Ellenzék, 1938. október (59. évfolyam, 223-248. szám)

1938-10-13 / 233. szám

ARA 3 Szerkesztő?ég és kiadóhivatal: Cluj, Cd ca Moţilor 4. TeEefon: 11—09. Nyomda: Sir. í G Ducj No. 8. Fiókkiadóhivatal és könyvosztály: P. Unirii 9. Telefen n-99 wBmaaa«gaB«MMga8a^^wa»ZMiiMBrrni!irnsKMPiHHaBBamr L1X ÉVFOLYAM, 2 3 3. SZÁM. Semlegesség A napokban jellegzetes hir bukkant föl a lapok külközéleti rovatában, amely melleit a:onban az érdeklődés minden figyelem nél­kül elsétált. Pedig érdemes a mérlegelésre és megvizsgálásra. A hir rövidéin annyi, hagg n parányi Észtország, Balltikum egyik állama, amely ősi függetlenségét csak a vi. lóg háború ebiharzása után szerezte vissza, <1 teljes semlegességet mondotta ki. Akármi- nö külpolitikai viszály támad, vagy háború csap föl, Észtország minden esetben meg­őrzi tökéletes semlegességét: nem vesz részt cl öntő bírósági és diplomáciai tárgyalásokon, nem szállít hadviselő feleknek, nem fog mozgósítani és haderejét nem küldi háború­ba, Ebből mindenekelőtt következik, hogy Észtország részére minden diplomáciai jel­legű szövetség megszűnik s csak az északi állomok gazdasági szövetkezéseiben marad veszteg. Mindjárt megjegyezhetjük, hogy ez a döntés most kétségtelenül káros annyiban, hogy bármily kicsi ez az ország és nem je­lent semmit katonasága, de mégis megaka­dályoz egy fontos egyöntetűséget, ama nagy­méretű tájszövetkezési rendszert, amelynek 1 onnét a közvélemény Reck lengyelországi külügyminiszternek tulajdonítja. Ez Német­ország és Itália, mint nyugati határ és Orosz­ország, mint keleti határ közt alakulna és a nem nagyhatalmi államok vennének részt benne o Keleti-tengertől n Földközi-tengerig. Azonban e körülmény ellenére sem sz-ur sze­met nz esztek semlegesség} kiáltványa. Ter­mészetesen az idők rovására kell írnunk el­sősorban. Európa óriási forrongásban van: a béke megmentése után a békét kell bizto­sibanj, megoldani minden függő és uj kér­dést, amely a csehszlovákiai ügyhöz kap­csolódik, vagy kikel belőle nemcsak a du- novölgyi, hanem spanyol, gyarmati és talán miég a távolkclcl:i vonat h ozásokban is, A vi­lágért 'Sem kell eszerint fölt értele zni, hogy csa],- Észtország kicsinyessége és hatalmi je­lentéktelensége okozza kill közéletünk emlí­tett érdektelenségét. Ved óba n kicsi az észt nép, övig másfél millió, de a finnek elágazá­sa és régóta mintakép kisebbségi tekintetben: ő volt az első, amely kötelezettség nélkül tökéi-eles egyenjogúságot adott a német ki­sebbségnek és megvalósította részükre a közművelődési önkormányzatot'. Azonban a kis országok válságai rontott be életünkbe és most sorsuk 1 örvénykönyve megváltozhat, .4 semlegesség kimondása mindenesetre tüneti jelentőségű és ezért önmagában jelen­tős. Államok szerelnének ,,magányba vonul­ni.