Ellenzék, 1938. október (59. évfolyam, 223-248. szám)
1938-10-28 / 246. szám
1938 október 28. ELLENZÉK Magyar éld a régi DucHresttlen ií Féltékeny a török minaret a bucureştii magyar iempíom tornyára lÍUV Vájjon milyen életet éltek a múlt év- ü^s^vázad közepe táján a bucureştii ma* -io:i.s nyárok? TüM Furcsa viJág vök akkoriban a román 0*EVtc)vírosban. A főhata'lom jogszennt a tö- Jáöi(öököket illette meg. Ez azonban nem aka- ^oyklályozta meg az oroszokat abba, hogy 23 3s:ét esztendőre: 1853—54-ben be ne vo- tttjlimaijának Havasalföldre. Alig tették ki lá- Jsríunikat az oroszok, bejönnek helyükbe az •si^aosztrákok, hogy három esztendeig ki se p'SOnnozduljanak onnan. 3 A A bucurestiek már azt sem igen tudták, romiamkor ki parancsol felettük. Mert a feje* wnibHelmen kivüd ott basáskodtak a törökök °n tzs, noha az oszírák és orosz konzulok sem tarló voltak kisebb urak mellettük. Nem szart bisoad megfeledkeznünk azonban a görögök- ^ lőxől sem, akik még nem veszítették el tel- fl325jjesen régi befolyásukat s akik hol a törö- taTmkökhöz, hol az oroszokhoz húzódtak. Az Wíoortodox egyház liturgiája még mindig gö- 1 SÜfariöfe s a román könyvek román nyelven, n ebde még cirilbetükkel jelennek meg. Ha valaki a román fejedelemségekben ttsaoosztrák alattvalónak számit — mint a .c^m magyarok is — az osztják konzul hatat- dßxn mában áll A konzul felkérésére a ható- ogh ságok letartóztatják a rebbelis magyarodról kát és az erdélyi határszélre toioncolva, szbí kiszolgáltatják őket az osztrák karhata- moí lomnak. A három éves osztrák megszállás aW ■Trat természetesen osztrák pénzzel fizették a ?9tn megszálló katonaság zsoldját. Az osztrák trsq pénz ki is szorítja a többi fizetőeszközt £ a forgalomból, úgy, hogy a piaszter, a leu : 23 és a para szinte eltűnnek. Ami még meg- ® maradt belőlük, azt bonyodalmas átszá misiri tási rendszer szerint váltották be a híva- tailos pénzváltók, zaraf-ok, akik főleg ^9 Brassóban és Bucurestiben ütik fel tanyaDr. Hildebrandt ismeri lipcsei dermatológus írja. „Hipisan-paszta általánosan használható és nagy gyógyítási ereiéhez viszonyítva olcsó“. Hirisan-paszta tehát minden bőrbántalom- nál felülmúlhatatlan. Tubusok 44 és 85 lei árban gyógyszertárakban és drogériákban. Képv.: Mr. G. HIETSCH, Sibiu. íjukat. Mesterségük szép hasznot hajtott .nekik. A bucureştii zafarok nagyobbrészt a Lipcse-utcában — ma Strada Lipscani a neve — nyitják meg sorra boltjaikat. A kéregváros Zágoni Mikes Kelemen., II. Rákóczi Ferenc fejedelem hűséges íródeákja, Bu- ,curestíben jártában „kéregváros“-nak nevezte el a mai román fővárost. Ez az elnevezés, amint Koós Ferenc, a bucureştii református magyarok hires lelkésze irja emlékiratában, még 1850 körül is ráillett Bucurestire. A fővárosban ugyanis ezidőtájt nemcsak a házak voltak — török mintára — fából építve, zsindellyel fedve, hanem a szűk utcákat kőkockák helyett faburkolattal látták eL Ezek az utcák aztán eképpen valóságos hidakat képeztek. Az is volt a nevük: .„pod**, hid. Most már megértjük Mikes Kelemen találó hasonlatát: kéregváros . Ezek a fatákolmányok természetesen állandóan a tűzvész veszedelmével fenyegetik a túlzsúfolt Bucuresti-t. 1847 hus- vét első napján fel is száll a vörös kakas a város tetőire és a fékezhetetlen lángtenger a kéregváros egyharmadát elpusztítja: az akkori Francia»utcából — később I. Károly-uc — délkeleti irányban egész Du.