Ellenzék, 1938. október (59. évfolyam, 223-248. szám)

1938-10-16 / 236. szám

8 ellenzik / 9 3 fi október I ó. :wrMMMWmfKA II* A a i/.\g;Vl Oi mV 1.szerek szaporodásával, a let hurkai ki s' üilétaiknek tkHha.syiiá'lásávul, <1/ ciuIhm'Í szervek t'p ős kóros ínüködé.séiiok pontosabb ■megfigyelése állal újabb és újabb irány mutatkozik a/ orvostudományban. Nőin volt elégséges a nviik»<>sz.kó|) tökélete* sitóso ahhoz. hogy az egóv/sl>|ge.s <vs l>eleg szervok cgésiz linóm iszienkezobét megismer­hessék. A kutatók i\ijoltok bizonyos inodsze* rekro, inetveikinok segítségével <nz «un beri és állati szüvotrós'/oket pontosabban vizsgálhat tűk. M> már a szol vezet vizsgálandó szöve­teit rnegkv mányi tik az u. n. iKágyazúsi állal, ezredrés/.milli méter vékoflivságu mebs/eteket kkszlenek belőlük s ik ülőn féle b-stbkokkcl megfestve, vizsgálják boinnük a ikóios elvál- tozásokul. Ezt u tudományit nevezik kórsrzö- 'vettannuík, melv uilóg ,nnai is a biztos mód­szer a rák kórisimézésiében. S .vmiikor « XIX. száriul második íeléliect egymást követik a technikai, természet tudo­mányi, kémiai felfedezések, rm-glepi «uz or vostudomámyt Semmeliweiszunkinok a< horrn1- kus küzdelme a gyermekágyi láz ellen. Bár Semmelwe szuiaik még a baktériumokról fo­galma sincseni, már hirdeti, bogy a ju'rmér- gcrésnek, o gyermekágyi fáznak egyed i)li oka a beteggel íróin tisztátalan bánásmód s ha a műszereket és a beatmt kozó kezeket chlorous nizzel .megtisztítjók, ti szála nők Ló :ül kevesebb pusztul el. De Semmelweiszt nemcsak hogy nem értetnék meg, hanem igen hevesen támadták is; lekKísiiiríyelték, eredményeit figyelrnwi kivitt hagyták. Sem­melweis/ k'mtigesze a baktériumok ismerete nélkül tisztán csak a ikórborioolási és n 1 Me­legágynál szerzett alapos tapasztalatai alap ján merte álHitani. bogy a fertőzést o ,,lx>ni fot't áHabszerves anyag viszi a hebegj** műsze­rek. vagy a kéz álltai“. Az altatás íSeminelwe.isz felfedezésével egyidöben in­dult világhódító írtján* a sebészet b'Jlemli- 'tője, űz altatás is‘. Morfon az netheii', Simpson a chloroform gőzeinek o belélogzelletési Vel teljes kóbullatot ért el. Addig n fájdalom megelőzésének egyetlen módja volt ismere­tes: olyan gyomnövények alkalmazásai, me­lyek kábító hatásai mérgeket tairtal maiztak Ezekkel q mérgekkel a középkoriéin sziva­csot áztattak he s megsizáritóttá,k. Műtét előtt ezeket froró 'vízzel megmed vestitei Lék s a beteg orra, szája elé tartották. hogy gőze: kábítsák el a beleget, okik valójában a táj­iba és orrba kertilt mérgei nyellek le s attól mérgeződtek meg. A másik eljárás » har­mincéves háború óta vált divatossá. A be­teggel éhgyomorra erős pá 1 isi ká t ihattak. A félig öntudatlan 'részeget azután két segéd hihámál fogva fölemelte és lelógó fejét addig iitögették ni földhöz,. míg n lxdeg esiz midet ét teljesen él nem veszítette. Ez a barbár eljá­rói sem volt olya ni veszélyes, mént bk ismé­re! kei mérgekkel történő kábitás, mely két­száz éven át volt i>ft-ob| használatban. Koch felfedezései Majd uj csillag .jelenik meg az orvostudo­mány egén, hogy fényével bevilágítson a tu­dománynak még Iá thartaliláin- terii leiteiire. A falusi orvois Koch megmutatta az. orvosok­nak a biztos pusztulást hozó léptemének kórokozóját, & lépfene badlhisát s ezzel