Ellenzék, 1938. szeptember (59. évfolyam, 197-222. szám)

1938-09-11 / 206. szám

az agyállományba. A morphium nemcsak) a fájdalomközpontot; bénítja, hanem a légzés központjának az érzékenységét is alászállitja, de hatással van az erek köz­pontjára, amennyiben morphin ^ hatásra az erek és főként a bőrcrek kitágulnák, továbbá az összes mirigy elválasztások csökkennek működésűkben. A morphin legszembeötlőbb és legáldásosabb hatása, hogy a fájdalmat megszünteti egy időre. Kis adagjára a nappali órákban alom nem következik be, nagyobb adagra beállott alvás mélyebb a rendesnél. Az ópium, amit por alakban, vagy tincturában használnak, igen elterjedt fájdalomcsillapító szer a hasi fájásoknál. Avatatlanok kezében gyilkos szernek mondhatjuk, mert igen nagy azoknak a száma, akik a jóindulattal, de tudatlan“ sággal adott és bevett ópium révén meg­szabadulnak jó pár órára a hasi görcsök­től, de azalatt az idő alatt lekéstek a sike- rés műtétről, mint például a vakbélgyul­ladásnál, epehólyaggyuüadásnál, gyomor- átfuródásnál. Mindnyájan hallottak bizonyára egy másik hatásos fájdalomcsillapítóról^ és saj­nos, élvezeti szerről is, a cocámról. Del- amerikában, Peruban és Bolíviában honos egy fényes levelű cserje, melynek levele ősrégi idők óta az ottani népek állami és vallásos életében különleges szerepet ját­szott. A benszülütt őslakó a koka-cserjét isteni ajándékként tekintették, „mely az A sebészet fejlődése igazi lendületet a fájdailomcsilvapitó szerek felfedezése óta nyert. Amíg régen a sebészet áldásaiban csak a legbátrabbak, vagy a szerencsétle­nül jártak kényszerből részesülitek, a fáj­dalomcsillapító szerek felfedezése óta a leggyávábbak is gondolkodás nélkül fe- küszmek a műtőasztalra. Alig van talán még egy olyan nagy horderejű és'az egész szenvedő emberisé­get annyira érdeklő találmány, mint amiilyen az altatás felfedezése. Az altatás lényege, hogy bizonyos vegyi anyagokat a véráram utján bejuttatunk a központi idegrendszerbe, ami által a beteg öntudat­lan állapotba kerül, ami sok tekintetben hasonló a normális álomhoz. Az altatás módszereit az amerikai orvosok tökélete­sítették. Altatásnál a test összes fájdalom­felvevő idegvégkészülékei munkában van­nak ugyan, a felvett ingerület az ideg­szálak utján bevetitődik a központba, a dúcsejtekbe, de ott fájdalom nem jön lét­re, vagy ha létre is jön, nem jut az illető­nek a tudomására, mivel önkívületi álla­potban van. Altatásnál a szervezetbe juttatott altató- hatású vegyi anyagot (narcoticum) a vér viszi a központi idegrendszerbe, ahol azo­kat a ducsejtelket bénítja meg, melyek az öntudatot tartják fenn. Narcoticumokat lehet belélegeztctéssel, a tüdő utján a véráramba juttatni, vagy egyenesen a véráramba fecskendezve, a éheseket jóllakatta, a fáradtakat és kime­rülteket felüditette, uj erőt kölcsönzött, a szerencsétleneknek gondjait elűzte“. Peru és Bolivia őslakóinak, az inkáknak idejé­ben csak a királyi családot illette meg a jog, hogy a koka-cserjét termessze és le­velét élvezhesse. A koka növény zöld-fényes levelét le­szedik, napon gondosan megszorítják s el­csomagolják. Európába legelőször 18 jo­ben hoztak ngayobb mennyiséget, mely­nek egy részét Wohler professzornak ad­ták át Göttingában. Wöhler tanítványai a levelekből azután előállították a cocaint. 