- desti községig és a hires vásártérig, a Mos- ig, üszkös zsarátnokká változik az egész város. Csak a Nemzeti Szinház környékét kíméli meg a tűzvész s emiatt aztán évek múltán, amikor a leégett városrészeket kőből és téglából1 ismét felépítik, az utcákat pedig kővel burkolják, a szinház körül ter íbbra is alacsony faházak éktelenkednek. Száztizenhét temető A múlt-század közepén alig néhány utcája van még csak csatornázva BucureştiII. közlemény. nek. Vízvezeték már több utcában volt, de ezt a vizet a Dambovita szolgáltatta, amivel éppen eleget mondtunk. A cselédmunkát nagyobbrészt cigányok végzik, akik bizony nem sokat törődtek a szemét eltakarításával. Bucurestinek — amint Koós Ferenc ttja — ekkor 117 temploma volt és minden templom mellett egy keskeny, szűk udvar szorongott. Ezek az udearok voltak egyben Bucureşti temetői is, ahol a közel 150 ezer lakost számláló nagyváros halottak örök nyugalomra helyezték. A sirokat kegyeletből nem ásták egy méternél mélyebbre, ne legyen tulnehéz, a hant a megboldogult felett. Természetesen, az ortodox templomok meglehetősen kicsinyek voltak, hiszen nem is arra szánták őket, hogy egyszerre nagyobb tömeget fogadjanak be. Nem voltak azonban nagyobbak a bucureştii magyar templomok sem. Milyen magas lehel a templomtorony? Amint lonnescu-Gion román történetírónak Bucureşti múltjáról szóló könyvében olvashatjuk, 1637-ben uj templomot kapnak a román főváros katolikusai, egy gazdag velencei származású kereskedő, Locadello jóvoltából és áldozatkészsége révén. Ez a templom szépen volt kifestve, de hosszúsága mindössze tiz lépés, a szélessége pedig ennek éppen a fele. Ez a templom szintén a barácián épül fel, a fejedelmi palota: Curtea Domneasca háta megett. ■Aliiig Hetik el azonban negyedszázad ás 1670-ben az uj templom összeomlik. Bi z’onyára rosszul építették. A jó bucureştii ortodoxok azonban, arról suttogtak, hogy megfogta a pápistákat a* ■ ieruz-sálentí görög Mtü pátriárka, átka, azért dőltek, össze a templom falai. Arról, ivogy miéit átkozta meg a katolikusokat a pátriárka, már nem beszél T mines ca-Gi on könyve. Nem kétséges azonban, hogy a római latin egyházzal szemben való álláspontja késztette o haragos főpapot ilyen kérész tónyieüben magatartásra. A bucureştii, katolikusok még ugyanabban. az évben tető alá hozták templomukat, 1716-ban ózonban már megint uj templom építésére kértek engedélyt. Valószínű, bogy a mleglelőzö hajlékot földrengés, vagy tűz pusztítottál el. A fejedelem — Stefan Cantacuzino, vagy valamelyik Movroeordat. mert ugyanabban az évben három fanarióta válillottia fel egymást az uralkodói székben — meg is adta a templom építési engedélyt, azonban kiköti, hogy a tornyot ne építsék magasra, mert bosszantaná a törököket. Úgy látszik, a derék mozli- miok nem bírták elviselni, hogy egy gyaur templomtorony közelebb kerüljön az éghez, mint az ő minaretjeik. A bn rácra a város legzsúfoltabb részén lévén, ezután sem tudta elkerülni a gyakori tűzvészeket. Anton Pan román költő még verseit is irt arról, bog}7 bárhol is támadjon Bucuresitiben tűzvész, a -,ba- rácfát, mint egy sárkámj, megemészti“. .... mart kótner annyi Ideig *ari, miét bármely más közönséges fogkrém. Tartsa szem előtt: fél centiméternyi egy száraz kefére kenve elegendő. Kolynqs tudományos tapasztalatok alapián készített olyan koncentrált fogkrém, amely behatol a fogak legapróbb résoibe is, eltávolítja a qsuf sárga foltokat és a bomlásnak induló éteímaradekokat. A fogak romlását előidéző veszélyesszájbaktériumokat biztosan , elpusztítja. Kolynos használata után őrömmel fogja ’megállapítani, milyen egyszerű és ragyogó fogsort, rórsás és agésztéges foghust kapqi. Növelje .mosolyé vaíűttöt Takorékoikodjfve ét uóláröljoo Koiyaoi által uraţn? fofaa* KOLYNQS Császári segély a barátiénak E temérdek anyagi és egyéb nehézségen kívül súlyos munka nyom la a derék ferences barátok vállai t. Amint Ürrnösy Sándornak, egy 1843- baJn Bucurestibe ellátogató kolozsvári ref. teológusnak könyve mondja, ekkortájt a bucureştii katolikus , anyaeklézsiának vannak még sok szép leányelclé- zs'íái is, mint Gampuluugban, Râmnic- ban, Craiovában, Pioestiben, Targovislé- ben, Brailában, Csoplában,, Popestiben és Pi'testiben — ezek ugyan még mindenütt templomokkal ellátva nincsenek, de mindazonáltal nemsokára létesülni fognak; jelenleg is Bucurestiből, mint anya- etkiézsiából, minden vasárnap és iiinep- napokon. papok által fel kér estetvén, isteni Ülsz toliét megy véghez a néppé] és mivel minden leány eklézsiájukban sok magyarok találtatnak, csak minden második vasárnap magyar prédikátorok küldetnek, kik az egész isteni tiszteletet magyar nyelvünkön folytatják.“ Ezt a nagy munkát túlnyomórészt ma■BB gCBSSasaa PWPZ Az ELLENZEK panaszos-ládája Az utóbbi napokban, az allábbi panöszokat kaptuk: 1. A deszkapiac ügye j Tisztelt Szerkesizítlő U,r! A városi tanács: már éveikkel ezelőtt, etim- fároztai, ho,gy a, Galea, Trk'iiaoi végén levő deszkaipiacot — mely a városinak valóságos sár- és 'porfészke — át fogja helyez mi a, Monostorra,, ©hol erre a óéba megfelelő helyet, is vásároltak. Tudomásunk szériáit) az uj deszka piac már el is (kéisizüOit, csak éppen afn- nak áthelyezése késik. Fölkérjük a; polgármester urat, hogy máveít he állottáik oiz esős időik!, a desizkeipiaoot a ilegrövádehb i-dlőn belliül helyeztesse át a Monostorra, hogy a havasiakról jövő deszkás szekerek ne döcögjenek a. városon végiig és ,visszafelé, a rengeteg sálit ne hordják egészen a város közepéig. Azt a járuljuk, hogy a poílgiárrnsester ur egjr vásári napon fá-radj-ou el a Gál. Traiian- utra és győződjön meg arról, hogy a város egyik legforgalmasabb uteájiájn mdlllyeni sár és ipiiísizok halmozódik fel a déckapiatcról. Kérjük a. desizkiaipitoc sürgős áthelyezésiéit. Calea Traiăn-utcOi lokált. 2. Gondoljunk a mentőegyesületre! Igen tisztelt Szerkesztő Ur! A napokban egyik nőismerősömet kísértein el © kolozsvári menitőálHonrásiTO,, ahol köny- nyöbb sérüléseit kellett bekötözni. Elismeréseméi kell kifejezzem a memlőorvosoknak, efcik. a, legn gyobh készséggel a kora reggeli órákban, eleget tettek hi vallásuknak min den, zokszó nélkül teljesen ingyen ,nyújtották eb sősegélyt. Mély fájdaniom'mail láttam ugyanekkor, hogy az egyesületinek imiilyein pr imii- tiv berendezése, melyen ikeviás műszere vám- és hogy © felszerelés áteffiábom milyen gyönge. A menitőegyesüilet derék onvosiaú emiatt munkájukibajn: a legnagyobb nehézségekkel küzdenek meg. Jé volta»,, ha a városi tarnál» segibsléigére sietne 01 vagyontalan mienitőegyesiü- letnek a megfélelo modem felszereléstől és műszerekről gondoskodna. KoiLozsvár egészségügyi szolgálatának ú gyszólván a mentő- egyesület az egyetiietni szerve és ennek elllenjé- re a városinak ilegmostohább gyereke. A vá- Tos nagy költséggel minden évben 11 j isko- •láikfljt épít, 'ami helyes is, ám ugyanakkor gondot kellene fordítson a mostoha gyermek - ként kezelt mentőegyesületröl is. Tisztelettel N. M. 3. A piac uj üzlethelyiségei Tekintetes Szerkesztő Ur! A város évek éta' ki' akarja; telepiteni g Vitéz Mihály-ténrőHI o|z ottlevő fából készüllit és a közegészségügyi kivánalmaknak meg nem felélő édelimiszert áamlé sátraikat. E cél érdekében tüivdliItatta, el a tomöiviivóda: épületét és épti ttebett oda fél modem1 beton üzlethelyiségekét. Az üzlethelyiségek irneigyrésze 'már elkészült, taiz első épAtmény pedig már egy iérv óta 'készen iáflü. Ă raapoikbain acra járva, nagy meglepebássell áJIlapitoftlam meg, hogy az üzlethelyiségek jórésize még mindig üresen álJl. annak eHenéré, hogy azok már a. mulit télen teljesen készen voltak. Megdöbbenésemet még fokozta az, bőgj" a üizüetbe- ilyisiégek, amelyek már eddig el lettek foglalva, nem ,élőim,iszerüzle Lek., hnniem kores*- mák vünnok 'benne. Egymás mélllefct hat korcsma is van, amelyek állandó mn zsúfolva vontalak, © Vitéz Mihály-tércm pedig tovább- •na> is ott álltának az egészségtelen húsáruié sátrak. Kérdjük a város tanácsát, in-ért épi- tette ezeket az uj üzüethelyisé.gekel, hu nem ad módot arna c* rég] sátrak tulajdonosfl/i- nak, hogy síz tij üzlethelyiségeket ki bérel- besték. Miért állll fuesen1 még mindig az üz- 'lelbtílyiiségek ülegnfíigyobh 'része és miért en- gedték meg, hogy ia helyiségeket korcsanáro- sok vegyék béribe? Ahelyett, hogy ai város gátat ■ vetne m. alkoholizmus terjedésének, elő- segjiítí oizokiait és kiizárju a helyiségekbőlli az léíelllmáisizerkxsreskedőket. Miért áffllanak még üresen ok üzletheiliyilségek, ki fizeti meg azt » kárt; amely ea üzlefhelyiiségek kiadásából edőáílit? Egy városi •polgár. gyair ferencr-eudii szerzetesek látták el. Iorga Miklós a romániai katolicizmus történetére vonalközó okmánygyüjtemé- nyében közzétette azt a bucureştii brácsán őrzött névsort, amely a ferencren- diek közűi, elhailálozott szerzeteseket sorolja) fel. Ebben a névsorban az elhalálo? zás évének és helyének megjelölésével ilyen magyar nevekkel találkozunk, mint. 1713. Gaimpolongi. Fr. Franciscus IJankó. 1715. Tergovestiini. Fr. Gregorius Udvarhelyi. 1723. Braditseni. Fr. Benedicts Tor nyak 1733. Grajovae. R. P. Josephus Má tyás, gvardtanus. 1738. Tergovistini. R. p. Stephanui Kajtár, gvardiatnus. 1739. R. P. Jacobus Sándor. 1770. Campolemgi. V. T. Thadeus Balás. 1794. Rimniki. R. P. Ludovicus Kiss gvardianus. 1808. Rimniki. Fr. Andreas Dobay. 1813. Bukurestiuf. V. P. Bortaventura Lajos. 1818. Bukurestini. M. V. P Simeon Papp. 1829. RLmnilki. R. P. Balasius Lodor mányi, gvardiamis. 1831. Campolongi. Fr. David Szügyi„ cantor, claviger. 1831. Gaimpolongi. R. P. Josephus Pakó, gvardianus. 1832. R. P. Augustinus Kecskemélhyf gvardianus. 1833. Campolongi. Gregorius Novak. A névsort egyébként Gábriel Gyurma minister provinciális“ szerkesztette. A barácia szerzeteseni többször találtak befolyásos támogatókra. így, amint szintén Tomnescu-Gion Írja, de Guerrtay konstantinápolyi franciái követ 1633-ban Matei Basarab román fejedelem jóindulatába ajánlja a1 baráci'a templomát é* papjait. Torga okmánytárában cgv 1815 december 31-én keltezett elismervényt közöl, amelyben Rabich Ambrus, mint1 a bucureştii katolikus parókia adminisztrátora nyugtázza azt a négyezer forintot, amelyet az osztrák császár adományának harmadik részlete címén fizetett ki neki Fleischhakl osztrák konzul. A bécsi udvar tehát, rendszeres segélyt folyósított a román katolikus egyháznak, amelynek a magyarokon ki vili egyébként az osztrákok képezték legszámottevőbb részét. Dr. Röszler Viktor. ?zélíe!y szotioqrafia: üözödi György: SZÉKELY ®AHj4 A főbb gyüjtőfejezetek eitnet: A székelyföld kapujában. Elfelejtett tör ténelem. Kisgazdák pusztulása. Szét szóródás. A nagy változás. Ud/ar helymegye, Csikmegye. Háromszék 265 oldal, 22 fénykép melléklettel M3 lej az Ellenzék könyvosztályában, Cluj—Kolozsvár. Vidékre utánvéttel is azonnal szállítjuk. al zt