adva volt egy irány, moly a járványos be­tegségek megismer* séhez és leküzdéséhez, ■vezetett. Egymásután mutatta ki ő as isko­lája Berlinben1 a különböző fertőző betegsé­gek kórokozóit s azok természetrajzát. Ö ismertette a baikitépiumok fertőző útjait az orvosa világ igaiz ámulatára. A sebfertőzés okáról irt dolgozatával (1878) szén tesni ette Semmelweisz világraszóló tanát. Az ő ne­véhez fűződik ói világ legelterjedtebb beteg­sége kórokozójának, o tüdővész bacillusánnk n felfedezése. 10 évi szakadatlan' műnkéi után a tuberculosis baicillusból előálliirtotta a tulvorculimit, q tüdővlásiz elírni oltóanyagot és boldogan hitte, hogy megvan az irány, melyen haladva a tuberculosis' gyógyításéi le­hetséges lesz. A nagyilekiniti lyü tudós tollá­ból származó közlemény valóságos mámor­ba ejtette a világot (Korányi). Oltóanyagá­hoz ifüzatt remények nem váltóik be, de megnyitott uj utakat, kielökult a isizanaló­ri urai ápoltás módsizere s gyógyszeres és se­bészi eljárásokkal ® a iközegészsiégügyti viszo­nyok rendezésével fényes eredményként könyvelheti el a viliág, hogy a> tüdővészben elhaltak szánna ma évrőbévne rohamosan fogy. A belső „secretio“ Kerek ötven évvel ezelőtt a párisii tudo- mányosi akadémia dásiz-termében Brown Se- qucíTd ama kijelentésével, hogy vannak olyan mirigyeik, melyek a váladékukat nem a szer­vezeten krvül, hanem a vérbe öntiik, egy uj tudomámynajk, a belső secretio tanának lett * A cikk első -részét október 2-iM, vasár­napi számunkban közöltük. ft megindiitójiu Az általa mutatott «árny ut­ján tisztázódott elÖN/öi'n lugyvidrkek szeren- eséllon kretenjei ridegségének az oka is. E/ekoiek paiz.vniirigye bár óniáislra nőtt, nem termel a vérnek bizonyos anyagokat, hor­monokul — tisztázódott az is, hogy n Ba­sedow-betegek golyvája vonható felelősség­re n/ összes ilyen kórtiinetekUrt. Emelek az arányúak kösizöuheitő, hogy századunkban két unierkai orvos az omiberÄsLgpiek «domá- oivoz't.i az lívzuliiriit s ezzel a világ legnagyobb jótevői közé kerültek E két orvosnak. Bun­ting és Best-nek neve örökké élnii fog. Vitaminok és hormonok 41 év előtt, 1897-Ikmv o jávetj fogház or­vosa észrevette, liogy a fogház udvarán lé­zengő csirkéket különös betegség pusziit ja. Az áltatok a bő táplálék ellenére igorv loso- ványodtak s rövidesen el is imsztultak. Az orvos Milonvi Ivasonlatosságot vtftt fölfedez,ni a> fogház Iretege'I tizedelő boriberj betegség éis a csii ke-belegség között. A foglyokinak é[i[>en ngv. ni isiit a csirkéknek egyetlen táp­lálékuk hántolt rizs volt. A csirkéket más táplálékra fogta s azok rövidesen meggyó­(VI. Podmaniczky-u. 8) kaphat minden igényt kielégítő, mér­sékelt áru szobát. Teljes ké­nyelem, központi fűtés, állandó meleg-hideg folyóvíz, lift, telefo­nos szobák. Telefon 202-43,294-24 • ! • ■ ■ gyuttiaik. Másfél' óv tized okult túsz táződolt az­után, hogy a rizs Mién kásával az ezüstös riz.s-héjh:i#i ig<m értékes anyag vészéit kárba'. Ez az anyuig a B vilannán. B vitaimfim tar­talmú ételek adására a baniiberi l>etegsl<g meggyógyul. így indult hódító útjára a vi- 'tamm.k utalás. iKfiderüilt, hogy a skorbutot például a oiitirmmbain levő C v’ibairuin gyó­gyítja. Ezt a C viilaimint áKlrtotbu azután elő szegedi ]>i‘ ös jwipnukából a Nabeldijat nyert Szent-Györgyi