30 év kellett, amig a fájdalomfelfogó ké­szülék kitűnő bénitója, a cocain, bevonul­hatott az orvostudományba. Amig a morphin a központban ievő fájdalomér­zés dúcsejtjeít bénítja, tehát fájdalom megszüntető hatása központi, addig a co­cáin a fájdalomfelfogó iutgeket zsibbaszt- ia el. Vannak olyan gyógyszereink is, melyek az egész fájdalom iránti érzékenységet csökkentik. Ezen szereknek az adagolása után az a behatás, ami addig fájdalommal járt, alig okoz érzékenységet. De csök­kentik a központi idegrendszer ingerlé­kenységét is annyira, hogy kis ingerekre fájdalomérzés nem is áll be. E hatásokat főként brómmal tudjuk elérni. Hasonló hatású gyógyszerek egcsz légiója áll ren­delkezésünkre. Ezek azonban tökéletes fájdalomcsillapitásra nem alkalmasak. test valamelyik üregében (végbé!) egy adagban elhelyezni s abból mint raktárból fokozatosan szívódik föl az altatószer és fejti ki hatását. Morton Tamás bostoni fogorvos egy Jakson nevű műszerész biztosításába ki- sérletképen aetherrel állatokat altatott el s 1846 szeptemberében aether belélegzei- tetés után bódulatban egyik betegének fo­gát távolította el, a beteg a foghúzásra nem emlékezett, semmi fájdalmat nem érzett. Morton azonnal felkereste a bos­toni sebésztamárt Warrent s közölte vele aetherrel tett tapasztalatait. Warren hat orvostársa jelenlétében kipróbálta az aet­her bódítását egy fiatalemberen, akinek nyaki daganatát távolította el. Ez 1846 október 16-án történt. A látottaktól a je­lenlevő orvosok el voltak ragadtatva, a beteg magához tért, kijelentette, hogy semmire sem emlékszik s fájdalomérzése nem volt. Az orvosok között volt a hires hólyagkőzuzó Bigelow, aki elragadtatásá­ban igy kiáltott föl: „Olyasmit láttam most, ami azonnal útra indul s diadalma­san be fogja járni az egész világot“. Jós­lata beteljesedett. Pár hét múlva London­ban Liston, a következő év elején Paris­ban Tischer, Bécsben Schuh végeztek aetheraltatásban sikeres műtéteket. Budapesten Balassa János 1847 február 8=án mutatta be az aether altató hatását önként jelentkezőkön a nagyközönség előtt. Városunkban ugyanebben az ídő­hogy lesz élet és én nem veszek részt benne. A kapkodó ujjakat átfogta a két nyu­godt, erős asszonyi kéz. — Borzasztó fiacskám, hogy szenvedsz. Hogyan segítsek rajtad? Ha azt mondom, hogy ne gondolj a halálra, annyi, mintha semmit nem mondtam volna. Pedig hidd el, ez az egyetlen megoldás. Miért félsz az ismeretlentől? Remegtél félelmedben, mielőtt megszülettél? Pedig akkor is moz­dulatlan, gondolatok nélküli anyag vol­tál és nélküled folyt az élet rikkancsok­kal, vonatokkal és színházi előadással. Nem tudtad, hogy a világra jössz és nem fogod tudni, hogy eltávozol a világból. Nem sejted, honnan jössz és azon se törd a fejed, hogy hova méssz. — Igen ... Éppen ez a szörnyű ... — Nem szörnyű — mondta az asszony és nyugalom áradt kezének szorításából. — Ha igyekeznél úgy tekinteni a dolgot, hogy nem olyan túlontúl fontos egyetlen ember szereplése itt a földön. Ha úgy vennéd, mint teszem a stafétafutást. Né­hány an lefutnak száz métert a mezőny­ben, azután kiállanak és átadják a terepet a következőknek, akik ismét futnak száz métert. Mielőtt kilépsz a sorból, átadsz valamit, egy botot, egy zászlócskát az utanad jövőnek. Mindössze ennyi a sze­reped és ennyi a másiké is. Egymagádban nem vagy jelentős tényező, csak a csapat számit — akik előtted futottak és akik utánad jönnek. Értesz, drágám? — igen, ralin. . A férfi végigsimitott homlokán, sápadt I volt, de tisztult a pillantása és keze elpi- fi hent a karosszék támláján. — Igen... Ha mindig erre tudnék gondolni, talán megszabadulnék a kín­jaimtól. Te okos vagy és erős. Magához húzta az asszony fejét, né­hány másodpercig hallgattak, azután súg­va, hadarva újra kezdte a férfi. — Mihez kezdenék nélküled? Ela arra gondolok, hogy elveszíthetlek, elölről kez­dődik minden, gyötrelmem. Sokszor végig­élem az egészet. . . Egyszer megszűnik | dobogni a szived, amely most olyan fi egyenletesen ver a ruhád alatt. Mozdulat­lanul fekszel és nem nyitod fel a szeme­det. Jön a gödör és a marék föld, amit utánad vetek és zuhan rá a többi. . . Az asszony alig érezhetően elhúzódott és a férfi felnyöszörgött: — Ha arra gondolok, hogy te is sta­féta vagy... Te is kiállasz a sorból és el­mész valahová, ami felfoghatatlanul nincs | sehol. Az asszony védekezőn előrenyujtotta a