Ellenzék, 1938. október (59. évfolyam, 223-248. szám)

1938-10-26 / 244. szám

</ i» t í «. o. t LLt J v/t/i Fényes ünnepséget rendeztek Cernauiiban amandi miniszter tiszteletére Nagyieíenioségii felszólalások a iörvényegységesitésröL iamandi miniszter a kormány célkitűzéseiről BUCUREŞTI, október 25. A közelmúltban Victor Iamandi egy törvénye áltaíl valósággá lett! Bucovinában a törvénykezés egyesítése s ugyanezen, a napon elhangzott a kívánság, hogy ezért a munkájáért az igazságügyminiszter ün­neplést érdemel'. Atessiani professzor, Su- ceava-tartomány' királyi helytartójának kezdeményezésére ez az ünneplés bekö- ívetkczett. A leinek figyelmét elkerüli az „egyesí­tés“ szó jelentősége, az nem tudja igazi értékében becsülni a jelenlegi igazságügy­miniszter müvét. Aki nem tudja, mit je­llent a „törvénykezés egyesítése“, az Vic­tor Iamandi ünneplésének célját sem tud­ja átérteni. A törvénykezés egyesítése egyike azok­nak a békés, teremtő forradalmaknak, melyek révén a különböző tartományok­ban, különböző erkölcsi és törvények kö­zött élő lakosság egyszerre egyazon oltal­mazó fedél a®á kerül s testvér a testvér­rel szorosabban összekötötté válik. Október i-től kezdődőfeg Bucovinára is ugyanazok a polgári, kereskedelmi, per­rendtartási és büntetőjogi törvények érvé­nyesek, melyek az ó-királyság és Basarabia minden polgárát is védelmezik. Kezdetben talán a munkatöbbletre kényszerült ügyvédek nem érzik majd elemükben magukat. A régi intézmények­ig tTZS?*-'' ANDREI RADULESCU, a semnúlőszék elnöke. ' hez szokott állampolgárok nehánya kez­detben talán nehezen tud majd tájékozód­ni. De nem igy történik-e az ország más részeiben és más országokban is, mikor uj törvények jönnek, hogy behelyettesít­sék a régieket? A változásban sok a haszon. Az embe­rek közötti mindennaponkénti kapcsolat jogi viszonylatokra váltható. A tömegek pedig, melyek a „senkinek sincs megen­gedve' a törvények nem ismerése“ elv ellené­re sem tudták, hogy húsz évvel a területi egyesülés után a különböző tartományok között még mindig vannak törvénybeni különbözőségek, az ó-királyság területén lakó polgártársaikkal való kapcsolataikat a bucovinai törvények szerint, amazok pe­dig az ottani törvények szerint bírálták el. Mostantól kezdve tudni fogják, hogy amilyen nálunk a törvény, olyan a Prut mindkét oldalán is s olyan az Olt-vclgyé- ben s a tengermenti tartományban. Napoleon első cselekedete arra, hogy a forradalom megrendülései után a tiz év alatt politikailag s lelkileg szétvált testvé­reket egyesítse az volt, hogy bizottságot nevezett ki Franciaország törvénykezésé­nek egyesítésére és annyira szükségesnek tartotta ezt a szellemek egyesülése érde­kében, hogy parancsot adott, a lehető leg­rövidebb időn belül megvalósítsák. Vég­hez vitték három hónap ail'att. A förtfngcgpégesltós jelentősege Nálunk húsz év múlott el s talán eltelt volna sok még, ha nem jön a nemzeti egység, majd a nemzeti megszilárdulás kormánya, Victor Iamandivail az igazság­ügyi tárca élén. Végül megtörtént ez az egyesítés ís. A királyi helytartó, aki egyben jogprofesz- szor, jobban meg tudta Ítélni ennek nagy jelentőségét és úgy találta, hogy ezért a munkájáért Victor Iamandi jól megérde­melt egy szép ünnepséget. Megérdemelte, mert zavarok nélkül, al­kotó és egyesitő forradalmat csinált, me­lyet elődei 1918-tól idáig nem tudtak vég­rehajtani. Megérdemelte, mert megértette, nem lehet, hogy ugyanegy tartományban más 'legyen a törvény Dorohoiban és más egy postajárásnyira — Cemautiban. Megérdemelte, mert e törvény által semmit sem ártott a íoVamatban levő pöröknek s megvédte mindazok jogait, ■akik a régi törvénykezés1 alatt vállaltak 'kötelezettségeket, vagy nyertek jogokat. Megérdemelte végül, mert lehetővé tet­te a bárhol élő románok számára, hogy ■így szóljanak: „Ugyanaz a Királyunk és ugyanaz a törvényünk is!