professzor A 'vitam inok ás u hormonok közősi tulaj­donsága. hogy mindkettőből! n innám ális mennyiségre vaui feltétlenül szilksiége u szer­vezetnek, hiányuk viszont az organizmus egyeti-suly-zavnirát okozza. A hormonokéit a szervezet mnga állítja elő, u vitaimujiokuit táplálékunkkal! vestszük föl. Rönfgensngorah és rádium iEgés7e.n uj irányt jelent az orvostudo- máinyham a most 40 éve fölfedezeti Böntgen- liimpn is. Nyomabatn rí)vi<lesen átalakult n lx^tegivégek megái la pitásai.nak hun», óriási ha­ladást jehmtett. hogy így a csontváz ló (hu­ta IIáin vagy estik ■tapinlha'tó részei egyszerre láthti'tóvá v-álilák. ugysz allén tehetővé vált a tes'l ül egekbi-n rejtözktMlö és idöeikt.'nt reKe- neUvs fájdalmai c»kozó köveknek ,, megl.átá- sci is. A Königen-su-gia ■ ak gyógyiló tnntásá- vnfl «sídig l<>.h<*l<4'l<nilül óvsz U-11 «gyes kórfor mák is gyógyít ha tóvá lettek. Mci már a Röntgen ó.<? a később fölfedezett Rádium- sugárt\i'l a rákok bizonyos fajtáit is biztoson meg tudják gyógyítani. A kémiának egy uj hajtása, a biochemia olyan utake-t fant föl, melyem haladvg' a tu­dósok phl. két és fél ezer év óta időmként megpróbál! és Iziz.tos hálálta! végződött vé:- átöm’esziés sikertolcnségilnek a titkát megol- dottúk az emberiség Ixüdog'tásárn. A bioké- jnkr van hivatvui. hogy rua nrég sok meg­fejtében élettani kérdésre a feleletet meg­adja, Dahferiológia és szérumkezelés Uj irány nyílik az orvosludomáinvb.)or, fíirmkor Korh kitűnő munka lá-su, Löffler fölfedez.! u diftérL-i baeillusát; Pasleuj' egyik tanítványa. Bour pedig karúdat ja. hogy o diifféninebacillns mérge öli meg a szerveze­tet. majd Behring publikálja1 (1892) azon tapasztalatát, hogy différio-toximna] mérge­zett álla fok ivérsz/nimábnn ellenméreg ke­letkezik. melv pi«reulerá!ásian adva. megfele­lő mennyiségben a df túriamé reg halálos ada­gárnak. tetszés szerinti sokszorosát képes ár- talmaliánná tenni. Behring ezzel megvetette 1H7. állapján ;i szérum-kezelés álulásos módsze­rének. Ma már bizonyos helegs.égből ki­gyógyajlt eml>erlM")l (vörheny) is vesznek vért s készítenek gyágysavót, ez u. n. reeonva- levoens savót, aminek áldásait mi. orvosok csodálattal ul-ízzük. Századiunk legelején (1905) Schaudinn fölfedezi a vér bej okozóját, két évvel ké­sőbb Wassermann közli nagyhorderejű fel- fedezésl L, moly szénied n vérbaj kimutatható n ]>eteg vérsoivójavai \ égz<-tt reactióval. öt év múlva elkészül a vérhaj biztos gvógysze- r<- s „ezzel uz emberi nem egyik legnagyobb <-s:i|rása \e.szletle el földi hatalmát“ (Korá­nyi). Amikor Wagner hmregg a paTalifikusokat mellár iával oltogatta, már tudott dobog vök, hogy (Möbius) a )iátgerinesorva<iás és a |7ar ratizis prog esvzivo a vénba j következmé­nye. Azzal, ln*gy a lázat Wagner-Jaungg gyógy.Lii.s,ra liasizmáltia föl, szintén uj irányt rnutxi'tott az orvost^adománynak. Eddig a lá­zait. mint a betegségeik legfőbb tünetét, mér­sékeli ni, megszüntetni igyekeztek, most gyó­gyitalnak vele. így volt ez a fénnyel s! Csodálatos, hogy mennyire kiméllék a betegeket a fénytől, u rnáig meg nem jelent Finisem, aki u villa- mos ívfény ö szegyüjtött sugar iával meg- gyógyátotf egy addig gyógyítliatatfoin beteg­séget, a bö ti í berc rí los ist. Az. uj irány bámu­latba ejtette a világot, «■ l>elegek