik birtokában’ vaunak. Tagjai lehetnek a céheknek azok is, akik ideiglene­sen muínkKnéLküil vannoik, de a vonatkozó oélibe 'való belijp&sük előtt legplábl) egy évig folytatták szakmájukat. A tagoknak joguk- Ixiíii ál'l bármikor visszavonulni a céhekből, de ezt hait hónappal a társulati év befejezé­se előtt kell) bejelenteni. Két vagy több oóh, amelynek jogi-szemé­lyiségét elismerték,, szakmánkénti szövetsé­gei hozhat létre. Egy szakmában- csak egy szövetség lehet és ez. ßueu-restiben kell mű­ködjön A munkaügyi min-isztérium a törvény megjelenésétől számit ott há’ -om hónapon belül készíti ol a szakmákról szóló táblázatot. A jelenleg működő szövetségek, csoportok, federalc-k, illetve -munkás, magántisztviselői és kisiparos érdekképviseletek, valamint szakszervezetek, u törvény megjelenésétől számított három hónapom belül kötelesek nükalmnzkodni az uj törvény intézkoxlései- hez és lse kelt nyújtsák kérvényüket a jogi szemétviség elnyelése végett a munkaügyi minisztériumhoz. Azok a szakmán szervezetek, amelyeknek jogiszemélyi-égére vonatkozó kéréseiket el- uta> tják, mint egyedi letek működhetnek to­vább. de nem nevezhetik magukat szövetsé­geknek. csoportoknak, fedenfliHénuk vagy szakmai szindikátusoknak. Ezeknek az egyesületeknek vezetői személyesen szolidá­risán és korlátlanul felelnek harmadik sze­mélyekkel szemben arz egyesület minden ténykedéséért. I A fen-hiekben isme: tettük atz emlí tett nagy- I jelentőségű <bö:vényt ervezet intézkedéseit. A tervezetre vonatkozóan a munfeiigyi mmisz- ’ tiér’awn a legrövidebb időn belül kért véJe- \ m;.myt a szakmai érdekképviseletektől. Ezek , ősz érdekképvise'efek a tervezet intézkedései- np való tekrlniettel máris erős- tagtoborzó munkát kezdtek, másrészt, pedig arra töre­kednek, hogy a szétforgácsolt szervezetek I egyesüljenek és ezáltal -biztosítsák azt, hogy' a király helytartóság területein lévő sza-k- ■ niclieliek tiz százal-ékáiraí rendelkezzenek. Kolozsvár és Temesvár ttián Nagy­váradon is tesz iehetsintézet KOLOZSVÁR, október 4. A tehetségkutató, úgynevezett psziho- technikai intézet Kolozsváron és Temes= váron már mükö'dik. A munkaügyi mi­nisztérium 57.782—938. számú átiratá­ban, amit az nagyváradi munkaíeiügye- lőséghez küldött, a tehetségkutató inté­zet felállítását Nagyváradra is elrendeli. Uf miniszteri rendeset a Kereskedők adókivetéséről KOLOZSVÁR, október 4­A fővárosi kereskedelmi és iparkamara javaslatára a pénzügyminisztérium rende­letet adott ki, amely szerint az év folya­mán, vagy a pénzügyi év elején történő adókivetések alkalmával a kereskedőknek a bejegyzési hivatal igazolványát kell be- mutatniok. Ebben az igazolványban xel­1 Az uj ipartörvény szerint a tanulók megvizsgálása eddig önkéntes volt, most azonban egv minisztertanácsi határozat készülj mely az egyes szakmák számára kötelezővé teszik a pszihotechnikai vizs­gálatot és igy ezután csak az intézet által kiadott bizonyitvány alapján szegődtet- hető tanuló. tüntetendő az uj cégek bejegyzésének idő­pontja, a régi cégeknél pedig megjelölen­dő az év folyamán bekövetkezett minden­nemű változás-. Ennek a rendelkezésnek az a célja, hogy egyrészt a pénzügyi kö­zegek tiszta képet alkothassanak maguk­nak az illető vállalat helyzetéről, másrészt elősegíti a kötelező bejegyzésre vonatko­zó “örvénv gyakorlati alkalmazását. A