“ Az elodázott világháborútól való továb­bi félelem ez és érthető. Sohasem tudjuk, hogy a föl-fölbukkanó kérdések és a fegy­verkezési verseny továbbvitele, amely az an­ya; kijelentések és a német cselekedetek alap- 3 jón kétségtelen, mikor dobnak elé óhataíla. nul katasztrofális mozzanatokat. A: általá­nos békevágynak müncheni győzelme és uj szerződésekre való törekvése, (i gyanakvó vdágközvélcményt nem birja tökéletesen biztatni, A semlegesség kimondása és elis­mertetése látszik a kisállamok részére a vi­szonylagosan legjobb menedéknek veszélyes kötelezettségekkel szemben. Jóideje divatos eszme. Emlékezzünk csak vissza, hogy a nagymtant kebelében játszott elsőrendű sze­rep ellenére Belgium szé>p lassan mint vo­nult vissza nagy nemzetközi mozgalmaktól és igyekszik következetesen megszerezni az elismert semlegesség jótékony helyzetét. Lát­juk, hogy au ősi 'és szilárd svájci semleges­ség se biztos a maga dolgában; újra és újra biztosítani törekszik. Épp a legutolsó hóna- pokban folytatott le ily irányú külközéleti erőfeszítéseket s folytatja ezeket továbbra is, kicsi hadseregét pedig továbbfejleszti, hogy háború esetén a határok ellenőrzését végezhesse és ha kell, akaratlan sérelmét gyorsan rendbehozhassa. Egy-cgy kicsi ál­lam, mely az elmúlt válságos napokban igen közel sodródott a háborúhoz — és akarata ellenére — bátortalan kijelentést kockázta­tott, hogy lehetőleg megőrzi semlegességét. Id&szerü és jogos álláspont. Nem a jövendő fejlődésről és erősödésről való lemondás ez, ALAPÍTOTTA BARTHA MIKLÓS Felelős szerkesztő és igazgatás DR. GROSS LÁSZLÓ CSÜTÖRTÖK Kiadótulajdonos: ELLENZÉK R. T, Törvényszéki lajstromozási szám: 39. (Dos. 886/, 1938. Trb. Cluj.) Előfizetési áraik: havonta 80, negyedévre 240, félévre 4^0 egész évre 960 lej. rnrfwafwmerc-v,-rr n CLUJ, 1938 OKTÓBER 13. R am a—acaRmna—am Megcáfolják a ktoffniányváltezásrél elterjedj hamis hirekei Hivatalos jelentés szerint a kormány jelenlegi tormájában folytatja munkáját. — Caíinescu belügyminiszter nagy beszé­det mondott a kormány ténykedéseiről BUCUREŞTI, október 12. Az utóbb' napokban az ai hir került forgalomba, hogy közeli kormányválltozásra lehet szá- miöani- A Radior távirati iroda hivatalos helyről kapott jelentése szerint, ezek a hírek minden alapot nélkülöznek, mert kormányváltozásrólí nem lehet szó. A je­lenlegi kormány tovább folytatja ország- ép'itő munkáján. Különben is nincs olyan uk, amely változást tenne szükségessé a jelenlegi országvezetésben, tehát min­den olyan hirt, mely kormányváltozásról szól, alaptalannak kell tekinteni. Calinescu miniszter beszéde BUCUREŞTI, október 12. A közigaz­gatási tudományok intézete tegnap dísz­vacsora keretében az uj közigazgatási törvény megalkotóját: Armand Galinescu bélügymUnisztert ünnepelte. A díszva­csorán többek között N. Negulescu, N. Gane, A'-exianu, Dascovici és I. Peter professzorok, Dombrovszki tábornok is ré-szitviettek. A pezsgőnél Calinescu bel­ügyminiszter emelkedett szólásra és az uj kormányzási rendszer alkotásairól kö­vetkezőket mondotta: — Az uj közigazgatási törvény uj ter­heket rótt ránk. Az újonnan felállított tar tóm ányok átvették a légi megyék te­vékenységét. Ellenvetést csak azok tet­tek, akiknek személyi hasznuk volt a fi megye költségvetéséből1. A múltban a vá­lasztások machinációjának hatása alatt éltünk. A felelősség szói nem ismerték, láttuk aztán az eredményt. Húsz éven keresztül ez döntötte el sorsunkat, éven­ként puszta szeszélyből, észszeriUlenül k é tszte r - h á r o m szór választanunk. Nem lehetett tovább, uraim! Igaztalan volnék, ha nem ismerném el, hogy a nép szava­zata is hozzájárult a polilikai karrierem­hez és következetlen volnék, ha nem len­nék hálás a népnek. De valóságos bűnt követnék el a felsőbb államérdekkel szemben, ha nem állítanám, hogy egy népet kizárólag választási csalásokkal nem lehel vezetni. Az uj rendszer kikü­szöbölte ezt és bevezette a tekintély tisz­teletének elvét. Két jelszót teremtett: Ál­landóság és felelősség. Az uj alkotmány fenntartotta a népképviseletet, de azl uj, komolyabb formába öltöztelte. Egy nap a parlamentnek újból össze kell ülnie, de ez .a pillanat a régi rendszer teljes elfe­lejtését kell jelentse. Váíáoiafíao a Icormánypolüika A belügyminiszter ezután a jelen rend­szert megelőző anarchikus állapotokról beszélt, majd igy folytatta: „őfelsége kormánya belügyminisztere által újból idézheti egy közismert külföldi állam­férfi kijelentését: „Nézz a kezeimre! Egyetlen vércsepp sem tapad hozzá...1' Ez a politika nem pállanainyi helyzet eredménye volt és nem vett tekintetbe külpolitikái konjunktúrát sem. Nem. Az ország felső érdekei diktálták. Éppen ezért a belső rend tekintetében politikánk változatlan marad és a kormány egy jot- ! lányival sem fog eltávolodni a: eddig követett útról. És ha valaki azt fogja 1 képzelni, hogy valami meg fog változni Ma Jutnak döntő fordulathoz a komáromi tárgyalások Kánya magyar külügyminiszter és Teleki Pál gróf Budapesten számol! be az eddigi tárgyalások eredményéről. — Ti so szlovák miniszterelnök Prágával lépett érintkezésbe. — Nem­zetközi vita a kárpátaljai népszavazás körül Anglia uiaibb fegyverkezési tervekkel válasz©! üiéter Saarbrücken! kijelentéseire A komáromi magyar—csehszlovák tár' gyalások, minden jel szerint, ma jutnak döntő fejezetükbe. A tegnapi megbeszélés után a delegáció vezetői mindkét részről szükségét érezték, hogy országuk kormány­zatának vezetőivel újra összeköttetést ke­ressenek. Kánya külügyminiszter és Tele­ki Pál gróf Budapestre utaztak, Tiso szlo­vák miniszterelnök, a csehszlovák delegá­ció vezetője, egyes hírek szerint, szintén Prágába utazott, más hirek szerint csak távbeszélőn lépett érintkezésbe a prágai kormány vezetőivel. A csehszlovák dele­gáció egy másik tagja, Krno követ azon­ban már tegnap délután repülőgépen Prá­gába utazott, ahol beszámolt a tárgyalá­sok állásáról s azután, ugyancsak repülő­gépen, vissza is utazott Komáromba. A Havas- és a Reuter-ügynökségek Prágá­ból egyaránt olyan jelentéseket közölnek, hogy csehszlovák részről túlzottnak tart­ják a magyar követeléseket. Viszont mind­két hirügynökség szerint a helyzet nehéz­ségei ellenére is remélik, hogy a tárgyalá­sok nem szakadnak meg és végeredmény­ben mindkét országra nézve kielégítő megoldásra fognak jutni. A komáromi döntő megbeszélések előtt Kánya magyar külügyminiszter és Te­leki Pál gróf közoktatásügyi miniszter, a magyar delegáció vezetői, tegnap este ér­keztek Budapestre, ahol azonnal jelent­keztek Imrédy miniszterelnöknél s tájé­koztatták őt a tárgyalások állásáról. Ez­után éjjel féltizenegykor kihallgatáson je­lentkeztek Horthy kormányzónál és neki is jelentést tettek a helyzetről. A kihall­gatás az éjféli órákig tartott. Ma reggel ebben 0 tekintetben, azt tanácsolom: — ne tegyen kísérleteket. — Ebben ai pillanatban — fejezte be Ca/linescu miniszter beszédéi) a kor­mány legnagyobb csendben, de legna­gyobb határozottsággal azon tevékeny­kedik, hogy felszerelje a hadsereget, amely felé bizalommal és szeretettel te­kint az ország. Felhívom az állam pol­gárait: legyenek derűlátóak és bízzanak a nemzet jó végzetében. Amikor olyan felfegyverzett népünk van, mint a mienk, mikor az igazság velünk van és az ország élén oly uralkodó áll, kihez fog­hatót alig ismert a történelem, nyugod­tan nézhetünk az események elé. a magyar delegáció vezetői visszautaznak Komáromba, ahol a délelőtt folyamán elő­ször a két delegáció szakértői bizottsága fog összeülni és előreláthatólag délután a küldöttségek vezetői is megbeszélésre ül­nek össze. Prágából és Budapestről egy­aránt azt jelentik, hogy a tárgyalások igazában ma kerülnek érdemleges ádar- potba és a szakértői bizottságok ma dél­előtti ülése döntő jelentőségű lehet. A kárpátaljai népszavazás kérdése Prágában, eddigi jelek szerint, a ma­gyar területi követelésekkel szembeni ki­fogások mellett, főleg a kárpátaljai nép­szavazásra vonatkozó magyar kívánságot kifogásolják. Amint egy Rador-jelentés közli, prágai hivatalos álláspont az, hogy a szlovák kormányhoz hasonló autonóm rutén kormány megalakulásával elesett annak a lehetősége is, hogy a Kárpátalját Csehszlovákiától elválasszák és Magyar- országhoz csatolják, ennek megfelelőleg tárgyát veszítette a magyar kívánság is, hogy a rutén lakosság között népszava­zást rendezzenek. Az újonnan mega.a- kult rutén kormány Bacinsky nevű mi­niszterét siettek is ennek az álláspontnak érvényesítésére a Komáromban tárgyaló csehszlovák delegációba kiküldeni. A kár­pátaljai népszavazás kérdésével kapcsolat­ban megindult külföldi sajtóvita azonban arra mutat, hogy ez a. kérdés távolról sem 1 jutott nyugvópontra. Különösen Lengycl- ! ország ragaszkodik továbbra s eddigi ál- (Cikkünk folytatása az utolsó oldalon) vagy a hősi szellem uj korában felötlő meg- lapulás, hanem jól felfogott érdek, amely •történelmi valóságért ékért alapszik, ama tu­daton. hogy moist úgyis óhatatlanul a nagy­hatalmak döntenek c\ mindent s a kis hatol, mák a történelmi végzet akaratából egysze­rűen az ő kezükbe kerültek. Hátha semle­gességgel ideig-óráig kibújhatnak ez alól. Vatószinüleg nem tesz egyéb megoldás Cseh­szlovákia részére sem, mint uj határainak nagyhatalmi biztnsi'ása után a semlegesség állapotába való kéredzkedés, ami «3 nyo­masztó és kivihetetlennek bizonyult szerző­déseidül megszabadítja és nem viszi kísér­teibe, hogy régi alapon vagy ujszehlemü, friss kapcsolatok sorún, a gazdasági és szellemi szövetkezéseken túl, szerződéseket kössön, melyek újabb bonyodalmakba sodorhatják már a „békében“. Ki tudja, hogy a semle­gességek fokozódó számából nem e fog meg- szülei'ni az általános érvényű semlegesség törekvése, amely aztán újraéleszthetné a fcl- reletf utópiákat: Pán-Európát, a lefegyver­zést, az örök békéif

Next

/
Thumbnails
Contents