ez.rei tódul­tak Fiúsén be z <■ a tudományos világ elhal - mozta őt elismeréssel. A fény, melyet föl- gyujtott, rncginutattá azt az irányt is, mely uz. izületi csontiuberculosós gyógyitásához vezelett. Roller kisérlelí eredményei meg­győzték az ó vásokat, hogy a magaslati nap­fény kellők épem adagol va, meggyógy i tja «z addig amputációrm váró csontszuvais Ixdege­ket is. A svájci Leysitn-ből egy-két év alatt súlyos csonlgümőkóros betegek kerüllek ki j gyógyultan, ami « sebészeket meggyőzte arról, hogy a csont és izületi tuberculosis ma már nem sebészi gyógyítás körébe tar­tozó megbetegedés. Ugyanakkor az is tudo­mányosan beigazolódott, hogy napfény ha­tására az angolkóros gyerekek meggyógyul­nak, mégpedig a bőr alatti zsírszövet ergo- sterinjt’ből igy képződő D vitamin hátasára. Magaslaton, ahol a levegő ritkább, ai snip sugaraiból kövesebb vész ká'be, mint ei völ- g\-ek siirü levegőjében.. Ezért hatásosabb a napfény az ezer méteren felüli hegyekben. A modern technika viszont előállította azt « lámpát is, moly a nap kémiailag hatékony sugtűirait löveli ki magából; ez a quarclán»- pa, melynek mesterséges napsugara biológián hatás tékán tetőben I ugyanolyarr. mint a ma­gaslat; nap sngaía. .Semmelxveisz tanítása alapján Lästeren és Volkmannon keresztül kiépült e sebészet pi­ramisának harmadik oldala; a sebfertőzés megelőzése s igy a bonctani tudás alapján nyugvó sebészeti technika s e műtéti fájda­lom kirekesztése által felépülhetett a ma se­bészetének hatalmas épülete is (Matin inger). Káplár Mihály, a betyárfiu Irta: TAPSONY ENDRE Hadviselt ember azonnal kiismeri ina^ gát benne, bogy a névnek elébe tett sár- zsi a volt közösltad.seregben vitézt jelez .s az emlékezetes ,,belyárfiu‘‘ disz jelző pedig a németi Mordskerl sok at jelenteti, magyar kaitonaforditása. Nem mítndenikliinek járt ki az utóbbi ti- tulus, lett légyen egyébként bármekkora, nagy rang is a gallérjára varrva. A di­cséret és megbecsü lés netovábbja volt az: á.llalánioisiain c.sodált bátorságból, derék- sélgböl született. Nem érdem nélkül kapta és viselte Mihály József káplár sem, de büszkébb is volt rá, minit az álla alatt fehérlett két krumplivircígra, noha az 's igen számba- vehefcő tiszteletet fagyasztott irányában a közönséges so-rbeliiek arcára. Mindezek szerint semmi csodálkozni­való sem lehet azon, ha kidukált káplár Mihály részére a megbecsülés kapitány ur Husiiból is, sőt, ami < nnél is több, a diszfőrendőrtöl (Dremstfübrender), hol- ottan ő természettő'11 fogva morózus fér­fiú, hitvatalára nézvést pediglen minden­ható lévén, nem erősen pazarolta az a la nitass z ereimet. Gsend-üliíie, szépséges, kékpalástu, augusztusi estén lett az ismerősöm káp­lár Mihály József, amikor Galíciában, a gyaloglásban agyoníáradt transzport­ból beosztottaik az ágyújához. Nem kellett hozzá éles szem; a kinos rendből, a keményen kiropogtatott intézkedések­ből, miket legénységéhez jobbra-balra el- recsegett, tüstént láthattam, hogy nagy­hatalom, akinek jóakaratát kiadós dolog lesz megnyerni, márcsak a tapasztalat- szerzés szempontjából is. Mert ámbár igaz, hogy hasonlóan két fehér csillag terpeszkedett; az én hajtókámon is, de mi az akkor, amikor a. kaszárnya bábjáté­ké hó! a haroi üteg komoly ram enő való­ságába cseppen bele az