kolozsvári Iparos Egy­et elnökének ünneplése KOLOZSVÁR, október 4­A kolozsvári nagymuku magyar Ipa- ros Egylet választmánya, mint eddig, úgy ez cvben is, nagyszámú küldöttséggel ke ieste fel Rátz Mihály elnököt, hogy név­napja alkalmával a hagyományos köszön­tésben részesítse. A gyönyörűi, verőfényes szeptemberi napon Rátz elnök a választ­mányt, az egylet sok tagját, továbbá bará­tait és más tisztelőit házának kertjében fogadta. Az üdvözlő beszedet Demeter Ferenc iparos egyleti alelnök mondotta, méltatva Rátz Mihály elnök érdemeit, aki nagy elődének nyomdokain haladva, az egylet ügyeit a legbiztosabb kezekkel kor­mányozza. ÍDemcter szép és értékes be­szédére Rátz elnök válaszolt, kérve to­vábbra is a választmány és az egylet tag­jainak legodaadóbb támogatását, mert eredményes munkát csak kölzös erővel érhetnek el. Az Iparos Egylet dalárdája nevében Török Árpád alelnök üdvözölte, mig a teljes számban kivonult „Kolping" zenekar nevében Bálint József igazgató mondott szívből jövő lendületes beszédet. Rátz Mihály elnök /néltán megérde­melte ezt a szeretetreméltó, őszinte ün­neplést, mert teljes odaadással, becsületes és tisztességes munkával s szakértelemmel vezeti és irányítja az Iparos Egylet ügyeit, mely intézmény nemcsak az iparosságnak, han em mindnyájunknak büszkesége. Szatmáron 56 borbély nyit, a többi zár­va tart. Szatmáron 56 borbély- és fodrász­mester a vasárnapi nyitvatartás mellett- foglak állást, mig egy csoport a zárvatar- tás mellett harcolt és nem akarta aláirni azt a nyilatkozatot, amelyet Radu mun­kaügyi aifeliigyelő a nagyváradi munka­ügyi felügyelőségre továbbított. Most az­tán érdekes fordulathoz érkezett az ügy. A munkaügyi felügyelőség közölte a szat­mári alfelügyelőséggel, hogy az 5 6 bor­bély nyi.atkozatát tudomásul vette éi azok számára engedélyezi is a vasárnapi, nyitvatartást, mig azokat^ akik ilyen nyi­latkozatot nem írtak alá, kötelezi, hogy üzletüket vasárnap zárva tartsák. A mun­kaügyi felügyelőség utasítja a rendőrséget is, hogy a legszigorúbban ellenőrizze: zárva tartanak-e vasárnap ezek a bor­bélyok? LEVÉLPAPÍROK egyszerűtől a leg» választékosabb kivitelig legolcsóbban az Ellenzék könyvosztáJyában, Glnţ Piaţa Unirii. Eönyvujdonságok a textiliparban : Textil zsehkön :v ; textilipar és kereskedelem számára. — f zerkesztette: Őri Róbert. Főbb fejezetek 1 imei: Nyersanyagok. Fonás. Szövés Horkolás. Kikészítés. Müselyemgyártás Rác onalizáiás a textiliparban. Bérrend- : zerek és üzemellenőrzés. Üzemi balese- ek és azok elhárítása. Textilipari üzemek berendezése, rErőtelep. Elektromotorok Szállítóberendezések. Fűtés, szellőzés és égnedvesités. Világítás.) Gyakorlati táb- ázatok és textiltechnológiai számítások. Kereskedelmi rész: Az árusítás techni­kája. Kirakatberendezés technikája. Rék­ám a textilipar és kereskedelem szolgá­latában. Tisztességtelen verseny, stb. — A hatalmas kötet 890 oldalon, 303 ábrá­val, vászon kötésben------------Lei 660’— őri Róbert: A textilipar IcéziVanyve Nyersanyagok a kereskedelemben és a eldolgozó iparban. Gyönyörű kiállítás­ban, 37 ábrával és 24 természetbeni pa­mut, len, kender, juta, gyapjú mi Mával, vászonkötésben — — — — Lei 2-34- — Kaphatók az Ellenzék: könyv« osztályában Cluj, Piaţa Unirii 9. Vidékre utánvéttel is azonnal szállítjuk.

Next

/
Thumbnails
Contents