Ellenzék, 1938. október (59. évfolyam, 223-248. szám)

1938-10-21 / 240. szám

11938 október 21. ELLENZÉK A szélmalmok és tulipánok országában Hollandia erdélyi szemmel nézve Eddig csakis idegenektől hallottam nve­séket a tulipinök és az álomszerű szél­malmok országáról, de most ott jártam a csatornákkal; keresztül-kasul szabdalt föl­dön, beszélgettem facipős hollandusokkal, láttam életüket, ettem ételeikből, aludtam házaikban. Gyönyörködtem aiz északi ten­ger sima tűikrében és vad morajlásában, mikor dühöngő hullámaival el akar pusz­títani mindent, amit életnek és civilizá­ciónak nevezünk. Egy darab hamisitaitlan Hollandia Hágától autón csak egy futamodás- nyira. Warmondban van egy kis vendég­lő, ahol az egész holland mult évszázados emlékei tárulnak ki előttünk. A régi haj­lék egykoron egy gazdag hollandusé volt, aki halála után vagyonát a holland mult kutatására hagyományozta. —■ Háza igy megmaradt, mint egy darab hamisítat­lan Hollandia, minden idegennek pedig felejthetetlen emlék. A falon régi fest­mények, mellettük a jellegzetesen kék delfti porcellánok megszámlálhatatlan darabjai. A kandalló felső része évszáza­dos faragás. Az ajtó ablak alacsony és ki­csi. Csipke, függönyök. Pici kis teázó asz­talok, mindegyiken a leggyönyörűbb vi­rágokból' öszevállogatott csokrok. Nemzeti viseletben facipős leányok szolgálnak fel, akik az egyik legérdeke­sebb holland vidékről valók, az Amsz­terdamtól északra fekvő Friziából, mely­nek katolikus népe mindent úgy őrzött meg, ahogyan azt az ősök hagyakozták­A szobákból nagy szárnyasajtó vezet ki a pelárgoniás balkonra. Itt telepedtünk le, kinn a szabadban, ahol az asztalok ott állanak a zöld pázsiton s előttük nehány méternyire húzódott el a csatorna, me­lyen állandóan kisebb-nagyobb hajók úsztak mosolygósképül, bőbugyogós, öreg kormányosaikkal. Ezek a békés emberek állandóan a vizen laknak, családostól, ku­tyástól, macskástól. A csatornán túl ha­talmas zöld mező, valamikor ínégen ten­gerfenék. Csendesen legelésző nyájak, fe- ketefol’tos, tarka hollandiai tehenekkel. Itt az állatok is olyan békességesek, nincs torzsalkodás köztük. Nem őrzi őket sen­ki, nincs aki elhajtsa őket. Ezen a vidé­ken még sohasem hallottak betyárokról. Egyik este messzi távolból néztük a nap­lementét s azt a sok-sok vitorlást, me­lyek a messzeségből mozdulatlanul fehér­lettek a viz felszinén. Az egész helynek békés benyomásait csak a dühöngő dobpergés, ai ritmushaj­szoló jazzband rontotta ‘ meg. Valahogy ide nem talált a modern élet rendszerte­lenül rohanó, ütemet aláfestő, ideimpor­tált idegen zene. Amszterdam, a régi és az uj Amszterdamot az ellentétek városának nevezzük. Két idegen város fekszik egy­más mellett, a régi és a modem: az uj. A várost valami 350 különféle elnevezésű csatorna veszi kiörül, melyek között ki­igazodni csak a benszülöttek tudnak. A csatornahálózat háromszoros gyűrűt al­kot a város körül, mely a régi nagy idők­ben városvédelmi szempontokat szolgált, ma már csak a városi és kikötői teher­forgalom lebonyolítása szempontjából je­lentenek értéket. Holland földön az utak nagyon keskenyek, mert a földnek meg­fizethetetlen értéke van. Ezért minden 1 