ember, ahol a legutolsó, csattapróbált tüzér is fölénye­sen otthonosabb, mint a frissen kiióditofi önkéntes ur. Káplár Mihály nem remélt, kitüntető keggyel parolázott le velem s mert éppen csend volt, hosszan elbeszélgettünk az első harctéri menázsi után Nagy szak­értelemmel, tőről-hegyre tájékoz látott mindenről s én úgy hallgattam, mint va­lami orákulumot, irigyen pillantg ttva Fi- bire, ai mindama bölcsességeket már ré­gen begyébe szedett, marcona irányzóni, ki egykedvűen pipázott) az ágyutalp vé­gén s bambán bámulta, mint tűzi fel az Úristen a nagy ezüstmedáliát az ég kék köpenyegére. Káplár Mihály oldala mellett estem át a tűzkeresztségen, semmi veszedelemtől meg nem rettenő, vitézi tekintetéből ta­nultam el az ajinyira szükséges, egyked vü nyugalmat, ösztönös megérzéseiből a helyzetekben tájékozódó képességet. Különös összetételű, megfigyelni érde­mes jellem volt ez a kenderszőke, tömzsi, fiatal katona, akinek villogó macska­szeme, konokan feszülő álla tudta csak férfiassá rajzolni hamvas gyermekarcát. Eset nem adódok^ hogy valakire rá­szorult volniai; helyzet, hogy fel ne ta­lálta volna magát benne. Uj állás ban az ő ágyúja lett leghamarabb tüzkész- szé s percek alatt ott tátongott mellette a boszorkányos gyorsasággal kivájt, sir- veremszerü ugró lyuk is. Nyári estéken büszke törzsfőnökként járt-kelt a sátorgulák között, vagy az otthagyott, akácos faluk gondolatát elő­varázsoló harmonikájából kicsalogatott nóták szárnyain szállitgatta haza a le­pihent tábor álmodó lelkeit. Rajta ki nem fogott a bűvös, esőköny- nyes ősz, összekeriítette a tüzelőt a rőzse- szegény vidéken is, csodájára az élhetet­leneknek, akiket aztán egy világért oda nem engedett volna a csalogató lángok mellé. — Ered! Alábbvaló vagy a csojes- nél!... Eredj, mig ki nem húzod a lutrit! — zavarta: el a más ágyuktól érkező, di­dergő s potyára melegedni akaró zarán­dokokat. Bezzeg nem izgatta Mihályt az esöben- hóbam való menetelés sem, ami olyan el­keseredett ábráz altot rögtönzött az Üteg ázó-fázó, csatakos kígyójára. Leakasztot­ta a lőszerkocsin lógó, féttveörzött felsze­relést és neki öltözött. Felvette a teljes agyuszttrung melléit is rámcmö. sátorlap- ból készült, maigpszabta, hatalmas eső­kabátot, fejére húzta a csuklyát, úgyhogy csak kis, pi’sze, szimatoló orra piroslott ki alóla. Előkerült a félelmesen nagymé­retű, honnaln-homnain nem ,,akasz!cH‘e kék-piros kofaesernyő is s megnyekkenő drótvázával felébe rebbent, mint óriás madár. (Hihető, hogy uniformisra fü­tyülő, egyéni apparátusával egyedül ál­lott az egész ármádiában.) Mikor azután egyenletes ütembe iga­zodott a menetelő üteg zaja, kihúzta a köpenyege alól mindig magánál hordott zsoltárát s rágyújtott kedves énekére; „óh, mely sokan nagynak, Akik háborgatnak!“... S tüzes lett a két orcája a nagy lelke­sedés mián. Ilyenkor úgy festett, mint valami kü­lönös szekta papja s a szemlélőt csak itt-ott rázta ki a képzeletből egy egy. a szent sorok közé iktatott, szükségszerű, profán kifakadása: — Te, Vonreiter, n,e aludj, az öreg­apádat, aki a juh bendőjén pikulázik! — De mihamar visszatalált kizökkentett, Irányok az orvostudományban írin: DR. KOLESZĂR LĂSZL0 BIIIMPESrEN AZ István Mirály Szállójában

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents