Ellenzék, 1938. október (59. évfolyam, 223-248. szám)
1938-10-26 / 244. szám
«waww. h l. L E N / i ■ K 7*m < a—ftaaMii ■—11 Fontfos illetékességi ügyben kozott ítéletet a törvényszék KOLOZSVÁR, Oiktólx*' '-’ö. Nagy jós kol'o/tsiváirii .s|/.-ad)óiiwvvU,.r a lit*- lyi járás bíróságinál még u muíit év folyamán beperelte 'l'«S t li Károly koneskedösegvdot, mert alperes még 1931-hon több ruhái <si- n ált atoll nála, de u ínmiikáéot járó 19.007 lejt i:em volit hnjhmwlö megfizetni. Fehleres a-zou- Liiii időközben töröltette magái :ii szabómesterek listájából és a konessx'it lxündásáivaJv idő- pontjáhrnn. már minit magámizó élt Ezt u körülményt kihasználva. aJipieres1 jogi képvise- löjo. dr. l£ger Zoltán ügyvéd aljám illetékességi kifogást emelt a kolozsvári' járásbiinó• sággatl számbeli1, mert 1931 ben. amikor a jt.g\ s'zony született, fcJ-pcnes szabómester volt és a követelés is szabóm unkáikból ered, kérte teluit, hogy a hi 'óság álkilpátisia meg a saját illetéktelensiégét és utasítsa, felperest, hogy a keresetet oz iparosok speciali iis bíróságánál, az úgynevezett „Comisia airbitraJia pentru asigurarea luciului efeptuit" nál adja be. A bíróság1 azonban a1 kifogást olirtasi- tclta és helyet adott a keresetnek Aiperes felebbezése folytán, a napokba,n került az ügy a törvényszék első szekciójának Teodo- rescu—Tirafu tanács a eb, amely a járásbíróság ítéletét teljes egészében helyben hagyta és igy a rerudikivülii fontosságú elvi határozatot a törvényszék is magáévá tette. Az Ítélet értelmében az i Illetékesség old öntésiénél nem az az irányadó, hogy a jogviszony születésének időpontjában mi volt a felperes foglalkozása., mert a bíróság ai kérdés eldöntésénél csakis a ke-eset beadásának időpontját veszi tekintetbe, amikor is a feperes már nem volt szabó és ezt a minőségi i már nem Is áll módjáben bilzbtí^íöiinl!'‘“"A rttidkMU fontos kérdésiben vaOtószinüleg a tábla fogja kimondaná az utolsó szót. A timőrlparosoK bejelentési Kötelezettség melleit szabadon? ísarotb ílna-í nyersbőrt A miniiszterfcaeács ok tó be. 8-ük.i, most közzétett minisiztentainács: jegyzőkönyv szerint, az összes megelőzőleg összeirt nyersianyag- és árukészletek szabadforgalomba hozhatók, 'kiviév2 azokat, amelyeket a hadsereg szállá tási szabályzata alapján a hadsereg ellátására megfelelőnek tartottak és lekötöttek. Ugyanezen rendelet szerint a bőrgyárak és hínárok szabadon vásárolhatnák nyersbőrt, de a vásárolt mennyiségeket továbbra, i® be kell jelenítő n'iök. A SZÖRMEKONFEKCIÓK FIX ILLETÉKE. A pénzügyminiszter rendeletét adott ki, amely «Berinit aiz importált, vagy belföldöm készitett szörmekonfekciók után a 6 plusz I százalékos forgalmi adón kivüfi még 3.5 százalék fix illeték a f -slkus és 0.6 százalék fix üLletrik az aviatikái alap javára ás fize- f^ndő. Egyidejűleg a pénzű gy minász te r elrendelte mindama sző rni&készitő műhelyek és kereskedések készleteinek összeírását, amely eégek adóalapja az évi 150.000 lejt meghaladja. E cégek készleteik után négy hónap '•alatt kötelesek megfizetni az uj fix illetéket. Az összekcnsonlriás alapján történt adókivetésnél az adóalap megállapítását tényekkel és adatokkal kell alátcimasztani. Az ösz- szehö'sonlitás alapján történt adókivetésnél nem elégséges által ánios mégha Iá'ozással iegy vállalat .jelentőségét megáUHap itatni. De nem elégséges azon vállalatot megnevezni, amelyhez az adókivetés alá eső céget hasonlítják, hanem az ö'sisizehasonlitáls .alapját képező tényezőket is fel kélO tüntetni. Nem elégséges tehát olyszerü indokolás, hogy ,,® legnagyobb ilynemű üzlet a szakmában.“ II y indokolás aliklaimiazása esetén fel kell tüntetni, hogy milyen tényezők tág -adatok alapjáéi; állapította meg .a bizottság a fenti vetemiéri’yiét. Hasonlók épen tekin tetbe kell venni az adózó általi bérelt üzlethelyiség, valamint lakásárnak béréntékét. Mindezeket: a bucureştii. ítélőtábla I. szekciója áliliapitotta meg Dec fisc. 24—1938. számú döntésiében. YsSíoiollalc ölesé bevásárlási helye Ellenzék kössyvosz^álya Cluj—Kolozsvár, Piaţa Unirii No. 9. Január 1.-én lép életbe az uj ipartörvény BUCUREŞTI, október zj. Jelentettük már, hogy rövidesen uj ipartörvény ép életbe, melynek elkészítésére a nemzetgazdasági minisztérium a munkaügyi minisztériummal karöltve már hetekkel ezelőtt szakbizottságot küldött ki, melyben az. érdekképviseletek is helyet foglalnak. Az U) ipartörveny tervezete gyors léptekben halad a megvalósulás felé, mert azt mint törvényt, még ebben az évben, de legkésőbb január elsején életbe akarják léptetni. Miniszteri üdülés az ortopéd cipészet ipüoíMsa iiiéaien BUCUREŞTI, október 25. A munkaügyi minisztérium rendelkezése szerint ortopéd cipésziparos csak az lehet, aki a cipészipar mellett az ortopédiát is tanulta. Azok, akik az uj ipartörvény megjelenése előtt is gyakorolták az ortopéd cipész szakmát, ezt bármilyen irattal igazolhatták. viszont akik a törvény megjelenése után kezdték el e szakma gyakorlását, csak hivatalos okirattá; igazolhatják, hogy tanulták a szakmát. Hogy a jövőben kik gyakorolhatják az ortopéd cipészetet, azt a munkakamarák állapítják meg és akik nem föleinek meg a fenti követelményeknek, eltiltják a szakma gyakorlásától. Kontáriiídözés a fővárosban, amit Erdélyben is meglehetne valósítani BUCUREŞTI, október 25. | Bucurestiben az iparosság ellenőrző ősz- ‘ tagokat szervezett, akik házról-házra jár- J va ellenőrzik, hogy a képesítéshez kötött J szakmákban kik dolgoznak törvényte'.-en j alapion. Az ellenőrző osztagok már az <.&€>“ ! razzia alkalmával 190 kontárt lepleztek le, akik elen feljelentést tettek és hivatalos helyen az eljárást megindították ellenük.--------------—M-^MMBgaHas Ezeket az ellenőrzéseket mindennap elvégzik az osztagok és minden várakozást felülmu'ó eredményeket érnek el. A beterjesztett jelentések alapján a munkaügyi felügyelőségek egymásután bits,igeijált. meg úgy a rendelő közönséget, mint a kontárokat, akiknek még a szerszámait is elkobozzákErdélyben is beválna ez a rendszer. Módosították a munkaszerződési törvényt BUCUREŞTI, október 25. Őfelsége aláírta a munkaszerződési törvény módosítását tartalmazó rendelettörvényt. Ismeretes, hogy legutóbb az 1938 augusztus 8-iki törvénnyel történt módosítás. Ezúttal a törvény 49. és 78. szakaszai kerültek megváltoztatás alá. A 49. szakasz módosítása két gyakorlati kérdést tisztáz. Az egyik az, hogy jár-e az akkord- munkásnak szabadság? A módosítás akként történt, hogy a 49. szakaszhoz, mint utolsóelőtti bekezdés, a következő járul: — A munkaadó köteles az ezen szakaszban megállapított szabadságidőt engedélyezni, tekintet nélkül a bérfizetési rendszerre: időegység, a végzett munkához viszonyítva, avagy a munka mennyiségéhez vagy minőségéhez. Az már a régi szövegből kitűnik, hogy a szabadságidőre a megeőző három hó= nap átlagfizetése jár. Tehát a darabmunkás annyi fizetést kap szabadságidejére, amennyit az előző három hónapban átlag kapott. 1 A joggyakorlat sűrűn találkozott olyan esetekkel, hogy a munkaév lejárta előtt, a munkaadó elküldte a munkást, majd rövid időre ismét felvette. Mindez arra volt jó, hogy megszakadjon a munkás munka- ; ideje és igy az elessen a szabadságidőtől, í Ezért a munkaszerződési törvény 49. szakasza úgy módosul, hogy ahhoz utolsó bekezdésként járul: Szolgálati időtartamnak számit az. amennyit az alkalmazott ugyanazon vál- üalajtná. töltött, még akkor is, ha a szerződés a 74. szakasz a, b, és c jxmtjai folytán időlegesen megszűntA 74. szakasz idézett pontjai azok, ha a határozott időre vagy határozott munka végzésére kötött szerződés lejárt (és rövid idő eltelte után ismét megujittatik), a Jogviszonyt az egyik fél felmondta, vagy az egyik fél gondatlan volt törvényes vagy szerződéses kötelezettsége teljesítésében. Tehát minden esetben szükséges, hogy a szerződés a megszakítás után — rövid időre — megujittassék. Csak igy tartható fenn a szabadságidő szempontjából a szolgálati idő folytonossága. Módosították a törvény 78. szakaszának második bekezdését is aszerint, ha a munkás 10 évnél többet dolgozott egy vállalatnál, úgy a felmondási idő nem 14 nap, hanem 30 nap. Ez a módosítás a tisztviselőkre, iszelemi munkásokra nem vonatkozik, mert azoknak felmondási idejét a 93. szakasz szabályozza. Érdekes, hogy a mostani módosítás sem terjed ki az jo. szakasz megviiágitására és igy nyitva marad a kérdés, hogy a szabadság meg nem adása esetén az alkalmazódnak egyszeres, vagy kétszeres fizetés jár-e kártérítésként. Sérelmek a mesterkönyvek kiadása körül KOLOZSVÁR, október 25. Az ipar törvény végrehajtása és alkalmazása folyamán lassan-lassan előjönnek ainmaik minden fogyaték osságai. Nem 'tudóim, mivel magyarázzam ezeket, amikor az iparosok képesítési okmányainak kicserélését látom és olvasom a bizottsági haitároza1 tlolkait, amelyeket a törvény és a végrehajtási utiateitás 1 szellemében hoznak. Az (iparos például csak akkor kaohat j mesterkönyveit, ha ma is tényleg ipart 5 űz, tehát mondjuk a mii nyelvünkön, ha j van ipara. Az ilyen iparos azonban csak j 'ajkkor kapja azt az okmányt, ha nincs i művezetője, vagyis nem a más iparával { dolgozik. Az ilyeneknek az iparát aiz i ipartörvóny legújabb novellája törli. \ Ezeknek tehát elveszik ni kenyerét, amelyet1 a törvény értelmében' jogos volt megkeresni. A szerzelUt jogok tehát megszűnnek! Az az ipamis azonban, aki kénytelen vöt az iparát megszüntetni 1936 április 3ü:i cloth, színál beadta az iparát, ma hiába kéri az ipar újból való megkezd- In lését!, ezt nem kapja meg, sőt inég a 11 íesberk<myvet sem kapja meg, mert a törvény végrehajtási utasításában erre- nézve egészen ötletszerű intézkedések vamualk. A végrehajtási utasítás szerint ugyanis ai jelöniben is aktiv iparoson kivül Erdélyben csak az kaphat mesterkönyvet, aki igaza'1 ja aiz/t, hogy 1936 április 30-a előtt 10 évet töltött be mint segéd és ezen adö a.att legalább 5 évig művezető volt. Arról sehol nincsen intézkedés, hogy mi desz azon iparosokkal, akik régebben az iparukat lemondták. A régi törvény állapján, ha valakinek egyszer ipara volt, j azt lemondhatta, újból megkez.dhette mán den különösebb formaság nélkül, mert egyszerűen csak ,,újból ki kellett venni az ipart“, amihez csak egy kérvény keltett. Ez annyit jelent, hogy azzal a ténnyel, miszerint valaki már egyszer Iparos volt. megszerezte magának a kvalifikációt, a mesteri cimet egyszer és mindenkorral. Ma azonban más a helyzet. Az- ütasilás szerint ezek nem kaphatnak újbóli ipart, de még csak mesterkönyvre sem cserélhetik be az ő munkakönyveiket, hanem csak az uj segédi munkakönyvét kapják meg és ha ipart akarnak' váltjaim, akkor előbb mestervizsgát kell tenniük, hogy ennek alapján részükre mesterkönyv legyen kiállítható. így majd előáll az a helyzet, hogy aki 1 több éven át mester volt, segédeket sza- ' baditott fel, ipari formfisúgok szerint alantasabb helyzetbe kerül, mint az 0 volt segédei, akik esetleg művezetők voltak és igy már megkapták a mester- könyvet. Az ily kategóriájú iparosmesterekről' sehol nincsen szó, azért, mert a minisztériumban levő rendeletszerkesztö csak a, regáty helyzetet iátitla maga előtt. A mi felfogásunk szerint, ha valakinek ipara volt, úgy ez feltétlenül egyenrangú a míesterkönyweL, amely a regát- ban szokásos voiih. Mi ezt nem ismertük a; magyar ipariilörvénvben, tehát rólunk külön kellett volna intézkedni a végrehajtási utasításban,, úgyhogy akinek egy. szer ipara vofb, az .jogosult a mesterkönyvre. Nézetem szerint éppen a művezetőknek nem kelllett volna biztosítani a kiivételeis helyzetei) a mesterkönyvek meg-, adása álltak Rgy művezető tulajdonképpen nem volt iparüző, hanem csak szakmai szakértő a vállalatban, raig a kereskedő mi részt, a pénzügyeket,: vagyis azt ia 1 hatáskört, mely tulajdonkeppen a mali mestervizsga elméleti részét feszi, az ápialriizem tulajdonosa maga intézte, hiszen az ő zsebére ment minden. A müvezétőkről joggal elmondhatjuk, hogy csak félig voltak iparüzők és mégis az uj 'törvény szerint nagyobb jogokat élveznek, minit aizok, akik önállóak, voltak, akik sziaikimailag és üzletileg is egy személyt egyesítettek magukban az á'Tail, hogy 'ipart űztek a saját nevük alta itt. Dr. Sattler István. BRASSÓBAN VASÁRNAP ZÁRNAK A BORBÉLYOK. A brassói borbély- és föd-’ r-iwinesitereik, öt lóvétekteel, n vasárnapi zárvato tás mellett foglaltaik állást. A KOLOZSVÁRT IPAROS EGYLET DALÁRDÁJÁNAK ESTELYE. A kolozsvári Ipa-1 ros Egylet Dalárdája szombaton este tartotta. meg első szokásos őszi inulalságát az egylet főtéri (helyiségének összes termeiben. A mulatság elsőrendűen! sikerült, mert a rendezőség mindent elkövetett hogy oi szóm- kozmií vágyó közönség kedvet mindenben ki- ellégyt'e. A táncmulatság fél tizenegy órakor vette kezdetét és a legjobb hangulatban folyt, egészen reggelig. Elsőrendű zene. kitűnő ellátás volt és emelkedett hangulat. A reci'de7. s fáradságos munkájáért aiz elismerés Took Árpád 0’elnököt, Hegedűs Gyulát és Zv'zsmainin Rezső karnagyot illeti. LEVÉLPAPÍROK egyszerűtől a leg- választékosabb kivitelig legolcsóbban az Ellenzék könyvoszíáJyabaü* CíaJ* JPiata Unirii,