városban s 'aiz egész országban nagyon fontosak az úgynevezett ,.grachtok<c, a csatornák. A grachtok megépítése igen könnyű, mert a holland föld legnagyobb része a tenger színe alatt fekszik s igy az ásás után hamar talajvizet kapunk, ezen az utón állandó a vizesére s igy a gracht sohasem rossz szagu. A régi Amszterdam a nagy kikötő kö­zelében terül el, az Amstel partján, mely­től a város egykoron a nevét is kapta. Mi is itt laktunk az óvárosban, professzor van Emden de Ridderék-nél, akiknek nagy hatalmas, márványelőszobás, régi palotá­jából szép kilátásunk volt a kikötőre. Az ő tanácsukra tettünk egy látogatást a ré­gi városban. Egyik délután a kis. turista- hajón bebarangoltuk a gtrachtok végtelen sorozatán keresztül a régi város vidékeit. \ A nagy üzletházakat, melyek évszázados \ cégek tulajdonai, ahol az apa átadja raes- j térségét a fiúnak s igy megy ez nemzedé- ! kékén keresztül. Az ódon fekete házak ! között, az úttá kér oldalát csak nagyba ' magas hidakon keresztül lehet megköze­líteni, amelyek meredekre feltornyosul­va épültek az alatta folyton járkáló teher- í hajók rakományai miatt. A városháza és a \ hires Rijksmuzeum egyike azoknak a i látnivalóknak, a gyönyörül szép parkok­kal együtt, amit minden idegen felkeres. Jártunk a kikötőbe is, ahol a régi és az uj világ egymás közvetlen közelében van. A nagy utasszállító keletindiai hajókon és tehergőzösökön kívül ott vannak a gráciá­tokon járó kis gőzgépes uszályok, ten­gersok yacht, melyeken a gazdag hollan­dok nyáron bejárják országuk tájait, vagy vitorlás kirándulásra mennek a tengerpart mentén. Az uj város amerikai méretű palotái­val, háztömbjeivel az uj világ városaira emlékeztet, talán azzal a különbséggel, hogy az amerikai vonalakat és technikai előnyöket a holland kényelemszeretettel és egyéniséggel egyesíti. A nagy bérhá­zakban is külön lépcső vezet fel minden lakásba, hogy a lakó otthona magányát is megőrizhesse. Bárhova megy az ember, mosolygás és vendégszeretet fogadja. Csendes falvaiban, forgalmas kikötőiben és a nyüzsgő, moz­gó városaiban békésen teljesiti a hollandi reáruházott küldetését. Az a benyomá­sunk, hogy ma ő a világ legboldogabb népe. K. Nagy Magda. «Jiássa trearp Minden Aspirin-tabíettába bele van vésve a Ba- yer-kereszt. Ügyeljen erre a jelre saját érdeké­ben. Utasítson vissza minden utánzatot, vagy pótlékot, mert ezekkel csak árthat magának. ASPIRI VALÓDI CSAK An ‘Bateţi «KERESZTTEL.--————- ~J— —-i— nrr rinn Ónálló indián állam születik Amerikában A navajo-k nemzeti tanácsa már meg is kezdte működését WASHINTGON, október ‘20. A 48 amerikai államinak alkalmasint rövidesenv * testvére születik: Uj-Mexikó, Arizona és Utah államok ntávajo-indiánjai ön­kormányzatot követelnek a washingto­ni kormánytól és Washington alkalma­sint biztosítani is fogja az autonómiát a navajoknak. Ez aiz indián 'törzs a fehérek bejöve­tele ón a nem. változtatta lakóhelyét Me­redek hegyek között, teljesen elhagyatott területen élnek; zárit világukba idegen nem lépiet. A mikor a navajok 1868 bah békét kötöttek a washingtoni kormány- nyál, amely a mexikói háború után sze­rezte meg a területiét, altiig *8—9000 indián élt itt ,a begyek között. Most, hogy auto­nómiát követelnek, népszámlálásit 'tartot­tak és kiderült, hogy több, mint 50 ezerre szaporodott a szá­muk, élénk cáfolatául annak, hogy a rézhő- rüek lassú kihalásra vannak Ítélve. A navajok 66 tagú tanácsot választot­tak soraikból a nagy alkotmány reform kidolgozására, amely ennek az 'indián- törzsnek gazdasá|gi és szociális téren is teljes önállóságot biztosi latna. Ezeknek & követeléseknek: annál is nagyobb jelentőségük van, mert az a 30 ezer négyzetkilométeres terület, amelyen a navajok élnek, természeti kin­csekben rendkívül! gazdag. Végtelen pet- ráleummezőkt szinte kimeríthetetlen szénmedencék rejlenek az erdők és a he­gyek mélyén. Az Egyesült-Államok történelmében másít először fordul elő az, hogy egyet­len indián törzs olyan politikai és gazda­sági súlyra tett szert, hoigy a siker remé­nyében függetlenséget és önrendelkezési jogot követelhet. 50 ezer ember talán nem je’Jen't sokat az Egyesült Államok 130 millió lakosához viszonyítva, ezzel szemben azonban a követelt terület olyan nagy, mint az Egyesült-Államok keleti partjain fekvő úgynevezett .,uj angliai^ államiak. A oniava jo- indiánok Window Rock-at szemelték ki államuk fővárosául. Window Rock 50 kilométerre fekszik az Uj-Mexikó államibeli Gallup városától. Uj-Mexikó azt is javasolta, hogy legyen GafifeíP a főváros, hiszen alt már mindéh 28 MA M ÉVE HBÜBWafflBMBWBMB 1910 október 20-án a magyar politika erő­sen zajlik Az uj munkapárt első kormá­nya, a Khuen-Hédemáryé, nemrég foly­tatta le a képviselőválasztást■ most az ősz. trák kormánnyal viaskodik a banks zaba­dalom újra megadása ügyében és a dele. gációban a Háthtsmas kotonai követelések­kel. Kálmán Gusztáv államtitkár két meg- bizólevelét megtámadó kéréseket a kolozs­vári és zsolnai választók visszavonták és most kiváncsiam várják, melyik mandátu­mot fogja megtartani. A kisebbségben ma­radi kolozsvári Bethlen Bálint-párt erősen reméli, hogy i[t les-z uj választás. Megva. lásul a Táira-expressz, melyért az Ellen­zék elsősorban karcolt, mert igy kapcso­lódik be a felvidéki forgot ómba Erdély és Temesvár vidéke. A földgáz és bitumen fölfedezése körül folyt vitákban kisült, hogy nincs magyar bányatörvény, hanem csak császári rendelet; Lukács László pénzügyminiszter most gondoskodik a hi­ány pótlásáról. Franciaországban teljes Vasúti sztrájk dühöng, melyet Briand mi­niszterelnök és Lepine párisi rendőrfőnök hasztalan próbált eddig letörni; a Tisza­fáié magyar módszer segít majd itt is: a vasutasok behívása katonai szolgálatra. Az Ellenzék meleg cikket ir abból az alka. lomból, hogy kiemelték az elsülgedt Pluirose francia tengeralattjárót; 30 tagú személyzetének minden tagját a halál ren­dületlenül fartőit helyén találta. Portugá­liában a győztes forradalom nagy izgal­mak során kiüldözi a szerzeteseket; Vz uj köztársaságot most elsőnek Svájc elismer­te. Nagy érdeklődés közben mondta ki bűnösnek az esküdtszék az anyagyilkos Heverd a Máriát és büirtársaii, Jánosit és Vojtát. A bíróság 12—10—8 évi fegyház­ra ítélte őket. „Éjjel 3 órákor vezették az a három elítéltet cellájukba, ahonnan alig. ha kerülnek többé a nagy nyilvánosság elé.“ Kun Kocsárd és Kuun Géza gr. szob­rait leleplezik a szászvárosi Kun-kollégium előtt .4 város viz órákat szerel föl, 220 ezer korona értéküt. melyből aiz óradijak ellenére 16 ezer hiány fedezetét keresi az ingerült közgyűlés. Mély részvétet keltett a 89 éves öcv. Árkossy Lajosné, Gyergyai Borbála halála, mely a rokon Ferenc Jó­zsef unitárius püspök nranylakodalmi ün­nepét megzavarta. Hideg és esős idő van; egy a Fcleki-ut közelében álló ház udva­rán megfagyott egy muzsikus cigány A rossz időjárás ellenére élénk érdeklődés közben futották le a zisuki Ióversengekét, amelyeken a győzteseket Markantes és Wodianer hadnagyok, Eszterházi Karoly gr., Wesselényi István br., LogotetJti Orest gr. lovagolták. Este 3-szar kcrfdţ színre az uj Muzsikus leány c. operett. Járná György müve; szereplői Berki J.tH. Áldor Juliska, Horti Farrigó. Gáthi Hetémgi, Simán Ma­riska, BátoH Elza 4 - ország leghíresebb társaskörének. a Nemzeti Kaszinónak 500 ezer korona a halétele, melyből a szín­házak bérletére 25, hírlapokra 6 és féi, könyvtárra 4 és fél. szivarokra őü aján­dékokra 2, társasjáték céljaira 28 ezer ko­ronát fordít; a többit járandóság, javítás, üzem stb. költsége igényli, megvan. Az indiánok visszautasították a szívélyes ajánlatot, merii — igen bölcsen — azt akarják, hogy törzsük ne kerüljön a, civilizációval túlságosan szoros kapcso­latba, ami a pusztulást jelenthetné. Az uj állom alapítási munkálata’; már megkezdődtek. A washingtoni szövetségi kormány gavaliéros gesztussal egymillió dollárt bocsátott rendelkezésére, Window Hock kiépítésére. Már el is készült az impo­záns kotrmányzósági palota, amelyben az álílami hivatalitok székelnének és amely­ben egyelőre az indián parlament is ülé­sezne. Az indiánok 66 tagú bizottsága máris ott dolgozik és itt folynak a tár­gyalások ;a washingtoni kormány kikül­dötteivel. A navajok a bizottság vezetőiül csupa indiánt vá­lasztottak és most Chee Dodge, Thomas Dodge, Henry Talimian, Dash nay Chisehîlliggi és Jim Shirley itt tárgyal John Colli er­re!, a washingtoni kormány indián szak­értőjével A navajok delegátusainak kétségkívül nehéz feladatuk lesz, annál is inkább, miután egy részük nem tud sem írni, sem ol­vaszd. Mégis minden fcdjá’tósuk megvan a siker­re, mert tudják, mit akarnak és törhetet­len eréllyel do!goznak céljuk érdekében. Thomas Dodge a kővetkezőket mondotta a készülő uj államról: — A navajok különös helyzetben van­nak. önálló nép vagyunk, amelynek nincs saját kormánya. A népességi és a gazdagság nálunk évről-evrc fokozódik. Problémáinkat nem léhat a többi kis in­dián törzs problémáihoz hasonlítani; nagy gazdasági kérdések várnak itt el­döntésre, hiszen olaj, szén, fa. legelő és érc mindenütt! található nálunk. Önálló kormányt akarunk és magunk akarjuk ügyeinket intézni. John Collier, a washingtoni kormány megbízottja már hozzájárult a navajo-indiánok alkot­mánytervezetéhez. Ezek szerint az uj állam élén kormány­zó helyett elnök állana, akinek egy alel­nök és több miniszter lenne a segítségé­re. A navajok államának ugyanolyan jo­gai lennének, mint a többi szövetségi ál­lamnak, sőt nem egy tekin tétben még messzebbmenő GnáUósáaot élveznének.

Next

/
Thumbnails
Contents