kezét és parancsolón mondta: — Hagyd abba kérlek! — Igen — jajgatott makacsul ai férfi — ezzel szembe kell nézni. Egyszer te is | meghalsz. Az asszony felsikoltott: — Én nem! Én nem! Elkapta kezét az urától, hátratámasz- | kodott a karosszékben és homlokán apró 1 verejtékcseppek gyöngyöztek a lámpa fé- | nyében. É SRutosok! ^7 avi ,,0'/em járfpat rosszuí az, aki ateatrósz váíasztásnáí az. au fogyarosoQat utánozza . HACE S. A. R. ★ THOMPSON PRODUCTS : dugattyúk, szelepek, speciális anyáscsavarok stb. ★ PERFECT CIRCLE : dugattyugyOrük „70’' és „BS" ■k FEDERAL MOGUL: motor csapágyak, csapágy serev, stb. •k SPICER-DETRQIT: kardán csuklók, és hozzávaló BUCUREŞTI - STRADA ATENA, 5 TELEFON : 4-71.78 EREDETI ALKATRÉSZEKET ÁRU­SÍT, mert ott szerzi be őket, ahol az outokonstruktörök is vásárolnák. alkatrészek ★ B E N D I X : legfekek A- ROSSi teljes kormányszerkezete« -Ikatrészek * STROMBERG : gázositok (karburátorok) és alkatrészek TRICO ; elektromos ablaktörlők és alkatrészek. A kővetkező cégeknek szállítok. FORD, GENERAL MOTORS, CHRYSLER CORP, INTERNATI­ONAL HARWESTER, WHITE. STEWART, Dl AMON DT, stb. stb. Jutányos árak, garantált áruk. -------- Vidékre is szállítunk.-------­HAC STRADA ATENA, 5-BUCUREŞTi ben az itteni orvossebészeti iskola hírne­ves tanára, Pattantyús Ábrahám Bogdán, operált aetherbódulatban nagy sikerre:. A műtétnél jelenlevők lelkesedése óriási volt. Egy év múlva az aether felfedezése után, 1847-ben Edingburgban Simpson felfedezte a chloroform altató hatását. Ez is a központi idegrendszerre hat bénitó- lag, a központi idegrendszer egyes részeit szabályos sorrendben támadja meg, illetve bénitja. A chloroform is belégzés utján a tüdőkön keresztül kerül a véráramba s igy jut el az agyvelőbe. Először bénul a nagyagyvelő, ezért vész el az öntudat s ez- zt a fájdalomérzékenység. Majd bénul a gerincvelő az összes érző és mozgató ele­meivel, jóval azután a nyultvelő, amely tartalmazza a légzés és vérkeringés köz­pontját. Ha ez is bénul a légzés kimarad, majd a szív megáll és bekövetkezik a halál, az altatás legszomorubb kompli- kácója. Rövidesen nagyobb népszerűségre tett szert a chloroform a sebészek körében. A betegek hamarabb aludtak el az uj szertől, alkalmazása kényelmesebb volt, de mivel több halálos szövődményt oko­zott, helyét diadalmasan vette át újra az aether s ezt a fölényét napjainkban is megtartotta. Ma már csak egészen kivé­teles esetekben alkalmaznak, amikor a műtétnél égető eszközök használata szükséges, mert a chloroform nem lobba­nékony, mint az aether. Az aethert nemcsak a légutakon ke­resztül, belélegzés utján lehet altatás cél­jaira fölhasználni, hanem olajjal összeke­verve, a végbélbe beöntve is kifejti altató hatását. Az altatásnak ezt a módszerét 1847-ben a hires orosz sebész, Pirogoff találta föl. Oroszországban a végbél-nar- kózis most is divatos. Az aether hátránya, hogy a beteg las­san alszik el, a vérnyomás altatás alatt alászáll s a Légutakra sem közömbö Még a máj is bizonyos mértékben káro-, sodik. Az aether-altatás tehát nem mond­ható éppenséggel veszélytelen beavatko­zásnak. Az altató szerek kutatása közben fölfe­dezték a chlorathylt, aminek jótulajdon­sága, hogy belélegzeltetése után rövidesen) beáll az öntudatlanság. Ennél még gyor­sabban altat az acetylén-gáz. Ettől az al­vás mély s az altató gáz adagolásának a megszüntetése pillanatában a beteg föléb­red. Egy hátránya van: a drágasága. A nitrogénoxydul, ami legelső altatást szer volt, az u. n. kéjgáz, hasonló tulaj­donságokkal bir, mint az acetylén-gáz. Ettől is hamar elalszik a beteg, az álom mély, a betegnek kellemes álomképei van­nak, a szer megvonása után rövidesen ma­gához tér, semmi kellemetlen utókövet­kezménye nincsen. De nehogy azt higyjük, hogy ezek a gáz-altatószerek teljesen veszélytelenek. Ma még olyan altatószer