“ Az egyesülés, hogy méltán viselhesse ezt az elnevezést, a lélek, a föld s az írott törvény egyesülése kell, hogy 'legyen. A lelki egység — ősidőktől fogva meg­volt; a termeti — 1918-ban vált valóraj az írott törvényé — most valósült meg. Most megvalósult, igazi és széttörhetetlen. A cernăuţii ünnepségek CERNĂUŢI, október 25. Az ország törvénykezésének egységesí­tését vasárnap ünnepelték meg Cernauti- ban. A Cernautiban vasárnap lefolyt ün­nepségek, bár Iamandi igazságüevminisz- ter tiszteletére hirdették meg azokat, túl­nőttek a jelenlegi igazságügyminiszter személyén és müvén: a magas egyházi méltóságok, bírák, tisztek, állami és tar­tományi személyiségek első sorban a be­jelentett cselekedetekről és tervekről em­lékeztek meg. Az ország törvénykezési ,egyesítésének kezdetét ünnepelték. „A ■többi sürgősen és gyökeresen következik“ — mondotta a miniszter. — „Sürgősen helyrehozzuk e téren is mindazt, amit 20 év alatt nem végeztek el“. A vasárnapi ünnepségen hangsúlyoz­ták, hogy a jelenlegi rendszer lehetetlenné teszi a visszatérést ahhoz, ami 1938. feb­ruár io=e előtt volt. A múltról szó vá Ia­mandi igazságügyminiszter többek között ezeket mondta: — Az uj irányító felfogás alkalmazasa- ra hivatottak az életerővel tele és alkotó munkára képes nemzjedékek arcvonalát fogják megalkotni. Ennek az országnak értelmiségei és szellemi értékei felelősség- teljes szerephez jutnak, melyben minded­dig sohasem vo't részük. Victor Iamandi igazságügyminiszter kü- lönvonata vasárnap délelőtt fél ix órakor érkezett meg Cernăuţi pályaudvarára, ahol az igazságügyminisztert Alessianu professzor, királyi helytartó fogadta. A város repülőterén háromnegyed ír-kor ért földet a galaţii hadgyakorlatok színte­réről érkező Eugen Títeanu sajtóügyi ál­lamtitkár repülőgépe. A pályaudvarról a hatalmas gépkocsi­sor zászlókkal és virágokkal pompásan feli díszített útvonalon haladt a motropo- liáig. Az ünnepi ülés, melyen Iamandi igazságügyminiszter elnökölt, a palota zsi­nati termében folyt le, ahol húsz év előtt kikiáltották Bucovina egyesülését az anya­országgal. Iamandi miniszter ünneplése Az első szónok Viforeanu semmitőszé- ki vezetőügyész volt, aki a törvénykezés egyesítésének jelentőségéről beszélt s is­mertette a muhbani helyzetet, mikor az ország tartományai a legkülönbözőbb törvények rendszere alatt álltak. Utána Constantin Bruma Ítélőtáblái első elnök beszélt, hangoztatva fontosságát a szep­temberi törvényrendeletnek, mely az ókirályság törvényeit Bucovinára is kiter­jesztette. A következő szónok Save'anu ügyvéd­kamarai dékán volt, aki a cernăuţii ügy­védkamara hódolatát tolmácsolta Őfelsé­ge a király iránt, majd az egyesítés gyor­saságának szükségességéről beszélt. Utána Alessianu professzor", Suceava* tartomány királyi helytartója fejezte ki a tartomány köszönetét Iamandi igazságügy- miniszter iránt, munkájáért. Köszönetét mondott a törvényekért, melyek Suce- ava-tarrományt mentesítik az idegenszerű­ség terhe alól. Alessianu professzor után Iamandi igaz­ságügyminiszter emelkedett szólásra. Kö­AL. C. VIFOREANU, a semmitőszék főügyésze. zölte, hogy az ókirályságbeli törvényke­zésnek Bucovinára való kiterjesztése át­meneti intézkedés, melyet az illetékes íté­lőtáblák körzetében az igazságszolgáltatás különleges adottságai tettek szükségessé. Ezt az intézkedést rövidesen nyomon kö­veti a törvénykezés egyesítése Románia egyik határától a másikig. Iamandi igazságügyminiszter bejelenté­sét az ülés nagy lelkesedéssel fogadta. DiszeMd Félkettőkor a metropolia ebédlőiében diszebéd volt. Az első pohárköszöntőc la- mandi igazságügyminszter mondotta, őfelsége II. Károly királyra emelve po­harát, határtalan hódolatát és odaadását fejezve ki az Uralkodó iránt, aki a nem­zet politikai és lelki egységének s az ál­lam szilárdságának állandó szimbóluma, állandó biztositéka békés fejlődésének és1 haladásának. „Éljen Őfelsége II. Károly ki­rály !“ felkiáltással végezte szavait a részt­vevők feltörő éljenzése közben. Utána Visarion metropolita, Bruma íté­lőtáblái elnök, Radulescu ezredes vatra- dorneii polgármester, Sauciuc Saveanu ügyvédkamarai dékán, Alessianu király: helytartó és mások mondottak pohárkö­szöntőt. Azután ismét Iamandi igazság­ügyminiszter emelkedett szólásra. Iamandi miniszter beszéde Az igazságügyminiszter elmondotta, hogy a bírói kar ujjáail'akitásának érdekében 2013 birát mozdüol tak el helyéről előlépte­téssel, áthelyezéssel, közvet en kinevezéssel. A miniszter ezután Ígéretet tett a bírói kar illetményeinek javítására. Beszéde to­vábbi részében a törvénykezés egységesí­téséről szólett. Bejelentette, hogy 1939- bsn. valósággá válik az egész törvénykezés egységesítése. A kereskedőim! törvény­könyv már elkészült. — 1938. február io-én az állam nagy> veszélyben volt — mondotta ezután. — Az ország addigi vezetői arra kérték az Uralkodót, hogy a küszöbön ál.