Ellenzék, 1938. október (59. évfolyam, 223-248. szám)
1938-10-30 / 248. szám
II ellenzék 7 m Mindenki máshová érkezeti. Ássz®Bay©£n, kisasszonyom mú&wí visel pápaszemes? hogy a holnapra nem kell felkészülnünk. Nem is kell, mert — igyekszünk elhitetni magunkkal sokszor nem mindennapi alap nélkül — nem is lehet. Így azután teLnek a napok, hetek és hónapok egymás után; folyton érezzük, hogy valamit kellene csinálni, de vájjon mit — és végül elhessegetjük a problémát, mondván, hogy majd holnap eldöntjük. Ez a holnap persze sohasem jön el és csak a múló évek visszatérő fordulói emlékeztetnek arra, hogy a következő elseje ugyan sokkal lassabban közeledik,, mint szeretnénk, az évek múlása viszont sokkal sebesebb. Mig azután egy napon arra a különös felfedezésre ébredünk, hogy am; előttünk volt, egyszerre mögénk került. Furcsa — mondjuk magunkban ilyenkor — azt hittük, hogy még hosszú ut áll előttünk és most egyszerre látjuk az ut végét. Csak éppen ez a feleszmétés lényegesen kisebb örömmel jár annál, mint amikor az eddig keserves messzeségben látszó hegycsúcs bukkan fel néhány lépés, távol- j ságra. Ez azonban csak az érem egyik szub i jektiv oldala. A másik általánosabb, következményeiben tehát jelentősebb is. A holnap bizonytailan, a holnapot senki som látja előre — mindenki más helyzetbe kerül tehát, mint amilyenre készült. Más lesz a foglalkozásai, élethivatása, társadalmi elhelyezkedése és ebből kifolyólag kényszerű érdeklődési iránya is. Egyre nagyobb azoknak a száma, akiket a véletlen olyan pozícióba állitoitt, amelyre nem készültek, amelynek elméleti és gyakorlati feltételeit nem sajátították el. Néha persze nincs baj, adódhatnak — talán szép számmal is — esetek, amikor az ember a számára teljesen idegen környezetben is megállja a helyét. Ez azonban kivételes jelenség. A.z esetek többségében szó sem lehet egész értékű teljesítményről; még jó, ha ötven-hatvan százalékról beszélhetünk és az igy elöá.ló mínusz sok mindent megmagyaráz Abban a korban, amikor minden eddiginél ■ nagyobb és bonyolultabb problémák megoldása vár reánk, édeskeveset érünk j az ilyen emberekkel. — Európa tragé- I diiája, hogy az élet oly sok fontos íront- j szakaszán éppen az ő kezükbe került az ; irányítás Kriton. •őse! A szociológus, aki majdan — úgy harnica minc-negyven esztendő elmúlásával — isq pályadíjnyertes munkát ir a világháború utáni korszak emberének lelki keresztem metszetéről és úgynevezett világnézeti bellin állitottságáról, alighanem sokáig gondolboií ' kodilk majd, aimig a jelszavak, nyílt célkitűzések és eltitkolt tervezgetések útig veszlójében az egyszerűsítő közös neveíöx zőt megtalálja. Eléggé hosszas tanulmányozgatásra lesz szüksége: mi, akiknek szerencsénk van ebben a boldog és le* dolgozásra váró korban élünk — sajnos —, minduntalan elfelejtkezünk arról, hogy nemsokára szociális-lélektani kutatások tárgyaivá válunk és mint jólnevelt tárgyaknak illenék józanabb, logikusabb, de legalább is egyszerűbb életprinoipiumok után igazodunk. A holnap «szociológusának tehát sok baja lesz velünk mindad dig, amig azután valamilyen váratlanul megvilágosodó sugallat nyomán meg nem :Í£} találja a kulcsot ahhoz a valamihez, amiitt igy magunk közöttt a modern ember titokzatos és bonyolult gondolatvilá gának nevezünk. A kulcsot, amely sok minden homályosnak játszót megvilágít és amely röviden olyanformán foglalható össze, hogy Európának ezekben a boldog évtizedeiben mindenki máshová érkezett, mint ahová elindult. Vagy esetleg úgy is mondhatnók, hogy amikor elindultunk, sohasem tudtuk, hová fogunk irrr megérkezni. Valahogyan az az érzésem, hogy erre xß az egyetlen „természeti tüneményre“ vezethető vissza mindaz, ami két évtizede velünk, körülöttünk történik. Sohasem tudjuk, mit hoz a holnap és már az a bizonyosságunk sincsen meg, hogy a természetszerűleg, magától értetődően és logikusan bekövetkezni várható események — ellenkezőjére számíthatnánk. Eleinte persze csodálkoztunk, amikor ter- vezgetéseimket hosszabb, majd egyre rö- videbb lejáratra f elépi lett progr.i munkát elsöpörte az idő, alzután fokozatosan leszoktunk a csodálkozásról, de a tervez- getésekről is. Az ember elvégre a légvár- építéseket is megunja egyszer... Belenyugodtunk abba, hogy „lesz, ami lesz“ és nem egyszer úgy tettünk, mintha más d - bolygóról figyeltük volna önmagunkat, azzal a tárgyilagos és mindenekfelett érdektelen érdeklődéssel amely a nézőben él, aki ismeretlen ország ismeretlen csapatainak futballmérkőzéseire vetődik el és az erőviszonyok áttekintése után elhatározza, hogy az egyik csapatnak „drukkolni“ fog, mert — igy sokkal érdekesebb. Mi is néha ilyen előkelő idegenként figyeljük harcunkat emberekkel, viszonyokkal, társaidul mi-politikai-gazda sági adottságokkal és ift ott szinte azon kapjuk magunkat, hogy — a másik félnek drukkolunk. Nem is csoda: tárgyilagosan nézve a dolgokat, igazán az a másik oldal érdemli meg aj győzelmet A holnap mindig mást! hoz, mint amit a ma képe alapján várhatunk: ennek azI után az a következménye is mutatkozik, LEVÉLPAPÍROK egyszerűtől a leg» l választékosabb kivitelig legolcsóbban az Ellenzék könyvosztáiyáb&s« Cint ÜuUa •* • Vi * v v \ Grósz Emil hires szemészprofesszor felel a kérdésre BUDAPEST, október bó. 1 Világtörténelmi események ko: társai va- j gyünk, fogalmak és országok szemünk lát- j tára alakulnak át. Van azonban a dolgok j nagy változandóságában egy állandó és vál- j tozö‘bliaei> fényező, amelyre építhetünk, és so- { ha nem változik. Ez a nő. Lényegében évezredek óta ugyanaz, legfeljebb külsőségeiben — amit divatnak is nevezhetünk — van vaite mi kis változandóság. ez azonban időről- időre megismétlődvén, szintén hozzátartozik a nő állandóságához. TIa a mai idők divatos asszonyát, divatos ifjú hö’gyÜt nézzük, a legszembetűnőbb az, hogy feltűnően sok közülük pájpaszemet hord. Valaha, Ifjúságunk szép hajnalán. — nem is olyan régen — öreganyánk is restelkedve viselte az okulárét, amely valósággal szimbóluma volt u vénasszonvnak. Manapság fitosorru, ruzsosaijku, táncoslábu kis hölgyek its viselik, szinte hivalkodnak a komoly, tudálékos külsőt kölcsönző, vastag csontke rétes öreganyó pápa,szemmel. Mi lehet ennek az oka? Korunk leányzóinak ennyire rossz a szeme? Vagy egyszerűen csak a divat? Erre a kérdésre természetesen, a. legautentikusabb választ adhhtjn a szem életének és betegségeinek tudósa, dr. Grósz Emil, a világhírű szemészprofesszor, aki kőrisünkre tudományos és történelmi perspektívába beállítva világitól ta meg a női léleknek ezt a, legújabb rejtelmét Első kérdésünk az volt, hogy mióta van pápaszem a, világon? A professzor válasza a következő: — Flórén c egyik templomában van1 egy sírkő, amelybe bele van vésve Sal vino D‘Armato neve. ö találta fel a XIII. század végén, ai pápaiszemet. Ennek a sírkőnek adata azonban bonus, meet Pisa városa nagy versengést folytatott Flórencceli, hogy hol született meg a pápaszem. Minden valószínű ség szerint pedig Velencében, az ottani nagy üveggyáraikban köszörülték az elsőket. — A pápa szem keletkezése körül akad egyéb furcsa,sági is — folytatja Grósz Emil professzor. — A reneszánsz nagy festői Szent —————BB Hieronimust és Szent Pálit is pápaszemmel festették, holott ez egészen bizonyosan anakronizmus. Magyarázatta az, hogy már a reneszánszban is tudományos élet eszközének tekintették a pápaszemet, a nagy festők tehát a szentek tudományosságát óhajtották öregbíteni azáltal, hogy okuláréval ruházták fel őket. — fia már ennyire eltávolodtunk a mai élet aktualitásától, — mondja a professzor — akkor m/é,g messzebbre is visszakanyarodhatunk a múltba. Nero császárra is ráfogták. hogy a gladiátorok küzdelmét pápaszem,on- át nézte. Ennek az a,z alapja, hogy Plin,us azt írja, Néróról, hogy smaragdon át nézte a oirkuszi küzdelmeket. Ez azonban aligha jelenti a pápaszem használatát! sokkal dmikiább valószínű, hogy Nero, aki mindemben kereste az extravaganciát, a cirkuszi játékokat is azért nézte smaragdon keresztül, hogy az eseményeket « természetestől eltérő zöld színben, lássa,. — Hogy abban a korhűn nem lehetett pá • pa.szem, az abból is kitűnik, hogy Cicerónak rabszolgákat kellett felhasználni arra, hogy felolvassanak neki. Kétségtelen, hogy a pápaszem esek a XIV. században terjedt ell bár előállitásui rendkívül drága volt. Megkérdezzük most a professzort, hogy elterjedése kezdeten is divatos volt-e pápaszem. A vátaisz. meglepő: — Ágost szász fejedelem sok magyar aranyat fizetett egy üvegért. Ennek ellenére nagyon divatba jött. Amikor Juha osztrák hercegnő esküvőjén a XIV. században meg jelent BuonnpaHe olasz követ, aki pápaszemet viselt, ezzel az „érdekességgel'“ olyvan . felitiiünést keltett, hogy mindenki őt nézte, nem pedig a szép, fiatal menyasszonyt1. Ebből látszik, hogy mit tesz a divat. Hozzá- tehetem ehhez a történelmi tényhez, hogy hatszáz évvel később amikor Austin Chamberlain elment az edinburgi egyetem jubileumára minden diák monoklit vett fel a tiszteletiéire, mert Chamberlain is monoklit viselt. A pápaszem ujabbkori divatjáról be szléilgetünk. amikor Grósz Emil professzor ezt a kedves megjegyzést teszi: Őszi h ánai Kihajtotta már nagy fellegnyáját az ősz s ki mostanáig vidám fénnyel éltetett, leibujdosott a nap, a fáradt nyári csősz: este láttad utoljára a hegy felett. i Hideg szelek duhajkodnak: megannyi vad, Hivatlan vendég száguldozza háztetőd, tiporja kerted, romboló garázda had — egy év díszét elpusztítja egy délelőtt. Kerted nézed az esőmosta ablakon, mely, mint beteg szem, széttöri a képeket. A fákat nézed, dísztelen, tar ágakon sikló esőcseppben a táncos fényeket. Nézed, szegény: veszti díszeit szigeted. A hegylankáról kúszva jönnek ködfolyók, elöntik a kertet, kopasztják ligeted. Emlékbe fájnak csak minap volt drága jók. Naponta keltőd, altatód immár a gond. Visszhangtalan kérdések törnek egyre rád. Ágyadban szorgos pénzbajok lármája kong. Mivel fütesz holnap, ha elfogy mázsa fád? megauzzadt éjszakák fukar napok jönnek _ ___ _0__ A hajn al és az alkony máir^már összeér. És hosszú estéken komolykodó viták lesik; a világ útja vayjon merre tér? — Közismert tény, hogy Napoleon rövidlátó volt Leghíresebb festményein és szob- nuin látható a. távcsöve. Eriinek tulajdonítható hogy az empire időszakban a hölgyek akkor is viseltek lorgnetteket, amikor nem volt rá szükségük. A professzor ezután néhány szóban ismertette egy magyar klinikus: Dallas József zseniális találmányát, amely „mérték szerint” való Itetbatattan szemüveg készítésére alkalmas. A láthatatlan szemüveg valójában szemnagyságu kis üvegecske. amelyet a szemhéj alá lehet helyezni, ilymódon tehát a rövidlátó jól lát, anélkül, hogy látszanék a „pápaszem“. Igen ám, de ha egyszer ilyen nagy divat a .pápaszem, akkor m’nek van szükség a láthatatlan szemüvegre? Erre a kérdés-e megint csak érdekes és meglepő a válasz. — A láthatatlan szemüvegre főleg a rövidlátó színésznőknek és énekesnőknek ven szükségük, mert hiszen sem Brabant! Elza, sem Erzsébet nem viselhet okulárét, hogy lássa Toscaninif vagy Fa Hortet. Hogy napjainkban miért jött divatba a pápnszem, erre vonatkozóan a következőkéi mondja a professzor: — KéLsi'gleloni, hogy a civilizáció emelkedésével a látással szemben támasztott igények megnövekedtek. Az is tény azonban, hogy egyes népcsoportok hajlamosak a rövidlátásra. Ezért van például a német birodalomban több pápaszemes ember, minit másutt. Kezdetben azt hitték, hogy a több közeli munkának, amilyen az olvasás, van a főszerepe. Kiderült azonban, hogy ez inkább öröklődő faji sajátosság. — A pápaszemek elterjedésének másik tényezője: az optikai ipar négy fellendülése. Amerikában már a legkisebb szemhibát is pápaszemmel javítják, mert elhitetik a közönséggel, hogy ha nem visel üveget: megvakul. Ott tehát divatbajött a pápaszem, 1 már pedig a divat terjedése szárnyakon tör- ! témik. Minden nép majmolja a valahol díva the jött s z okásoka t. Nyáron hölgyeink színes szemüvegeket viselnek. úgyhogy valósággal el maszkírozzák magúikat. — A s'zürke. sárga, zöld védő üvegek viselésének — mondja Grósz Emil — főleg hó- mezőköln van értelme, ahol ez ibolyántúli sugarak szembetegségeket okozhatnak. Ezeknek visszatartása ott nagyon, indokolt, hp- ipen igy indokolt, hogy az üvegfúvók és az a utógjé n - hege s z t ők tompító szemüveget viseljenek. Hölgyeinknél azonban ez csak „sikk“. A túlzott pápaszemhasznóki'tról ez a profess zor véleménye: — Amennyire helytelen az, ha valaki a szükséges pápiaszem viselésétől idegenkedik, éppem annyira nevetséges, ha valaki szükség nélkül visel üveget. Ezzel megrontja az arckifejezés legszebb részét1, n szemek tüzet és játékát. Ha már valaki mindenáron fölösle- gesern pápaszemet vagy lern you t akar viselni. kövesse a 130 év előtti, divatot és függessze nyakára, valami szép, mutatós aranyláncon, öreganyánk ok u Iá Héját. olcsó bevásárlási helye Ellené!* liönyvoszéálya Cluj~-Kolozsvárt Piát a Unirii No. 9. HOBÁN JENŐ