nincsen, amiről azt lehetne mondani, hogy veszélytelen. Az altatás kérdésével ma is állandóan foglalkozik az orvostudomány. Vannak bizonyos vegyi anyagok, melyeknek olda­tát, ha a véráramba fecskendezzük, az al­vás bekövetkezik, de ezek a szerek sem ártalmatlanok. Minden altatószer igazá­ban méreg, a szervezet életképességét igénybeveszi. Helyi érzésieSeniiés Az altatás gyakorlati alkalmazása köz­ben érezték a sebészek, hogy szükség vol­na egy olyan anyagra, mely csupán azt a szervet, vagy szervrészt érzéstelenítse, me­lyen az operáció elvégzése szükséges. Pró­bálkoztak jégnek és a hón'ak az egyes ope­rálandó testrészekre való helyezésével, el is értek bizonyos érzéstelenséget, de az nem volt olyanfoku, ami az igényeket ki­elégítette volna. Majd a jeget idegtörzsre tették s afet lehűtve az ideg által ellátott terület lett, úgyhogy, érzéstelen. Ezt az eljárást is csak szüki keretek kiütött lehe­tett alkalmazni s a technikai kivitel sok nehézségekbe ütközött, az eljárás polgár­jogot nem nyert. Ma is alkalmaznak egyesek alacsony forrpontu, gyorsan párolgó anyagokat he­lyi zsibbasztás céljaira, de ennél sokkal tökéletesebb az a módszer, mely aiz ide­gek végkészüűékeit teszi érzéstelenné s így az ingerület nem futhat be a központba s fájdalomérzés nem keletkezhetik. Helyi érzéstelenítés céljaira először a cocaint használták. 1884-KöHer bécsi sze­mész kiváló sikerrel zsibbasztotta el a sze­met, a műtétet fájdalommentesen tudta elvégezni s ezzel megvetette alapját a he­lyi érzéstelenítésnek. Wöffler osztrák sebész a híres BiHrotb- féle sebészeti klinikán nagy töménységű (2—20%) cocamoldatot használt befecs­kendezés céljaira, az eredmény szomorú volt. Többen elpusztultak, cocaánmérge- zésben, úgyhogy be is tikot®» a további kísérleteket. Cocainnal már sikeresen ér­zéstelen itették az orrot és a gégét, ami­kor Schleich 1895-ben a cocain i%-os vi­zes oldatát az operálandó szövetek közé fecskendezte s ezzel teljes érzéstelenséget ért el. Eljárása1 nagy visszhangot keltett az orvosi irodalomban. De volt még egy hi­ba, hovy az ő oldata felszívódott s igy az eljárást hosszabb tartamú műtétek végzé­sére nem használhatták. Braun német professzoré az érdem, aki az eljárást azzal, hogy az oldathoz véredényösszehuzó szert (adrenlin) kevert a célból, hogy az érzés­telenítő szer minél későbben szívódjék föl, az eljárást tökéletesítette s közkinccsé tet­te. Ma már a vegyi gyárak hatalmas labo­ratóriumaiban előállítottak a cocainnál kevésbé mérgező anyagokat is (1905 óta a novocain Einhorn), melyek vizes oldatát mérgezés veszélye nélkül bátran lehet a szervezetbe fecskendezni érzéstelenítés céljából. Az érzéstelenítésnek egy különleges módja, amikor az érzéstelenítő oldatot a gerincvelő csatornájába fecskendezzük. Ezzel az eljárással érzéstedcr*itcni lehet az alsó végtagot, a hasüreg egy rév/ét, a nő- gyógyászati műtétek, aagyrcwéc ilyrn ér­zéstelenítésben végzik. Az érzéstrikratésnek másik módja, ami­kor az operálandó testrésznek az agv felé futó idegi onatíh hatjuk át az érzéstelen hó szerrel. Ezt az érzéstsslemitó eljárást veze­tési érzésteleirt»ésnek nevezzük. Ebben ar esetben az érzó idegpálya nem képes a periféria felöl íiye-n íngerüáecet továbbí­tsd, igy az ingerület be nem juthat » kozpombem M duosejtekhez, tehát fáj- d<alr»EPjérzé® cm trájawd. Éjrddkes, hogy az akarjt is képes a fíi- dakmiérvérnek az agyba vató bevetírését I ceSkkíwitem. M»c«is Scacvof» TarguxrJu.* dórt a Híva, kezét az izvé paráv.r fölött szénire égette jajszó nélkül. Ma a faktrnV f Indiában általunk kibírhatatlan fájdalma kát képesek elviselni. feTnitbüepaíbíj^k már 28 lejtől kezdve, a legkülönbözőbb árban és választékban, az ELLENZÉK KÖNYVOSZTÁLYÁBAN, C3a& Plata Unirii kaphaté&l Fá jciaÍ©Bncsili® piias a sebészeiben

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents