Ellenzék, 1938. szeptember (59. évfolyam, 197-222. szám)

1938-09-04 / 200. szám

■ «ttnaf&'w ' wmmnammam i a WEN Z ÉK 1938 éidpii/t/iér 4. BBMHwmfrarwriw rrrr^imnr*mr.'>~* rmmm^ttwmrr. i mWi " ■* HELTAI JENŐ R ácsos abiak I Buziés gyö (Román Nauheim) Mialatt lakásomat rendbehozzák, egy hotelszobái ablakaiból nézem a vilógót. Mr* látok belőle? Ez a: ablak, fönt a szálló ley felső euielttén, egy szűk kis mellékutca ház­tetőire néz. Kopár tűzfaluk, elszórt ké­mények, oilu Maian vukudvurok /elett tá­voli templom tornya ágaskodik a magas ha. Kerek óralapju éjjel kivilágosodik, nyomorúságos Szent János-boyűrku a só­iét házrengetegben maszatos-sárgón pis- log a holdvilágra. Néma, fekete mél ló­sággal gőgfísködik a torony, Pulifémosz ,"> a go rög monda félszemü ’mása, esti• esős kalapjával Gulliver a törpék közölt. Nagy a csönd, meg a magányosság. Embernek ritkán akad dolga ilt fönt a magasban. A macskának is csak éjjel. Kéményseprőt egyszer láttam csak. \ ké­mény káváján ült; feketepapucsos lábát belelógatta a semmibe, ahogy annakide­jén Háry János bátyánk a világ végéről. A fekete ember békésen sütkérezel!, ar­cát kitárta a napiunk, alkalmasint diva­tosra akart bámulni a korom alatt. Zajt is alig haltok. Hébe-hóba valame­lyik szomszéd-utcában autó tülköl. Vagy a felhők közül mérgesen rámmordul a repülőgép. Szárnycsattogást is hallok olykor-olykor, galambok röpülnek el az ablak előtt, rászállnak a forraszra. Nagy­hegyesen végigsétáljak. Búgnak, turbé- kainak, nyögdicsélnek. Csókolóznak. In­kább déltájban jönnek. Az ilyen nagy fogadónak a környékén bőven akad morzsa, miegymás. Délután nem igen mutatkoznak. Délután más kávéházba járnak. Az ablak alatt, két oldalfal között, kis terrasz ugrik ki. inkább aféle piciivel födött lapos háztető. Az ablak vasrács­csal védekezik az ellen, hogy a szoba la­kója kimásszon a tetőre vagy a tetőről bemásszon valaki a szobába. CsaJc a szél jár be szabadon, a rácson keresztül min­denféle apróságot sodor be, kormot, port, papirrongyot, falevelet, egy megtépázott galambnak a tollát. Az íróasztal zöld lámpaernyöjére rászáll az éjjeli lepke, jámbor zarándok, nagy utat lesz meg a ligetből vagy a szigetről ezért az egy fa­lat fényért; áptaiosan kő nil röpködi a tüzokádó bálványt, aztán visszaszédül a sötétségbe. Söprik a pléhtefőt. A padlásról leeresz­kedik valaki, két kék nadrágszár, seprű- nyél, lapát, pléhvödör. Gazdájuk háttal a széles létrának lassan, óvatosan csú­szik lefelé. Leteszi a tetőre a seprüt meg a vedret, beköszön az ablakon, jó reggelt kíván. Fiatal munkás, kék a zubbonya is, felső gldatzsebében, ott, ahonnan kor­társai a 'tarka selyenvzsebkendöt Ingatják ki, *rózsaszínű papíros kacérkoiiik, va­lami cédula vagy számla, arra vetló, hogy a gondnok vagy kicsoda aláírja. Munkájával nem siet, tudja, hogy a szemét nem szalad el. Mindenekelőtt las­san, körülményesen végigsétál a pléhte- ion, aztán fölforditja a vödröt, ráül, mé­láz. A rácson keresztül megkínálom egy cigarettával. Megköszöni, rágyújt, fújja a füstöt az égbe. Lusta szürke felhők- száritómkötélre aggatott, döglött rongyok lógnak ezen a>z égen. Messze, nagyon messze, már Újpest felé hosszú, karcsú gyárkémé nyékből döf a fekete füst, rá­rajzolódik a felhőkre, terjed, ritkul, sze­lídül, halványodik, belefoszlik a semmi­be, csakúgy, mint azé árva kis ciga­rettáé. Valami kis fehérség villan át a levegőn. A munkás rábök az állóval: — Káposztáiépkef Ggün ősz. Erről eszébe jut, hogy az idő múlik. Összesöpri a szemetet, belapátolja a vö­dörbe, a vizes-ronggyal egyet jegyet csap­kod a pléhtetőre, köszön, fölmászik a lét­rán, eltűnik, előbb a vödör, aztán a sep- riinyél, legutolsónak a két kék nadrág­szár. Irigyen nézek utána. Én is szeret­nék fölmászni a háztetőre. De nem tu­dok. Most veszem észre, hogy a rácsos ablak mögött rab vagyok, börtönben ülök. itt van az orrom elölt a kívánatos ]Né Etető, meg az a mennyei létra, egy lé. pés választ el tőle. Egy lépés meg a rács. Ez a. kemény, szigorú, fekete nincs to­vább, amely elzárja előlem azt az örö­met, hogy déli vagy éjszakai sétáimon gáTámb okicol, káposztalepkékkel, macs­kákkal, kéményseprőkkel és tetŐtisztitók- kal barátkozzak, vagy spirit lábamon kí­sérjem el fantáziámat, amikor a felhö­rongyok között a kémény füst nyomát keresi. Jó/ ismerem ezt a rácsot. Gyermek­korom óta. Gyermek szobám ablakán is ott volt már. A negyedik emeleten lak­iunk. Testvéreimmel megfogóztunk a vasrácsban, Elrkasszcmet néztünk a ve. szedelmekkel, a szabadsággal, az elérhe /ellennel. Szemközt az idea túlsó oldalán •ismerős család lakott, három kis lány, furcsák, szőkék, kis copfjuk mulatságo­san lógott a nyakukban. Ugyanúgy ka­paszkodtak a rácsba, mint mi, mohón, izgatottan Nagy szemükben kíváncsiság ragyogott: mi van odakint, odalent, oda- jent, odaát, Itt, ott, mindenütt'/ .4 rács inogni bámultunk egymásra. Kis rabok, hatan nevettünk egymásra és az ismeret­len életre Mi lett belőlük-> Megvannak-e --------------- i—VTigg Termónzbtetf, párullan «/.(sasává# radioaktív sós, viuan forrásvizükkel. Biztos j'/ótfyaatás C'ifftV vérkeringés! zavaroknál, szervi eltiizásos óról meszesedé», vesebaj, vér- szegénység, mi iieítíiseá izomosuz, hóiyag-hurat és kimerülése« idegesség esetén. — a változáson zavarok, fertü/.d betegségek, mérgezések ny ^raáii fellépett idegbajok (.Tabes; eseteiben a legjobb ereJmóanyei. ivókúrák, szakszerű orvosi kezelés. — Kitűnő konyha- Bllflrangu szállodák. Diétás peuziók mérsékelt úr ikkal. — Modera uapfé.iyes szabad uszoda. A CKR. vonalain utuzásl kedvezmény. Állandó katonazsne. Paus&lirak az Uilrópa utazási irodák utján. Fürdőidény .nájus 15—október t-lg. Prospektus , felvilágosítást szívesen küld : Musehong Buziás Gyógyfílrd » t íszv jnytirsa A% Fiirdőíjatifofóiíj, Butiás, Bánit. ■mmsmsmmti még, vénkisasszonyok vagy nagy mamák a mögött u szörnyű rács mögött, ame­lyet örök akadálynak állít elénk a világ rabOartó szenvedélye, a magunk fásult becetörődése. Holtig bujkálunk mögötte, (.át van minderndt, m ndenben, mindig. Ma már megszoktuk, alig vesszük észre. Az ablaktól nem látjuk u rácsot. Csodálatos kísérletek és eredmények a zürichi élettani kongresszus előtt ZÜRICH, szeptember hó. A nemzetközi élettani kongresszus be­fejeződött. Aki az orvostudomány alap­jait jeliem tő tudományágban a világon félig-medd lg is érték, jelen volt Zürich­ben. Best és Banting, az inzulin megte­remtői, harmincon aluli gyerekeniberek, ugyanúgy előadásokait tartottak, mint Abderhalden, a nagy német fizioiógus, vagy a magyar világnagyságok: Szent- Gvörgyi, Mansfeld, Beznák. Went. Jeney. Hozzávetőleges számítás szerint tiz-tizenöt Nobel-dijas cigarettázott a szünetekben a műegyetem aulájában. Az ételek csodái Fából cukor, szénből zsír Feltűnést keltett, hogy a német elő­adók igen nagy hányada olyan erősen aktuális jellegű témái választott, amely szoros összefüggésben van Németország gazdasági kérdéseivel. Abderhalden pél­dául a né [jélel me zésről beszélt hosszú referátumában. Olyan szempontokat vétett fel, amelyek a nyers­anyagban és élelmiszerben guzdag or­szágok fiziológus^it minden bizonnyal kevéssé foglalkoztatják, Szernte a 'nem finoirum őrölt rozskenyér sokkal jobbon megfelel az emberi táplálkozóv céljainak, mint a fehér buzakenyér. Ac előbbi a gyomor kiadós működését biztosítja. Abderhalden szükségesnek tartja, hogy a lakosság erősen vitamintartalmú anyagokkal táplálkozzon, uz egyes em­ber bizonyos mennyiségű vitamin-raktárt halmozzon fel szervező lében, hagy külö­nösebb károsodás nélíkül végezhesse munkáját azokban a kivételes időkben is, műkor majd nem áll mindenfajtája vitamin az állam rendelkezésére. Abder­halden rámutatott arra is, hogy a táp­lálkozásnak is bizonyos egyént veszélyei vannak. Ez eilen küzdeni kell, mint aho­gyan szembe kell fordulni azokkal az irányzatokkal, amelyek teljesen ki akar- jág zárni a húst az emberi táplálkozás­ból. Abderhalden fontosnak tartja a nö­vényi eredetű élelmiszerek felhasználását is, de jobb kong heti módszereké- kivan. Nagyon érdeke^ volt) a német fizio'.ó- gus előadásának az a részlete, amelyben az uj német mü-táponyagekr' i beszéd. Abderhalden kiemelte a rendkívüli előnyt, amely mrgmutafkozik abban a pillanatban, mikor a termőföld jelentős részét kizárólag j ibona termesztésére le­het felhasználni, meri növényi jellegű mii-táplálék meg ereintósével nagy terű letek szabadulnak tel Cukrot cellulózéból, tehát fából gyárt a legmodernebb német tudomány, a cukorrépa-termőföldek bizonyos há­nyadú eszerint a jövőben rozs és buza céljaira áll rendelkezésükre. Szénből vi­szont elsőrendű zsírt készítenek a német kutatók, onii azt jelenti, hogy a sertés táplálásával kapcsolatos kukoricafölde­ket szintén kenyérmagvak termesztésére lehet részben felhasználni. Abderhalden a természetes produktumok szintézisében, mesterséges, laboratóriumi összetételében látja az élettani kutatás egyik fontos fel­adatát. A viMághirii kutató előadását nagy tet­széssel fogadlak, bár kétségtelen, hogy íii végső konklúzióval nem mindenki ér­tett egyet. Egy amerikai -tudós meg is je­gyezte félhangosan, hogy ő már inkább eredeti sertészsírral készítteti el a naturszetetet, mint szén­ből készült preparátummal. Ez a meg­jegyzés persze nem csökkentheti a német kutatók rendkívüli érdemeit a mű-táp­anyagok előállítása terén. negyvenedik felszólaló volt. Nagyon megtapsolták, főként mert olyan kedve sen, szerényen és némileg ■ gzolikusan viselkedett. Kínai méltósággal hajtotta meg magúi előadása végén. Az utolsó délelőtt megjelent egy rnolelt, barnabőrü, evikkeres ur, akii eddig senki sem látott. Beült egyik előadóterembe és hallgatta a vitái. Mögötte két civilruhái ur foglalt helyet, kikről messziről látszott, hogy detektívek. Svájcban is olyanok, mint másufl. A evikkeres ur, egyszerre fel­emelte a kezét'. Hozzá akart szólni a vi­tához: — Ja, Herr Negrin, — mondta az elnök — warten Sie noch eine Minute! N-egr'n volt tényleg, aktiv spangói miniszterelnök, a madri­di egyetem világhírű filológusa, aki az utolsó percben érkezett Genfen át autón. hogy kollégáit üdvözölhesse és valamit még halljon a kongresszusból. Semmi formalitás nem volt, Vegrint ki­csit megnézték, de felszólalása után egy angol kutató ugyanúgy megtámadta, mintha Negrin világéletében csak élet­tanná} foglakozik. Negrin válaszolt, a professzorok Lelkesen tapsoltak, de egy­általában nem látszott rajtuk a megha- öot^ág. A tudomány világában igazi de­mokrácia van. A film meglepetései Üveg alatt működő állati szervezet és a sejt élete A filmek közül különös érdeklődésre Î tarthat számot az amerikaiak röntgen-kinematográfiája. 1 Ha igy megy -tovább, nem lesz az emberi I szervezetnek olyan része, amelyet élő, j mozgó, működő állapotban fel ne lehet- I ne venni félórás, vagy* akár egészórás röntgenfilmehre. Szédületes perspektívá­ja van ennek a módszernek. Talán nincs messze az idő, mikor a beteg, ha orvosá­hoz megy% zsebében elviszi a tavalyi két­százméteres filmet, hogy a doktor ur visszaemlékezhessen, vájjon hogyan is működött a pácines veséje a mult év decemberébenf Színes, hihetetlenül plasztikus filmekre vesznek fel élettani operációkat. Egy ki­sérleli állatot megoperálnak, testének nagy felületét iivegszerü, átlátszó,, anyag­gal vonják be és minti egy ablakon ke­resztül, bemutatja a film az egyes szer­vek, a gyomor, a vese, az agyvelő műkö­dését. Ez is olyan módszer, amely a leg­nagyobb tudományos szenzációnak szá­mit. Egy dán kutató hanglemezre vette fel az idegek munkáját. Kiderült, hogy az idegek működése bizonyos akusztikai jelenségekkel jár együtt, amelyek felerő­sítve gramofon-'emezen lerögzíthetök. Sejt-mozi: ilyen falj a filmből a kon­gresszuson legalább féltucat, volt. A sejt munkája ma- már nem probléma. Gyor­sítóit és lassított színes filmfelvételek se­gítségével ugyanúgy belelátunk a mik­roszkopikus világ titkaiba, mintha egy drámai jelenetet rendező állítana be ért­hetően és világosan a nagyközönség számára. A mindennapi életproblémái Újfajta cipő, K-vitamin és az oxidáció Basler professzor, a boroszlói munka­élettani dinitézell igalzgaiiiója, rámutatott azokra az elváltozásokra. amelyeket a hibás elvek szerint készített cipők okoz­nak a láb egészséges működésében. Baisler tanár újfajta cipőket propagál, amelyek nem szépek ugyan, de biztosítják a láb fárdatságmentes mun­káját. Best és Banting az inzulin tökéletesí­téséről 'tartót! előadást. Dam, dán tudós az újonnan felfedezett K-vitaminról be­szélt és vázolta a perspektívákat, amelye­ket ac\ uj anyag a gyógyítás terén előre­láthatólag megteremt. Mansfeld Gézái pé­csi egyetemi tanár hatalmas sikerű elő­adásában a vészes vérszegénység uj oká­ra, a pajzsmirigy elégtelen működésére mutatott rá. Mansfeld felfedezésének a jellentevők szerint) nagy jelentősége lesz a betegség gyógyításában. Beznák Aladár magyar egyetemi tanár egyik előadása a mellékvese működésé­ről, másik az agy függelék funkciójának ujfajta ellenőrzéséről szólt. Nagy gya­korlati távláta vám, mindkét előadásnak. Beznák professzor ugyanolyan nemzet­közi tekintély az élettan terén, mint Mansfeld, Szent-Györgyi vagy Went Ist­ván, a debreceni patoliógus és Jeney An­drás, a debreceni1 élettani kutató. Went tanár biológiai hatóanyagokról számolt be, amelyek súlyos tüneteket okoznak a szervezetben. Jeney András dr. két vegyi anyag egymást ellensúlyozó hatásáról beszélt saját kísérletei alapján, Szent-Györgyi professzor uj elmélefé- ről, az oxidáció hatalmas lehetőségeiről számolt be, amely szerint mód van rá, hogy a szervezetben a zsír átalakuljon szénhidráttá. Ez az elmélet hivatott arra, hogy forradalmi gondolatot vigyen az emberi szervezet háztartásáról felállított eddigi tanításokba. Egy fiatal) kínai kislány, nem lehetett több húszévesnél, Mmonóbnn tartott előadást remek angolsággal. Aznap a endéglők! ; (okrászdák! I Háziasszonyok! Papip szalvéta gyárt áron az Ellenzék könyv osztályában, Cluj, Piaţa Unirii. Vendéglőknek és cukrászdáknak való negyedes fehér szalvéta éra: 1000 darab 45 lej. 500 darab 25 lej. Háztartásokba való egyszerű, fehér, cakkozott szélű 32X32 cm. nagyságú 50 darab 12 lej. Egyszerű fehér zsiurszatyéta 17X17 cm. nagyságba*i 100 da­rab 15 Lej. Mintás szalvéták Ízléses összeál­lításban csontagoóként már 14 lejtől kezdve. Gyönyörű zsunszalvéták csousagonkéní nár fejtől kezdve.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents