Ellenzék, 1938. október (59. évfolyam, 223-248. szám)
1938-10-28 / 246. szám
ELLENZÉK I 03 fi október 2 H. un A hadgyakorlatok után Nagy beszéd hereiében ismertette a kíráíyi Moíia parancsnoka a dunai hajózás történetét Meghaló isnsnepség a Dunán. " BarLuneanu ellentengernagy beszéde BUCUREŞTI, október ‘->7. Szómba Km délután a királyi gyakor- hilok befejez lével Őfelsége a király es M hály nagyvnjda, trónörökös a ..Cogal- ^ nicosmu“ hajó iedélzolén végignézlek a. gyakorlatukon rés/Hivett falyami és len. geri egvségck ünnepélyes 1 elvonulásai. A (’.olaniiera na fedélzetén jelen vo'Jak Őfelségén és a Nagyvajdán kivid (ruperea tábornok, nemzetvédelmi malis/* tars Paul Teodorescu tábornok, légügyi és tengerúszolto miniszter, dr. N Mari- neseu tábornok, cgtVszsógiigyi miniszter, Chelmcghoanu közmunka és kö/leke-lési miniszter, Milita Consta nlinoscu nemzet- gazdaság' miniszter és a Nemzed Bank kormányzója, Titennu sajtó és propagandaügyi áll a ni ti tikár, Vie,tor Cădere adunai királyi lmlytarló, Atanaseseii és Esős és szeles időben érkezeit meg a délutáni órákban Őfelsége II. Károly király, aki a tengerészei) egyenruháját viselte, Mihály nagyvajda, Sliiubel parancsnok, szárnysegéd ikiséretcvel a „Luceafărul“ fedélzetéről s a „Capitan Eugen Paulescu“ csónakon a Cogalniceanu ie- délzetére ment. A fedé-zeten az Uralkodót Paul Teo- dorescu légügyi ás tengerészeti miniszter fogadta, Petre Barbuneanu ellen tenger; naigy.. a királyi tengeri flotta parancsnoka] i a k k i sére lébe n. A hajón Toadorescu miniszter a következő királyi dekrétumot olvasta lel: „Mi, II. Károly, Isién kegyelméből és a nenzet akaratából Románia királya. Egészséget ai jelenlevőknek és az elkövetkezőknek. A légügyi és tengerészeti miniszterünknek 4300—1938. számú jelentésére elrendeljük és elrendeltük: 1. szakasz. A ,.Semnul Onorific“ érdemjelet adományozzuk ni királyi tengerészet a lanti egységeinek, melyek 25 éve állanak a királyi tengerészet szolgálatában: Monitorok: ,,I. C. Brätinanu“, „Mihail Cogalniceairmi“, ,,Lascar Calargiu“ és „Alexandru Laihovary“. Vedettak: 3 sz. „Locotenent Calincscu Dumitru“, 3. sz. ,,Capitan Komano Mihail“ és 3. sz. „Maiior Sontu“. 2. szakasz. Megbízzuk légügyi és tengerészeti miniszterünket ai fenéi dekré'tum végrehajtásával.“ II. KÁROLY. Paul Teodorescu légügyi és tengerészen i miniszter. A fenő} dekrétum felolvasása után az Uralkodó -elhelyezte a kiktünleto szalagokat a monitor zászlóira^ melyeket aztán felhúznak az árbocra. Megható csendben — csak a szél suhogása' hallatszott — Teodorescu 'légügyi cs tengerészeti miniszter felolvasnia az újonnan kijavított és felfegyverzett Gogalniceanu monitor félszentelési okmányát. Őfelsége a király, Mihály nagyvajda, trónörökös és az ünnepségen résztvevő magas méltóságok ez ünnepélyes «(kirns után bejegyezték neveiket a hajó aranykönyvébe. Barbuneanu tllenlengemagy beszéde Ezek után Barbuneanu ellentengernagy, a királyi tengerészet parancsnoka, a következőkben mártotta meg beszédét: „Felség! Ebben az évben lesz harminc éve annak, hogy a „Cogainiceanu“, t,Laho- vary“, „Braitiainiu“ és ,,Calargi“ hajók első ízben soroltattak ídc a román tenge- részét szolgálatába, Eustlatiu Sebastian parancsnoksága alatt. Első ízben 1908- ban tett Romániai 'Barnaságot arról, hogy folyamhajózási erői) képvisel és érvényesítette ezen a nagy hajóznató folyón felségjogait. Ugyanokkor már felhívta a távol és szomszédos népek figyelmét is 1 las iovi ci hadosztályparancsnokok, Peire Barhuncanu. a királyi tengerészet parancsnoka, Nást uras tábornok, mérnök, a haditengerészeti arzenál parancsnoka, Rosea, Co/.liinsky ellentengernagyok, Cheorghiu longiTés/ote minisztériumi f- titkár, Ion Sloi«’.eseu tábornok, a királyi gynkorl’aüok igazgalójai s ,i, i hadlest parancsnoka, Dávid Popcseu tábornok, :i, királyi gyakorlatink vezérkari főnöke, Muri no mérnök, a Concordia üzemek delegált gondnoka, Ileus tábornok, a ..kék“ hadsereg parancsnoka, Popcseu tábornok, a „sörös“ hadsereg parancsnoka» Pompilu ezredes. Covurluimegye prríek. tusa, Anasliatsui Calaţi város polgármestere, Mihalopol mérnök, a PC A igazgatója, Didinr Pouliain, n Camh'de ciinü francia lap szerkesztője és mások. orej-re, ami a/kin gyakran háborúkra vezetett és az emberiség történetének lapjaira csodálatos tettek emlékét és szörnyű háborúk krónikáit irta be. Un folyamai I cillHánk történetének lapjait fellapozzuk, kiolvashatjuk belőle, hogy az 1887—88-as óvek voltak azok, amikor e f lot ti 1 a építő és előkészítő kon szakát átélte s ez volt az az idő, naivkor a folyamhajózás kérdését összhangba hozták az állaim érdekeivel, különösen ami a folyam» rendőrség kérdését iileli, melyet és egyebeket annyiszor vitattuk meg az 1877—78-as függetlenségi háború után. Ebben az időszakban «óbb, o rendőri szolgálat céljánrni készített egységet álli- tolkdv be a dunai folyamhajózásba s ekkor alapították a tengerészed iskolát, a tenger számára ekkor építették a ,-Mir- eea“ bárkát, egy ágyunaszádot. liároin torpedórombolót és más egységeket. 1888-tól 190ö-ílg bizonyos megállás mutatkozik a tengerészeti felkészültben. Az 1900-as események, vaiam'nt a Románia és Bulgáriai közti viszonyok elmérgesedése és 1905-ben a „Potemkin“ hajónak Constantában való megjelenése mutatta meg, hogy mennyire gyengén volt megszervezve az országnak a folyamok. és a tenger mentén való határainak védelme. Ezek az események komoly aggodalmakat keltettek az országban és több tengerész tiszt sürgette a kormányt, a vizi határok védelmének megszervezése érdekében. Ilyenformán, akárcsak 1882.-ben, amikor a dunai események arra késztették 1 a kormányt, hogy rendőri szolgálatát teljesítő egységekkel lássa el a tengerészetet, 1906-ban is, az események súlyai alatt, a kormány a költségvetésben 12 milLió lejt irányzott elő négy 700—700 tonnás monitor építésére, mindezeket a monitorokat Triesztben építették és a galaţii arzenálban szerelték fel fegyverekkel. Ezenkívül nyolc 50 tonnás vede- tát építettek az angliai Thomas Iron Works üzemeiben. A monitorok vizrebocsátása és megke- resztelése végül 1907 szeptemberében történt meg I. Károly király és a királyi család tagjainak jelenlétében, amelyen Felségeid! is, mint királyi herceg meg» jelent. 1908-ban a dunai] egységek első Ízben vonulnak fel, (gyakorlatokat tartva -a Dunán Turnu Severinig és meglátogatták a dunai kikötőket, ahoi mindenütt lelkes fogadtatásra találtak. Az 1913 as hadjáratban ezek a monitorok biztosították a dunai hajózást és a csapatoknak Bulgáriába valló átkelését, hozzájárulva a dunai hidak építkezéséhez is. Az egységesítésért vívott háborúban a folyami flotila tartotta fenn a. Duna feletti uralmat és képezte fontos kisegítő véderőjét «a dohrogeai Hadseregnek. Ha- I sonlóképpen hozzájáruld a monitorok tevékenysége az úszó anyagok megmenté- ' séhez, hqgy az ne kerülhessen az ciknség kezei közé. Megmentették mindazt a nyersanyagkészletet is, amely a moldvai hadsereg é címezését fedezte. Nagy tevékenységét fejtettek ki azonban a bolsevista flottának a Delta környékéről való elűzésében is és megvédtek Galati városát a söre ti frontról jövő bolsevista csapatokkal szemben. E '.sapalokat a monitorok űzték el. Hasonlóképpen a háború második felében megvédtek a dunai kikötőket. A háború után a dunai flotUlát még Ivánom monitorral erősítették meg, ezek a ,,Bucovina“, „Basarabia“ ő*.s az „Ardealul“ nevii in on,illenők. 1936 május 27-én a Cogainiceanu, Bratianu és Nico’Jac Ion monitorokat Felséged jelenlétében hintették ki Cernavodă uál nagy ünnepségek keretében a Román CsiJlagrenddtil és a Virtutea Militară érdemrenddel, mindazokért a hőstettekért, melyekéit ez egységek tisztjei ás katonái hajlottak végre a nagy háború idején. 28 éves tényleges szolgálat és egy dicsőséges háború után a folyamhajózásunk katonai egységeit modernizáltuk, a folyamhajózást uj egységekkel láiluk el és felszereltük a legmodernebb hadianyagokkal. A román iparnak a királyi flotta szá? mára teremtendő hiitel végett) cröfeszite- sei komoly kezességet nyújtanak nekünk és azt bizonyítják, hogy válságos időkben mindig számíthatunk a belföldi iparra. Mégis szem előtt keli tartanunk azt a tényt, hogy a Duna felső folyásán uralmi szándékok nyilvánulnak meg és senki sem tudhatja, hogy hol fognak megütközni az antagonizmusban levő erők ezen ai folyón, ame-y a jövőben összeköti a Fekete-tengert az Északi- tengerrel. Akkor majd ismét szükség lesz arra, hogy Neptun szigonyát érintetlenül tartsuk fenn a Dunának ezen a részén. Felség, elmodliatjuk, hagg c, tengerészeinek mindezek az alkotásai királyi segítséggel és felüggelet mellelt jöttek léire s az igazi tengerészet, mint n nemzeti védetem kiegészítő része, a királyság megalakulásával egyidejűleg létesült. A tengerészek sohasem fogják elfelejteni azt a különös figyelmet, melyet Felséged szenteli a vizi haderőnek már <fju- ságában, amikor a királyi család dunai utazásának alkalmaikor, még mint fiatal herceg, oly nagy gondot fordítóit arra, hogy a tengerészet lényegével, a hajók berendezésével, jelzéseivel megismerkedjék. Már ekkor megnyilatkozott Felségednek az a törekvése, hogy a dunai folyami erőket a tengeri erő felkarolásával együtt fejlessze, annál is inkább, mert a tengerpartunk akkor védtelen volt. A mai ünnepség egyike annak a számos nagy és dicső tettnek, melyet Felséged a királyi dicsfény jegyében vitt véghez és amely múlhatatlanul megmarad a királyi tengerészet újjáépítésének történetében. Ma alkalma nyálak a tengerészeknek arra, hogy kifejezhessék Felséged e1 ő11 mélységes hálájukat és alattvalói hódolatukat mindazért ai fáradhatatlan tevékenységért, melyet Felséged a királyi tengerészeinek szentel és ezen egységek felszentelő ünnepségének felejthetetlen emlékeképpen arra kérem Felségedet, hogy fogadja el ezt ai jelképet, melyet a tengerészeti arzenálban készítettek és amely egyötvened arányban ábrázolja a ■most) felia’váltottt négy monitort. Ezek jelképezik, de bizonyítják is, hogy az Uralkodó akarata győzni fog, ha a békét megzavarják. Ezekben a nagyszerű percekben Felséged minden tengerésze Uralkodója iránti tántoríthatatlan hűséggel és szeretettel kiáltja telke mélyéből: Éljen Őfelsége II. Károly király! Éljen MŐhá'y nagyvajda Őfensége! )Zugó taps és él ionzés.) Az ünnepségek beírj./lóv< I őfelsége a király megné/lc n Cogainiceanu mond' i- nuk azt) a részét, iiriupv a bábomban megsérült a dunai harcokban. Ezen a helyen a következő szövegű emléktáblát helyezték el: .,1917 julius 13. Az fenséges lxnnbai nyoma a patlageancai had műveletek idejéből.“ Tengerészeti szem1 e Őfelsége a király, M hály nagyvajda kíséretével ezután a Cogainiceanu monitor parancsnoki hídjára ment, ahol végignézte azoknak a dunai' és Unger! egységeknek felvonulását, amelyek resztvettek a királyi gyakorlatokon. A galaţii hajóüzemek felavatása A tengeri szemle befejeztével a Cogal- niceamu monitor elindult a gáláki hajóüzemek felé. A Duna palijain a kedveződen időjárás ellenére, nagyszámú or- szágörcsapat várta és üdvözölte lelkesen,' énekekkel és országörköszöntesscl az Uralkodót és Mihály nagyvajdái. A hajé., üzemekben az üzemek igazgatója, Ion Pericteariu mérnök a ínagnsabbrangu személyzettel várta és üdvözölte Őfelségét. Ezután Őfelsége egy tömör arany bé>l készült kalapáccsal, Mihály nagy- vajda pedig ezüst kalapáccsal min!* kettőt a galaţii üzemek ajánlották fel — bevertek az első szegeket a készülő két tengeralattjáróba és aknarakó hajóba. A résztvevők ezután meglátogatták az üzem ipühelyeit. Biztosítási perekben a biztosító társaság széhheltjín miiböűö igazságügyi fórumok illetékesek MAR OS VÁSÁRHELY, október 27. Évikkel ezelőtt Késpál Zsigmamd manosvástiirhelyi vásáros kereskedő ei Franco Romána társaságnál rokkantsági és halálos bailesetbiztosl- last kötött. Rokkantság esc túra biztositó lár- sfltságnudk kétszázezer, halálos Szerencs ellenség esetén ped g sízázezer lejt keltett volna a biztosi Lottwak, ill előleg örököseinek kifizetni. Az elmúlt év elején iái kereskedőt .vásárra' utazásin közbeni halálos baleset é-le. Ki-apád Zsig- mond leesett az áruval megrak ott gépkocsi tetejéről., fejjel' lefele zuhant a kövezetre és az ütöd és következtében, agyára vér tódult, ami hailáilüt ókoö-to. A szükséges orvosi, bizonyítványok fclmu- tűitáisáivial >a kereskedő örökösei a biztosítás összegűnek, 100.000 lejnek kifizetését ké ié-k a biztosító társasáig lói, ez azonban megia- gadkii atz összeg kifálzetéisét. A Fnmnco-Romacia szerint ugyanis az orvosi bizornyitványok benyújtása adkaémáivtafli az örököslök nem 1ud- ■lű.k fclmnttitni oiz utolsó negyedévi biztosi- 1úsi réisztetröl sízó’ó nyugtát. Kispál Zslgmond örökösei ekkor keresetet inditottűk a, Franco-Romana ellen. Az ügygyei első izben a helyi járásbíróság foglalkozott. A járásbíróság az ifelékestség kérdésében úgy döntött, hogy — miután a biztosítás megkötése Merosivású'helyen történt — ái kereset a helyi törvényszék elé tartozik. Á dömtiásiniek megfelelően az ügy iratcii a helyi lörvényszók elé kerülitek, amely tegnap foglakozott az illetékesség kérdésével és egy, a hivatalos lapban nemrégien megjelent )endetet efapjáini kimondotta, hogy Ilyen ügyekben mindig a biztosító társaság székhelyén működő iigaizságügy-i fórumok illet1 kesek dönteni. Fontos vegyészeti szak- könyv!!! Most jelent mej t Dubovitz-Haskő: Ipari és kersske- delmi vegyészei Következő ipari és kereskedelmi cikkek gyártását tartalmazza: Fehérnemű és ruha tisztítószerek. CipöüszÜtó- és ápolószerek. Padlótisztitó, fényező és feslő- szerck. Butorlilisz ti lőszerek. Fém (isz Utász erek. írószerek. Másoló és rokonim- fák. Irgépsziadagok és rokoncikkek. l»é- lyegzöfestékek, párnák és jclzőlinták. Ragasztóanyagok, kittek és pecsélviasz- kok. (260 elsőrangú készítmény gyűjteménye.) Ára 132 Kaphatók az Ellenzék hönyvoszíályában■ Cluj. Piaţa Unirii. Vidékre utánvéttel is azonnal szállítjuk. Meúkezdódik az ünnepség