ó vészéi/ előtt tegye meg az intézkedéseket, melye­ket szükségesnek talál a súlyosan megza­vart belső rend helyreállitása érdekében. Nem múló válságról volt akkor szó, ha­nem arról, hogy maga az államot vezető politikai rendszer képtelennek bizonyult a helyzettel való szembeállásra. Mint a li­berális párt régi harcosának, aki sohasem tértem -el a demokrácia módszereitől — folytatta az igazságügyminiszter — azt hiszem jogom és kötelességem nyilcan, tartózkodás nélkül beszélni. Akkori kor­mányzatunk épitő munkát va'ósitott .meg, de ennyi nem volt elég, hogy megvédje magát a politikai rendszert is, amelyben élünk. Az okok nagyon messzire nyúltak, közvetlenül a nagy politikai pártokat tet­ték felelőssé, amelyeknek főszerepük volt a háború után. Az általános szavazatot nem előzte meg komoly nevelés. A pártok közötti harc a demogógia s vak ösztönök eLszabaditásával, ennek az általános szavazatnak eltorzulásához ve­zetett. A politikai pártok nem értették meg felelősségteljes szerepüket. Az álta­lános szavazati jogot könnyű eszköznek tekintették, melyet bármelyikük érdekei _ s tervei szerint kezelhet. Az általános szavazati jog gyakorlásá­nak ebő tíz éve nem hozott meglejnetést, mert valamennyi teher nélkül teljes több­séget kapott. A tömegek lelkiismeretes nevelésére irányuló cselekvés azonban hiányzott. Az, hogy a politikai férfiak csak a választások előestéjén jelentek meg a tömegek között s nem tartották tiszte­letben ígéreteiket, csüggedésc és bizalmat­lanságot ébresztett az állampolgárok lel­kében. Ilyen körülmények között a ki nem elégített szükségekre számitó, a visz- szaéléseket s bizonyos társadalmi visszás­ságokat támadó bujtogatók kezdték meg­nyerni a tömegek csatlakozását s termé­szetes, hogy nehány év alatt elérkezett a paradox, de mégis valóságos helyzet, hogy az általános szavazat, mely a demokrácia teremtő és szilárdító eszköze volt, ellene fordult a politikai rendszernek, me’y be­lőle támadt. Politikai vezetőink magatar­tásában nem volt meg az egyenes vonal. Nagyok és kicsik közül egyesek azt hit­ték, hogy árnyékban szőtt kombinációk, vagy kompromisszumok által meg tudnak őrizni egy rendszert, melynek már min­den o:dalán rések támadtak. Figyelmen kívül hagyták, hegy uj irányelvek és módszerek idejét éljük, melyek elkerül­hetetlenül szükségessé tették magának öz államszerkezetnek felülvizsgálását. Ha egyes alaptételeknek megvan az állandó értékük, nincs ugyanígy az állam intéz­ményével és működésével is. A „minden jó; megy és minden jól van“ nem szeren­csés jelszó egy ország politikai vezetői szá­mára. Aki hasonló formula varázsától el­csábítani engedi magát, kockáztatja, hogy átcsap felette a hullám s ha még fontos vezető szerepe is van, a legsúlyosabb kö­vetkezmények háramolnának magára az államra is. Ne feledjük el, hogy a politi­kai férfiak közül egyesek, akik felelősek voltak az állam rendjéért, tűrték és bátor ritották az anarchiát, mások éppen barát-, koztak a bujtogatókkal, tekinté yt szerez­ve nekik a közvéleményben. Ezek voltak egészen nagy vonalakban az okok, melyek1 a belső helyzet elsulyosodását kiváltották s arra kötelezték a felelős tényezőket, hogy 1938 február 10-én az Uralkodótól kérjék maguk és az ország megmentését. (Az igazságügyminiszter szavait itt éljenzés szakította meg). De éppen ezzel a Király bölcsességéhez és tekintélyéhez való fe= lebbez.éssel egy egész rendszer csődjét ;s beismerték — végezte be bezédét Iamandi igazságügyminiszter a résztvevők léiké, éljenzése közben. uiszakkön v: Golamö- íengészíöh Kézikönyv;. Irta: Moldvai Ferenc A házigalamb-fajták származásának, fej­lődésének, fajtajellegeinek és tenyésztésé­nek az átöröklés alapján való isaiertetése. Közel 100 képpel. Ára 16D lej. Moldvai Ferenc: A baromfitenyésztés uj célkitű­zései. Ára 40 lej. Kaphatók az 'SiTsn- zék: kiönyvosztályában Clui — Kolozsvár, Piaţa Unirii No. 9. — Vi­dékre utánvét.el is azonnal szállítjuk! ! \

Next

/
Thumbnails
Contents